Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-08-09 / 63. szám

1939. augusztus 9. Jzakaet Földműves s Embert-termö tájakon... Egeg... Itt is olyan a szövet­kezet, mint máshol. Munka, közös örömök, közös gondok. Ami fi­gyelemre méltö és megdobogtatja az ember szivét, az a cigányszármazású szövetkezeti tagok szorgalma, odaadó munkája. A Szomszi család három tagja is szövetkezeti dolgozó. Az apa, Berti bácsi, aki három munkaerőt nevelt a szövetkezetnek, meglepődik, amikor meglátogatjuk. Lakatos József és felesége — Hogy van megelégedve mostani életével? — kérdezzük. Nagysokára érkezik a megfontolt válasz: — Ma már nem vagyok rászorulva arra, hogy koldulással keressem meg a betevő falatot. Becsületes munkát — becsületes megélhetést hozott ne­kem és gyermekeimnek a felszabadu­lás. Ezt nem azért mondom, mert párttag vagyok, elsősorban azért, mert cigány vagyok. Tizenegy gyer­mekem van. Legidősebb fiam bányász, három fiam és a legidősebb lányom szövetkezeti tag. Hogy jól dolgoznak, azt nemcsak én, az apjuk mondom! Igen, Felyo Béla elvtárs. a szövet­kezet elnöke is ezt bizonyltja. Szom­szi Lajosnak 150 munkaegysége, Lászlónak 180, Tibornak 180 munka­egysége van eddig. S mint az elnök mondja, a fiúk mindig a legfontosabb munkaszakaszon dolgoznak. Az aratás alatt a kévekötő gépekkel segítettek az új kenyér betakarításában. Még vasárnap sem szünetelt a munkájuk. mint én, és nem tartózkodik otthon, tavaly rríe'glépett hazulról, nyakába vette a világot, senki sem tudja, hol s merre csavarog. Azért Pali bácsit nem törte meg a fia bizonytalan sorsa! Együtt húztuk a fűrészt és frissen, szaporán, mert a munka közben alig hallatta szavát. Früstöknél élénkült meg a nyelve, s olyankor bibliai pél­dákat hozott fel, a gazdag Lázárról és egyebekről. De Bogár bácsi nem szerette ezeket a szent beszédeket, és igyekezett minduntalan félbesza­kítani Pali bácsit. — Az se jó, aki komolyan veszi a hitet. Bolondnak tartják s az is egy kicsit... — Nem törődik az avval, hogy mi­nek tartják — vörösödön meg az arca Pali bácsinak. — No, de ha már imádkozol, akkor azért tedd, hogy az emberek ne egyék meg egymást, mert már megint nem jól van a világ sora. — Ha mindenki olyan lenne, mint én, bizony nem folyna vér! — Te milyen vagy? — Én még nem fogtam fegyvert a kezembe! — Majd fogsz most. Behívnak és elmész. Bevagonlroznak és a frontra küldenek. Elfoglalod Oroszországot. — Nem bántottak engem az oro­szok. Én fegyvert nem fogok rájuk, és senkire se. — No jó, azt nem te mondod meg. Itt van Fenyő, semmit sem tett, csak pofon ütötte a szájaskodő nyilast, mert gyalázta Bergert és hol van már? — Elvihetnek, de fegyvert akkor sem fogok a kezembe. Mert mit mond az ige: aki fegyvert fog, fegy­ver által hal meg! — Hát te csak hidd ezt, én mást hiszek. Elkezdték az évődést früstöknél és folytatták az ebédnél és befejezték az uzsonnánál. És a tarsolyuk soha nem ürült ki, mert a faluban mindig történt valami, amit Bogár bácsi szí­vesen kihordott a hegy másik olda­lára és megosztotta Pali bácsival. Egyszer az volt a megbeszélés tár­gya, hogy a Bergeréknél bezáratták a boltot s elköltöztek más vidékre, a falu házában már a „Hangya“ fo­gyasztási szövetkezet árul. Az üzle­tet a nagyobb gazdák részvényeire ■llapították és állítólag olcsóbban mérnek ott. Hát Bogár bácsi most ezzel nyaggatta Szénást. — Mondjad csak, Pali neked hány részvényed van a szövetkezetben?