Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-08 / 11. szám
Jrafard Földműves 1959. február M'\ MOSZKVÁRA figyel az egész világ Az SZKP XXI. kongresszusának világvisszhangja sabb problémákat. A külpolitikát illetően — hangsúlyozta a lap — a beszámoló világosan és meggyőzően leszögezte a Szovjetunió Kommunista Pártjának azt a kötelezettségét, hogy folytatja a harcot a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a béke megszilárdításáért, a nemzetközi kapcsolatok elmélyítéséért és a háború kiküszöböléséért. N. Sz. Hruscsov békés versenyre hívta ki a Nyugatot, — írja az Avanti című lap, majd a továbbiakban részletesén idézi a beszámolónak azt a részét, amely a szovjet tudomány és . kultúra hatalmas fejlődéséről és a béketábor szüntelen erögyarapodásáról szól. TÖK IÖ A japán sajtó nagy megelégedéssel állapítja meg, hogy a Szovjetunió „békés gazdásági versengést“ javasol az Egyesült Államoknak. Mi — írja a Tokyo Times - szívből üdvözöljük ezt a javaslatot és felhívjuk az Egyesült Államokat, fo-VARSÓ A Trybuna Ludu történelmi párbaj címen kommentárban foglalkozik a XXI: kongresszus jelentőségével. A kommentár idézi Nixon szavait: „Lehetünk a világ legnagyobb katonai hatalma, de elveszíthetjük ezt a harcot, amely most folyik a világban, egyetlen rakéta kilövése nélkül is, ha nem válaszolunk arra a hatalmas offenzivára, amelyet a kommunisták a gazdasági élet területén kezdtek". Ez a vélemény, amelyet Nixon amerikai egyetemisták előtt hangoztatott, nem egyedülálló a kapitalista világban. Nem egy nyugati politikus úgy ítéli meg a XXI. kongresszust, mint „egyedülálló békés kihívást a párbajok történetében“ — írja a lap, majd visszapillantást vet a Szovjetunió által megtett útra. Sok idő eltelt azóta, hogy Lenin kiadta a jelszót: „Elérni és túlszárnyalni a kapitalizmust!“ Amikor a forradalom által tépett, éhező Oroszország Amerika utoléréséről és túlszárnyalásáról beszélt, még mosolyoghattak Nyugaton, ma azonban, a jelszó már valósággá válik. A szocializmus békés győzelme a két rendszer gazdasági párbajában történelmi jelentőségű vitát dönt el. Ebben rejlik a XXI. kongresszus mély értelme - írja a Trybuna Ludu. BUKAREST A Scinteia Az alkotó marxizmus nagy ereje című cikkében megállapítja, hogy Hruscsov elvtárs beszámolója élénk visszhangra talált a román nép körében. „Á kommunizmus építésének a beszámolóban ismertetett óriási programja — írja a lap — amely nagyszerűségével példa nélkül áll a történelemben, megmutatja, hogy alig egy évszázaddal tudományos szocializmus - eszméinek megjelenése után a kommunizmus a konkrét, gyakorlati építés szakaszába lépett, és történelmileg rövid idő alatt eleven valósággá válik a Szovjetunióban. NEW YORK A Christian Science Monitor azt írja, bíztató jellege van N. Sz. Hruscsov ama kijelentésének, hogy a Szovjetunió „olvadást“ akar a hidegháborúban. „Először is jelentős ténynek tekinthető, hogy a külföldi tudósítóknak engedélyezték a részvételt a pártkongresszus megnyitásán“ — írja a lap majd hozzáteszi: N. Sz, Hruscsov beszédének legnagyobb részét a hétéves terv leírásának szentelte, amely hétéves időszak során a kommunisták remélik, hogy utolérik és túlhaladják a vezető kapitalista országokat az egy főre eső termelésben. „A felhívást a gazdasági versenyre szívesen kell fogadni“ — írja a Christian Science Monitor. LONDON A konzervatív Birmingham Post is vezércikkében kommentálja a moszkvai pártkongresszus munkáját. N. Sz. Hruscsov belpolitikájának megvalósításához a béke hosszú időszakára van szükség — írja. — Sok ok engedi remélni, hogy ez meg fog valósulni. Ez a politika sokkal jobb életszínvonalat biztosít a szovjet népnek, s ennek csak örülhetünk. A konzervatív Scotsman vezércikke N. Sz. Hruscsov beszédéről a Szovjetunió nagyszerű jövőjéről szóló részleteket emeli ki: „Kilátás van a fogyasztói áruk termelésének növelésére, a munkabérek emelésére. Talán a leghatalmasabb serkentő eszköz a munkára a 15 millió lakás ígérete; ez több, mint az egész városi építkezés 1917 óta — hangoztatja a lap — majd megállapítja: a jövőben az orosz munkásnak lesz a legrövidebb munkanapja és munkahete az egész világon. A Financial Times jelentése kiemeli azt az egyhangúlag megnyilvánult lelHpsedést, amellyel a pártkongresszus N. Sz. Hruscsov „nagyszerű tartalmú és óriási méretű“ gazdasági javaslatait üdvözölte. BAGDAD Valamennyi iraki lap feltűnő helyen foglalkozik a XXI. kongresszussal, N. Sz. Hruscsov beszédével. A lapok címei kiemelik, hogy Hruscsov békére hívta fel a világot, üdvözölte az arab népek felszabadító mozgalmát, s a hidegháború megszüntetéséért szállt síkra. Az A1 Dzsumhurija „korunk nagy eseményének“ nevezi a XXI. kongresszust. ROMA Az olasz sajtó feltűnő helyen számol be az SZKP kongresszusáról. N. Sz. Hruscsov beszámolóját pedig kivonatosan ismerteti. Az Unita hangsúlyozza, hogy a beszámoló nem korlátozódott csupán a XX. kongresszus óta elért eredmények összességére. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára mélyrehatóan elemezte az SZKP és a nemzetközi munkásmozgalom előtt álló legfontoPÄRIZS A Liberationban Jean Maurice Hermann Az olvadás ígéretei című cikkében Hruscsov beszámolójának külpolitikai vonatkozásaival foglalkozik. A német kérdéssel kapcsolatban megállapítja: Hruscsov kijelentései akkor hangzanak el, amikor a genfi tárgyalások a nukleáris robbantások megszüntetése ügyében lassan, de mégis előrehaladnak. A jég olvad. Igaz, vannak még jéghegyek és Adenauer az egyik legmagasabb közülök. De egyebütt felmelegedés mutatkozik. Hruscsov kijelenti, hogy a Szovjetuniónak békére van szüksége, hogy a kényelem és a gazdaság felé való ugrásszerű előrehaladását lehetővé tegye. Ez természetes is. Kijelenti, hogy a Szovjetunió kihívást intéz a nyugati világhoz, de ezen a téren, nem pedig a csatatéren. Senki sem kételkedik ebben azok közül, akik a Szovjetunióban járnak, így a diplomaták sem. Mindannyian komolyan veszik ezt a kihívást. Nem a fegyverek halmozásával lehet érre válaszolni; éppen ellenkezőleg. Senkinek sem lehet egyszerre több vaja és ugyanakkor több ágyúja, főleg, ha atomágyukról van szó. Minderről meg kell győzni a tábornokokat és az ágyugyárosokat is. A XXI. KONGRESSZUS - a világtörténelmi esemény hatalmas korszakalkotó jelentősége mellett az eddigi nemzetközi kérdések voltak napirenden. Ezek közé tartozik elsősorban a német kérdés, valamint a franciaországi helyzet. A német kérdés megoldását és az Adenauer-kormány helytelen külpolitikájának felülvizsgálását különös élességgel követelte a Német Szociáldemokrata Párt sajtótájékoztatójának közleménye. Több figyelemre méltó megállapítás között nyomai ékosan kiemelte, hogy a világ, amely aggódik és fél a háborútól, építő javaslatokat vár a Német Szövetségi Köztársaságtól. A NÉMET KÉRDÉSRŐL és Európa helyzetéről tárgyalások megújítását javasolta az USA kormányának Fulbright amerikai szenátor, akit nemrégen a szenátus külügyi bizottságának elnökévé választottak. Fulbright kijelentette: „Helyén való lenne tárgyalni a Berlint megszálló csapatok kivonásáról. Igen fontos számunkra, hogy a csapatok kivonásával közelebb kerüljünk Európa demilitarlzálásához“. A szenátor kifejezést adott nézetének, „érdemes megvitatni“ Mikojánnak azt a legutóbbi javaslatát, hogy vonják vissza az Elba folyó két partjáról a szovjet és a nyugati csapatokat. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője egyébként bejelentette, hogy Dulles rövid látogatásra Európába utazik, ahol az angol, francia és a nyugat-német kormánnyal tárgyal az európai helyzetről, különösen a német problémáról és a berlini kérdésről. Ezt az olvadást a hidegháborúban részben magával hozta A. I. Mikoján látogatása az USA-ban, valamint a XXI. kongresszus is. Mindez növeli a reményt, hogy a háború elkerülhetővé válik. UGYANAKKOR, amikor a hétéves tervben, a szovjet embernek még magasabb életszínvonalat, béremelést, jobb lakást és hosszabb pihenő időt biztosítanak, addig a francia ember komoly anyagi gondokkal küzd és harcol a létfenntartásért. Franciaországban az élet rohamosan drágul, amelyet természetesen nem követ a bérek arányos emelése, s mindez feszültté teszi a szociális helyzetet, s az egész országban növekszik az elégedetlenség. Mi sem jellemzőbb erre, mint az, hogy a párizsi rendőrfőnökség és az állambiztonsági szervek tisztikarát tömörítő szakszervezet, (amelynek körülbelül 7000 tagja van) nyilatkozatot tett és ebben elégedetlenségének ad kifejezést, az áruk drágulása miatt. Több mint száz éve írt Marx és Engels a kommunizmus „kísértetjárásáról“, mely ellen hasztalan fogtak össze az „agg Európa“ reakciós hatalmasságai. Ideje, hogy a kommunisták nyíltan a világ elé tárják céljaikat — írták akkoriban. Bár azóta sok-sok év telt el, még ma is van „kísértetjárás“ nemcsak Európában, hanem az egész világon, az agg világ reakciós hatalmasságai ma még hasztalanabból fognak össze ellene. A kommunisták szembe szegezik ma is nyíltan felfogásukat, céljaikat, törekvéseiket a kísértetjárás meséjével. Érthető, hogy a Szovjetunió, a szocialista tábor fejlődése láttán, az SZKP XXI. kongresszusának eseményei', a kommunizmus építésének, a béke megvédelmezésének programját megismervén, a monopolistáknak, gyarmatosítóknak, az ültetvényeseknek és földesuraknak, a mindenféle rendű és rangú kizsákmányolóknak lidérces ájmai vannak, s lesznek még inkább a jövőben is. A világ dolgozó milliói azonban látják a világraszóló eredményeket, olvassák a nagyszerű célkitűzéseket, megvilágosodnak számukra és terjednek soraikban a kommunizmus eszméi, melyek legyűrhetetlenek, mert a társadalmi igazságokat jelentik. Még közvetlenebbül hatnak ezek az eszmék a szocialista országokban, köztük a mi hazánkban. A szocializmus építésének számunkra új és roppant feladataival birkózunk, de a szocialista világrendszer részeként fejlődve, a mi országunk számára is már történelmileg közeli, szinte látható és tapintható, korunkbeli feladattá válik a kommunista társadalom felépítése. Ez nálunk ugyan nem mai, hanem holnapi feladat, de mielőbbi megvalósításában (s nem' kevésbé a béke megvédelmezésében) a mi generációnk is - úgymond - szeméA kommunizmus építésének a béke megszilárdításának kongresszusa lyesen érdekelt. Érthető hát az a rendkívüli nagy érdeklődés, mely megnyilvánult népünk körében a XXI. kongresszus iránt. A szputnyikok, s legutóbb az űrrakéta diadalmas kilövését sem egyszerűen úgy fogadta népünk, mint egy másik (jóllehet baráti) ország tudósainak nagyszerű fegyvertényét. Több ennél; más is rejlett abban az örömben, mely eltöltötte a világot. E világra szóló tudományos eredménynek egyszersmind közös sikerünknek, a szputnyíkokat és az űrrakétákat a mi vívmányainknak is, az egész kommunista világmozgalom, a haladó emberiség, az egész béketábor nagy győzelmének tekintették. Még inkább ez a helyzet a Szovjetunió gigászi hétéves tervével, a XXI. kongresszussal. Az utóbbira nemcsak úgy tekintünk, mint egy másik szocialista ország kommunista pártjának fontos tanácskozására, hanem egyben úgyis, mint bizonyos tekintetben a mi kongresszusunkra is, a mi jövőnk, felemelkedésünk útját is megvilágító, segítő, előre lendítő nagy eseményre. Az SZKP, a kommunista világmozgalomnak méltán az egyik élcsapata — mégpedig az, amely elsőnek vitte győzelemre a munkásosztályt és elsőnek építette fel a szocializmust —, a szovjet nép dicső vezetőjeként immáron a kommunizmus magaslatait ostromolja. Dolgozóink többsége tudja, hogy az SZKP XXI. kongresszusán megszülető elhatározások a Szovjetunió további fejlődésének hatalmas távlatait nyitják meg és nemcsak az egész nemzetközi helyzet alakulására hatnak, hanem a mi szocialista építőmunkánk fejlődését is serkentik, lelkesítik. Dolgozóink, a kommunisták olyan párt szavát hallgatják, amely mindig megvalósította elgondolásait, végrehajtotta legmerészebb célkitűzéseit is. S kinek nem gyűl ki a képzelete, ha a hétéves terv gigászi feladatainak megvalósítását csak sejtetni tudó számadatokat olvassa. Gyárainkban, hivatalainkban, tudományos intézményeinkben máris sokan nyilvánították véleményüket a kongreszszusról. Felfigyeltek arra, hogy a hétéves terv megvalósítása során a Szovjetunióban csaknem akkora öszszeget ruháznak be, mint eddig: fennállása idején összesen. Lenyűgözőnek tartják a 15 millió városi lakás építését is, amely több, mint amennyi városi lakás összesen épült a Szovjetunió léte óta. Büszkeséggel és örömmel 4.ölt el mindenkit a kong resszusi beszámoló megállapítása hogy 1965. végére már a világ ipar termelésének több mint a felét r szocialista országok szolgáltatják, e: a tény szinte, lehetetlenné teszi majt egy új világháború kirobbantásál Büszkeséggel olvassák, hogy a 40 évi még oly messze elmaradott cári Oroszország utóda, a mai Szovjetunió versenyre hívta ki a legfejlettebb, leggazdagabb kapitalista országot, az Amerikai Egyesült Államokat, hogy viszonylag rövid idő alatt beérje, s mint az egyik nyugati lap írta: „kozmikus“ sebességgel haladva elhagyja az egy főre jutó termelés tekintetében is. A XXI. kongresszus a XX. kongresszus által megjelölt út folytatását Az ipari termelés növekedése a hétéves terv ideje alatt és továbbfejlesztését jelenti. Ismeretes, hogy a Szovjetunió, a szocialista tábor, az egész nemzetközi kommunista mozgalom fellendült a XX. kongresszus határozatai nyomán. A Szovjetunióban olyan fontos intézkedéseket tettek, mint az ipar vezetésének átszervezése, a területi népgazdasági tanácsok létrehozása, s így még hatékonyabban valósulhat meg a szocialista iparosítás programja. Ismeretesek a Szovjetunió mezőgazdasága gyors fejlődésének tényei is; az, hogy az SZKP Központi Bizottságának határozata nyomán a szűzföldek megművelése, a gépállomások hálózatának átszervezése, jellegének megváltoztatása, az anyagi érdekeltség fokozottabb érvényesítése a mezőgazdaságban is roppant gyümölcsöző volt. A szocialista demokrácia és a szocialista törvényesség fejlődése, a Szovjetunió következetes békepolitikája, a szputnyikok, majd az űrrakéta fellövése, s nem utolsósorban a szocialista tábor egységének megszilárdulása méltán töltött el örömmel minden kommunistát, minden becsületes embert. A Szovjetunió Kommunista Pártja, élén Központi Bizottságával, tömörre zárta sorait, teljes egységbe jutott el a XXL kongresszushoz, s alkotta meg a kommunizmus építésének, a béke védelmének nagy programját. A XXL kongresszus lelkesít, világosságot gyújt és kötelez. Nincs messze az idő, midőn már nem lehet a kommunizmus kisértetésével ijesztgetni az embereket a világ egyetlen zúgában sem. Mindörökre végeszakadt a „kísértetjárás“ meséjének, a kommunizmus az emberiség nagyszerű álmából valósággá válik. A XXI. kongresszus már formálja ezt a valóságot. Ez a valóság az emberiség jólétét, igazi boldogságát jelenti. SZABAD FÖLDMŰVES - a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal lapja - Megjelenik hetente kétszer — Szerkeszti a szerkesztő bizottság - Főszerkesztő Major Sándor -- Szerkesztőség Bratislava, Suvorovová 16- Telefon 353-41, 353-42, 353-43. — Főszerkesztő és titkárság: 243-46. - Nyomja a Polygrafické závody n. p„ Bratislava, Ul. Febroárového vífazstva 6/d - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata - Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. A-510389 g a világsajtó változatlan eraekioaessei Moszkvára tekint. A földkerekség minden országa a szovjet pártkongresszus eseményeit figyeli, a sajtó, a rádió, a nagy hírügynökségek mind fö helyen tárgyalják a Moszkvából érkező jelentéseket, elsősorban Hruscsov elvtárs beszámolójának részleteit elemzi, majd az összes felszólalásokat értékeli.
