Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-09-13 / 73. szám

y/zalHtd Földműves 1959. szeptember 13. Világok találkozása Brnoban BRNO; így nevezhet­nénk el a brnoi I. nemzetközi minta­vásárt, hiszen a kiállítás 60 hek­tárnyi területén 30 európai és tenge­rentúli ország 1 adott találkozót. 1 Mindegyikük ipa­­|rának legjavát, fej-Ilödésének legújabb eredményeit mu­tatja be, s így ez a vásár a jelenkori műszaki haladás nagy seregszemléje. A kiállítás két hete alatt minden­kinek módjában áll megtekinteni és hazai iparunk gyártmányaival össze­hasonlítani a kiállításon résztvevő or­szágok itt felsorakoztatott gépeit, be­rendezéseit, gyártmányait. S egy ilyen összehasonlítás, még a laikus szemé­vel nézve is nem hagy kétséget afe­löl, hogy hazánk szocialista ipara korszerű, fejlett, erős ipar. S végig­járva a kiállítást, a benyomások ösz­­szegezésekor arra a megállapításra kell jutni, hogy a szocialista tábor országai ma semmivel sem maradnak el a legfejlettebb kapitalista orszá­gok mögött a termelés és a felépítés békés versenyében. Szocialista iparunk hatalmas fejlő­déséről szólt ünnepi megnyitóbeszé­dében Siroky elvtárs is, kiemelve azt, hogy iparunk termelése évente leg­alább 10 százalékkal növekszik és az 1937-es évvel összehasonlítva ma már az akkorinak három és félszeresére növekedett. — S ezt a rohamos fej­lődést a kiállítás látogatói saját sze­mükkel figyelhetik meg. A kiállítás területére lépve a fő­kapu mögötti tér közepén pompázó szökőkút fogad, vidám csobogással üdvözöl. S máris az „A“ pavilonba lépsz, amelyben a Szovjetunió állítja ki fejlett iparának termékeit. Minden megtalálható itt a maró- és eszterga­gépektől, a kapronfonálból műszőr­mét készítő gépekig, a legfinomabb optikai és elektronikus mérőműsze­rektől a hatalmas tehergépkocsikig. S a csarnok központi részén a szov­jet gépkocsiipar remeke, a ZIL—111-Egy nap Kisdorogon KEDVES BARÁTOM! Amikor elbúcsúztam Tőled, meg­kértél, mihelyt átlépem a határt, azonnal írjak. Levelemet azzal kez­dem, hogy Magyarországon is olyan kép fogadott, amilyen mifelénk van. Az emberek dolgosak, kedvesek. Ép­pen ünnepre készültek. Valahogy szokatlanul fürgén mozgott apraja, nagyja. Elárulták, hogy augusztus 20-ra, az Alkotmány Ünnepére ké­szülnek. — Valamikor szent István ünnepén ném készültek ennyire — mondom nekik. — Bizony nem, öcsém, — feleli egy öreg bácsi. — Kár volt azért is, amit tettünk. Mert azzal a szent István kézzel csak butították a népet. Hiába hódoltunk, egyre szegényebbek let­tünk. Az Alkotmány Ünnepe a mi ünnepünk. Az úri rendszer összes szentjeivel sem adott annyit a magyar népnek, mint a mi demokráciánk tíz év alatt. Kedves Barátom, az idős bácsi út­mutatásával ellátva megnéztem a Szekszárdi Állami Gazdaságot. 8000 holdon gazdálkodnak. A Lászlómajori részlegen elbeszélgettem Csányi Gé­zával. — Mondja, bácsi hány anyadisznót gondoz? — Húszat. — Mennyi az elválasztás? — Tizenhat-tizerikilenc, néha 25-öt is elérünk. Évente háromszor is elletnek. Per­sze csak minden másodikba. Ha lát­nád, milyen lelkesen' beszélt ez az ember a munkájáról. A mellén ott csillog a kiváló dolgozó kitüntetése. A gyerekei iskolába járnak. Az egyik traktorista, majd sofőr lett, a másik orvostanhallgató lesz Budapesten Erről Csány bácsi azelőtt még álmod­ni sem mert. Kiing Ádám, a csoport vezetője is hasonlóan örül az új élet­nek. Azelőtt bizony sokat nélkülöztek. Szeretik az emberek. Itt köszöntött rá az új étet hajnala és itt akarja be­várni a napnyugtát is. Hidd el barátom, olyan sokszínű szép és gazdag az élet, hogy nehéz azt papírra vetni. Következő levelem­ben írok majd további élményeimről. Barátod: MAJOR ÁGOSTON es személygépkocsi áll, melyről Ei­­szicin szovjet mérnök elmondta, hogy ez a gépkocsi a moszkvai Liha­­csov autógyár mesterműve, 7—8 sze­mély fér el benne kényelmesen, leg­nagyobb sebessége 170 km óránként. Belső berendezése is legkorszerűbb, önműködő