Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-09-23 / 76. szám
302 VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 1959. szeptember 23. Állományunkban nincs egy gümőkóros sem A korszerű mezőgazdálkodás irányelve, hogy minél többet és minél olcsóbban termeljen. Egyesek azokban úgy gondolják, hogy ha olcsón termelünk, nem lehet elég haszon. A mi szövetkezetünkben jelenleg éppen annyi a tehenek átlagos tejhozama, mint a múlt évben ebben az időtájban volt (10,5 liter), de a termelési költség között nagy a különbség, mert a Éz az üsző az országos tény észállat vásá ron is nagy elismerést nyert. múlt évben ilyenkor naponta 3 kg abrakot adtunk minden tehénnek és most 2 kg az adag. Télen sem adunk többet a teheneknek, sőt ha semmit sem adnánk, akkor is elérnénk olyan tejelékenységet, mint a múlt télen, mert nagyon jók a takarmányok, minden szénának szánt takarmányt a virágzás kezdetén kaszáltunk le, s nagyon jól megszárítottuk. Silótakarmányunk is bőséges és kiváló minőségű. Ezenkívül teheneink legelőre járnak, természetes nem azért. betegségekben, s ezáltal is csökkennek a termelési költségek. Sajnos, nekünk nincsenek nyitott és fészeristállóink, de állatainkat az új technológia elvei szerint tartjuk. Istállóink ajtaja, ablaka állandóan nyitva áll, hogy mindig friss levegő legyen bennük. Ennek is köszönhetjük, hogy állatállományunkban nincs egy güműkóros sem. A növendéküszők négy hónapig éjjelnappal kinn voltak a hegyi legelőn. Készítettünk nekik egy fészert, de csak akkor mentek bele, ha nagyon esett; akármilyen kis esőtől nem húzódtak be. mégsem betegedett meg egy sem, mind oly egészséges, mint a makk. Érdekes, hogy azelőtt vérhast és vérvizeletet is kaptak az állatok a legelőn, most meg semmit. Igaz, hogy a gyengébb üszőknek egy kilogramm abrakot is adtunk naponta. De nemcsak arra igyekszünk, hogy sok tejet és húst termeljünk, hanem azzal is törődünk, hogy értékesebb növendékállataink legyenek. Hét évvel ezelőtt, amikor szövetkezetünk megalakult, egy törzskönyvezett állat sem volt az állományunkban, most pedig minden üsző törzskönyvezett. Ezek közül kettőt Kassára vittünk az országos tenyészállatvásárra. Az egyik elit származású. Anyja a harmadik tejelési időszakban (laktációban) 4200 liter tejet adott 3,9 tejzsírral. Már nyolcéves. Idén császárvágást kapott, de a műtét után két hétre már 20 liter tejet fejtünk tőle naponta. Ilyen erős szervezetű és jó tejelő teheneket úgy tudtunk kitenyészteni, hogy jól takarmányozzuk, és természetszerűen tartjuk őket. Járásunkban heves verseny alakult a termelésben a szövetkezetek között. Legtöbb EFSZ arra igyekszik, hogy bennünket megelőzzön. E tavaszon sikerült is a szesztaniaknak 2 decivel több tejet fejniük, naponta tehenenként, de csak rövid ideig. Mi nem búsulunk, ha valaEzeket az elit osztályzatú tenyészkocáinkat a tenyészállatvásáron értékesítettük. hogy otthon nincs mit enniük, hanem azért, mert meggyőződtünk arról, hogy a friss fűvet, amelyet a telién lelegel, aztán a napfényt, jó levegőt semmi sem pótolja. Ilyen tartás mellett a tehenek nemcsak több tejet adnak, hanem tovább is élnek, mert nem szenvednek fertőző melyik szövetkezet utolér, sőt mindegyiknek azt kívánjuk, hogy méltó versenytársunk legyen. De ehhez valanu titkot el kell árulnunk. Amikor utolérnek bennünket, nem azt tesszük, hogy több abrakot adunk a teheneknek, hanem azt, hogy jobban gondozzuk őket. nagyobb gondot fordítunk a növendékállatokra, főképpen az előrehaladottan vemhes üszőkre. Tartós sikert tehát azért tudunk elérni, mert gondolunk a hátsó kerékre is. A tenyészkocáknak ez a kan az apjuk, nincs elhízva, mégis három mázsa a súlya Bizony, nálunk sem mindenkinek tetszett, amikor drága pénzen vásároltuk a tenyészállatokat és bevezettük a mesterséges megtermékenyítést, hogy növeljük az állatok hasznosságát, de most már mindenki örül, hogy nemcsak veszünk, de el is adunk törzskönyvezett állatokat. A jó takarmányozással már nagyon sokat elértünk az állatok termelékenységének növelésében, de ez nem minden. Ezelőtt a növendékállataink értékét az is rontotta, hogy rosszabb származású bikát kaptunk a megtermékenyítésre, mint amilyenek az üszőink és teheneink voltak; például elit osztályzatú tehenet kénytelenek voltunk I. osztályú bikával pároztatni. A tőlük származott borjú, illetve növendékállat hiúba ért el külemére annyi pontszámot, hogy elit osztályzatot kaphatott volna, mégis csak I. osztályú minősítést nyert apjának gyengébb származása miatt. Két éve megváltozott a helyzet. A mesterséges megtermékenyítő állomás a legjobb teheneinket még jobb származású bikáknak az ivarsejtjeivel termékenyíti meg. Ezáltal az apaállat nem rontja, hanem növeli az utódok teuyészértékét. Nagy gondot fordítunk arra is, hogy a tenyészállataink szép küleműek és magas termelékenységűek legyenek. Szem előtt tartjuk, hogy a tehenek ne csak tejelékenyek legyenek, de magas zsírtartalmú tejet is adjanak, és emellett hústartók is maradjanak. Előnybe helyezzük a tej zsírtartalmát, mert ez öröklődő tulajdonság. Jelenleg valamenynyi tehenünk tejének átlagos zsírtartalma 3,8 —3,9 százalék között mozog, de azt szeretnénk elérni, hogy a törzstcnyészetben, amely most van kialakulóban, legalább 4 % legyen az alsó határ. Ugyanis van néhány tehenünk, amely 5 — 5,2 % zsírtartalmú tejet ad. Molnár Bálint, a méhészkei EFSZ elnöke
