Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-04 / 10. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Az alapszabályok a gazdálkodás iránymutatói Irta: SLOBODA JOZEF, a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal dolgozója Több szövetkezetünk idén ünnepli megalapításának 10. évfordulóját. Fontos határkő ez szövetkezeteink életében, s annak a bizonyítéka, hogy falvainkban a mezőgazdasági termelés nagyüzemi formái végleg otthonra találtak. Gyakorlatilag is beigazolódott, hogy a kistermelés semmiképpen sem veheti föl a versenyt a nagytermeléssel. A szövetkezetek — népi demokratikus államunk hathatós segítségével — esztendőről esztendőre fokozzák termelésüket, s a tagság élete egyre tehetősebb, gondtalanabb. A szövetkezetek megszilárdításának és felvirágoztatásának egyenes útján megbízható irányt mutatnak az alapszabályok. Ezt a tényt hangsúlyozzák Z á p otocky Antonín elvtárs emlékezetes szavai is, amelyeket az EFSZ-ek I. országos kongresszusának résztvevőihez intézett: — Az alapszabályok a szövetkezeti élet alapvető törvényei, mert megmutatják a közös gazdálkodás megszilárdításának útját, s ez az út vezeti a szövetkezeti dolgozókat a jómódhoz. Miben rejlik az alapszabályok kiemelkedő jelentősége? Mindenekelőtt abban, hogy segítségükkel megoldhatjuk mindazokat a legfontosabb és alapvető kérdéseket, ■ amelyek döntő fontosságúak a szövetkezet életében. Ilyenék többi között a talajjal és egyéb termelőeszközökkel összefüggő kérdések, a szövetkezeti dolgozók jutalmazásának problémái; stb. Tehát az alapszabályok voltaképpen a falvak szocialista átépítésének kifejezői, s ez avatja az alapszabályokat legfontosabb iránymutatóvá a szövetkezetek építésének szakaszán. Külön ki kell emelnünk azt a sajátosságot, hogy az alapszabályokat áthatják a szocialista társadalom építésének elvei, amelyek közül a szövetkezeti belső demokrácia elvét és a szövetkezeti dolgozók kezdeményező erejének érvényesítését említsük meg. Ez a kezdeményező erő jutott felszínre a gútai szövetkezetben, amely a saját alapszabályok kidolgozásakor a 8. cikkelyben leszögezte, hogy lecsapolási létesítményekkel és az öntözőgazdálkodás kiszélesítésével fokozza a szövetkezeti mező termőerejét. Kétségtelen, hogy a tagság életszínvonala azokban a szövetkezetekben emelkedik magasra, amelyek betartják az alapszabályokat. A kelecsényi szövetkezetben egyetlen olyan tag sincs, akinek háztáji gazdasága a megengedett 0,5 hektárnál nagyobbra terjedne, s egyetlen háztáji gazdaságban sem találunk túlméretezett állatállományt. Ez az egyik magyarázata, hogy ebben a szövetkezetben minden tagnak jut ideje az alapszabályok szerint előírt munkaegyr TARTALOM Sloboda Jozef, a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal dolgozója: Az alapszabályok a gazdálkodás iránymutatói 33 Gábris József (Párkány): Üj évtized küszöbén a muzslai szövetkezet ...............................................34 Kovács János: Több fiatalt a mezőgazdaságnak 35 NŐVÉNYTER MESZTÉS Csűri 11a József: A takarmánytermesztés kérdései az agronómusok országos konferenciáján ...............................................37 Rákóczi Lajos (Sóssziget): Téli munkák a Sósszigeti Növénynemesítő Állomáson ... 38 ÁLLATTENYÉSZTÉS A szarvasmarha vitaminszükséglete télen.....................................39 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Stollmann András (Komá-/ rom): Madártelepítés és madárvédelem a gyümölcsösben . . 40 Ruttkay Béla: A gyümölcsfák téli ápolása és permetezése (II.)................................................40 V.__________________J ségek ledolgozására, s ezért gazdálkodik jól ez a szövetkezet. Éppen fordított a helyzet Méhiben, ahol még tavaly is előfordult, hogy a háztáji gazdaságokban kilenc anyakocát és ezek mellé három tenyészkant tartottak, sőt olyan szövetkezeti tagok is akadtak, akiknek háztáji állatállománya 2 — 3 tehénből, másutt meg 18 sertésből stb. tevődött össze. Vajon csoda-e ilyen körülmények között, hogy a méhi szövetkezet súlyos nehézségekkel küszködik. Fontos szerepet tölt be a szövetkezet életében a belső demokrácia, amelynek az a lényege, hogy a szövetkezet ügyeit maguk a dolgozók intézik, persze a hatályban álló törvények, rendeletek és előírások figyelembevételével. Döntéseiket a taggyűlésen hozzák, ahol az indítványokhoz észrevételeket fűznek, bírálnak, megválasztják vezetőiket és az ellenőrző bizottság tagjait, akik a taggyűlés színe előtt felelnek a szövetkezet ügyeinek irányításáért. A taggyűlés jogkörébe tartozik az alapszabályok jóváhagyása is, amelyek akkor lépnek hatályba, ha a taggyűlésen a tagok kétharmada megjelenik és az alapszabályokat szótöbbséggel elfogadja. Amikor az alapszabályok ügye napirendre kerül, minden szövetkezeti dolgozó megteheti észrevételeit, kiegészítő javaslatokat terjeszthet elő, a különböző rendelkezések megváltoztatását kérheti; stb. A jóváhagyott alapszabályok a szövetkezet valamennyi tagjára kötelezek, s a vezetőség további kötelessége, hogy a legszigorúbban őrködjék az alapszabálya betartása fölött. A saját alapszabályokat — az EFSZ-ek III. országos kongresszusának irányelvei értelmében — mindenütt 1957 végéig kellett volna kidolgozni. Elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy a szövetkezetek Az dbarai szövetkezet évi termelési tervének összeállításában a Nagymihályi Mezőgazdasági Technikum fiataljai is segédkeznek