hőmérsékletszabályozóval látták el, rádiója pedig távirányítású. Ugyanebben a pavilonban találjuk a bolgár, a magyar és a kínai részle­geket is. Rengeteg a látnivaló mind­egyik teremben, az ember azt sem tudja, merre nézzen előbb. A Magyar Népköztársaság ipara a legújabb fém-megmunkáló gépekkel, rádió és televíziós vevőkészülékekkel ejti bá­mulatba a látogatókat. Nagy érdek­lődést kelt a motorosok körében az Autóalkatrészárúgyár legújabb gyárt­mánya, az AURASE, mely önműkö­dően cseréli ki a gépkocsi olaját, megkeni a csapágyakat, megtisztítja és konzerválja az alvázat, megmossa s megszárítja a gépkocsit Országuk felépítésében elért sike­reikről számolnak be a Kínai Nép­köztársaság iparának dolgozói. Kor­szerű traktorok és mezőgazdasági gépek mellett hatalmas szövő- és fonógépeket, egészségügyi berende­zéseket, univerzális operációsasztalt és iparuk sok más gyártmányát mu­tatják be. A sok között egy különle­ges érdekesség ragadja meg figyel­münket. Nem más, mint egy egyszerű petróleumlámpa, mely az égés közben termelt hőt villamos energiává vál­toztatja, s ez a villanyáram egy rá­diókészüléket táplál. S ez csak az egyik pavilon volt. A kiállítás további Í6 pavilonjában, náért nagyszerű ebédet kapni «I ön­­kiszolgáló vendéglőben. S mire az alkony szürke fátylával vonja be a várost, a kiállításon a fények ezrei gyúlnak ki, megvilágítva a sötét égboltot. Ünnepi fényárban úszik minden, a pavilonok, a vásár széles sétányai és terei. De kell is a Mindig sok érdeklődő állja körUl a szovjet NPK-160 jelzősű kazalrakő gépet fény, hiszen az emberáradat az al­kony beálltával sem csökken. Az óriási érdeklődést legjobban az bizo­nyítja, hogy a kiállítást naponta több mint 100 ezer ember tekinti meg országunk minden részéből, s kül­földről. A kiállítás azonban meg is érdemli (( „Higiénia óh...' A párkányi JNB egészségügyi osztályának címére Lapunk SS1. számában a „Higiénia óh!...“ című cikkünkben foglalkoz­tunk a bartiak dögkútjával. Minden higiéniai előírásokat figyelmen kívül hagyva nyitott kútba dobálják az állatok tetemét és a fertőzést okozó legyek ezrei rajzanak rajta. Levele­zőnk újabb levélben értesített, hogy azóta a barti HNB, és a párkányi JNB egészségügyi osztálya semmi­féle intézkedést nem tett. A legyek millióihoz most a patkányok és ró­kák tömege csatlakozott. A kétyiek nevében kérjük, hogy a barti HNB és a párkányi JNB egész­ségügyi osztálya minél előbb tegye meg a kellő intézkedést. Akkor, ami­kor ezer és ezer orvos küzd a nép egészségéért, nem engedhetjük meg, hogy felelőtlenség miatt betegség származzon a nyitott dögkútból. Jól működnek az albizottságok Csúzon A helyi nemzeti bizottság tanácsa Pál elvtárs vezetésével hetente rend­szeresen megtartja ülését. Főleg a szövetkezet problémáiról valamint a faluszépítés időszerű kérdéseiről és a lakosság köréből beérkező javasla­tokkal, panaszokkal foglalkozik. A HNB mellett működő albizottságok a helyi pártszervezet, a nemzeti bizott­ság, a szövetkezet vezetősége, vala­mint a többi tömegszervezetek tag­jaiból tevődnek össze. Az egyes ta­nácskozások után minden tag külön megkapja feladatát és saját körzeté­ben foglalkozik a kitűzött céllal. A faluszépítési albizottság munká­jának már nagy eredménye van a faluszépítésben, főleg ami az utak építését1 illeti. Valamikor sároshátú csúziaknak hívtak bennünket a szom­széd faluk lakói, mert valóban a mi falunk volt a környéken a legsárosabb. 