Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-09-09 / 72. szám
A S Z A Ö A > P Ó M UV : ' W. A K É K L T F ló magágyat készítsünk, tiszta magot vessünk Szeptemberben találkozik a nyár az ősszel. Az előző búcsúzik, az utóbbi érkezik. A hűvősödő éjszakák és hajnalok tudomásunkra adják, hogy újabb teendők előtt álunk. A természet rendje és módja szerint sorra követik egymást az évszakok, amelyek magukkal hozzák az új teendőket, diktálják azok ütemét. Mezőgazdaságunkban, akárcsak a természetben, nincs megállás. A cséplőgép még el sem nyelte az utolsó kévéket, s a föld máris munkára szólít, ekét, magot kér. Régi aranyigazság, hogy a repce, rozs és őszi árpa akkor terem bőven, ha két nyár melegét élvezi. Első évben a vénasszonyok nyarának melegét, a következő esztendőben pedig az igazi nyár érlelő sugarainak hevét. Ennélfogva egy percet sem késlekedjünk a fent említett kora ősziek vetésével és fogjunk hozzá a búza magágyának előkészítéséhez. A jó talajelőkészítés, a tiszta, csávázott vetőmag, az időbeni vetés félsikert jelent a termelőknek. Éppen ezért kövessünk el mindent, hogy vetéskor a talaj minél kedvezőbb legyen a kitisztított, csávázott vetőmag befogadására. Igyekezünk vakbarázdamentes szántást végezni, ne hagyjunk nyílt barázdát, mert ez vetéskor éppen olyan akadály, mint a kombájnaratás alkalmával. A forgókat Is gondosan munkáljuk el, hogy minden talpalatnyi föld bőven fizessen. Vetés előtt két-három héttel végezzük el a szántást, hogy a talaj megülepedjék. Ezenkívül gyomtalanítsuk, boronáljuk, hengerezzük, úgyhogy a vetőmag egyenletesen 3 — 5 cm mélyre jusson. A hantos, gyomos, laza vagy kemény talaj nem biztosítja az egyenletes kelést. A különböző szármaradványok, gyökerek is akadályozzák a munkát és a kiegyenlített vetést. Ha a talajt kifogástalanul előkészítettük, megállapítjuk a vetőmagszükségletet. Minden esetben vizsgáljuk meg a vetőmag csíraképességét. Leghelyesebb, ha folyóméterenként állapítjuk meg a vetőmagszükségletet, figyelembe véve a fajta bokrosodó képességét. Azt mondhatjuk, hotjy az őszi árpából folyóméterenként 45—55 magot, rozsból 50 — 60, búzából 55 — 65 magot kell számítanunk. Inkább sűrűbben, mint ritkán vessünk. A ritka vetés, bár erősebben bokrosodik, meghosszabbítja a tenyészidőt, miáltal késik a beérés. Vetéskor nagyon fontos követelmény: a ((épek beállítása, a hibátlan sor, az egyenletes mélység. A talajelőkészítést a vetőmag tisztításának meg kell előznie. Csak a jól kiválasztott, tiszta vetőmag biztosíthat nagyobb termést. A tisztaság a legfőbb követelménye a jó vetőmagnak. Fontos, hogy minél kevesebb idegen anyagot (magot), törött szemet és gyommagot tartalmazzon. A rágott vagy törött magot kár elvetni, abból nem fejlődik növény, s ha ki is kel valamelyik, belőle csak hitvány növény lesz, amelytől nem várható jó termés. Viszont ezáltal a vetés megritkul, a gyomok jobban elhatalmasodnak, tehát csökken a terméseredmény és romlik a termény értéke is. A legnagyobb veszélyt a gyommagvak jelentik. Sokszor a szabad szemmel alig észrevehető gyommagtartalom is többr ^ TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Vetés előtt csávázzunk! .... 282 Veress Vilmos: A mezőgazdaság örök vámszedoi . . 282 KUTATOK. KÍSÉRLETEZŐK Adatok az őszi búza talajelökészítésének kérdéséhez 283 Új agrotechnikával nagyobb hozamok ....................................................281 Három burgonyatermés egv év alatt ............ 284 ÁLLATTENYÉSZTÉS Dr. Izsói Zoltán körállatorvos (Rimaszécs): Védekezzünk a szarvasmarha gümőkórja‘ellen 285 KERTÉSZET. SZŐLÉSZET Kiss Zoltán: A hordók előkészítése újborhoz ....... 286 Ruttkay Béla: A gyümölcsfák meszelése.....................................286 VADÁSZATI SZEMLE Megy a fecske, jön a lúd . . . 287 Vadselejtezés 288 ________:____J ezer gyommagot jelent. Hacsak egyszázalékos fertőzésről van is szó, ez 10 000 gyommagot jelenlhet. S ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy tő búzavirág 6000, az acat 15—30 000 magot is hozhat, érthető a veszély, amely a termést fenyegeti, ha nem fordítunk gondot a vetőmag kellő tisztítására. A bő termés biztosítása érdekében nem feledkezhetünk meg a műtrágyázásról sem. Az adag nagy részét a talaj előkészítésekor dolgozhatjuk a földbe. A búza és rozs legfontosabb alaptrágyája a szuperfoszfát és a kálisó. Nem pillangós elővetemény után nem mellőzhetjük a nitrogéntartalmú műtrágyák használatát sem Kezünkben van a nagy termés kulcsa, s jó munkánkon múlik a jövő év eredményeinek megalapozása. (®) □□□□□DnoDODnnanoüoaDnDüoon Nemzetközi harc a burgonyabogát- ellen Prágában a közelmúltban nemzetközi értekezletet tartottak, amelyen magyar, szovjet, lengyel, német, román és csehszlovák szakemberek megvitatták a burgonyabogár ellen vívott közös küzdelem kérdéseit. Az értekezlet összehívásának az adott időszerűséget, hogy az idei nyár éghajlati viszonyainak alakulása rendkívül kedvezett a burgonyabogár tömeges fellépésének, s majdnem minden európai országban megjelent ez a veszedelmes kártevő. A prágai nemzetközi értekezleten a szakemberek több fontos intézkedést hoztak, amelyeket a különböző országok érdekeivel összhangban hajtanak végre.
