Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-09-09 / 72. szám

286 VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 1959. szeptember 9. A hordók előkészítése újborhoz A dohos, régi, penészes hordókban a penész már mélyebben behatolt a don­gába. Itt már nem elegendő az egyszerű kisúrolás, hanem a hordó belsejét le kel! gyalulnunk vagy hordókaparóval a Példás rend van * rokaj-hegyaljai klstoronyai borpiucében penészes dongáról olyan vastag réteget kell levakarnunk, amíg el nem érjük a fa egészséges, tiszta részét. Fenékhúző­­vas segítségével a hordó klfenefcelését, tehát a fenti munkálatokat is elvégez­hetjük házilag. Visszahelyezéskor ügyel­jünk arra, hogy a fenék eredeti helyére kerüljön. A hordó csínjába és a lesze­dett abroncsok hosszáig a dongák közé is tegyünk gyékény tömítést. A hideg vízzel kimosott és kigyalult vagy kivakart hordót befenekelés után kigőzöljük, majd pedig hideg vízzel új­ból kimossuk. A kigőzölés helyett 2 %­­os forró sződaoldattal Is kezelhetjük. Jól jegyezzük meg, hogy penészes vagy dohos hordót kitisztítás előtt soha ne kezeljünk forró vízzel vagy forró szóda­­oldattal. A forró víztől a hordó likasai kitágulnak, s a dohos vagy penészes szag még jobban behatol a dongákba. Gőzkazán hiányában forrázzuk a hor­dót. A kiforrázáshoz 2 Va-os forró szóda [Na-jCOj (kristályszóda)] oldatot hasz­náljunk hl-enként 10—15 litert. A forró szódaoldat hozzáadása és az akonadugó azonnali beütése után a hordót erőtel­jes himbálás, hengergetés közben egyik végéről a másikra állítjuk. Amikor már a hordó fújni kezd. az akonanyíláson keresztül kiengedjük a gőzt. majd utána újból zárjuk le, s hagyjuk kihűlni. Le­hűléskor a jól elzárt hordóban a levegő ritkulása következtében légüres tér ke­letkezik, amely a kitágult hordólika­­csokra és a benne levő szennyező anya­gokra szívóhatást gyakorol. A szennyes szódaoldat kiöntése után előbb forró vízzel, majd pedig hideg vízzel jól mos­suk ki a hordókat. A dohosságtól így kikezelt hordókba először csak mustot vagy gyengébb minőségű bort fejtsünk. A dohos hordók kezelésére régebben oltott meszet is használtak, amelyet vagy a hordóba öntöttek, vagy pedig sűrű mésztejjel vastagon bemeszelték a hordó belsejét. Ez az eljárás a gyakor­lati tapasztalatok szerint nem pótolja a dongák kigyalulását vagy kivakarását. Emellett árt a hordó fájának Is. nehezen tisztítható ki és a visszamaradó mész a bor savtartalmát csökkenti. A hordó belsejének a kiégetése ugyancsak nem ajánlható, mert a beléfejtett bor fiist­­tzű lesz. Az új hordót megfelelő kezelésnek kell alávetnünk, hogy must vagy bor befogadására alkalmas legyen. Célunk, hogy a dongában levő csersavat, cser­savas vegyületeket és egyéb anyagokat a fából eltávolítsuk, mert ezek a bornak kellemetlen falzt adnak, s a borban tö­rést, zavarosodást okozhatnak. Az új hordók előkészítését azzal kezdjük, hogy hideg vízzel megtöltjük, s néhány napi áztatás után kigőzöljük. Gőzölőkazán hiányában úgy végezzük, hogy hekto­literenként 10—15 liter forró vízzel két­­szer-háromszor egymás után kiforráz­­zuk. A gőzölés vagy forrázás után 2 Va­­os forró szódaoldattal kezeljük a na­gyobb oldőhatás érdekében. Ezután előbb