Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-09-06 / 71. szám

A szocialista faluért i Bratislava, 1959. szeptember 6. Ára 30 fillér X. évfolyam, 71. szám. Vasárnap megnyílik a mintavásár Minden készen áll, várjuk a látogatókat, — je­lentették ki a brnói l. nemzetközi mintavásár ren­dezői. Szeptember 6-tól 20-ig az egész országból és a világ minden tájáról közel kétmillió látogatót vár­nak; akik összesen 30 ország kiállított tárgyait tekinthetiJ? meg. Tekintettel a hatalmas érdeklődésre a Turista va­lamennyi fiókvállalatai, valamint a vasútállomások csoportos látogatásokat szerveznek Brnóba. Minden jelentkező 50 százalékos kedvezményt kap. A ren­des vonatokon kívül az ország különböző részéből összesen 213 különvonat, több ezer autóbusz és kü­­lönrepülőjárat biztosítja a forgalmat. EFSZ-ek, üzemek és vállalatok! Biztosítsátok idő­ben, hogy dolgozóitok eljussanak erre a világviszony­latban is jelentős mintavásárra. 1 Az élet és az iskola szoros kapcsolatáért Mindenképpen új tanév ez az idei. Nemcsak azért, mert néhány nap óta új tanévet írunk, nemcsak azért, mert a tavalyi óvodás első osztályba lépett, hanem elsősorban azért, mert az idei, az 1959/60-as iskolaévben ke­rül sor iskolarendszerünk forradalmi átépítésére, melyet pártunk XI. kong­resszusa áprilisi ülésén tűzött ki célul. E forradalmi átépítés kereté­ben az iskola és az élet szoros kap­csolatát kell megteremtenünk, mert ez a legfontosabb feltétele annak, hogy új embereket, a szocializmus építésének sokoldalúan művelt, szak­képzett új nemzedéket neveljünk. Ha végigtekintünk a felszabadulá­sunk óta eltelt 15 éven, megértjük, miért van szükség erre. Hazánk szo­cialista építésének 15 éve hatalmas eredményeket hozott, olyan méretű gazdasági fejlődést, amilyenről a múltban álmodni sem mertek. Termé­szetes, hogy ez a fejlődés elméleti síkon is sokat követelt. De hiába épültek százszámra az iskolák, hiába ment iskolába tízezerszámra a tudás­­szomjas fiatal — üzemeink, vízierő­­múveink, mezőgazdaságunk szakem­berekkel való ellátottsága nem nyer­hetett kielégítést. Egyrészt azért, mert az iskolát végzett, képesítést nyert fiatalok nem tudtak mindjárt beleilleszkedni a termelő munkába, mivel nem voltak gyakorlati ismere­teik, másrészt azért, mert a termelő munkában már néhány éve — sok esetben vezető állásban — dolgozók elméleti tudásának bővítéséről és szakmai továbbképzéséről nem tud­tunk kellőképpen gondoskodni, bár a termelés emelésének szükségessége ezt megkívánta. Most, hogy hazánkban befejezésé­hez közeledik a szocializmus építése, most, amikor a kulturális forradalom­tól az új eszmékkel átitatott ember­től várjuk a legfőbb segítséget, szük­ségszerűvé vált iskolarendszerünk ilyen irányú átépítése is. Üj iskolarendszerünk feladatává válik tehát, hogy hazánk ifjúságát kommunista erkölcsű, szilárd jellemű hazaszerető emberekké nevelje, olyan emberekké, akik szeretik és becsülik a munkát, akik testileg-lelkileg har­monikusan fejlettek, s helyt tudnak állni minden fronton, ahová szocialista építésünk állítja őket. Hogy mindez valósággá váljék, már az idei tanítási év folyamán is minden általános műveltséget nyújtó iskola bevezeti a politechnikai oktatást, az iskola műhelyeiben, a védnökségi üzemekben, vagy a szövetkezetek földjein. Szlovákia nyolcéves középiskoláinak egyharmada már az idén felölti a na­gyobb, biztosabb tudást nyújtó, mun­kaiskolával, kötelező politechnikai ok­tatással egybekötött kilencéves kö­zépiskola jellegét, mely az új iskola­­rendszernek megfelelő tantervek szerint dolgozik majd. Hasonló módon építenek át 56 tizenegyéves közép­iskolát 12 éves középiskolává. S hogy a termelő munkában foglal­koztatott dolgozók is megszerezhes­sék az általános műveltséget, hogy szakmailag is tovább képezhessék magukat már az idén 9 általános műveltséget nyújtó iskola nyílik Szlo­vákiában számukra. A szak- és ta­nonciskolákban is alapvető átépítésre kerül sor. Itt a tantárgyak új össze­­válogatásával meg kell szilárdítani a szakmai nevelést és emellett maga­sabb színvonalú elméleti tudást kell a tanulóifjúságnak nyújtani. A mezőgazdasági iskolákban pedig még közelebb kell vinni a jövendő szakembereit a termeléshez, széle­sebb alapokra kell helyezni a mező­gazdaság megismertetését. Tehát a szakmai ismeretek elsajátítását a fizikai, termelő munka frontján kell biztosítani. Csakis így válnak majd jó mezőgazdásszá ifjú iskolásaink. A főiskolai hallgatók is kötelesek tanulmányi idejük egyrészét a ter­melő munka területén tölteni. A gyá­rak munkapadjai mellett, erdőgazda­ságokban, szövetkezetekben, nagy építkezéseinknél találkozhatunk ezen­túl velük. Dolgoznak, s közben táv­­úton végzik, vagy folytatják tanul­mányaikat is. A gyakorlati életnek a megismerése hozzásegíti őket ahhoz, hogy az iskola elvégzése után bizto­san álljanak lábukon, munkahelyükön az első naptól kezdve eredményesen dolgozhassanak. Az itt felsoroltakból kitűnik, hogy a munka mint jievelő erő bevonul iskoláinkba és segíti fiataljaink kom­munista emberré válását. Hazaszere­tetre, minden munka tiszteletére, po­litikai tisztánlátásra nevel, s testileg­­lelkileg fejlett lelkes építőket ad társadalmunknak. Egész népünk ügye, hogy ez így sikerüljön, hogy ez minél előbb való­sággá érlelődjék. Abból is kitűnik ez, hogy dolgozó népünk részt kér, részt vállal az ifjúság neveléséből. Gottwal­­dovban, Prágában, Kassán, Bratisla­­vában — hazánk egész területén — megmozdultak az üzemek, hogy véd­nökséget vállaljanak az iskolák felett, hogy bevezessék a fiatalokat a ter­melés titkaiba. A szövetkezetek, álla­mi gazdaságok pedig szintén fiatalok­kal telnek meg, akiknek a föld öreg gazdái, ismerői magyarázzák a gaz­dálkodás minden csínját-bínját. Örömmel tölt el mindannyiunkat ez a tény, de mégsem hagyhatjuk emlí­tés nélkül, hogy a munka oroszlán­­része azért — tanítóinkra vár. A marxista ideológia kenyerén nevelke­dett pedagógusoknak kell minden erejükkel az új iskolarendszer sike­réért harcolniok, nekik kell nevelniük, tanítaniok. Ügy tanítaniok, hogy a fizikai munkát ismerő, szerető fiata­lok elméleti tudása alapos, biztos legyen, hogy általános műveltségük igazán azt jelentse; széleskörűen mű­veltek, politikailag fejlettek, méltók arra, hogy szocialista embernek ne­vezzük őket. Rájuk vár a legnehezebb munka, az igaz. De őket illeti majd az elismerés, a köszönet is, hogy a pártunk adta lehetőségekkel élve mindent megtet­tek szocialista hazánk ifjú nemzedé­kének jövőjéért. A szilicei EFSZ az idén valahogy nagyon lemaradt a csépléssql. De most már az egész tagság azon igyekszik, hogy minél hamarabb magtárba kerüljön a gaz­dag termés, hisz az idő sürget, s az őszi gabonák vetése sem várhat sokáig... Máté László, Rozsnyó GYMKBÓQf olyan volt az első iskolai nap, mint szerte az országban mindenütt. A kis elsősök itt is éppoly érdeklődéssel szem­lélték az új ott­hont, az osztályt, ahová járni fognak, mint máshol. Budai Erzsébet tanítónéni — mint az ország valamennyi tanító­­nénije — szerető szavakkal tette fe­lejthetetlenné az is­merkedés perceit. Az őszi árpa vetésének agrotechnikai határideje — szeptember 15 — közeledik. Ez a tény arra kell, hogy ösztönözze mezőgazdaságunk dolgozóit, hogy minden erejükkel szorgalmazzák a vetést. Az ősziek vetésének állapota nem megnyugtató. Szövetkezeteseink 370 000 hektár földből vetés alá alig több mint 30 ezer hektárt készítettek elő. Az ősziek vetése általában jól halad a nyitrai kerületben, ahol már több mint 10 ezer hektár földet vetés alá készítettek. A surányi és a vágsellyei járásban már több mint 30 hektár őszi ár­pát és rozsot vetettek el. A mezőkeszi szövetkezetnek is földbe került az őszi árpája és a cukor­répa betakarításához készülődnek. A galántai járásban már több mint 1000 hektár földet készítettek el vetés alá. A tallósi szövet­kezet 125, és a felsőszeli szövetkezet 150 hektárral az élen jár. ‘A kassai kerületben a szántás-vetési munkálatok legjobban haladnak a szepsi járásban, a besz­tercebányai kerületben pedig a losonci járásban. elvtárs, de a részlegek minden dol­gozója tudatában van a reáháruló feladat fontosságának. Nincs akkor, lehetetlen, amit át nem lehetne hi­dalni. Lehet, hogy az árpa vetésénél nem ez lesz a helyzet. De figyeljük mit mond Melich Tibor, a központi agronómus: — Erősen megfogtuk a dolog végét, mert agrotechnikai határidőben sze­retnénk elvetni az árpát. Jól előké­szítettük a földet, s pénteken meg­kezdtük a vetést. 15-ig szeretnénk végezni vele. Majd megtudtam, hogy 500 hektár őszi árpa vetést irányoz elő a terv. Hogy idejében végezhessenek vele, jól rá kell taposni a pedálra, s na­ponta legalább 50 hektárt kell elvetni. Az előkészített föld, a saját vető­mag, s a gépek állandó karbantartása eredményes végzéshez vezethet. Ha be is következik valamilyen törés, máris ott „terem“ a vándor-javító­­mühely, s a gépjavítók rövid időn belül életrekeltik a sebesült gépet. Ha az időjárás engedi, az őszi árpa elvetése után szeptember 15-én meg­kezdik a fehér arany betakarítását. koztam, ahogy a hídmérlegre fordult a silószecskával megrakott kocsival. — Érdemes megnézni azt is, hogyan dolgozik a silókombájn — mondta indulás előtt és helyet csinált az ülé­sen. Krális István hozzáértően „nyer­­gelte“ a vasparipát. De legtöbbet azért a gazdaság gyulamajori részle­gén láttam, ahol Laucsinko elvtárs ült a volán mögött. Alig négy napja kezd­• Szlovákia szövetkezetei és állami gazdaságai a hét elején 105,8 száza­lékra teljesítették az őszi repce vetési tervét. (tk) • A Iastovicei téglagyár égető ke­mencéinek bővítésével és átépítésével kétmillió tégla gyártására lesz alkal­mas. (c) • A Hradec Králové-i kerületben már 557 egységes földművesszövet­kezet fogadta el a mezőgazdasági termelés növelésére serkentő prerovi felhívást. (u) • Szlovákiában a mezőgazdasági és erdészeti iskolák első évfolyamán 11840 fiú és leány kezdte meg tanul­mányait, ami 5100-zal több a tavalyi­nál. (rn) Bratislavában, a Vazovová utcán is A nagyabonyi határban bő termést hozott a silókukorica. Hektáronként több mint 500 mázsát takarítottak be. Képünkön a silókombájn látható munka közben. Nem hallatszik már a cséplőgépek ték a silózást, s már több mint 31000 bugása, a nap is közelebb- jár a látó- tonna silószecskát szállítottak a siló­határhoz. Silókombájnok járják a gödörbe. csalamádé-földeket, s rövidesen pon- Gyalog róttam az utat az anyalai tot teszünk az őszi árpa vetésére is. részleg felé. Esteledett. A szürkület- A Bajcsi Állami Gazdaságban járva bén Rémes József előtt találtam ma­­egy barnaképű fiatalemberrel talál- gam, aki — bár a vacsoracsillag után A kislúcsi szövetkezetben teljes ütemben folynak a talajelökészítési munkák. A trágyát kiszórás után azonnal leszántják. Felvételünkön ez a munkafolyamat látható. számos „lámpácskát“ akasztottak az égboltra — frissen járta a csalamá­­dé-földet. — Nem lehet ilyenkor is, kora dél­után félbehagyni a munkát. Igyekez­nünk kell, hogy idejében besilózzuk a tervezett 30 800 tonnát. Mindmáig csupán 45 százalékban teljesítettük a tervet — mondta a kombájnos. Ha tervről van szó, nemcsak Rémes Arról, hogy az 510 hektárról hány mázsát takarítanak be, még az agro­nómus sem tudott pontos számot mon­dani, mert a tervezett 153 000 mázsán felül jóval többre számítanak. Ezek azok az őszi gondok, melyek a Bajcsi Állami Gazdaság dolgozóitól az eddiginél még nagyobb szorgalmat, akaratot követelnek. Horosz Árpád EFSZ-ek, áll ami gazdaságok, trakforállomások figyelmébe! Üzemeink, gyáraink és egységes földmüvesszövetkezeteink dol­gozói többször azon óhajuknak adtak kifejezést, hogy szívesen leve­leznének szovjet munkásokkal vagy dolgozó parasztokkal, tudósok­kal, iskolásokkal és sportolókkal az új munkamódszerek, a szocia­lista munkaverseny egyes kérdéseiről, termelési tapasztalatokról. A Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövetségének Szlovákiai Bizott­sága eleget tesz ennek a kérésnek és a Csehszlovák Rádió szerkesz­tőségével együttműködve leveleket továbbít szövetkezetektől, állami gazdaságoktól, valamint egyénektől is. Használjuk ki a tapasztalatcsere e rendkívül kedvező formáját és írjunk a következő címre: Redakcia vysielania pre SSSR Ceskoslovenského rozhlasu, Bratislava, Zochova 3. szántani; vetni, silózni! A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom