Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-26 / 68. szám
1959. augusztus 26. VJRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 267 Érdemes a cukorrépát takarmányra termeszteni Most, a termelési tervek kidolgozásának idején gondoljunk a takarmánycukorrépa termesztésére is. A helyes takarmányozásra, a takarmányok gazdaságos termelésére és takarmányszükségletek lehetőleg saját termelésből történő fedezésére az EFSZ-ek egyre több súlyt fektetnek. A IV. szövetkezeti kongresszuson a földművelésügyi miniszter, Strougal elvtárs, a kongresszushoz intézett beszédében többi között rámutatott a cukorrépa takarmányozási célokra történő termelésének lehetőségére, s azt ajánlotta, hogy a takarmányburgonya egy részét cukorrépával helyettesítsük. A takarmány-cukorrépa termesztése gazdasági szempontból igen előnyös, mivel egy mázsa cukorrépa 66 %-kal több emészthető fehérjét és 99 %-kal több zabegységet tartalmaz, mint a takarmányrépa. Ezt a különbséget a takarmányrépa ötéves átlagban 28 %-kal magasabb hektárhozama sem egyenlíti ki. A burgonyával szemben a cukorrépa takarmánygazdasági előnye nem oly kézenfekvő. A cukorrépa mázsánként 50 %-kal kevesebb emészthető fehérjét és 41 %-kal kevesebb zabegységet tartalmaz, mint a burgonya. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a cukorrépa hektárhozama több mint kétszerese a burgonya hozamának, arra az eredményre jutunk, hogy a cukorrépa ha-ónként több tápanyagot ad, mint a burgonya. Azonkívül a cukorrépafejek és a levelek is felhasználhatók takarmányozásra, míg a burgonyaleveleket csak szükség esetén szokás takarmányozni. Átlagos tápanyagtermelés a szövetkezetekben 1 ha-onként Cukorrépa 1 dk,d/'1;l',ny' Burgonya Hektárhozam (q) ötéves átlagban (1952-1956) . . . . i . , 213,8 273,7 97.3 Melléktermék: répafej és levél (%)..].. 40 20 — répafej és levél (q) ..... s 85,5 54,7 — Tápanyagtartalom a) a répában: emészthető fehérjék i , ( , i 0,5 0,3 1 zabegység .................................... ; 24,9 12,5 29,9 b) a répafejben és levélben: emészthető fehérjék (%)... 1,6 1 — zabegység ...........................................t 14,1 8,3 — Tápanyagtermelés ha-onként: emészthető fehérjék (q) . % . 2,44 7,37 0.97 zabegység (q)................................../ 65,3 38,75 29.09 Amint a fenti áttekintésben feltüntetett adatokból kitűnik, 1 ha cukorrépa 152 %-kal több emészthető fehérjét és 154 %-kal több zabegységet ad, mint a burgonya. A burgonya termesztésének önköltsége ha-onként alacsonyabb ugyan, mint a cukorrépáé, azonban a cukorrépa magasabb tápanyaghozama gazdaságosabbá teszi a takarmány-cukorrépa termesztését, mint a burgonya takarmányozását. összehasonlítva a cukorrépa és a burgonya termesztésének költségeit 1 ha vetésterületre, a termelt tápanyag menynyiségével bebizonyosodik, hogy menynyivel olcsóbb a cukorrépa a burgonyánál. Tíz EFSZ-ben végzett kutatások szerint kiszámított önköltségek Cukorrépa ^^/pa^^” Burgonya Ötéves (1953 — 57) átlagos önköltség 1 ha vetésterületre (Kcs) .... 