Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-19 / 66. szám
1959. augusztus 19. VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 259 Földbe a repce vetőmagját! Mindnyájan tudjuk, hogy az őszi repce leglontosabb olajnövényeink egyike. Az élelmiszeripar számára nagy jelentőségű nyersanyagot szolgáltat, ugyanis a repcemagból olyan értékes olajokat és zsírokat gyártanak, amelyek tápértéké nemcsak vetekszik a sertészsír értékével, hanem ezt fölül is múlja. Amíg a sertészsír 100 grammonként 860 kalóriát képvisel, a növényi zsiradék 10« gramja 870 kalóriát biztosít. lehát az őszi repcetermesztésével foglalkozó mezőgazdasági üzemek a repcemag értékesítésével magas jövedelemre tesznek szert, de ugyanakkor repcepogácsa formájában kitűnő takarmányhoz is jutnak. Ha a tehenek takarmányadagját repcepogácsával egészítjük ki, tejelékenységük szemlátomást emelkedik. A repce kiemelkedő terméshozamainak fontos előfeltétele: a jókori vetés. Kísérleti eredmények szerint körülményeink közöt az őszi repce vetésének legkedvezőbb agrotechnikai határideje augusztus 5-től a hónap végéig tart. Az említett kísérletek eredménye azt igazolja, hogy amíg az augusztus 5-én vetett repce hektáronként 28,95 mázsát adott, a 19—i vetés eredményeként a hozam csupán 27,59 mázsát, sőt szeptember 2-án végrehajtott vetés után már csak 22,37 mázsát tett ki. Ugyanakkor a legkorábban vetett repce olajtartalma is a legjobbnak bizonyult. Ne halogassuk tehát az őszi repce vetését, hiszen késedelemmel mindenekelőtt magunknak okozzunk kárt. Minden igyekezetünkkel azon legyünk, hogy az őszi repce vetőmagja legkésőbb augusztus utolsó napjaiban a földbe kerüljön. Bővítik az őszi árpa vetésterületét Ezekben a napokban készítik el az egységes földművesszövetkezeteinkben az 1960-as évi termelési terveket, valamint a beadási szerződéseket. Ezek a tervek a CSKP XI. kongresszusa irányelveinek megfelelően készülnek. A párt Központi Bizottsága márciusi határozata felhívja a figyelmünket arra, hogy ez idő szerint a takarmánytermesztésre összpontosítsuk figyelmünket, fokozzuk annak belterjességét és teljes Követendő példa A stefánikovol EFSZ vezetősége foglalkozott a prerovi felhívás adataival, amely szerint 220 kg hűst akarnak termelni hektáronként. Megállapította, hogy ezt a mennyiséget elérheti szövetkezetük, és ahogy az eredmények mutatják, túl is haladhatja. Az első félévben 58 kg marhahúst és 74 kfl sertéshúst adtak be. A száraz hizlalás bevezetésével ezt az eredményt még tovább javítják, úgyhogy az év végéig 165 kg sertéshúst és 82 kg marhahúst termelnek hektáronként, ami összegezve 247 kg húst tesz ki. Ezzel az eredménnyel pedig jóval túllépik a prerovi felhívásban szereplő 220 kg-ot. Továbbá a szarvasmarhaállomány és a tehenek tejhozamával kapcsolatos kérdéssel foglalkoztak. Jelenleg 100 hektáronként 86 szarvasmarhát tartanak. Ebből 34 tehén. Az év végéig a tehenek számát 56 db-ra növelik, amelyeknél elérik a 2540 literes tejhozamot. Ezt azzal érik el, hogy jobban kihasználják a takarmányt és lényegesen nagyobb területen termesztenek évelő takarmánynövényeket. Mivel a mezőgazdasági termelés emelkedése a növénytermesztéstől függ, ezen a téren is komoly intézkedéseket hajtanak végre. Már most szép eredményeket értek el, amelyekkel teljesítették a második ötéves terv feladatait. Árpából 27,8 mázsa, a búzából pedig 31 mázsa volt az átlagos hektárhozam. Cukorrépából 400 mázsa és a lucernából 60 mázsa heklárhozam várható. A hazánk felszabadításának 15-ik évfordulójának tiszteletére kötelezettséget válal az EFSZ, hogy ezeket az eredményeket jövőre még tovább növeli. K. F. mértékben használjuk ki a földalapot. Szorgalmazzuk az értékes takarmányok termelését, úgyhogy szövetkezeteink és állami gazdaságaink takarmányból önellátók legyenek, sőt takarmánytartalékot biztosítsanak a következő évre. A gazdag takarmányalap megteremtését biztosítja az őszi árpa. A megyeri járás az őszi árpa termesztésére rendkívüli figyelmet fordít. Szövetkezeteink az őszi árpa vetésterületét 600 hektárról 2000 hektárra emelik. Az állami gazdaság pedig 500 hektáron termel őszi árpát. Az őszi árpa termelésének több előnye van. Elsősorban az agrotechnika alkalmazásával és annak betartásával lényegesen magasabb hektárhozamot lehet elérni, mint tavaszi árpából. A kísérleti állomások és nem utolsósorban a szövetkezetek gyakorlati tapasztalatai azt igazolják, hogy az őszi árpa termelése nagyon hasznos. Például az Izsapi Mezőgazdasági Mesteriskola gazdaságában elért eredmények meggyőzőn tanúskodnak erről. Ez a gazdaság 1956-ban 33,81 mázsát, 1957-ben 38 mázsát, 1958-ban 39,7 mázsát és 1959-ben 34 mázsát takarított be hektáronként. Hasonlóan jó hektárhozamok voltak őszi árpából az apácaszakállasi szövetkezetben (37 mázsa), Üjmajorban (35 mázsa), Bogyaréten (34 mázsa) is. Hogy ezek a számok még nem a lehetőségek határát jelentik, bizonyítja a tanyi szövetkezetben elért 47,8 mázsás hektárhozam. Ha a 2000 hektárról csak 50 mázsás átlaghozamot takarítanak be, az 60 000 mázsát tesz ki. Tehát 8000 má-A szalma és szálastakarmányunk zöme kazlakban vagy boglyákban a szabadban van, tehát ki van téve az időjárás viszontagságainak. Nyár folyamán a szépen összerakott, formás kazal az ülepedés és különböző külső behatások következtében elveszti szabályosan kiépített alak ját, behorpad és így egy része könnyen tönkremegy. Ez évben, mivel nagyon csapadékos az időjárás, különösen nagy gondot kell fek-Bő szemtermést ígérnek a nagyra nőtt kukoricacsövek a prerovi járásban fekvő rokytnicei EFSZ mezőin zsával többet, mint búzából vagy tavaszi árpából. Előnye az őszi árpának az is, hogy tápértékben dús takarmány. Amíg a tavaszi árpa 6,5 % emészthető fehérjét és 69 % keményítő értéket tartalmaz, az őszi árpa 7,5 % emészthető fehérjét és 71 % keményítőértéket foglal magában. Mivel az __ őszi árpa nagyobb hozamú és jobb tápértékű takarmány, mint a tavaszi, főleg a szocialista államokban rendkívüli súlyt fektetnek a termelésére. 'További előnye az is, hogy június 20 — 25 között lehet aratni, tehát a szakaszos aratás módszerét alkalmazhatjuk. A legfőbb előnye azonban abban rejlik, hogy utána még egy termést vehetünk le arról a területről, ahol az őszi árpa volt. Tehát két termést egy évben. Másodnövénynek silókukoricát vethetünk. Ez a silótakarmány fehérjedús, tejtermelő. Ha a 2000 hektár őszi árpa után hektáronként csak 2 és fél vagon silókukorica terem, akkor is 5000 vagon jó minőségű silőtakarmánnyal gyarapodik szövetkezeteink takarmányalapja. Az említett kukoricán kívül az őszi árpa után tarlókeverékeket és hüvelyeseket is vethetünk. Az őszi árpa vetésére ezekben a napokban kell előkészíteni a talajt, tehát a termelési tervek kidolgozása alkalmával ne feledkezzünk meg ennek a fontos feladatnak a gyakorlati megvalósításáról. K. A. tetni a takarmánykazlakra, hogy ne vesszen kárba egy szál takarmány sem. Enne kérdekében hozzuk rendbe, javítsuk ki a behorpadásokat és ahol szükséges, fedjük be újból szalmával. Ez most a kombájnszalma kazalozása idején könnyen megoldható, mert a szalmát egyenyesen a földről a takarmányszalmához szállíthatjuk. Hogy a kazal védve legyen a széltől, a gerincét nehezékkel ellátott drótkötéllel kössük le. Hozzuk rendbe a takarmánykazlakat