- Szomszi Berti elvtárs kommu­nista, fiait is ebben a szellemben neveli. A fiúk is párttagok akarnak lenni, — mondja büszkén Felyo Béla elvtárs, s még elgondolkozva hozzá­fűzi:- Persze, azt nagyon ki kell érde­melni. A nemzeti bizottságon, amikor a faluszépitési munkálatok önkéntes végrehajtóinak névsorát böngésszük, bebizonyosodik, hogy a Szomszi fiúk minden tekintetben igyekeznek kiér­demelni a pártjelöltséget. Ők dolgoz­tak le legtöbb brigádórát az új műve­lődési otthon építésénél, s a faluszé­­pltési akcióknál. íme, csak egy kiragadott példa, egy cigánycsalád, melynek élete új kerék­vágásba lendült, egy falu, ahol em­berré nőnek a lenézett cigányok... Hogy még nem tettek meg értük Egegen sem mindent? Az igaz, mert lakónegyedük még nem kapott hang­szórót, utcáik is sárosak, de a közel­jövőben a HNB ezeket a hiányosságo­kat is kiküszöböli. így válik majd új­arcú emberré minden cigány, így ismerik meg az élet szép oldalát, s Így nőnek ki belőlük jő munkások, feltalálók, esetleg költők is ... TJf iszen az otrokocsi Horváth Ist­­*ván is cigány. Egyszerű ember, kőműves. De szereti a könyveket, a verseket. Nemcsak olvasni, írni is. Fajtája, népe érzései sütnek át egyéni érzéseken. De beszéljen verse, mely reméljük, mégcsak beköszöntő. Sok más, új, szép vers követi majd: Gyermek szívemet álmok fogták s embert teremtő tájak dalai Ostorozták: Hegedűn kísért mese-nóta Mely a tábortüzeknél csendült ősidők óta. Cigány fajom panaszos ■ ajkán.- Libegett a mocsártó vizén Játék-sajkám. -Suhanc-szívemre vágyak ültek, S pacsit-putrik füstje, lármái Nehezültek. 1959 augusztus 10-től augusztus 16-ig CSEHSZLOVÁKIA Bratislava — Egy se — feleli Szénás bácsi. — Hát az meg hogy lehet? — Nem pályázok én arra. Nincs nekem módom hozzá. — Pedig mennyit imádkozol! — Nem olyanokért. Azért iiTiádko­­zok én, hogy ne legyen bennem ha­rag, gyűlölet embertársaim iránt. — Jobban is teszed. Szenvedőké a mennyek országa. Majd ha elpatkolsz, lesz jó ruhád, földed, tehened és cipő­fűződ — ütötte el Bogár bácsi tréfá­val a dolgot. Szénás Pál is nevetett. Nagyon keveset értettem a beszél­getésükből és így nem is tudtam pár­tolni egyiknek se az igazát. Nem az tűnt fel nekem, hogy nem értették meg egymást, hanem hogy napról napra kenyeret majszolt hagymával a vezérünk. Én váltogattam az elemózsiát, édes­anyám hol lekvárt csavart papírba, hol néhány kocka cukrot, és a tea is kijárta minden második nap, de Bo­gár bácsi legtöbbször csak hagymát és fekete kenyeret bontott ki a ken­dőből. — Meg is kérdeztem: — János bácsi annyira szereti a hagymát, hogy mindig azt eszi? — Szeretem, Bálint. — Én nem enném meg. — Pedig a hagyma