5234 6202 4819 Tápanyaghozam keményítő-irányegységekben (q).....................................s 40,96 24,25 18,17 A termelt keményítő-irányegységek önköltsége 1 q-ként (Kcs) . . « 127,76 255,75 265,22 Egy tápanyag irányegység a cukorrépában 127,78 Kcs-be kerül, míg a burgonyában 265,22 Kcs-be. Más szavakkal: a cukorrépában a tápanyag egysége 52 %-kal olcsóbb, mint a burgonyában és 50 %-kal olcsóbb, mint a takarmányrépában. A cukorrépa termesztése tudvalevőleg sok munkába kerül, főleg a kapálások idején. E munkára a legigényesebb időszakok: május, június első fele és október. A gabona csúcsidőszakai a munkaigény tekintetében júliusra és augusztusra esnek, a burgonyáé szeptemberre és október elejére. így a cukorrépa a szövetkezeti tagok egyenletes foglalkozását előmozdítja és nem gátolja a nagyobb területeken termesztett termények körüli munkálatokat, kivéve részint a kukoricát, amennyiben ez a vetésterületek összetételében nagyobb arányt foglalna el. A takarmány-cukorrépa termesztésének gazdaságosságát illetőleg nincs kétség. Hogy milyen mértékben helyettesíthető a burgonya takarmányozása cukorrépával az egyes szövetkezetekben, ez az állatállomány összetételétől, a takarmánytermények arányától, valamint a rendelkezésre álló munkaerők, a cukorrépa csúcsmunkaidőszakaiban tervezett elfoglaltságától függ. Ezért minden EFSZ-ben külön-külön, az adott körülmények szerint meg kell bírálni a takarmány-cukorrépa termesztésének előnyeit és ezeket a lehetőségekhez mérten lel kell használni. Haeberle Lajos mérnök Milyenek a viharmadarak ? A viharmadarak a nyílt óceán tökéletesen repülő és vitorlázó madarai. Nyelvük visszafejlődött. Ila veszélybe jutnak, ez ellenségükre halzsírszerü folyadékot köpnek. Minden viharmadár csak egyetlen tojást rak, amelyet nagyon hosszú ideig költ. Gyakran két hónapig is. Ezek a madarak keskeny, bosszú szárnyukkal tökéletes vitorlázórepülők. Élmény látni, ahogy száguldanak a hajók után többezer kilométer távolságban a nyilt tengeren. Mintha valami láthatatlan erő hajtaná őket, amelyet a tenger hullámzása okoz. A legnagyobb viharmadár az albatrosz, amelynek hossza több mint egy méter és szárnyának fesztávolsága az összes madárénál nagyobb, mivel eléri a 3,5 — 4,25 métert is Kiszélesiil Románia rizsterülete Romániában idén mintegy 10 000 hektárral nagyobb területen termesztenek rizst, mint tavaly. Hyképpen az ország lakosságának rizsfogyasztását egészen hazai termésből fedezhetik. További területek kijelölését is megtették, éspedig 11 000 újabb lia-ron termesztenek majd rizst, túlnyomórészt' talajjavítás útján Jisszahódított területen. A moly tájékozóképessége A londoni állatkertben kísérletet végeztek egy moly házaspárral. A molyasszonyságot gyufadobozba zárták, s a dobozt az egyik szobában helyezték el. 1 molyférjet balszárnyan tintacsöppel jelölték meg, majd egy másik gyufadobozban vonaton elvitték 50 km-es távolságra, ahol szabadon engedték. A molyférj előbb bódultán szédelgett az alkonyati verőfényben, majd hirtelen felröppent és eltűnt. Pár óra múltán moly repült be annak a szobának az ablakán, ahol a molyfeleség bánkódott gyufadoboz-börtönében. A messzi útról érkező moly egyenesen rászállott erre a dobozra, s amikor közelebbről megvizsgálták, bal szárnyán tisztán látszott a tintafolt. Kinában a föld 60 %-át öntözik A Kínai Népköztársaságban az öntözőgazdálkodás irányításával megbízott hivatal dolgozói megállapították, hogy az elmúlt évben épített víztárolók és csatornák segítségével az ország öntözött területe 31,6 millió hektárról 66,6 millió ha-ra szélesedett. Ez azt jelenti, hogy Kínában a megművelt földterületek körülbelül 60 %-án folytatják az öntözőgazdálkodást.