1958-ban már megkezdték á főbb utcákat kövezni és a csatornákat ki­tisztítani. Dicséretet érdemelnek a falu lakosai, akik társadalmi munká­val sokat segítettek falujuk szépíté­sében. Aki régebben járt Csúzon, már rá sem ismer a régi, földből készült zsuppfedeles házakra, melyek helyén új, piroscserepes családi házak épül­tek. Az albizottságok tagjainak szorgal­mazására megkezdte termelését a szövetkezet téglagyára is, mely na­ponta 12 ezer darabot készít. A szö­vetkezet tagjai jutányos áron (50 fil­lérért darabonként), kapják a mun­kaegységek száma szerint. Ez az intézkedés is nagyban elősegíti, hogy akik régen kicsiny vagy egészségte­len lakásban laktak, a legközelebb modern családi házat építhessenek. Gsada Ferenc, Csúz A járási nemzeti bizottságok vég­rehajtó szerveinek feladatai ezenkívül a következők: gondoskodnak a vár­ható vízállást jelző hírszolgálat és a rádiőkészültség helyes megszervezé­séről és zavartalan működéséről a járás minden veszélyeztetett közsé­gében, e célból egyszer évente oktató előadást rendeznek az érdekeltek számára a Hidrometeorolőgiai Intézet küldöttjének részvétele mellett, a ta­vaszi hóolvadás beállta előtt ellen­őrzik a helyi nemzeti bizottságok Az asszonyok emberibb élete — a szövetkezetek érdeke A szövetkezetekben a megalakulás pillanatától kezdve ott találtuk az asszonyokat. Csakhogy róluk eleinte kevés szó esett, s nekik, habár szo­cialista társadalmunk megadta jogai­kat, meg kellett küzdeniük a falu évezredes szokásaival, amely kemény makacssággal azt hajtogatta: asz­­szonynak hallgass a neve. Mostmár egyre nagyobb számban veszik ki részüket a vezetésből, s az ő szavuk is döntővé válik. A férfiak kénytele­nek elismerni — az asszonyok mun­kája szerves része a szövetkezet gaz­daságának. De nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a legtöbb falu asszonyai a szövetkezetben is épp annyit és ugyanúgy dolgoznak még, mint a múltban. Főznek, mosnak, a gyerme­keket szélnek eresztik — csináljanak napközben amit akarnak - futnak a mezőre, az istállókba, vagy ahová a munka éppen hívja őket. Még pihe­nésre sem jut idejük, nemhogy szó­rakozásra. olvasásra, tanulásra. Ezen pedig változtatni kell, mert saját érdekünk — az asszonyoké — és a szövetkezeté is úgy kívánja. Hi­szen a nagyüzemi mezőgazdaságban nem lehet ugyanolyan módon gaz­dálkodni, mint a klsparcellákon, a szövetkezeti gazdálkodás állandó fejlődést követel. Az EFSZ gazdálko­dásának javítására, a hektárhozamok emelésére, a tehenek tejelékenysé­­gének növelésére pedig csak szak­mailag képzett szövetkezeti tagok képesek. A szövetkezeteseknek, föld­műveseknek tehát művelődniök, ta­­nulniok kell. A régi módon dolgozó a háztartás ezer gondjával és a mun­kával elfoglalt asszonyoknak erre nincs idejük. Pedig legtöbb helyen ők alkotják a szövetkezet munkaerőinek túlnyomó részét. A rimaszombati járásban például a mezőgazdasági munkákat 65 száza­lékban nők végzik. Ez azt jelenti, ha a szövetkezetek fejleszteni akarják gazdaságukat, akkor gondoskodniok kell az asszonyok neveléséről, tanu­lási lehetőségeik biztosításáról. Ezt pedig csak úgy tudják elérni, ha le­veszik vállukról az otthoni gondok egyrészét. Itt, a rimaszombati járásban, ha ezt a kérdést nem is oldották meg, de helyes lépéseket tesznek a megoldás felé. A nyári időszakban, a legfonto­sabb mezőgazdasági munkák idejére a járásban 14 idény-óvódát (ebből négy napközis) létesítettek, melyben összesen 259 gyermeket helyeztek el. Ezek az óvódák (a 17 állandó óvoda mellett) lehetővé tették, hogy az asszonyok munkábajárása. biztosítsa a legfontosabb munkálatok időben történő elvégzését. Ennél még többet akarnak elérni, be akarják vonni az asszonyokat a munkába, erről tanús­kodik, hogy a jövő évi terveikben már hat napközis óvoda szerepel. Ezeket ott létesítik, ahol legtöbb gyermek járt az idény-óvodába. így Dubovcén, ahol 32, Hosticén, ahol 25 gyerek járt az idén is óvodába. Bátkán, Dú­­zaván, Zacharovce-ban, és Gemerské Dechtáre-ban. Ezekből az étkeztető — legtöbb esetben bölcsődét is he­lyettesítő-óvodákból aztán a meg­felelő helyiségek biztosításával köny­nyen létesíthetnek állandó óvodát. Hiszen erre is szükség lesz, ha a szövetkezetek egyre belterjesebbé váló gazdálkodásával bővül a barom­fitenyésztés, állattenyésztés - s sza­porodik a különféle téli munka. Most már csak arra van szükség, hogy a járás megtegye a kezdemé­nyezést az asszonyoknak a főzés gond­ja aló! való felszabadítása érdekében, hogy vegye tervbe az idény — szö­vetkezeti konyhák létesítését is. Jó lenne, ha meglátogatnák a zselizi járás valamelyik idény-konyháját. Biztosan megtetszene nekik is az ügyes megoldás — legalább az ara­­tás-cséplés napjaiban (s ha beválik, ami több mint valószínű — később is) megszabadítanák az asszonyokat a főzőkanáltót. Így még gyorsabban végeznének a munka nehezével, s az asszonyoknak sem jelentene állandó ide-oda loholást az aratás, cséplés. Ha idáig eljutnak, már nem lesz­nek messze a kérdés teljesebb meg­oldásától, attól, hogy necsak a mun­katöbblet idején legyen otthon keve­sebb gondja az asszonyoknak, hanem máskor js — amikor tanulni, műve­lődni. szórakozni kell, Bízunk abban, hogy az olyan járás, mint a rima­­szombati — ahol az az általános véle­mény járja, asszonyok nélkül nem lenne szövetkezet — kihasznál min­den lehetőséget, hogy mezőgazdasága fejlesztése, az élet- és a kulturális színvonal emelése érdekében segítse az asszonyokat, tanítsa őket. s tegye így boldogabbá, emberibbé, szebbé nemcsak az ő, hanem gyermekeik, egész családjuk, dolgozó népünk minden tagjának jövőjét. Harasztiné M. E. szervei által foganatosított fenti in­tézkedések maradéktalan végrehajtá­sát, fokozott árvízveszedelem esetén elrendelik a postahivatalok meghosz­­szabbított vagy megszakítás nélküli távbeszélő- és sürgönyszolgálatát, a veszélyeztetett körzetekről árvízter­vezetet és árvíztérképet készítenek a felettes kerületi nemzeti bizottság számára és megszervezik a segély­­nyújtást olyan helyi nemzeti bizott­ságok részére, amelyeknek forrásai és eszközei nem elegendők a veszély leküzdésére. Ugyanúgy az illetékes kerületi nemzeti bizottság is segédkezet nyújt mind a helyi, mind pedig a járási nemzeti bizottságok végrehajtó szer­veinek, amennyiben azok saját ere­jükből ne mtudnának megbirkózni az árvízzel és annak következményeivel. A patakok és folyók vízállását be­folyásoló vízierőművek, mozgózsilipek, víztárolók, szivattyútelepek, védőgát­berendezések és egyéb víziművek körül felmerülő árvízvédelmi munká­latokat csak a felettes vízgazdálko­dási szervezetek hozzájárulásával és velük karöltve lehet elvégezni. Aki árvízveszedelem keletkezéséről tudomást szerez, jelentse azt azonnal a helyi nemzeti bizottság vagy egyéb nyilvános közeg szerveinek. A jelen­tés haladéktalan megtétele érdekében bármilyen rendelkezésre álló eszközt igénybe vehet, amit annak tulajdo­nosa vagy használója díjmentesen tűrni köteles. Azokat az intézkedéseket, amelye­ket a helyi nemzeti bizottságok vég­rehajtó szervei az árvizveszedelem elhárítása vagy annak csökkentése céljából elrendeltek, kötelesek a víz­folyások mentén fekvő ingatlanok tulajdonosai vagy haszonélvezői saját költségükön keresztül vezetni, ameny­­nyiben ez a kötelezettség az érvény­ben lévő előírások érteimében nem terhel más valakit. Ügyszintén senki sem tiltakozhat védőberendezések lé­tesítése ellen olyan ingatlanon, ame­lyet a víz már egyszer elárasztott, vagy amelyet elárasztás veszélye fe­nyeget. Az árvizveszedelem leküzdésére ki­jelölt személyeket a készültségi idő lejárta előtt tilos ezen szolgálatuk alól kivonni és egyéb munkára be­osztani. Az általános ármentesltő szolgálat­tal kapcsolatos összes kiadásokat és költségeket a helyi nemzeti bizott­ságok, vállalatok, üzemek vagy tele­pek területén pedig az üzemi vezető­ségek tartoznak fedezni. K. E. 2_ ezt az érdeklődést, mert a népi de­mokratikus országokon kívül a kapi­talista országok iparának is sereg­szemléje, az ipari nagyhatalmak találkozója. Ormay Kálmán minden zúgában új és újabb megle­petésekkel találja magát szemben a látogató. Az éhséget sem érzi az em­ber, annyira leköti a sok látványos­ság. Az sem baj azonban, ha megéhe­zik, hiszen a vásár területén 6 koro-Éjjel fényárban úszik a brnoi kiállítás területe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom