Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-09-16 / 74. szám
1959. szeptember 18. JxaO-atl Földműves 3 Kapunyitás előli NÉHÁNY NAP MOLVA megnyílnak a cukorgyárak kapui. Illetve a terebesi már meg is kezdte a fehér arany feldolgozását. A nyitrai kerületben is nagy a készülődés, hiszen a surányi cukorgyár e hjnap 18-án, az oroszkai 19-én, a nyitrai pedig 21-én kezdi a termelést. Az idei cukorrépakampányt a nyitrai kerületben is alapos előkészület előzi meg. Ezt követeli az a tény is, hogy a cukorgyárak termelési kapacitása alig emelkedik, a feldolgozásra váró cukorrépa pedig a mült évi csúcsterméshez viszonyítva is legalább 10 °/o-kal több lesz az idén. A magasabb tervfeladatok teljesítésének egyik eszköze az, hogy a cukorgyárak a termelési időt meghoszszabították. Például az oroszkai a múlt évben csak szeptember 27-én kezdett, most 19-én indul. És így van a többi cukorgyár is. Ebben az évben a korábbi indulás azért is előnyös, mert a megtámadott levelű répa már úgy sem fejlődik. Legalábbis annyit nem, mint amennyi veszteséget előidézhet a kései betakarítás. Az idei siker biztosításához az is helyes elgondolás, hogy a cukorrépa gyárba szállításánál az előreláthatólag felmerülhető akadályokat kiküszöböljük, mégpedig úgy, hogy a kiásott és megtisztított, de gyorsan el nem szállítható cukorrépát útmenti rakodóhelyeken tároljuk, ahonnan a későbbi elszállítás az esőzések beálltával sem okoz különösebb gondot. Meg kell jegyezni, hogy a szállításnál és rakodásnál mutatkozó költségkülönbséget nem a termelő, hanem a cukorgyár fizeti. Az útmenti rakodóhelyek szükségességét meg is értették a termelők, s így a gutái EFSZ 400, a szelőcei 200, a naszvadi 270, a patárikovói ÄG 250, a zselízi pedig 800 vagon cukorrépa elhelyezését tervezi az említett módon. EZEK MELLETT elsődleges fontosságúnak kell említeni, hogy például a nyitrai kerületben az idei cukorrépakampány megszervezésénél nagy súlyt helyeztek a rakodás gépesítésére. Ezért is hangsúlyozzák a szilárd talajra, út mentére raktározott éukőrrépa fontosságát, mert ilyen módon jobban ki tudják használni a rakodóbágerek hidraulikus és szalagrakodók segítségét. A kerületben a CSÁD 220 teherautója készült fel a kampányra, de ez 'még nem fedezi a szükségletet. Az EFSZ- ek és ÄG-ok járműveire, a Csehszlovák Vasútak zavartalan működésére is szükség van, hogy betarthassuk az előre elkészített szállítási tervet. A kerület vezetői azzal is számolnak, hogy szükség esetén hadseregünk tagjai és 40 autójuk is bekapcsolódik a munkába. A terv 'betartására bizonyosan az is mozgósít majd, hogy a szeptember 15 — 20. között átadott cukorrépa mázsájára 2 korona felárat kapnak a termelők. Szeptember 21 — 25. között pedig minden mázsára 1 koronát. Már ez is olyan intézkedés, hogy a termelők között kialakulhasson a helyesen szervezett szocialista munkaverseny. A nyitrpi kerületben még más fontos intézkedést is tettek. Számoltak azzal, hogy a sok szállítóeszközből munka közben sok szorul majd javításra. Ezért a cukorgyári körzetek szerint állandó és mozgó javítóműhelyeket rendeznek be, melyek a legsürgősebb javításokat a helyszínen elvégzik. A kerületi-, illetve a járási kampánybizottságok tehát megtették a szükséges intézkedéseket. Kíváncsiak voltunk, hogyan készültek fel a legilletékesebbek — a cukorgyárak. Az oroszkai cukorgyárba látogattunk el. Ján Kuba, a termelés technikai felelősének helyettese tájékoztatott az állapotról. — Röviden azt mondhatnám, — kezdte —, hogy minden eddiginél jobban felkészültünk a termelési idényre. — Mit jelent az? — Azt, hogy az előfeltételek szerint biztosítottuk a termelés zavartalanságát, ami abból áll, hogy a javítást idejében és jő minőségben elvégeztük, továbbá üzemünkben a termelés menetéért felelős bizottság nágyon jól együttműködik a járások kampánybizottságával, a CSAD szerveivel és természetesen a termelőkkel. — Az üzem kapacitásának növelésére tettek-e valamilyen intézkedést? — Sajnos, ezzel nem állunk a legjobban. Az előfeltételek szerint ugyan kb. 40 vagonnal több cukrot termelünk mint a múlt évben, de ez inkább a korábbi kezdésnek mint a kapacitás növelésének köszönhető. A termelési folyamatban eszközölt újítások leginkább a gépesítés teljes kiaz oroszkai cukorgyárban használását, ezzel az emberi munkaerők és természetesen az önköltségek csökkentését akarjuk elérni. — A múlt évi termeléssel szemben mi tehát az újdonság? — Legnagyobb az, hogy az idei termelésnek legalább 50 százalékát kivitelre készítjük. Ez pedig azt jelenti, hogy a minőségre kétszeresen vigyáznunk kell. 1 , — Ez milyen módon történik? — Egyik része itt a termelési folyamatban játszódik le. Dolgozóink tudják, hogy mire készülünk, s már a javítások idején mindent úgy rendeztek, hogy célunkat elérhessük. A személyes felelősséggel bizonyosan javul a termelés minősége is. A megvalósítás rrtásik részét a répa minősége jelenti. Tehát különös gondot fordítunk majd a répa raktározására. Bővítjük a férőhelyet és a korábbi kezdéssel csökkentjük a később előadódható veszteségeket, és minőségi romlást. » * * RÖVIDESEN MEGINDUL az oroszkai cukorgyár. Kuba mérnök - átvezetett néhány részlegen. Mindenütt folyik valamilyen munka. Kérdően nézek kísérőmre. Megérti. — Kísérletképpen már megindultunk. A gépek körül minden rendben van. A mostani munka már csak a védőberendezések tökéletesítését jelenti. Mert higyje el, hogy a minőség fokozásában egyik legfontosabb szerepet a dolgozók biztonságérzete játssza — mondja. Kalapács koppan, hegesztőpisztoly szórja a kékes lángot, emberek sürögnek forognak, katlanok tátonganak az oroszkai cukorgyárban s a látogató azzal az érzéssel távozik, hogy az idén az előző évekhez viszonyítva valóban jobb lesz a minőség és bizonyosan kevesebb zavar lesz a termelésben. I Haraszti Gyula A szilicei lányok Az elmúlt júniusban négy szilicei kislány, Berec Erzsébet, Boros Irén, Cseh Éva és Szokol Olga a Rozsnyói Mazőgazdasági Mesteriskolára kérték felvételüket, mely ebben az iskolaévben két éves lesz. Az iskola kapunyitásától eltelt két hét rövid idő, de a szilicei lányok így nyilatkoznak az itt töltött napokról: — Jól érezzük itt magunkat. Régi vágyunk volt ez, és most teljesült. Örömmel ültünk be az iskola padjaiba, mert tudjuk, hogy a mezőgazdaság a fiataloknak boldog jövőt biztosít. Vajon így tudják ezt a szilicei fiúk is?! Jő volna, ha követnék a lányok példáját és a következő szeptemberben ők is erre az iskolára jelentkeznének. Máté László, Rozsnyó koronás befektetéssel, majd 1958-ban valamivel több mint 14 000 ha-on javították meg a talaj termőerejét és erre 109 040 000 koronát költöttek. A harmadik ötéves terv idején és a további esztendőkben 1975-ig több mint 1000 000 hektáron kell végrehajtanunk a talajjavítási feladatokat. A medrek szabályozásán, a hegyi patakok megzabolázásán és 'a vízpartok fásításán kívül hatalmas összegeket költünk majd mind a lecsapolásra, mint az öntözőrendszerek létesítésére. A harmadik ötéves terv például ezekre a munkákra ötmllliárd koronát irányoz elő. A talajjavítási feladatok háttérbe szorítása minden esztendőben nagy károkat okoz, s ez az oka azoknak a komoly fogyatékosságoknak, amelyek hátráltatják a földalap kihasználását. Államunk az EFSZ-eknek anyagi segítséget és pénzeszközöket ad a talajjavítási munkálatokra. Hatékony segítséget kapnak az EFSZ-ek a gépállomásoktól is. Fontos szerep vár továbbá a talajjavítási társulásokra: ezek keretében a szövetkezetek gyorsan, olcsón és átfogó módon végezhetik el azokat a munkákat, amelyek végrehajtására egyedül képtelenek. A kisebb feladatokat azonban az EFSZ-ek maguk is megoldhatják. De nem elég, ha csupán a talajjavítási munkálatokat végezzük el, mert egyéb teendők is várnak reánk a talaj termőerejének javítása érdekében. Talajaink aránylag kevés televényt tartalmaznak, holott a televénytartalom fokozása minden EFSZ- nek módjában áll. A televény forrása mindenekelőtt az istállótrágya, zöldtrágya és a komposzt. Viszont nem törődünk kellőképpen az istállótrágya termelésével és kezelésével. Emiatt fölöslegesen nagy értékeket vesztünk, holott ezekkel megjavíthatnók a föld termőerejét. De a növénytermesztés színvonalát a műtrágyák fokozott használata nélkül sem emelhetjük az elvárt ütemben. Bár a műtrágyák fogyasztása az 1935 — 1938 évek átlagához képest több mint megnégyszereződött, ilyen vonatkozásban még mindig a fejlett kapitalista államok mögött állunk. Ha tehát lényegesen emelni akarjuk a mezőgazdasági termelést, okvetlenül fontos, hogy a műtrágyák gyártása és behozatala kielégítse a szükségletet, főképp az agrotechnikai szemszögből döntő időszakokban. Gépésítés és technológia A mezőgazdasági munka termelékenységének számottevő tényezője a gépesítés is. Kétségtelen, hogy ezen a téren sikereket értünk el, de még mindig nem tudunk lépést tartani a gyorsan fejlődő szocialista nagyüzemitermelés igényeivel. Ez az egyik oka, hogy az EFSZ-ekben nem honosodnak meg a munka nagyüzemi formái. De nemcsak a mezőgazdasági gépek mennyisége befolyásolja a termelési eredményeket, hanem a minősége is. A korszerű technika jelenti a munka és belterjesség fokozásának alapvető feltételét. Azt kell szem előtt tartanunk, hogy a gépek helyettesítsék az élő munkát, nyújtsanak módot a feladatok agrotechnikai határidőben történő végrehajtására, segítsék elő a veszteségek, főként a betakarítási veszteségek mérséklését, s tegyék lehetővé az új technológia bevezetését, valamint a tudomány felismeréseinek gyakorlati felhasználását. Ezekből a komoly tényekből indult ki a CSKP XI. kongresszusa is, amikor elhatározta, hogy 1965-ig mező-. gazdaságunknak 100 ezer traktort, sok egyéb gépet és termelőeszközt kell kapnia. Változatlanul nagy probléma marad az állattenyésztés gépesítése. Jelentős lemaradásunkat például az is bizonyítja, hogy 1957-ben a szövetkezeti tehénistállők mindössze 13,3 százalékában használtak gépeket. Ennek sokszor az is oka, hogy a szövetkezeti dolgozók idegenkednek a gépesítéstől. Harmadik ötéves tervünk pontosan leszögezi a mezőgazdasági gépek minőségi javításának, gyártásának és szétosztásának programját. Ehhez minden előfeltételünk megvan, mivel fejlett iparral rendelkezünk, amely világviszonylatban is helytálló gépekből elegendő mennyiséget adhat a mezőgazdaságnak. Igen fontos intézkedés, amelynek értelmében a gépállomások eszközeik jelentős hányadát átadják az EFSZ- eknek. Erre az intézkedésre csupán most kerülhetett sor, amikor a mezőgazdaságban a szocialista szektor döntő fölénybe jutott. A gépeket a szövetkezetek sokkal jobban kihasználhatják, s a szükségletekhez mérten úgy üzemeltethetik, hogy a munkálatok minőségileg és a megállapított agrotechnikai határidőkben menjenek végbe. Ezzel összefüggésben az EFSZ-ekre is komoly feladat hárul: tapasztalt gépszerelőket, traktorosokat stb. kell átvenniük a gépállomásoktól és az ipari dolgozók közül, ugyanakkor saját utánpótlásról is kell gondoskodniuk. Fontos szerepet tölt be a munka termelékenységének emelésében az új technológia is. Ez a növénytermesztésre és az állattenyésztésre egyaránt vonatkozik. Igen jő tapasztalatokat szereztünk már például a növendékmarha nyitott istállőzása és a sertések önetetése körül. Mit lóttunk a zselízi járásban? ALIG PAR NAPJA fejezték be a jesérésben 15 408 vagon kukoricát cséplést. A megkésett gabonabetaka- lesilóztak a járás EESZ-ei, azaz, a rltés most érezteti hatását. Az őszi tervezettől csaknem 5000 vagonnal repcét ugyan időben elvetették, de többet. Az állami gazdaság néhány nem valószínű, hogy az őszi árpa, őszi részlegén szintén befejezték a silőzás keverékek és a rozs agrotechnikai első részét, már csak a másodvetések, határidőben földbe kerül, hiszen kukoricaszár, répafej és a tarlótaszeptember 10-ig ezekből egy szemet karményok vannak hátra. A silózássem vetettek el. ban szeptember 10-ig Kurucz András A A zselízi járásban elsőnek a málasi részleg traktorosa, Vincur Gyula eresztette földbe a háromsoros cukorrépaásót — Száraz a föld — mondogatják. Szó szerint úgy van, de azt mondja egy régi közmondás, hogy ősszel porba, tavasszal sárba. Csery Sándor, az állami gazdaság málasi részlegének vezetője is úgy vélekedik, hogy inkább porba vessenek, mint 2—3 cm-en megázott talajba és azután jöjjön rá a szárazság, ök már régebben elkészítették a tervezett 29 hektár őszi árpa alá a talajt (mire a sorok megjelennek, el is vetik az őszi árpát) s a búza alá is elkészítettek már 40 hektárt. A járásban náluk megy legjobban a munka. A kukoricát már letörték, a cukorrépa ásását is elsőnek kezdte meg Vincur Gyula. A SILÖZÄSSAL jól áll a járás. Tetraktoros érte el a legjobb eredményt: 1675 tonnát. De sokan állnak mögötte ugyancsak jó eredménnyel. A képen* látható csoporttal az ÁG nagypusztai részlegén találkoztunk. Marácsek László és társai 14 nap alatt közel 1200 tonnát lesilóztak. A málasi határban először egy porfelhőt kavaró alkalmatosságra lettünk figyelmesek. Csak aztán tűnt szemünkbe a tábla két végén álldogáló hatalmas masina. Nagy rögöket szaggatott fel a gőzgép 6-os ekéje. De ahol a nehéz rögtörőhenger „megsímogatta“ a földet, ott már simább maradt a talaj. Nehéz a szántás, de Mazal József csoportja így is 27 hektáron végezte el a munkát három és fél nap alatt. Azt tapasztaltuk,hogy a silózás, a herefélék és sarjúszéna betakarításából jól áll a zselízi járás. A kukorica törését is több helyen megkezdték. A vetés, s a talajelőkészítés azonban egy-két kivételtől eltekintve fájó pont. Pedig az idő halad, s az agrotechnikai határidőt nem azért találták ki, hogy be nem tartását büntetlenül megúszhassuk. A büntetés: a jövő évi kisebb hektárhozam. Meg kell tehát fogni alaposan a dolog végét. — h — Marácsek Lajosék közel 120 vagon kukoricát lesilóztak A munkaszervezés színvonala dönt A természeti adottságok, a gépesítés és az új technológia megkövetelik, hogy az EFSZ-ek céltudatosan szervezzék a munkát. Ennek fontosságát az idei aratás tapasztalatai maradéktalanul igazolták. A szervező munkának már csak azért is körültekintőbbnek kellett lennie, mert az aratás túlnyomórészt kedvezőtlen időben ment végbe. Ahol azonban jól szervezték a munkát, könnyen megbirkóztak a nehézségekkel és elkerülték a veszteségeket. De ne szóljunk csak a kivételes esetekről. A munka szervezésének jelentősége törvényszerüleg emelkedik a mai időkben, amikor a szocialista termelési viszonyok győzelme folytán a falu egyre több technikai újdonságot kap, hasznosítja az új technológiát és ki kell alakítania a rejtett erőtartalékok feltárására irányuló szocialista munkaversenyek tömeges kifejlesztésének feltételeit. Kizárólag jó munkaszervezéssel vezethetjük be az új technológiát, csupán így oszthatjuk be a dolgozókat helyesen a különböző munkákra és csak így oldhatjuk meg időben a feladatokat. A gondos munkaszervezésnek az is fontos tartozéka, hogy biztosítsuk a dolgozók egész évi elfoglaltságát, éspedig főként a mezei munkák szünetelése idején. Figyelmet kell tehát fordítanunk a melléktermelésre is, de ennek sohasem szabad a szövetkezet legfőbb tevékenységének hátrányára történnie. A szocialista nagyüzemi termelés új követelményeket támaszt a dolgozók szakképzettsége iránt is. Erre rendkívüli figyelmet fordítsunk és erősítsük meg az EFSZ-eket szakkáderekkel, mégpedig olyképpen, hogy fiatal szövetkezeti dolgozókat küldjünk mezőgazdasági szakiskolákra. Ne feledkezzünk meg az élenjáró dolgozók termelési tapasztalatainak népszerűsítéséről sem. Ez a tényező szintén számottevő mértékben befolyásolja a munka termelékenységének emelkedését. Ha a magasan belterjes gazdálkodással rendelkező államok szintjét el akarjuk érni. okvetlenül föl kell tárnunk az erőtartalékokat, s ezeket a termelés fokozásának szolgálatába kell állítanunk. S azt is jegyezzük meg, hogy a párt új intézkedései, a gépesítés kiszélesítése, a rendelkezésünkre bocsátott műtrágyák nagyobb mennyisége stb. szintén meggyorsítják a termelés fejlődését. Tőlünk függ, hogy ezeket a lehetőségeket kihasználjuk és a termelés fokozása érdekében értékesítsük. * * * “ A munka termelékenységének és a termelés belterjességének növelése jelenti mezőgazdaságunk további fejlődésének alapját. A szocialista termelési kapcsolatok megszilárdítása, a párt nagyarányú szervező- és nevelőmunkája, valamint az államtól kapott hatékony segítség megteremti a termelőerők gyors fejlődésének körülményeit. Az legyen a célunk, hogy a szocialista nagytermelés előnyei megfelelőképpen és gazdaságilag is érvényesüljenek. Mindenekelőtt a munka termelékenységének és a termelés belterjességének emelése dönti el a szocialista nagyüzemi termelés megszilárdításának, végső győzelmének kérdését. Ez a győzelem biztosítja a lakosság magasabb életszínvonalát, az ipar jobb nyersanyagellátását, valamint a mezőgazdasági és ipari munka egyenrangúságát. (R. p.)