orvosság. Tisz­títja a tüdőt. Az öregek nagyon egészségesnek tartják. — De minden áldott nap? — Bizony, ügy használ. Szénás bácsi hallgatta, hallgatta az okoskodásomat, majd belenyúlt a tarisznyájába és kesernyésen mo­solygott. Nem tudtam aztán eldön­teni, hogy min mosolygott tulajdon­képpen. Én rajtam-e, a buta kérdé­seimen, vagy pedig a vezérünk egy­ügyű feleletén. Bogár bácsi is ész­revette a mosolyát s zavartan pislog­va folytatta: — Látod, Pali bácsid meg a juh­­túrőt szereti kenyérrel. Azt fogyaszt­ja ebére. Az is jől bevált orvosság És ezen már nevettek mindketten. Értetlenül nézegettem rájuk. Kutat­tam, lestem az arcukon, hogy esetlep nem tréfálnak-e velem. De ez sem vezetett el a rejtély megoldásához. Pedig Bogár bácsi mintha segítő szándékkal mondta volna: — Majd ha nagyobb leszel, rájössz, mért orvosság és mire orvosság a hagyma és a juhtúró! No nem firtattam a dolgot, külön­ben sem volt rá időm, az ebédet per­cek alatt elfogyasztottuk, feküdtünk, utána egy fél órácskát és vettük Ismét a fűrészt, döngettük a fákat, zene. 19,00 Rádióújság. 19,50 Kom­mentár. 20,00 Operett. 22,15 Szom­batról vasárnapra. Augusztus 16. Vasárnap. — 8,40 Falujárás. 9,00 Hadseregünk életéből. 9.30 Melódiák. 10,50 Élő szó. 11,00 Mindenkinek^ valamit. 12,05 Koncert. 12,50 Operaközvetítés. 13,00 Földmű­veseinknek. 13,30 Csárdások. 15,00 Moszkva jelentkezik. 15,40 Opera­részletek. 16,30 Ezt olvastuk. 17,00 Sport. 19,00 Rádióűjság. 20,00 Nyári örömök. 20,55 Zenés kalendárium. MAGYARORSZÁG Kossuth Rádió Állandó műsorszámok: 5,00 Falu­rádió. 5,30 Hírek. 7,00 Hírek. 8,00 Műsorismertetés. 10,00 Hírek, lap­szemle. 12,00 Hírek. 16,00 Hírek. 18.00 Hírek. 20,00 Esti krónika. 22,00 Hírek. Augusztus 10. Hétfő. — 8,10 Ba­lettzene. 9,00 Riportműsor. 9,15 Film­részletek. 9,45 Lányok, asszonyok ... 10.10 Óvódások műsora. 10,30 Szíve­sen hallgattuk ... 12,10 Magyar nó­ták. 12,50 Hangverseny. 14,00 Heti zenés kalendárium. 15,10 Rapszódia. 15.30 Gyermekalbum. 15,50 Tudomá­nyos híradó. 16,15 Szív küldi... 17,15 ötórai tea. 17,45 Ifjúsági őrjárat. 18.00 Magyar nóták. 18,35 Hazai kör­kép. 18,50 Könnyűzene. 20,20 Rádió­játék: Szépasszony madara. Augusztus 11. Kedd. — 8,10 Ope­rarészletek. 9,40 Keringők. 10,25 Arany János dalai. 11,00 Betyár. 11,20 Zongoratrió. 12,10 Ajándékműsor. 13.00 Zsuzsanna-köszöntö. 13,10 Hang­verseny. 14,20 Tücsök... 14,40 Man­dolin muzsika. 15,10 Rádiójáték. Akik ellopták a holdat. 16,15 Egy falu... 16,45 A munkásmozgalom dalaiból. 17.15 Szív küldi... 18,00 A Szabó család. Rádiójáték. 18,30 Tánczene. 19,05 Gyári sziréna. 20,30 Könnyű­zene. Augusztus 12. .Szerda. — 8,10 Me­lódiák. 9,00 A természet selejtje. 9.30 Magyar nóták. 10,10 A tizenkét varjú. 11,00 Pillantás a nagyvilágba. 11.15 Tánczene. 12,10 Operarészletek. 13.00 Csárdások. 13,57 Szvit 14,35 Hangverseny. 15,10 Muzsikál a ter­mészet. 15,35 Az osztály kutyája. 15.55 Szív küldi... 16,45 Élőszóval­­muzsikával. 19,15 Sereg a föld alatt. 20,25 Színházi közvetítés. Augusztus 13. Csütörtök. — 8,10 Népizenekarok játszanak. 9,00 Rádió­játék. 9,49 Pergő ritmusok. 10,10 Haj­nali találkozás. 10,35 Szerelmi kettő­sök. 11,05 Betyár. 12,10 Népi muzsi­ka. 13,10 Hangverseny. 14,00 A ku­­tyus meg én. 14,10 Tánczene. 15,30 Nyári hangok. 16,10 Egy falu.. . 17,45 Lányok, asszonyok ... 18,00 Szív kül­di... 18,40 Láttuk, hallottuk... 18,55 Az esőcsináló. Színmű. Augusztus 14. Péntek. — 8,10 Ope­rettek. 8,55 Ismerkedés a gyárral. 9.10 Történetek... 10,10 Verbunko­sok. 11,00 Oj hajtás. 11,30 Opera­részletek. 12,10 Tánczene. 13,00 Gaz­daszemmel a nagyvilág mezőgazda­ságáról. 13,15 Kedves dallamok. 14,10 Üttörő-híradő. 15,10 Könnyűzene. 15.30 Fiatalok klubja. 16,15 Szív kül­di... 17,15 Magyar nóták. 17,40 Ri­portműsor. 19,10 Ifjú figyelő. 19,30 Zenekari muzsika. 20,30 Tánczene­­parádé. 21,00 Rádiódráma: Temető­lakók. Augusztus 15. Szombat. — 8,10 Lányok, asszonyok ... 8,25 Kamara­zene. 9,00 Próba - nem szerencse. 9,40 Óvodások műsora. 10,10 Riport­műsor. 10,25 Vidámjátékok zenéjéből. 11.00 A bosszú. 11,20 Szimfónikus zene. 12,10 Magyar népi muzsika. 12.55 Operarészletek. 13,45 Szív küldi... 14,25 Koreai műsor. 14,45 Csárdások. 15,10 Indulók. 16,00 Élö­­szóval-muzsikával. 18,00 Gondolat. 18.30 Nyugtalan boldogság. 19,00 Tölt­sön egy estét a rádió mellett! Augusztus 16. Vasárnap. — 7,15 Egy falu - egy nóta. 7,50 Falusi élet­képek. 8,10 Szív küldi... 9,10 VIT- összeájlítás. 10,00 Egyvelegek. 10,45 Tudományos Híradó. 11,00 Salzburgi Ünnepi Játékok 1959. 13,00 Hétvégi jegyzetek. 13,10 Magyar nóták. 13,40 Mesterséges nyelvek. 14,00 Lemezek. 15.30 A szakma művésze. 15,45 Opera­áriák. 16,05 Kincses kalendárium. 17.30 II. félidő! 18,20 Tánczene. 19,00 János vitéz. S ott, a füstös, lármás vacakban, j Sóhajtozó füzek ágából Kis hajót fontam. Vízre bocsáftva kis hajómat Mese-dal csodák! - medre nőtt a j mocsár tónak. \ Szűz habjait ketté hasítva, — Embert-termö tájakon siklik Dalolva-ringva. HORVÁTH ISTVÁN, Otrokocs] 3 Hazánk minden területe embert* terem, új embert... lenézett, elnyo- i mott füstösarcú, égöszemű, szilajked-i vű cigányokból felemelt fejű öntuda- i tos dolgozókat, akiknek — érdemes j élni. Érdemes, ma már érdemes! I Ezt mondja Lakatos József is, azl aisószecsei szövetkezet fiatal i dolgozója, aki feleségével 13 tehenet j gondoz. A múlt hónapban 82 munka- j egysége volt, s kérdésünkre, minek: örül legjobban, mosolygó, gyors vá- j lasz kapunk: | — Annak, hogy a mi gyermekeinki már nem lesznek analfabéták. Iskolá- í ba járhatnak. De nemcsak ez a hol- ■ dogság. Az is, hogy bebizonyíthatom,! mi is olyan emberek vagyunk, minti azok, akiknek fehér az arcuk. Meg ; már én is tudok írni, olvasni. Amit j gyermekkoromban nem tehettem meg, ! most azt is elértem. Tanultam, tani- ; tottak. Már olvasom az újságot, köny- j veket, moziba is járok. — Hogy mi a vágyam? Hogy béke: legyen. Ezért akarok dolgozni, har-; colni. Én a háborúban elvesztettem az apámat. Meggyikolták. Azt akarom,: hogy a mi, a gyermekeink élete örökre ; ilyen szép maradjon, amilyen most, ! amilyenné szocialista hazánk varé- i zsolta. Szomszi fiúk, Berti bácsi, Horváth! István, Lakatos József.., néhány: ember csak, néhány újarcű cigány.j De hány van belőlük, hány lesz belő- j lük? Sók, nagyon sok. Hiszen hazánk,! pártunk, dolgozó népünk, s ők maguk i is akarják, hogy felemelkedhessenek! az emberség legmagasabb csúcsaira,! hogy új arccal, szívvel, dolgos aka- i rattal egysorba állhassanak a szocia- ; lizmust építők élmunkásaival. Csak! előre, bátran! Mi is segítünk! Belányl János és Kúcs Gyula leveléből! I Állandó műsorszámok: 5,00 Hírek. 5.10 Reggeli zene. 6,00 Hírek. 6.10 Falurádió műsora. (Hétfői sportjelen tések.) 6,15 Reggeli torna. 6,30 Reg­­:geli zene. (Hétfőn, szerdán és r^n ;teken 6,30-6,35-lg nyelvi tanács­adó.) 7,00 Hírek. 7.10 Reggeli zene : 10,00 Hírek. 12,30 Hírek. 16,00 Hírek ; 19,00 Rádióújság. 22,00 Hírek. 23,50 Augusztus 10. Hétfő. — 10,05 Ze­­|nés útirajz. 10,35 Operarészletek, i 11,00 Asszonyoknak. 11,30 Jó hangu­latban. 12,40 Az Alexandrov-együttes !műsora. 13,30 Szimfonikus költemény. 114.05 Vidám délután. 15,05 Külföldi Iszólisták műsora. 15,30 Ifjúsági mü­­;sor. 16,10 Zenés összeállítás. 17,00 ! Operettek. 17,30 A nap dala. 18,00 Az [orvos tanácsol. 18,20 Ajándékműsor. [20,00 Jó hangulatban. 21,00 Körhinta. > • j Augusztus 11. Kedd. — 10,05 Nyári [örömök. 11,00 Kórusok műsora. 11,20 [Jó hangulatban. 12,40 Filmzene. 13,00 ! Operarészletek. 13,30 Lőcsei dalok és [táncok. 14,05 Kassa jelentkezik. 15,30 [Melódiák a világ minden tájáról. 16,10 ; Zenés összeállítás. 17,00 Moszkva [beszél. 17,30 Az öröm és a béke virá­­iga. 18,00 Üj technika. 18,20 Közkívá­natra. 19,00 Rádióújság. 20,00 Kon­­■ cert. 21,00 A világ könyve. 21,20 [Nyári örömök. » i Augusztus 12. Szerda. — 10,05 Kó­rusok műsora. 11,00 Asszonyoknak, j 11,30 Jó hangulatban. 12,07 Melódiák, i 12,40 Katonadalok. 13,30 Szimfónikus ! zene. 14,05 Vidám délután. 15,05 Szov­jet dalok. 15,30 Ifjúsági műsor. 18,10 [Zenés összeállítás. 17,00 Ifjúsági mű­­isor. 18,00 Tudományos híradó. 18,15 ; Szimfónikus opera. 19,50 Elbeszélés. >20,00 Rádiójáték. Augusztus 13. Csütörtök. — 10,05 [JánoSík. 11,05 Rapszódia. 11,20 Jó [hangulatban. 12,40 Hála a hősöknek. : 13,00 . Melódiák. 13,30 Szimfónikus zene. 14,05 Kassa jelentkezik. 15,30 [Pioníroknak. 16,10 Zenés összeállítás. 1 17,00 Asszonyoknak. 18,00 Filmekről. 18.10 Tánczene. 19,00 Rádióújság. 19,50 Sport. 20,00 Rádiódráma: Eljön az idő. Augusztus 14. Péntek. — 10,05 Fúvószene. 10,25 Operettek. 11,10 Jó hangulatban. 12,07 Keringők. 12,40 Napjaink dalai. 13,00 Operarészletek. 13,30 Tánczene. 14,05 Vidám délután. 15.05 Az én kitüntetésem. 15,30 Ze­nei album. 16,10 Tánczene. 17,00 Moszkva beszél. 17,45 Táiiczene. 18,00 Közkívánatra. 19,00 Rádióújság. 20,00 Mese. 20,20 Földműveseinknek. 21,00 Miénk a győzelem. Augusztus 15. Szombat. — 10,05 Koreai zene. 11,00 Regényrészlet. 11.20 Jő hangulatban. 12,07 Népdalok. 12,40 Vidáman fejezzük be a hetet. 14.00 Kórusok. 14,30 Rádiójáték. 16,10 Vidám szombat délután. 17,00 Ope­rettek. 17,30 Dalol a szív, 18,00 Tánc-A bratislavai televízió műsora Augusztus 10, hétfő — 19,00 TV híradó. 19,30 Rövid film. 20,00 Mun­kánkért. 21,20 TV híradó. Augusztus 11, kedd — 19,00 Osztra­­va jelentkezik. 19,30 Orvosok között. 21.00 Rövid film. 21,30 Osztrava jelentkezik. Augusztus 12, szerda — 17,30 Gyer­mekeknek. 19,00 TV híradó. 19,30 A brnói nagyvásárról. 20,00 Rövid film. 20.20 NDK —CSR nemzetközi labda­rúgó-mérkőzés. Helyszíni közvetítés Lipcséből. 22,00 A nap visszhangja. Augusztus 13, csütörtök — 19,10 TV híradó. 19,30 A SZNF 15. évfordu­lója. 20,00 Komédia. 22,30 A nap visszhangja. Augusztus 14, péntek — 19,00 TV híradó. 19,30 Fiatal szemmel. 20,00 Osztrák film. 21,45 A nap visszhangja. Augusztus 15, szombat — 14,00 Sportközvetítés Lipcséből. 17,00 Pio­níroknak. 18,00 Gyermekeknek: A fecske. 19,00 TV-híradó. 19,30 Egy kis történelem. 19,45 Esztrádműsor. 21,00 A nap visszhangja. Augusztus 16, vasárnap — 10,00 Gyermekeknek. 16,45 Sportműsor. 19.00 TV híradó. ( 19,30 Egy kis iro­dalom. 19,40 Karikagyűrű. 22,00 Sport. S a munka alig fárasztott. Felfris­sített az erdő illata, vadvirágok zúgó méhkasa és a végtelen csend, amely karjával átölelt. Messze a falu zajától, itt a hegy­oldalon Bogár bácsiékkal, jobb ez mindennél, még a mesterem pálin­­kásszagú korcsmájától is. Nincs szebb munka sehol a világon az enyémnél. Hasítom, döntöm a fákat, s ha elfá­radok; leheveredek a harasztra, vagy leülök egy facsonkra. Minden megfelelt, szépnek, egész­ségesnek találtam az új munkahe­lyem, csupán a szúnyogokat nem áll­hattam. Árnyékos, nyirkos részeken felhőkben rajzottak és felhólyagosí­­tották a bőröm. De segítettem ezen a bajomon is, petrőval dörzsöltem be a karom, vagy ha petró nem volt kéznél, ki­vettem a fűrészt a fa törzséből és naposabb helyeken folytattam az irtást. A nagy csendet és nyugodtságot szerettem az erdőn. S ebbe a boldogító némaságba a madarak éneke és a fuvaros szeke­rek zaja szelídül olykor. Ezek gyak­ran felverték a csendet, mert a völgyben méterfák sorakoztak nagy halomban s el kellett szállítaniuk onnan. Nem is éreztem jól magam, bántotta a fülem a visszhangos lár­ma, a lovak nyerítése és a fuvarosok káromkodása. Az egyik ilyen hangos délután elő­bukkant a sűrűből az erdész úr. Két­csövű puskájának vége beleakadozott az ágakba, sörtés kalapját is leütö­­gette gyakran a galy. Én vettem ész­re először s szóltam mindjárt Bogár bácsinak: — Récsei úr jön! — No és? — Számoljon a fogadásával! Nem ugrott, nem izgult, mint aho­gyan azt én gondoltam, hanem csak vonogatta a vállát s nagy kényelme­sen eldobta a fejszét és néhány lé­pést tett az erdész felé, megemelte neki a kalapját. — No haladnak, haladnak János? — érdeklődött az erdész úr és megta­pogatott valamennyiünket a szemé­vel. — Elég tűrhetően, tekintetes úr — telelte Bogár bácsi illedelmesen. — Akad döntenivaló bőven. — Csak győzzük vágni — mondta gyorsan a vezérünk s én rájöttem, hogy nem mondott igazat, ezen a ré­szen keresni kellett a tűzre érett fákat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom