Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-09-23 / 76. szám
H. ÉVFOLYAM • 38. SZÄM 1959. szeptember 23. ASZABAD FÖLDMŰVESSZAKMELLÉKLETE Szebbnél szebb gyümölcs a kassai Rozália-dombon A napsütéses domboldalt ínycsiklandó illat szállta meg. Önkéntelenül nagyot szippantunk belőle, és csak azután jut eszünkbe, hogy megnézzük, honnan ered. Dús levelek mögött, szerényen húzódnak meg a muskotályszőlő fürtjei. Édes illatuk azonban messze terjed és megállásra kényszeríti az embert. Fokozódik a jókedv, ahogy bogyóit kóstolgatjuk, hát még ha bor lesz belőle! A Jonathán alma majd megszólal, úgy mosolyog a fán. Az asszúsodó besztercei szilva pedig nemcsak szép színével, de különleges illatával is csalogat magához. Darazsak lepték meg a nagy nyakas körtét jó íze miatt. Minden gyümölcs magához vonz valakit, csak a szelídgesztenye büszkélkedik hegyes-tüskés gyümölcsével érintetlenül. De rajta is erőt vesz majd egyszer a vénasszonyok nyara. Megérleli gyümölcsét a tűző napsugár. Szétreped a sünszerű burok, s a gyermekek örömére a bele sütőbe kerül. Mint a paradicsomkert, olyan most a Rozália-domb. Szebbnél szebb gyümölcs csüng a fán, dús gerezdektől roskadozik a szőlő és új életet ígér a sok gyümölcsfacsemete. Az utóbbit kevesebben veszik észre, pedig ha nem lennének, évtizedek múlva csak bozót nőne itt is, mint a legtöbb gyümölcstermelésre alkalmas dombon, hegyoldalon. Az utóbbi időkben inkább gabonának való mélyrétegű szántóföldeket használtak fel gyümölcstelepítésre, a gyümölcsfák igazi hazáját pedig benőtte a fű és legelővé változott. Ennek az az oka, hogy sokan visszariadnak a kezdeti nehézségektől. Ugyanis a dombokon,, hegyoldalakon nem fogamzik meg oly könynyen a beültetett csemete, és ha megfogamzott is, nyáron könnyebben elpusztul a szárazság miatt, mint a szántóföldeken. A további fejlődés során azonban fordított a helyzet. A dombok, a hegyoldalak gyümölcsfái teremnek több és szebb gyümölcsöt. A növekedéshez nemcsak vízre, de fényre és hőre is szüksége van a növénynek. Amikor a fa már beárnyékolta a talajt, nem illan olyan könnyen a nedvesség a földből, a perzselő napfény hatása pedig szebb színezetűvé, zama - tosabbá és nagyobb cukortartalmúvá teszi a gyümölcsöt. Kelet-Szlovákia gyümölcstermesztésé - sének a jövője tehát ott nyílik, ahol a múltja kezdődött: a parlagon heverő vagy kis hasznot hajtó dombokon, hegyoldalakon. A magyar szőlőnemesítés úttörője, a 121 évvel ezelőtt született Mathiász János is a Rozália-dombon gyűjtötte össze Európa összes csemegeszőlő-fajtáit, új szőlőfajtákat termesztett ki, s nagyon sokféle gyümölcsöt termelt. Akkor csak két hektáron folyt a kísérletezés, most pedig 33 hektárra bővült. Természetesen csak a terület nagyobb, de az eredmények eltörpülnek a régiek mellett. De ennél is nagyobb baj az, hogy amit már elértek, arról nagyon kevesen tudnak. Szitár Imre, a fűvészkert gyümölcsászeti vezetője már írt nekünk a dió oltásáról két évvel ezelőtt, de azóta keveset hallunk munkáikról, pedig az oltott diófákat már kiültették az állami utak szélére, gyümölcsösökbe, és nagyon szépen nőnek. A fűvészkert két évvel ezelőtt kezdte Csurilla József: Szebbnél szebb gyümölcs a kassai Rozália-dombon ..... 297 Krajcsovics Ferdinánd (Galánta): Jókor, jó talajba, jó vetőmagot..........................................298 Sárdi Ferenc (Budapest): A kukorica megelőzte a búzát . 299 Silőzzunk be minden kukoricaszárat ...................................................299 A csávázástól is sok függ . . 300 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET R u 11 k a y Béla: Négy hektárra szamócát telepít a szenei szövetkezet . . . . . . 301 ÁLLATTENYÉSZTÉS Molnár Bálint, a méhészkei EFSZ elnöke: Állományunkban nincs egy gümőkóros sem 502 VADÁSZATI SZEMLE Új elnökség és választmány a Vadvédö Egyesületek Szövetségében ..............................503 Könnyű magaslesek .... 503 Költő és kékróka-vadász (elbeszélés) ............................................304 V__________J meg 27 magyarországi kajszi- és 106 őszibarackfajta meghonosítását. A Budapesti Kertészeti Kutatóintézet küldte az oltógallyakat, s hazai alanyokba oltották, illetve szemezték be. Gyönyörűen növekednek és a levélkocsányok tövében már ott ülnek a fejlett virágrügyek, úgyhogy a jövőre megkóstolhatják gyümölcsét. A faiskolákban az almán, szilván, berkenyén, cseresznyén és a többi gyümölcsfajokon kívül erdei fákat is nemesítenek. Ez talán úgy tűnik, mintha nem tartozna a gyümölcstermeléshez, de nagy vele az összefüggése. Az erdei fákon még jobban tapasztalhatjuk a nemesítés fontosságát. Az oltott tölgy például több és szebb makkot terem, megtartja fajtajellegét, azután pedig magról ültetve is jobban terem. A gyökérsajról szaporodó besztercei szilvánál is szembeötlő az oltás hatása. Ezenkívül a méhek beporzó munkája is példamutatón érvényesül a Rozália-domb gyümölcsösében. A kutatóintézet azonban legfőbb célul Kelet-Szlovákia legjobban termő gyümölcsfáinak szaporítását tűzte ki. Nyilvántartanak majdnem minden bőtermő öreg fát Kelet-Szlovákiában. A 80 — 109 éves kajszifák gyökereiből alanyt, az ágaiból pedig nemes részt szaporítottak a kísérletezés kezdetén. Azelőtt olyan nézetek alakultak ki, hogyha egy ilye-n öreg fa kiásott gyökerébe saját ágát oltják be, akkor az ebből az oltásból növekedett fiatal fa nem kap gutaütést. De ez semmit sem használt, olyan könynyen beállt a pusztulás, mint más alanyra oltott kajszinál, tehát nem különleges alanyokban rejlik a kajszi hosszú életének titka, hanem ez a gondos kertészeti munka eredménye. Ezért fordítanak olyan nagy gondot külön az alany és külön a nemes rész szaporításra is. E tavaszon mintegy 90 olyan fajta gyümölcsfacsemetét adtak el, amelyeket A Jonathan alma majd megszólal... TARTALOM
