Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-08-09 / 63. szám

JraUint Földműves 1959. augusztus A Épül-szépül Bajcs Ha valaki 20 évvel ezelőtt azt mond­ta volna nekem, hogy megérem azt az időt, amikor konyhámban vízvezeték lesz, bizony kinevettem volna — mon­dogatja özvegy Kosztolányi Jánosné. De így vélekedik a többi idős ember is. Kuharik Imre bácsi például sok­szor hangoztatja, hogy de jő volna most fiatalnak lenni. Ezek az emberek keserűen emlé­keznek vissza, amikor még a bajcsi prímási nagybirtokon dolgoztak, és bizony szépen berendezett lakásra nem is gondolhattak. Három-négy családnak együtt volt a konyhája, s kivételezett személynek számított, aki maga lakhatott egy szobában. A felszabadulás után gyökeresen megváltozott az élet Bajcson. Erről a nagy átalakulásról beszélt Borsányi elvtárs is, a Szakszervezeti Tanács A múlt lebontásra várd emléke elnöke. Tőle tudtam meg, hogy azőta 120 családi ikerház épült az állami birtok területén. Kulturális téren is sokat változott a helyzet. Az állami birtok minden részlegének megvan a kultúrháza. Ezek befogadóképessége 200 fő körül mozog. A kultúrházakat mind brigádmunkával építették. Baj­oson a Központi Szakszervezeti Ta­nács 1036 000 koronás hozzájárulásá­val éppen most készül egy új kultúr­­ház, melyen már az utolsó simításokat végzik. Lesz benne klubhelyiség és egy 2600 kötettel rendelkező könyv­tár is. Az állami birtoknak két zene­• Moszkvában kitüntették a cseh­szlovák üvegkiállítás alkotóinak kol­lektíváját. • A csehszlovák filmküldöttség el­utazott Moszkvába, a nemzetközi filmfesztiválra, ahol 44 ország kül­döttei fogadták a delegációt. A „Moszkva“ szálló körül körülbelül 250 külföldi látogatót szállásoltak el. • Az óriások nem haltak ki. Az egyik tokiói kórházban különös pá­cienset gyógyítanak. Yosimicu Macud­­zakát már két éve rohamos növés ellen kezelik. Akkor 21 éves volt, de magassága elérte a két méter 18 cm-t. Ezt a növést sikerült is némi­leg csökkenteni, mert két év után „csak“ 2 méter 21 cm a magassága. kara, egy színjátszó együttese és egy tánckara van. — Van-e újabb házépítési akció? — vetettem fel a kérdést beszélgetésünk közben Borsányi elvtársnak. — Most építünk át egy régi cseléd­házat — hangzott a válasz. Más épít­kezés jelenleg nem folyik. Pedig nagy szükség lenne újabb lakásokra, mert a lakáshiány még mindig egyik fö oka annak, hogy a fiatalság más he­lyeken keres magának munkát. Je­lenleg például 24 házigénylés van, anyagot azonban nem tudunk bizto­sítani. Ezért az állami birtok saját szükségletére, s egyúttal az építkezni akarók megsegítése érdekében új téglagyárat épít Farkasdpuszta mel­lett. — Megalakult-e a lakásépítő szö­vetkezet? — intéztem az újabb kér­dést. Még nem, bár jelentkezők volnának. Az előzetes érdeklődés szerint körül­belül 80 tagja lenne. A további beszélgetésünk során ar­ról is tudomást szereztem, hogy két kisebb tanya kivételével az összes részlegre és farmra bevezették a villanyt. Gyulamajoron például a kö­zelmúltban gyulladt ki a fény. — A szakmai továbbképzéssel ho­gyan állnak? — érdeklődtem. Erre is készségesen válaszolt Bor­sányi elvtárs. A tél folyamán minden részlegen működtek az üzemi munka­iskolák, amelyeken szakképzett elő­adók tanítottak. A legtöbb előadás a termelés fokozásának érdekében Lapunk 62-lk számában már hírt adtunk arról, hogy a Csehszlovák Köztársaság kormánya július 31-i ülésén rendkívül fontos intézkedése­ket hozott életszínvonalunk további emelése érdekében. A kormányren­delet értelmében minden 15 éven aluli gyermek ingyenes orvosi keze­lésben részesül, ami nemcsak a be­tegségmegelőző, valamint rendelőben nyújtott gyógykezelésben nyilvánul meg, hanem szakorvosi, gyógyfürdői és intézeti kezelésben is, és ingyen kapnak minden gyógyszert. A kormány továbbá foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a népgazda­ság irányításának, tervezésének és pénzellátásának új tervezése miként járul hozzá az új technika gyorsabb ütemű bevezetéséhez. A termelési­gazdasági egységeknek és vállalatok­nak arra kell törekedniük, hogy az új műszaki berendezéseket és a tech­nológiát bátrabban vezessék be, vala­mint minden dolgozót anyagilag kell érdekeltté tenni a termelésben. Ez az hangzott el. A részlegvezetők részére egyhetes bentlakásos iskolázást ren­deztek Haraszton. Ennek köszönhető, hogy az első félévben az állatállomány bevétele 1,180.000 koronával túlhalad­ta a tervezettet. Az állatok hullása is nagy mértékben csökkent. A bajcsi részleg például 2500 korona jutalom­ban részesült, mert itt az elhullást a minimumra csökkentették. Ezek után bátran elmondhatjuk, hogy Bajcson valóban nagy lépést tet­tek meg a fejlődés útján. Előfordulnak W Néhány a 120 családi házból még persze hibák is, amelyeket még ebben az évben igyekeznek felszá­molni. Ilyen a lakásépítések kérdése is. Azzal a jóleső érzéssel búcsúztam el Bajosról, hogy itt is az embert tartják a legfőbb értéknek, és mind a szakszervezeti tanács, mind az álla­mi birtok vezetőségének legnagyobb igyekezete az, hogy a magasabb igé­nyeket kielégítse. Így remélhető, hogy a kultúrforradalom itt is csakhamar teljes diadalt arat. Kemény József intézkedés lényegesen hozzájárul majd az önköltségcsökkentéshez és az ipari termelés fellendüléséhez. Az új begyűjtési rendszer és a me­zőgazdasági termékek bevezetésével kapcsolatban a kormány rendezi a házi sertésvágások engedélyezésének kérdését is. Az eddigi szabályokkal szemben a HNB az EFSZ tagjainak minden korlátozás nélkül engedélyezi a házi sertésvágást. A másik vágás­hoz azonban szükséges, hogy a szö­vetkezet az év elejétől kezdve telje­sítse sertésbeadási tervét. A fél hek­tárnál nagyobb területen egyénileg gazdálkodó parasztok első és máso­dik vágási engedélyének az a felté­tele, hogy teljes egészében teljesítsék egész évi húsbeadási tervüket. Az olyan egyének, akik sertéseket tar­tanak, de nincs semmi mezőgazdasági földjük, vagy fél hektáron alul van, évente csak egy engedélyt kaphatnak. Minden engedélyért egységes, 20 ko­rona illetéket kell befizetni. A házi sertésvágásokból származó sertés­bőrök beadása továbbra is érvényben marád. A kormány megvitatta továbbá az EFSZ-ek kötelező biztosítására vo­natkozó új elveket, melyek lehetővé teszik, hogy az új, egységes begyűj­tési árak színvonalának megfelelően szabják meg a biztosítási illetékeket. Ez a biztosítás magában foglalja az árvízveszély elleni biztosítást úgy, hogy az- esetlegesen keletkező károk ne zavarják meg a szövetkezeti me­zőgazdasági termelés folyamatos fej­lesztését és ne veszélyeztessék az EFSZ-ek tagjainak életszínvonalát sem. Megvitattuk a jövő évi tervsiétírást Á füleki járásban a HNB-ok, az EFSZ-ek és a falusi pártszervezetek küldöttei közös aktíván vitatták meg a jövő évi tervszétírást. Járásunkban minden mutatóban emeljük a termelés tervét, a szövetkezeti tagok mégis örömmel fogadták a beszámolót. Sőt, igen sok kötelezettségvállalás szü­letett az állami terv túlteljesítésére. A Szlovák Nemzeti Felkelés tiszte­letére több EFSZ vállalta, hogy már az idén túlteljesíti a felemelt fel­adatokat. A fülekkovácsi EFSZ kötelezettséget vállalt, hogy 100 mázsa sertéshúst, 20 000 liter tejet ad terven felül. A gabonabeadást legkésőbb augusztus 15-ig teljesítik. A buzitai EFSZ 50 mázsa marhahúst, 25 mázsa sertéshúst, 5000 db. tojást ad terven felül. Ezenkívül mintegy 5 vagon abraktakarmányfélét termelnek ki. Az aratási munkákat és a beadást augusztus 15-ig befejezik. JURAJ HICIAR, a füleki JNB földm. oszt. dolgozója Szocialista társadalmunk további vívmányai A bénái EFSZ versenyre hívta a füleki járás minden EFSZ-ét a be­gyűjtés gyors elvégzésére. Ez a ver­senyfelhívás nagy megértésre talált. A Szlovák Nemzeti Felkelés tisztele­tére tett szocialista munkaverseny eredménye, hogy a feketepataki EFSZ már rég befejezte az aratást és tel­jesítette a beadási kötelezettségét. A versenyben jól haladnak a fülek­kovácsi, rátkai, buzitai és óbásti EFSZ-ek. A szocialista munkaverseny győz­teseit értékes dijakkal jutalmazzák. Az első díj egy 4650 korona értékű televízor, a második tanulmányút a brünni kiállításra, a harmadik egy rádiógramofon. -H­A bési EFSZ a célban A bési szövetkezetben 13 nap alatt elvégezték az aratást. Utána nyom­ban hozzáláttak a csépléshez és a be­gyűjtéshez. A gyors ütemben folyó munkának meg is lett az eredménye, mert augusztus 1-ig nemcsak telje­sítették a beadást, hanem azt túl is teljesítették. Természetesen a termés is jó volt, hiszen például rozsból 21 mázsa hektárhozamot értek el. A beadáson kívül még 9 vagon ga­bonát szolgáltattak az államnak sza­bad áron. A szövetkezet több tagja elismerést érdemel, hiszen kora reg­geltől késő estig Ék) lg óztak a határ­ban. Dicséret illeti elsősorban Tamas­­ka Józsefet, Tínka Jánost, Tinka Ti­bort, Sipos Bénit, Sipos Istvánt, Tinka Vilmost, Nagy Istvánt és Tinka Sán­dort, akik valóban önfeláldozó mun­kát végeztek. Itt kell megemlíteni Bozási Ernőt és Fekete Zoltán csép­lőgépvezetőket is, akik szintén nagy­ban hozzájárultak a sikerhez. CSATLÓS ISTVÁN A nagykeszi EFSZ teljesítette beadását A nagykeszi szövetkezetben jól megszervezték az aratási munkákat. Ennek eredménye, hogy már július 25-én délelőtt befejezték az aratást. Sokat segítettek- a tanulók a tanítók­kal együtt és a CSISZ-tagok, akik 16 órát is dolgoztak naponta. Az aratás után azonnal nekifogtak a cséplésnek. Hogy a cséplés is sike­resen folyik, mi sem bizonyítja job­ban, mint a napi 192 mázsás teljesít­mény. A hektárhozam majdnem eléri a 30 mázsás átlagot. A gazdag ter­més és a jó szervező munka lehetővé tette, hogy az EFSZ július 24-én je­lentse: „100 százalékra teljesítettük a gabonabeadást.“ A takarmány betakarítása is jó ütemben halad. Elmondhatjuk, hogy a nagykesziek ismét „kivágták a re­zet“. Ez a legjobb bizonyíték arra. hogy ahol nem hagynak mindent az időjárásra, hanem megfőjék a dolog végét, időben elvégezhetik a munká­­kelt MOLNÁR FERENC Több gondot A kassai járásban a széplakapáti, sacai, szemsei, zsebesi, kassaújfalusi, hatkóci, csányi és enyickei EFSZ-ek értek elsőknek célba. Különösen az ő érdemük, hogy járásunk a beadást több mint 30 százalékra teljesítette. Azonban, hogy a járás augusztus 10-ig teljesíthesse a beadási kötelezettsé­gét, szükséges a többi szövetkezetek igyekezete is. Elmarad a nagyidai, színai mlgléci, kenyheci és bárcai EFSZ. Jobb eredményeket várunk az alsómislyei, zsadányi, nádasdi, her­­nádgönyűi és szalánci szövetkezetek­től is. Noha ezek az EFSZ-ek a járás déli részén vannak, az északi EFSZ-ek megelőzik őket. A beadásban különö­sen a szaláncai körzet áll jól, de Gnoth elvtárs több gondot fordíthatna a beadás teljesítésére. -S­Tej helyett vizet adtak a borjaknak Nemrégiben utam a Trsticei Egy­séges Földmüvesszövetkezetbe veze­tett. Miért éppen Trsticére? Mert tudomást szereztem, hogy az ottani szövetkezetben a szokottnál több víz van a tejben és a borjak pusztulása az első félévben 4 százalékkal ma­gasabb volt a tavalyinál. Erről láto­gatásom alkalmával is meggyőződtem. A tetteseket nem akarom nevükön említeni. Elég lesz az is, hogy N. B., N. I. és S. J. július 13-án a gondjaikra bízott tehenektől reggel 121 liter és este 120 liter tejet fejtek ki. Érdekes, hogy egy nappal később ugyanazoktól a tehenektől reggel csak 77 és este 73 liter tejet fejtek ki. Az is igaz, hogy ekkor már néhány ember jelen­létében végezték el a fejést, akiket bizony nem szívesen láttak. Ez ellen azonban semmit sem tehettek. Szük­ség volt erre az ellenőrzésre, hogy pontosan megállapíthassák a magas „tejhozamot“, s egyúttal azt is ki kellett vizsgálni, mi a borjak magas elhullásának az oka. Hát bizony, ked­ves olvasóim, alaposan „megkeresz­telték“ a tejet. S az is érdekes, hogy gyakran csóválták a fejüket és cso­dálkoztak azon, mitől van a borjak­nak hasmenése. A világért sem tud­tak rájönni, hogy a borjaknak árt a vízzel higgíiott tej. Egyszer persze minden kiderül! S ehhez még csak annyit fűzök hozzá, hogy az ilyen lelkiismeretlenségnek nincs helye a szövetkezetben. (t)-------------------------------------------------------- ★ ★ ★ ----------------­Hogyan gazdálkodtunk az első félévben A lapok nyilvánosságra hozták a közleményt népgazdaságunk 1959. első félévének fejlesztéséről. Hazánk min­den polgára nagy figyelemmel kíséri népgazdaságunk fejlődését. A közle­mény arról ad képet, hogy az egyes ágazatokban milyen eredményeket értünk el. Az ipari termelés tervét 101,7 százalékra teljesítettük. A nyerstermelés mennyisége a múlt év hasonló időszakával szemben 11 szá­zalékkal növekedett. A mezőgazdaságban is jelentős eredményeket értünk el. Mezőgazda­ságunknak 7 millió 389 ezer hektár mezőgazdasági földterület (ebből 5 millió 156 ezer hektár szántóföld) áll rendelkezésére. A földterület 62 szá­zalékán EFSZ-ek és több mint 18 szá­zalékán állami mezőgazdasági üze­mek gazdálkodnak. A mezőgazdasági földek mintegy 19 százalékán még mindig az elmaradott egyéni gazdál­kodás folyik. Országunk majdnem minden községében van mór szövet­kezet. 1959 első félévének végéig 12 405 EFSZ működött. A számok azt mondják, hogy különösen most, az őszi munkák megkezdése előtt fokoz­nunk kell a szövetkezetesítés ütemét. Szövetkezeteink erősödéséről szól az a tény is, hogy mintegy 7569 trak­tort vásároltak a GTÁ-tól. Ezenfelül sok cséplőgépet és más mezőgazda­­sági gépet vásároltak az EFSZ-ek. Az EFSZ-ek túlnyomórészt önsegély igénybevételével beruházásokra 2011 millió koronát, vagyis 383 százalék­kal többet fordítottak, mint tavaly. Tehénistállőt 111000, sertésólat pe­dig 192 000 darab állat számára adtak át, és 967 000 baromfi számára épí­tettek baromfifarmot. Látjuk, hogy a szövetkezetek az idén sokkal több gondot fordítanak az állatállomány jó istállózására. Ezzel szemben még mindig elma­radás észlelhető a tervezett állat­­állomány betartása körül. A szarvas­­marhaállomány évi tervét 98,8 száza­lékra, a tehénállományét 96,4, a kocák állományának tervét 102 százalékra teljesítettük. Minden 100 hektáron 58,6 szarvasmarhát, 28,4 tehenet, 104,2 sertést és 9,8 kocát tartunk. Mivel az 1958 első félévében keve­sebb malacot választottak el, az idén a nem kielégítő sertésállományban nyilvánult meg. A kocák egyszeri bú­­gatásá\ ..1 mégis elértük, hogy 1959. június 1-én a sertések legnagyobb nyári állományával számolhatunk be. A begyűjtéssel nem lehetünk meg­elégedve. A vágómarha begyűjtését 88,1, a tejét 98,7, a tojást 98,7 száza­lékra teljesítettük. Emellett azonban meg kell jegyezni, hogy az 1958-as év első félévéhez hasonlítva a tojásbe­gyűjtés 3,3, a tejbegyüjtés pedig 2,9 százalékkal volt több. Az életszínvonal is lényegesen emelkedett. A kiskereskedelmi for­galom 3,8 százalékkal emelkedett. A közétkezési üzemek forgalmát 6 milliárd koronával túlteljesítettük. Kedvezően csökkent a szeszes italok fogyasztása. Az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan növekedik a lakosság természetes gyarapodása is. Az első félévben 45 000 házasságot kötöttek és 7100-at felbontottak. 112 000 gyer­mek született, 70 000 lakos pedig meghalt. A lakosság természetes gyarapodása 42 ezer főt tesz ki. A csecsemőhalandóság ismét csök­kent. Országunk dolgozóinak munkája gyümölcsözött, szép eredmények születtek. Rajtunk függ, hogy jő munkával a második félévet is ha­sonló eredményekkel zárjuk. Kedden este végétért Bécsben a VII. VIT tíz napja. A rendezvényeken több mint hétszázezer néző vett részt. Csupán a kulturális műsorokat 450 000-en tekintették meg. A találkozó több mint 200 tagú c—jportja Bratislavába érkezett. Képünkön a bátor békeharcosokat látjuk, amint megérkeznek hazánkba. 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom