Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-16 / 65. szám
Jzalml Földműves 1959. augusztus 18. A faluszépítési bizottságok az új emberért Falvainkon megalakítottuk a szövetkezeteket, módosabbak az emberek. De az anyagi jólét még nem minden. A HNB-nak gondoskodni kell a községek rendezéséről, a falu szépítéséről és a szocialista nevelésről. Járásunkban sok faluszépítési bizottság dolgozik aktívan. Részt vesznek a községek építkezési tervének kidolgozásában, jóváhagyják a községek fejlődésének irányát, főleg azt, hogyan kell a legcélszerűbben kihasználni a belterületet a lakásépítés céljára. A tervek előre megállapítják, hol építik majd a különleges szociális és kulturális épületeket, napközi otthonokat, utakat, járdákat, parkokat, játszótereket — ami szükséges és nélkülözhetetlen a jövőben. Nem kisebb munka a tervek megvalósítása sem. Az Sddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a faluszépítési bizottságok jó munkát végeztek. Jókén a lakosságot bevonják a kultúrház építésére és felhasználják a helyi forrásokat. Nagyfödémesen kultúrházat, utakat és járdákat építenek. Szencen a Báger-fürdö és üdülő telep, utcák, utak és középületek építésénél és karbantartásánál tevékenyen kiveszi részét a faluszépítési bizottság. A legszebb példa talán Matka Bozia község, ahol valósággal téglán-Galántéról Szabó Istvántól kaptunk levelet. Arról tudósít, hogy a kajali és a nagymácsédi szövetkezetben már a tarlóhántást és a másodtermények vetését végzik. A kajali EFSZ a tervezett 40 hektár helyett 5Ö-et vetett be, míg a nagymácsédi EFSZ 60 helyett 92 hektárnyit. Molnár Sándor Kosútról írja. — Bár az időjárás és a szövetkezet gépei, amelyek nem voltak kellően kijavítva, hátráltatták 8z aratási munkákat, mégis sikerült megmenteni minden szem gabonát. Ebbe nagy érdemük van a falu asszonyainak is, akik nagy igyekezettel dolgoztak a szövetkezet földjein. Külön megemlíti még a szünidőben otthon levő diáklányokat, akik 8 hektár lucernát gyűjtöttek össze, s ezzel bebizonyították, hogy nemcsak a könyvekhez értenek, hanem megállják helyüket a mezőgazdasági munkában is. Stiglinc Lajos arról ír, hogy az alsószőlősl EFSZ-ben már a cséplés a végéhez közeleg. Az aratásból derekasan kivették a részüket Skodra és Kmetyó csoportvezetők, valamint Krajmer Pál, Uher Gyula és Spányik Pál szövetkezeti tagok. Megemlíti fnég Kozár Erzsébetet, aki 69 évével megmutatta az egész szövetkezetnek, hogy hogyan kell dolgozni, ha a nép kenyere forog veszélyben. Korbell Tibor, lévai levelezőnk két eseményről is tudósít. Az elsőben beszámol arról, hogy a lévai fiatalok milyen nagy segítséget nyújtottak az aratásban. Az öregek is nagy odaadással dolgoznak. A 78 éves Gál Sándor bácsi, Lehocki János, Nagy Gyula, Nagy Gizella és a többiek is mind nagyon szép és dicséretes munkát végeznek. Levelének második felében arról tájékoztat, hogy a lévai járásban Tolmács után másodiknak az óvári EFSZ teljesítette a gabonabeadását. Hangsúlyozza, hogy a fenti eredmények elérésében a lévai JEDNOTA dolgozói is hathatós segítséget nyújtottak. A zsemléri EFSZ-ben is nemsokára végeznek a csépléssel — írja Kotrusz Lajos. A beadás is jól halad. Ezidáig 1254,07 mázsa árpát és 606 mázsa búzát adtak az államnak. Tóth Elemér Hanváról írja: Vasárnap meglátogattam a királyi szövetkezetét. Gazsó elnöktől érdeklődtem az aratási és cséplési munkákról. — Az aratási munkákban nagy segítséget nyújtottak a tornaijai posta alkalmazottai, akik nagy igyekezettel hordták keresztbe a gabonát. Külön dicséretet érdemel Takács elvtárs, a posta igazgatója, aki kéthetes szabadságát a gabonaföldeken töltötte. Levelezőnk még megemlíti, hogy az aratásban Erdélyi Edit és Kudlák Erzsébet dolgozott példaadóan. Kecskés János, a csicseri szövetkezet jövő évi terveiről ír. Leveléből kitűnik, hogy a szövetkezet az 1960. évben minden termelési ágban túlhaladja az elmúlt évek eredményeit. — A termelés ilyen irányú általános növelése — írja levelében — az egész szövetkezet gazdasági fellendülését eredményezi. ként gyűjtik a kultúrházhoz szükséges anyagot. A Dunaújfalusi faluszépítési bizottság megnyerte a község embereit a község rendezési tervének kidolgozására. A jövőben még nagyobb munka vár a faluszépítési bizottságokra. Hisz a kapitalizmus sok rossz örökséget hagyott ránk. Olyan falukat akarunk, amelyek megfelelnek a szocialista ember számára kielégítik szociális és kulturális igényeit. Még jobban fel kell használni a helyi anyagforrásokat, főleg a középületek és családi házak építésénél. A lakosság bevonása a társadalmi munkába nemcsak anyagi kérdés. Jobban tudják becsülni azt a művet, amit maguk alkottak. Közös munkával a cél érdekében nevelik az embert. Szeretnénk, ha az élenjáró faluszépítési bizottságok példája nyomán járásunk minden községében megélénkülne ezen albizottságok munkája. Vadkerti Lajos, a szenei JNB titkára. HÍREK □ • A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség V. közgyűlése Prágában ülésezett. • A brnój kiállításon a külföldi államok közül a szovjet pavilon lesz a legnagyobb. Az NDK 400 fajta terméket állít ki. • A Dobrostav nemzeti vállalat egy hatalmas víztároló medencét épít a zvolení járás Hrlftová községe mellett. • A mezőgazdaságban 130 kollektíva versenyez a Szocialista Brigád címért. — ói—III • A kassai kerületben az üzemek dolgozói a Szlovák Nemzeti Felkelés tiszteletére 13 millió koronával csökkentik az önköltséget. • Keletszlovákiában 55 községben gyűlt ki a villany. Még 179 községbe kell bevezetnünk rövidesen a világítást. • A Vrútky-i vasutasok a Vasutasnap tiszteletére 700 tonna tüzelőanyagot takarítanak meg. A füleki kőbánya a város szépítéséért Bizony mostanában a füleki HNB titkárát alig lehet megtalálni, mert állandóan segítenek a szövetkezetnek a cséplésben. A jó szervező munkának is megvan az eredménye, mert 11-én befejzték a cséplést. Egy reggel mégis csak „elkaptam" a titkárt. A pótköltségvetéssel kapcsolatban a következő kérdést tettem fel: — A füleki HNB milyen módon egészíti ki költségvetését? — A HNB kőbányát nyitott és a tiszta hasznot az utcák rendezésére fordítjuk. A járdákat kockakővel rakjuk ki, a posta előtt rövidesen be is fejezzük a munkát. Ezért bizony dicséretet érdemel a füleki HNB és a kőbánya dolgozói. Cibula Árpád, Fülek Van elég behoznivaló a nyitrai kerületben Örömmel vettük, hogy az ústí-i kerület Után a bratislavai kerület is teljesítette beadási kötelezettségét. Előreláthatólag a nyitrai kerület is rövidesen célba ér. Persze, az eredménnyel nem lehetünk megelégedve. Tudnunk kell, hogy a beadást az idén könnyebb teljesíteni, mint a múlt évben, mert például a búzabeadás tervét sok ezer vagonnal csökkentettük. Nagyobb hiba az, hogy a nyitrai kerületben még sok gabona van a határban. A legutolsó jelentések szerint még mintegy 30 000 hektáron van kint a gabona keresztekben. Naponta 170 — 200 cséplőgép áll. Lassan megy a cséplés az egyéni gazdálkodóknál is. Ennek következménye, hogy a 38 900 egyéni gazdából csak 4163 kezdte meg a beadás teljesítését. A lévai kerületben 30 cséplőgép nincs kihasználva. Üjabb járások a célban Szlovákiai méretben a beadás teljesítésében közeledünk a 80 százalék felé. A napokban célba ért az ipolysági, kassai, piesfanyi járás, összesen közel 30 járás teljesítette már a beadási kötelezettségét. A beadás teljesítését lehetővé teszi a gazdag termés is. A.bratislavai kerületben például a gabonafélék átlagos hektárhozama 26 mázsa, a galántai járásban pedig 29. Szeptemberben nyitja meg kapuit a brnói I. nemzetközi mintavásár A jövő hónap 6-án megnyíló brnói I. nemzetközi mintavásér előkészítő munkálatai lázas ütemben folynak. Az egyes országokból kiállításra kerülő tárgyak, valamint a hazai küldemények nagyrésze már a helyszínen vannak. A szocialista tábor országain kívül 7 kapitalista állam is részt vesz a vásáron. Többek között a francia, nyugat-német, svájc és belga cégek küldik el áruikat hazánkba. A mintavásáron a legnagyobb területtel természetes a hazai ipar renföldön, hanem egy külön tartályba helyezi, mint ahogy az a gabonakombájnoknál van. Azonkívül egy gabonaosztályzó-gép'et is bemutatnak, amely az eddiginél pontosabban választja szét a gabonát egyes részekre. A Kínai Népköztársaság küldeményei is már megérkezett. Az előre megpillantott tárgyak közül főleg a TDF-54, TDG-28 mintájú traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek keltik fel a figyelmet. Persze meglepetést ők is tartogatnak. A buldozőr a kiállítási pavilon mellett az utolsó simításokat végzi. delkezik, ahol bemutatják a legújabb mezőgazdasági gépeket, ilyenek például az istátlótrágyaszétszóró-gép, magtisztító-gépek, új típusú traktorok stb. Nagy érdeklődés előzi meg az önkiszolgálásra berendezett mosókonyha öt automatikus mosógéppel, három csavaróval, három forgó szárítóval és pihenőhellyel berendezett készüléket, valamint a nehéz- és könnyűipar több más újdonságát. A Szovjetunió is szintén nagy küldeménnyel érkezik a vásárra, melyben főleg új típusú mezőgazdasági gépek lesznek. A látogatók egy új burgonyaszedő-gépet látnak majd, amely nem szórja el a burgonyát á Az NDK többek között új répaegyelő-gépet, valamint ismert fínomme* chanikai berendezéseket mutat be. A megnyitó napján a „Hazánk tűk-: ré“ c. rövid csehszlovák filmet mutatják be, amely összefoglaló képet nyújt a hazai ipar és technika legújabb fejlődéséről. A rendező bizottság egyik legnagyobb feladata az előre jelzett nagyszámú külföldi látogatók elhelyezése. Körülbelül 30 — 40 ezer látogatót várnak az ország határain kívül, nem beszélve a hazai érdeklődők hatalmas táboráról. -t(Befejezés az 1. oldalról.) ges építeni, mert az egyes termelési szakaszon dolgozók maguk látják legjobban, hogy a helyi lehetőségekhez mérten mennyire tudják a termelést növelni. Ha már a helyi lehetőségeknél tartunk, beszélni kell arról is, hogy a helyi lehetőségek emlegetése nem lehet a különböző (körzetesítésre, szakosításra hivatkozó) spekulációs gazdálkodás megteremtője. Senki nem kívánja ugyan a szövetkezetektől, hogy mindegyikük valamennyi terményfajta termelését egyformán szorgalmazza. De az szöges ellentéte lenne mezőgazdasági termelésünkben a döntő fordulat elérésének, ha valamelyik járás vagy szövetkezet a népgazdaság szükségleteit szem elől tévesztve csak bizonyos, olyan növények termelésére helyezné a fősúlyt, melyekből pillanatnyilag a legnagyobb haszna származik. A tervkészítésnél a fő figyelmet a gazdaság tartós megszilárdítására, a termelés növelésére, az önköltségek csökkentésére és nem utolsósorban a társadalom szükségleteinek kielégítésére kell fordítani. Csakis így juthatunk közelebb a nagy célhoz, a mezőgazdasági termelés lényeges növelésén keresztül népünk életszínvonalának további emeléséhez. A földjáradék jelentősége A XI. kongresszus kitűzte feladatok új, s egyben felelősségteljes munkát rónak parasztságunkra. Ha tudatosítjuk, hogy hazánkban mindössze 0,38 ha föld jut egy lakosra, így egy villanásra világossá válik, hogy alapvető változást kell elérnünk a mezőgazdasági nagyüzemi termelés terén, így nem maradhat kihasználhatatlanul egyetlen talpalattnyi föld sem. Ez a tény természetszerűleg veti fel a munka feltételeinek különbözőségeit. S ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az egyes körzetenként a termelésre fordított beruházás különbözősége. Első pillanatra nyilvánvalóvá válik, a földművesek kitermelt javainak különbözősége a hegyvidéken és az alacsonyabban fekvő területeken, síkságokon. Ez a tény ugyanakkor arról is számot ad, hogy a magasabb bevétel nem kizárólag az előző termelési feltételek eredménye, de a hatékony gazdálkodási mód következménye is. Aszerint, hogy milyen körülmények játszanak közre a magasabb bevétel biztosításában, beszélünk a földjáradék-különbözet két fajtájáról. a) A föld termőképességét elősegítő nagymérvű befektetés, az összetettebb munkavégzés, a munkafolyamatok jobb szervezése, s a nagyobb arányú szakképzettség, valamint a hasonló talajösszetétel adja a földjáradék-különbözet második fajtáját. b) A jobb természeti feltételek egyébként hasonló ökonómiai sajátosságok mellett emelik a társadalmi munka hasznosságát, és a földjáradék-különbözet I. forrásául szolgálnak. Ez egyben azt is mutatja, hogy a földjáradék-különbözet előnyösebb természeti adottságok révén nem csupán a talajviszonyok tükrözője. A természeti feltételek elősegítik a befejezett emberi munka gyümölcsöző sikerét, illetve korlátozzák azt. De nem kizárólagos feltétele. A végzett munka mennyisége és milyensége csatázik a jobb eredményekért, ugyanakkor, még ha némely esetben körülhatárolnák is kétféle járadékkülönbözetet csak nehezen és megközelítőleg tudnák meghatározni a földjáradék-különbözet első kategóriáját, mivel elválaszthatatlanul öszszefügg a második kategóriával. Ezt a tényt állandóan szem előtt kell tartanunk, ha a földművesek bevételének különbség-kiegyenlítéséről, a földjáradék-különbözet kiegyensúlyozásáról beszélünk. Ugyanakkor azonban az a „kiegyenlítés" sem vonhatja maga után a termékenyebb vidékek földművesei bevételének, apadását, illetve az életszínvonal csökkentését, hanem olyan irányban kell hatnia, hogy növelje a gazdálkodásból eredő bevételt' — s így az életszínvonal növekedését is — a kevésbé termékeny területeken. A földjáradék-különbözet elosztásának legfőbb elvét az ár-rendszer jelenti. A begyűjtés eddigi rendszerében a legnagyobb szerepe a beadásnak volt. Bár kisebb mértékben hatást gyakorolt a földadó-rendszer, illetve a GTÄ-oknak kifizetett munkadíj. Az új begyűjtési- és árrendszer az átlagos termelési feltételek elvéből indult ki. (Tehát nem az élenjáró vagy átlagon aluli szövetkezeteket vette szemügyre). Ezzel egyben biztosított a szövetkezetek fejlődésének kedvező feltétele is, persze abban az esetben, ha az oszthatatlan alap feltöltéséről az alapszabály szellemében gondoskodnak. Bár a földjáradék különbözet' elosztását további tervezett intézkedések szabályozzák. Ezt a célt szolgálja a természeti sajátságok szerint juttatott állami segélyezés a több lépcsős mezőgazdasági adó. Az adóalap az egész pénzbevétel (ide értsd a természetbeni juttatásokat is) 1 — 7 százalékát teszi ki, az oszthatatlan alapba juttatottak beszámításával. A földadó jelentősége annál is inkább kihat a gazdaságosság növelésére, mivel a nemzeti bizottságok gazdálkodásának részévé válik, s a faluszépítés, kulturális fejlődés, s egyéb követelmények biztosítását szolgálja. És ott van a homlokegyenest ellentétes különbség a kapitalizmus földadója között, mely a földművesek kizsákmányolásával biztosítja a saját önző érdekeit, a dolgozók érdekeivel ellentétes kiadások fedezését. Nem utolsósorban a földjáradékkülönbség kiegyenlítését szolgálja a termelés szakosítása, illetve a rajonizáció is. A nagyüzemi gazdálkodásra háruló legfontosabb feladat, hogy a természeti és ökonómiai adottságok kihasználásával biztosítsák a termelés további kibontakozását, s így a saját források kedvező kialakítását is. Mindezekből látható, hogy a földjárulék-különbözet kiegyenlítésének nagyon is hatékony intézkedéséről van szó. Ugyanakkor azonban nem célozza a bevétel-kiegyenlítést a különböző feltételekkel gazdálkodó tájegységek között. Ellenkezőleg. Figyelembe veszi a földművesek anyagi érdekeltségének fontosságát olyan termények esetében, amelyeket az állami alap csakis a termékenyebb területekről kaphat. Ezért az állami jövedelem a földjáradék-különbözet első kategóriájának csak kisebb hányadával számít, amennyiben ez a különbözet a természeti feltételek által adott s melyet befolyásolni — a gazdálkodást illetően — csak bizonyos mértékig lehet. A földjáradékkülönbözet II. kategóriájából beszámított részesedés csupán „enyhén“ viszonozza a munkásosztály és az állam hozzájárulását (gépek, berendezések, építőanyag stb.) a jobb termelési feltételek biztosítását illetően. Tény, hogy a nagyobb bevétel túlnyomó része — mely a hatékonyabb munka eredménye —, a nagyüzem tulajdonában m»rad, s a mezőgazdasági termelés fejlesztésének kedvező feltételeit biztosítja. Nyilvánvaló, hogy a területek különbözősége szerint a földművelésből eredő járadék teljes kiegyenlítése helytelen volna. S végeredményben ez ellent is mondana a politikai gazdaságtan törvényszerűségének, mely a részesedést a végzett munka alapján méri. A szocialista állam a legmesszebb menő támogatással siet a mezőgazdasági termelés fellendítésére. A támogatáson túl azonban a társadalmi munkából vállalt cselekvő részesedéssel járulhat hozzá parasztságunk az egyre szebb eredmények biztosításához. A munka minősége és a befektetett költségek csökkentése a siker legfőbb forrása. A gépesítés, a korszerűsítés magában nem oldja meg a feladatokat. Arra van szükség, hogy a szakértelemmel párosult igyekezet siessen a kitűzött tervek megvalósítására. Nemcsak paraszt-érdek, de általános nemzeti, állami érdek, hogy a tervek holnap valósak legyenek, hogy nagyobb legyen a bőség és gazdagság, mely mindannyiunk jólétének alapja.-Vt-2___ Levelekből röviden
