Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-08-16 / 65. szám

s/xabud Földműves 1659. augusztus 16 További vélemények a Hruscsov-Eisenhower látogatásról A világ sokat vár e találkozótól Amióta a moszkvai rádió hírül adta a szenzációs hírt, a világsajtó egy pillanatáig sem szűnik meg felszínen tartani a közelgő látogatás óriási je­lentőségének méltatását. Nap mint nap jelennek meg az újságokban egy­szerű emberek véleményei, írók és politikusok, bányászok és földműve­sek nyilatkozatai, melyekből a követ­kező hang csendül ki: egy árnyalat­tal jerültebb lett az ég a nemzetközi politika világában. Minden kommentátor, de minden egyszerű ember is érzi, hogy az el­következő „kétszemélyes találkozó“ történelmi jelentőségű lesz. Nemcsak azért, mert a történelem még nem ismert ilyet: szovjet miniszterelnök még nem járt Amerika földjén, s bé­keidőben amerikai miniszterelnök sem látogatta meg a szocializmus orszá­gát. • (Csupán Roosevelt elnök járt a Külföldi hírek • New Yorkban véget ért a szovjet kiállítás, melyet összesen 1 millió 100 ezer ember tekintett meg. Az amerikai sajtó igen elismerően ír a kiállítás sikeréről, s megjegyzi, hogy nagy szolgálatot tett az amerikai­szovjet kapcsolatok kiszélesítésében. • A Szovjetunió hajlandó ünnepé­lyesen kötelezettséget vállalni, hogy elsőként nem kezd nukleáris fegyver­­kísérleteket — jelentette ki Hruscsov elvtárs az európai nukleáris leszere­lési bizottság vezető képviselőihez in­tézett üzenetében. • Mesterséges holdat lőttek ki az USA-ban. Sajtójelentések szerint a rakéta összsúlya mindössze 65 kg, mely elérte pályáját. • Üjabb árleszállításokat hajtottak végre Romániában. Az intézkedés a kisipari cikkeket és az élelmiszeri árukat érinti. • Hirosimában és Nagaszakiban az atomtámadás 14. évfordulója alkal­mából hatalmas tüntetéseket rendez­tek, követelve a tömegpusztító fegy­verek azonnali betiltását. • Egy amerikai pilóta lakótelepre dobta le rakétáit Nyugat-Németor­­szágban. Az amerikai lökhajtásos va­dászgép lezuhanása előtt kidobta ra­kétáit, melyek szerencsére nem rob­bantak el. • A nyugat-német bányászok szak­­szervezeti konferenciáján követelték, hogy a kormány tegyen sürgős intéz­kedéseket az eladatlan széntartalékok megoldásában. • Nyugati sajtójelentések szerint Eisenhower elnök Szovjetunióba val’ó elutazása előtt körutat tesz Európá­ban, Párizsba, Londonba és Bonnba látogat. • Az As Saab című kairói lap kö­zölte, hogy Izrael titkos katonai egyezményt kötött Franciaországgal, melynek értelmében Franciaország izraeli-arab fegyveres viszály esetén 40 000 katonát küld segítségül Izrael­nek. • Szíriában ünnepélyesen üzembe­helyezték a Csehszlovákia segítségé­vel épült modern cukorgyárat, mely naponta 750 tonna cukornádat dolgoz fel. • Bonn és Párizs titokban együtt­működik az atomkísérletek terén — adja hírül a Daily Herald című angol munkáspárti lap. • Üjabb sztrájkhullám tört ki Angliában. A belfasti repülőgyár 6000 munkása sztrájkol a tervbevett elbo­csátások miatt. • A Reuter hírügynökség párizsi tudósítója szerint a szaharai atom­­bombakísérletek után hidrogénbomba robbantásokat is terveznek. • Speidel, volt hitleri tábornok, a NATO szárazföldi egységeinek fő­nöke magasrangú francia tisztek kí­séretében megtekintette az Algériá­ban harcoló francia csapategységeket. • Zigmund és Hanzelka, világhírű cseh utazók, kőrútjuk során Libanon­ba érkeztek. Majd tovább folytatják útjukat Ázsiába. • Hosszúlejáratú magyar-indonéz kereskedelmi egyezményt írtak alá Budapesten. • Az Unita c. lap jelentése szerint Olaszországban rohamosan emelked­nek a létfentartási költségek. Leg­utóbb főleg a postailletékeket és a forgalmi díjakat emelték. második világháború során Jaltában.) De azért is, mert a két kormányfői eszmecsere országaik kapcsolatának megjavulását, a békés egymás mel­lett élés elvének gyakorlati érvény­­rejutását, s ezáltal a világbéke bizto­sítását jelenthetik. Joggal mondta Hruscsov elvtárs múlt heti sajtó­­értekezletén: „A lényeg az, hogy a véleménycsere eredményeként a meg­oldásra váró kérdésekben közös nyel­vet találjunk, közös értelmezésre jussunk." Ha a világ két legnagyobb állama, a Szovjetunió és az Amerikai Egye­sült Államok között sikerül e tárgya­lások eredményeként a békés, baráti jó kapcsolatok korszakát megnyitni, úgy az emberiség megszabadul az új háború veszélyétől De van-e lehető­ség arra, hogy a két nagy ország, amelyet súlyos ideológiai és politikai ellentétek választanak el egymástól, megegyezhessen egymással a békés egymás mellett élésben? Ismét Hrus­csov elvtárs szavaival válaszolhatunk: „Bizton kijelenthetjük, hogy vannak nincs területi vita, megoldhatatlan nincs területi vita, megoldhaattlan ellentmondás, nincs olyan kérdés, amely megakadályozná a bizalom és a kölcsönös megértés légkörének ki­alakulását. A Szovjetunió békepoliti­kája szilárdan azon a lenini elven nyugszik, hogy az ideológiai, társa­dalmi rendszerbeli eltérések nem le­hetnek akadályai államközi síkon a baráti, jó kapcsolatoknak." A Hruscsov-Eisenhower találkozó kapcsán mind több szó esik a csúcs­­találkozóról is. A Szovjetunió vélemé­nye szerint a szovjet—amerikai meg­beszéléseken elsősorban a két ország kapcsolatainak kérdését kell megvi­tatni. Ugyanakkor ezek a megbeszé­ADENAUER: „Ez azt jelenti, hogy fenyeget a világ­béke ...? lések elősegíthetik az elkövetkező csúcstalálkozó sikerét is, mert a csúcstalálkozóra feltétlenül szükség van! Az elkövetkező hetek és hónápok előreláthatólag mind több jó hírt hoz­nak a békeszerető százmillióknak. El kell érni a második világháború még meglévő maradványainak teljes fel­számolását, a német békeszerződés megkötését, a külföldön lévő ameri­kai támaszpontok felszámolását, az államok közötti mindenoldalú — gaz­dasági, kulturális, tudományos — kap­csolatok kiszélesítését. Mindehhez bíztató kiindulási alapot nyújt a meg­induló legmagasabbszintű szovjet — amerikai párbeszéd, melytől a világ oly sokat vár. Szívdobogás — az éter hullámain Az elektrokardiografia nevű szív­vizsgálatról bizonyára sokat hallot­tunk már, amikor egy különleges műszer a szív akciós áramának moz­gását görbék alakjában papírra veti. A vizsgálat megejtése céljából azon­ban vagy a páciensnek kell felkeresni a helyiséget, amelyben a készülék működik, vagy a nehéz gépezetet kell átszállítani a kórterembe, ha a beteg súlyos állapota miatt történetesen ágyhoz van kötve. Moszkvai jelentés szerint szovjet orvosoknak és mérnököknek sikerült most olyan műszert szerkeszteniük, melynek segítségével az orvos távol­ról is ellenőrizheti a szívműködést, Az újfajta „tele-elektrokardiograf" felvevőlemezét a sportoló mellkasá­nak baloldalára, a szív fölé erősítik. A szívműködés jelzéseit parányi rá­diókészülék alakítja át rádióhullá­mokká és azokat a sportoló fejére ehősített könnyű sisakból kiállt an­tenna továbbítja az orvosnál lévő fel­vevőkészülékhez. Ez azután fényér­zékeny szalagra rögzíti a rádióbenyo­­másokat, amelyek hűen visszatükrö­zik, a rendes vagy rendellenes szív­működés jelzéseit. Sportorvosi körökben az új talál­mány érthetően nagy érdeklődést keltett. A jövőben ugyanis az orvos már közvetlenül az erőkifejtés köz­ben figyelheti a futó, evező vagy egyéb sportot űző védence szívműkö­dését. Az észlelt megfigyelések alap­ján pedig mérsékletre intheti vagy el is tilthatja a sportolót a testi megerőltetésektől, amennyiben azok egészségét veszélyeztetnék. Habár a világsajtó hasábjait na­­gyobbára a közelgő szovjet —amerikai találkozás foglalkoztatja a lapok élénk figyelemmel kísérik a délkelet-ázsiai Laoszban történő eseményeket is- Márpedig az ottani fejlemények elég súlyosak. Mi is történik Laoszban? Ebben az alig 3 milliós királyi állam­ban heves polgárháború dúl. Az ese­mények fő okozója az amerikai impe­rializmus beavatkozása az ország bel­­ügyeibe, mely szerint az USA kato­nai támaszponttá akarja kiépíteni a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ismeretes, hogv 1954-ben az akkori genfi konferencián a nagyhatalmak egyezményt írtak alá Laosz, Kambo­­dza és Vietnam függetlenségéről, me­lyek felszabadultak a francia gyarmati uralom alól. Ez az egyezmény meg­adta a lehetőséget az említett álla­moknak, hogy önálló politikai és gaz­dasági politikát folytassanak, s saját maguk irányítsák országaikat. A nyu­gati hatalmak azonban sorozatosan megszegték ezeket az egyezménye­ket, s az elmúlt hetekben és hóna­pokban már annyira fajult a helyzet, hogy a laoszi királyi csapatok orvtá­madást indítottak a Patet Laó-i te­rület ellen, miáltal polgárháborút robbantottak ki. Ez tulajdonképpen régi recept már: a demokratikus erők elfojtása, zavargások előidézése s vé­gül polgárháború kirobbantása. Mind­ennek hátterében a napnál világosab­ban a gyarmati rendszer visszaállí­tása áll, melyet még a New York He­rald Tribune, az amerikai kormány szócsöve is így fogalmozott meg au­gusztus 2-án: „A valóságban az a helyzet, hogy e kis területtel rendel­kező Laosz rendkívül fontos a szabad világ számára, melyet ha tör ha sza­kad, meg kell tartanunk.“ A laoszi helyzet megmutatja, hogy az egységes, semleges és demokrati­kus ország megteremtése, amelyet az 1954-es genfi egyezmény írt elő, nem­csak laoszi belpolitikai kérdés, hanem nagyon fontos a nemzetközi helyzet szempontjából, is. Pillanatnyilag ez a térség, ahol az amerikai imperializ­mus új háborús tűzfészket készít elő. A világ demokratikus közvéleménye azonban a leghatározottabban elítéli ezeket a mesterkedéseket és követeli, hogy a genfi értekezlet társelnökei tegyenek intézkedéseket a laoszi helyzet normalizálására, s tegyék le­hetővé az ország demokratikus fejlő­dését. Ha már ázsiai politikai körutat te­szünk, nagyon fontos alapos vizsgá­lat alá venni az indiai Kerala állam­ban történt eseményeket is. Mint azt már jelentettük, Praszad indiai elnök az elmúlt héten bejelentette a kera­­lai kormány feloszlatását. A keralai kormány mint ismeretes, az egyedüli kormány volt az indiai államok kö­zött, ahol a Kommunista Párt volt a többségben. A hír bejelentése még nyugati köröket is meglepett — jól­lehet előre megszervezett és éppen nyugati kívánságra történt —, amikor is az AFP hírügynökség egyik kom­mentárjában megállapította: „A kom­munisták vezette keralai kormánynak többsége volt a demokratikusan vá­lasztott parlamentben, és az egyetlen olyan kormány volt, melyet nem el­lenőrzött az Indiai Kongresszus Párt. Az Indiai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága kiáltványt bocsájtott ki, melyben megállapítja, hogy a ke­ralai kormány önkényes feloszlatása Indiai részéről a demokrácia megtá­madása, a függetlenségi mozgalom vérbefojtása. Egyes józanabbul gondolkodó nyu­gati lapok is elítélik a központi be­avatkozást, s ugyanakkor megjegyzik, hogy ez egymagában nem jelenti a demokratikus erők felszámolását. Sőt, a harc tovább fokozódik. A londoni Times egyik kommentárjában elis­merte, hogy „Keralában a kommunista kormány nagy lépéseket tett az ország gazdasági helyzetének megszilárdulá­sára." Az indiai kormány ezzel a lé­pésével távolról sem a semlegesség és önállóság tisztekűbentartását bi­zonyítja. 95 országból 85 millió fiatal képvise­lői jöttek össze a prágai Eucík-parkba a Demokratikus Világifjúsági Szövet­ség V. kongresszusára. Képünkön a szudánl küldöttek beszélgetnek a cseh­szlovák fiatalokkal. □□mDmmmnmmmmmümüammaDműDaDCimDDDDjmDaiijamjDmaDamDaaaammiuuuuuuuuuuu^uuuuuuL.uuL A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fejlődése A Távol-Kelet Németországa — így jellemezte egyik újságíró Koreát. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert Korea is kettéosztott állam, melynek északi része a szocializmust építi, míg déli része az amerikabarát Li­­sin-mann kormányával az élen a gyarmati imperializmus hű szállás­adója, akárcsak Nyugat-Németország. 1953-ban, amikor véget ért az amerikai imperializmus és ázsiai szekértolói által kirobbantott három­éves koreai háború, az ország északi részében megindult az új társadalmi rendszer felépítéséért folyó nagy harc. A népi demokratikus Korea népe egyszer s mindenkorra felsza­badult az idegen elnyomás alól, és soha nem látott erőfeszítéssel fogott hozzá az esztelen testvéri háború okozta sebek begyógyításához. A népgazdaság fejlesztésének egyik legfőbb feladatává a mezőgazdasági termelés fellendítése vált. Az első földreformot még 1946-ban végre­hajtották, amikor az ország felszaba­dult a japán fennhatóságtól. Ekkor az összterület több mint felét szét­osztották a földnélküli szegénypa­rasztok között. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezése azonban csak 1953 után kezdődött meg. Az átszervezés 3 szakaszban ment végbe: I. szakasz. (1953 — 54). Ez az ún. próbaszakasz volt. Ekkor alakultak meg az első kisebb létszámú szövet­kezetek, amelyekben a föld megmű­velése már közös volt ugyan, de a régi kis parcellák még továbbra is megvoltak. Ez az összterület kb. 1,2 százalékát érintette. II. szakasz. (1956). Már az előző szakaszból nyert tapasztalatok je­gyében nagyobb sikereket értek el, amikor a parasztság tömegesen lépett be a földművesszövetkezetekbe. Eb­ben az időben a koreai parasztság 80 százaléka már a közös mellett döntött. A kis parcellákat már össze­szántották, s a jutalom a szövetke­zetben ledolgozott munka után ará­nyosan osztódott meg. III. szakasz. (1958 augusztusig). Ez már a teljes kollektivizálás befeje­zésének időszaka volt. A parasztság még kívülálló része is belépett a szö­vetkezetekbe. A kezdeti nehézségek ellenére is már az első évek bebizo­nyították a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fölényét. 1958 augusztusától aztán lényeges fordulat következett Kin Kjing Sik és Fjen Jung Taj traktorosok a fenjani tartomány szövet­kezetében a rizsföldeket szántják. be: a több mint 13 000 apró földmű­vesszövetkezet 2300 nagyobb földte­rülettel rendelkező szövetkezetté ala­kult. Ez megteremtette a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság előfeltéte­leit, összpontosították a megművelő eszközöket, az állatállományt, s a munkaszervezés is központi irányítás alá került. A koreai mezőgazdaság szocialista átszervezése már gazdag gyümölcsöt hozott. Míg 1957-ben 3,2 millió tonna gabonát termeltek, 1958-ban már 3,7 millió tonna volt az évi gabonater­més. Az 1959-es évre 5 millió tonnát terveztek, azonban az előzetes jelen­tések arról számolnak be, hogy a szövetkezetek az idén rekordtermést érnek el és körülbelül 7 millió tonna gabonára számítanak. Meg kell jegyezni, hogy nemcsak a gabonatermelésben értek el ilyen szép eredményeket, de hasonló sike­reket arattak a többi mezőgazdasági termékek termelésében is. Az állati termékek termelése például az 1957- es színvonalhoz hasonlítva 30 száza­lékkal emelkedett. A szocialista mezőgazdaság ily ro­hamos fejlődése tehát új szakaszt nyitott a koreai dolgozó parasztság életében, — ez a IV. szakasz — a bőség, a jólét szakasza. Űj szakasz ez — a dolgozó nép győzelmének szakasza. (A „Novaja Koreja" című lapból) fordította: tg-SZABAD FÖLDMŰVES - a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal lapja - Megjelenik hetente kétszer - Szerkeszti a rzerkesztó bizottság - Főszerkesztő Major Sándor - Szerkesztő­ség Bratislava, Suvorovova 16 - Telefon 359-41, 359-42, 359-43. - Főszerkesztő és titkárság: 243-46. - Mezőgazdasági osztály: 356-80. - Nyomja a Polygrafické závody n p„ Bratislava, ul Februárového vííazstva 6/d - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata — Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. A-652939 6__

Next

/
Oldalképek
Tartalom