forró, majd pedig hideg vízzel kiöblítjük. Előzőleg vörösbort tartalmazó hordó­ba csak (orrószódás kezelés és többszöri kiöblítés után fejthetünk fehér bort, mert különben borunk pirkadtszlnú lesz, veszít értékéből. KISS ZOLTÁN Nagy lesz a termés, szükség van minden hordóra. A gyümölcsfák meszelése Sok helyen ősszel vagy tavasszal vas­tagon bemeszezik a gyümölcsfák törzsét a kártevők vagy fagyás ellen. Ez a me­szelés tetszös, a gyümölcstörzsnek gon­dozott formát ad, azonban nagyon kevés kártevőt pusztít el, még ha rézgáliccal vagy más vegyszerrel Is keverjük a meszet. A trágyával, agyaggal jó vas­tagra készített mészréteg a kéreg re­pedései alá húzódó legtöbb rovarnak kedvező telelőhelyet biztosit. A mesze­léssel tehát nemhogy a kártevő rovaro­kat nem gyérltjük, hanem elősegítjük áttelelésüket. Meszelés helyett, lehetőleg még ősz­­szei, alaposan át kell tisztítani a gyü­mölcsfák törzsét és vastag ágait kapa­­róval, drótkefével. Le kell vágni az el­száradt ágakat és ki kell faragni a szuvas vagy más sebeket, s fakátrány­­nya! vagy oltőviasszal be kell kenni. A lekapart hulladékot és a levágott száraz ágakat pedig azonnal el kell égetni. Az ilyen alapos munkának meg­lesz az eredménye. Ez után az őszi törzstisztogaiási mun­ka után sem tanácsos elvégezni a me­szelést, mivel a kora tavaszi, kaliforniai pajzstetü elleni Nitrosan-permetezés hatását a meszelés nem engedi érvé­nyesülni, mert a törzsön levő pajzste­­tűket a mész megvédi a permetlé hatá­sától. A gyümölcsfák kora tavaszi meszelé­sének csak a fagy eilen van haszna, az őszi meszelésnek nincs. Tavaszra a mész nagy része lepereg és elveszti fehér színét. A meszelés csak a fiatal fákon fejt ki védő hatást. A gyümölcs­fákat március-áprilisban fenyegeti a legnagyobb fagyveszély, mert ebben az időben legnagyobb a nappalok és éjsza­kák között a hőmérsékleti különbség. A fák nem a nagy hideg miatt fagynak meg, hanem a hirtelen hőmérsékletvál­tozások következtében, amelyek meg­bontják a telelő fa nyugalmi állapotának, egyensúlyát. Március-áprilisban az éj­szakák még igen hidegek, viszont nappal melegen süt a nap, a fák napnak kitett oldala erősen felmelegszik és éjjel pe­dig igen lehűL Azok a gyümölcsfák, amelyek pajzstetü, trágyahiány stb, miatt gyöngék, ilyenkor pusztulnak el. mert lecsökkent az ellenállóképességük, nem bírják a nagy hőingadozás káros hatását. A vékony kérgű fiatal gyü­mölcsfák is ilyenkor szenvednek leg­többet. Tapasztalat szerint a téli nagy hidegek után azonnal híg mésztejjel be­meszelt fák közül kevés fagyott meg. Nem a meszelés vastagsága fejti ki a védő hatást, hanem csakis a mésztej fehér színe. A fehér szín visszaveri a nap sugarait A gyümölcsfa, különösen a kajsziba­rack a február-márciusi nagyon meleg napsütéstől nedvkeringésbe Indul és rügyezni kezd, s egy később jövő fagy a termést elpusztítja. Mésztejjel az egész fa koronájának a megpermetezése a termés elfagyását sok esetben csök­kenti, mivel a fehér színűre meszelt termőgallyakról a nap sugarai vissza­verődnek s kevésbé melegszenek föl, ami a fa necfvkeringésbe Indulását, illetve a termőrügyek kifakadását kés­lelteti. Ituttkay Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom