Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-02-01 / 9. szám

1959. február 1. \&aU-ad Földműves 3 szünk új területeket, de az eddiginél kisebb mértékben. Ezek nem gyako­rolnak befolyást az egész gabonater­melés lényeges növelésére, mert je­lentős területeken ipari növényeket és tarlóveteményeket termelünk. \ Az állattenyésztési termelésben a küszöbön álló hétéves terv fő feladata a hús, tej, gyapjú és tojástermelés fokozása. — Ezt valamennyi fajta szarvasmarha állományának, a baromfi és a házinyúl állományának lényeges növelésével, valamint az állatok hasz. nosságának fokozásával kell elérni a kolhozokban és szovhozokban. Még nagyobb mértékben kell szilár­dítani a takarmányalapot, elsősorban a kukorica, burgonya, cukorrépater­mesztés fokozásával, a fehérje tar­talmú takarmányfélék, a lóhere, lu­cerna, a bükköny és a zab keveréké­nek, borsó, bab és más növények ter­mesztésének növelésével az egyes övezetek sajátosságainak megfelelően. Komolyan kell foglalkozni a szójabab termesztésével, amely nagyon értékes egyrészt, mint nyersanyag, másrészt mint ipari növény és takarmány. A tej és hús össztermelésében ha­zánk a világ első helyére került. A legközelebbi években nemcsak, hogy utolérjük, hanem jelentősen meg is előzzük az Amerikai Egyesült Álla­mokat e terményeknek egy lakosra eső termelésében is. Egyúttal nagy munkát kell végeznünk valamennyi tartalék és lehetőség kihasználása terén úgy, hogy a hústermelés 2,5—3- szorosan emelkedjék, hogy jelenté­kenyen túlszárnyalja a hétéves terv­ben kitűzött feladatokat is, és hogy valóra váltsa a példás kolhozok és szovhozok felhívását, — az Egyesült Államok utolérését az egy lakosra eső állattenyésztési termelés terén. Ukrajna Kommunista Pártjának kongresszusa melegen támogatta a köztársaság példás kolhozainak, szov­­hozainak és járásainak azt a kezde­ményezését, hogy a legközelebbi öt évben a hústermelést legalább 100 má­zsára növelik 100 hektárra számítva. Ezáltal méltón hozzájárulnak az élen­járó kolhozok azon felhívásának tel­jesítéséhez, hogy utolérjék az USA-t a hústermelés terén. Bjelorusszia Kommunista Pártjának kongresszusán határozatot hoztak, hogy az idén a hústermelést a kolhozokban és szov­hozokban megkétszerezik. A mezőgazdaságra fordított állami és kolhozberuházások terjedelme kb. 500 milliárd rubelt tesz ki, vagyis az elmúlt hét évben eszközölt beruházá­sok térfogatát csaknem kétszeresen meghaladja. A dolgozók reáljövedelme 40 százalékkal emelkedik A dolgozók anyagi jóléte növeke­désének a szocializmusban a nemzeti jövedelem emelkedése a legáltaláno­sabb mutatója és a legreálisabb alapja. Az USA-ban a kapitalisták osztálya kisajátítja a nemzeti jövedelemnek több mint a felét, bár a lakosságnak csak körülbelül egytizedét teszi ki. A Szovjetunióban a dolgozók a nem­zeti jövedelemnek körülbelül három­negyedét kapják meg személyes anya­gi és kulturális szükségleteinek ki­elégítésére. A nemzeti jövedelem fennmaradó részét, mely színjén a dolgozóké, a szocialista termelés fej­lesztésére és más társadalmi szük­ségletekre fordítjuk. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1965-ben az 1958-as évhez viszonyítva 62—65 százalékkal növekedik és majd­nem hatszorosan túlszárnyalja a há­ború előtti 1940-es esztendő szintjét. Egyetlen egy tőkés állam sem ismeri a nemzeti..jövedelemnek ilyen iramú növekedését, A nemzeti jövedelem emelkedése biztosítja a fogyasztás további növekedését, amelynek terje­delme a hétéves terv során 60 — 63 százalékkal lesz nagyobb. Jelentős mértékben fog emelkedni a dolgozók jövedelme is. A hétéves terv végén a munkások és az alkalmazottak reáljövedelme egy dolgozóra számítva 40 százalékkal nö­vekszik, a bérek, a nyugdíjak és a szociális támogatás emelésével, a köz­­étkeztetésben az árak csökkentésével. Ugyanakkor a munkások és alkalma­zottak minimális bére 270—350 rubel­ről havi 500 — 600 rubelre emelkedik. A kolhoztagok reáljövedelme szintén legalább 40 százalékkal magasabb lesz, főleg a kolhozok társadalmi ter­melésének növelése alapján. A Szovjetunió népgazdasága és kul­túrája ma elsősorban a szocialista vál­lalatok akkumulációja alapján fejlő­dik. A hétéves terv teljesítésével ezen felhalmozás terjedelme állandóan nagyobbodni fog, úgyhogy az akku­muláció végül is a szocialista bővített újratermelés és a nép életszínvonala emelésének egyedüli forrása lesz. Megszűnik az adó Ilyen feltételek mellett nem szük­séges a lakosság megadóztatása sem osztályszempontból, ami a múltban érvényes volt, amikor ezzel korlátoz­tuk a kapitalista elemek jövedelmét, sem abból a szempontból, hogy biz­tosítsuk a Szovjetunió állami költség­­vetésének bevételeit, annál is inkább, mivel a lakosság megadóztatására a költségvetési bevételnek csupán egy tört részét, 7,8 százalékát teszi ki. A lakosság foglalkoztatottságának szociális problémája, amely a kapita­lizmusban megoldhatatlan, mivel ott a városokban állandóan munkanélküli­ség uralkodik, a falvakban pedig tö­megesen nyomorba döntik a paraszto­kat, a szocialista társadalomban meg­oldódott. Hét év alatt a munkások és az alkalmazottak száma a népgazdaság valamennyi ágazatában majdnem to­vábbi 12 millióval fog emelkedni, és eléri a 66 millió 500 ezret. A hétéves terv továbbá feladatul tűzi ki a lakosság egészségvédelméről és az orvosi kezelésről történő gon­doskodásának további tökéletesítését. A kapitalista országokban senki sem törődik a dolgozó ember egészségé­vel "és életével. Az orvosi kezelésért akár nagy, akár kicsi beavatkozásról van sző, a dolgozóknak saját zsebük­ből jelentős összegeket kell fizetniök. • • Ötnapos 1964-től kezdve fokozatosan átté­rünk a föld alatt, illetve az egészség­re ártalmas munkafeltételek között dolgozó munkásoknál a 30 órás mun­kahétre, az összes többi dolgozónál pedig a 35 órás munkahétre. Ez any­­nvit jelent, hogy a heti egy pihenőnap fenntartása mellett bevezetjük az öt, illetve hat órás munkanapot mégpe­dig a munka jellege szerint. Tekin­tettel arra, hogy a munkások és alkal­mazottak többsége szívesebben dol­gozik napi hat-hét órát, heti 2 pihenő­nappal, előirányoztuk az 5 napos munkahét bevezetését, 6—7 órás mun­kaidő mellett. A rövidebb munkanapra és a keve­sebb heti munkanapra való áttérést nálunk bércsökkentés nélkül szándé­kozzuk keresztülvinni, sőt a bérek jelentős emelése mellett. Ennek ered­ményeképpen a Szovjetunióban lesz Finnországi tartózkodásom során egy munkás elmondta nekünk, milyen ne­héz helyzetbe került, amikor vak­bélgyulladása volt és meg kellett ope­ráltatnia magát. Választania kellett, vagy sokat fizet, vagy meghal. Ez nem egyedülálló eset. Az United States News and World Report című amerikai folyóirat azt irta, hogy „Az USA-ban az orvosi kezelésre fordított költségek az átlagos családok számára súlyos terhet jelentenek.“ A folyóirat közli, hogy például a gyomorfekély kezelése sebészi bevatkozás esetén 1264.5 dollárba kerül, amiből 325,5 dollár esik a 21 napos kórházi tar­tózkodásra, 500 dollár az operációra, 75 dollár az operációs teremre, 3 dol­lár a gyógyuló kórházi szobájában való tartózkodásra, 78,6 dollár a kezelésre, 21.5 dollár az oxigénre, 56,3 dollár a kötszerre, 99 dollár a laboratóriumi kivizsgálásokra, 50 dollár az altatásra és 55 dollár a röntgenvizsgálatra. A Szovjetunióban a dolgozók, amint ismeretes, ingyenes orvosi kezelésben részesülnek, a kórházak és poliklini­­kák kiterjedt hálózata áll rendelke­zésükre. Államunk kiadásai a lakos­ság egészségvédelmének tökéletesíté­sére hazánkban hét év alatt majdnem 360 milliárd rubelt tesznek majd ki. munkahét a világon a legrövidebb munkanap és a legrövidebb munkahét, ugyanakkor azonban emelkedni fog a lakosság életszínvonala. Külföldi ellenségeink azt állítják, hogy a szovjet hétéves terv elsősor­ban a nehézipar fejlesztését tartja szem előtt és a lakosságtól „áldozato­kat" követel. Tervünk tényleg nagy­beruházást irányoz elő a nehézipa: fejlesztésére. De lehet-e másként? • A szovjet ember nevelése Elvtársak! A kommunizmusba való átmenethez nemcsak hatalmas anya­gi-műszaki bázis szükséges, hanem a szocialista társadalom valamennyi állampolgárának magasfokú öntudata is. Minél öntudatosabbak a milliós tömegek, annál sikeresebben teljesí­tik a kommunista országépítés ter­veit. Éppen ezért ma rendkívül nagy jelentőségűek a dolgozók, különösen a felnövekvő új nemzedék kommu­nista nevelésének kérdései. Az individualizmus szelleme a kap­zsiság, a Gazdagodás utáni vágy, az ellenségeskedés és a konkurencia­­harc — ez a lényege a burzsoá tár­sadalom erkölcsének. A szovjet emberek többségének érzései alá vannak rendelve annak a nemes eszménynek, hogy a társa­dalom javát szolgálják, további és további anyagi és kulturális javakat teremtsenek a társadalom számára. S éppen ez, nem pedig úgy, mint a kapitalizmusban, a gazdagodás utáni vágy jelenti a szovjet emberek tevé­kenységének fő mozgató erejét. Jack London amerikai író kifejezően fes­tette meg a burzsoá világ azon embe­reinek jellemét, akiket elkapott az „aranyláz“, akik képesek voltak akár a világ végére elmenni az aranyért. A legjobb szovjet emberek a távoli országrészekben nem gazdagodni akarnak, hanem azt, hogy ott új vá­rosokat és gyárakat építsenek. A párt "Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak a téziseit az iskolai élettel való .kapcsolat meg­szilárdításáról egyöntetű támogatásra talált a vitában. Nem azért reformál­juk az iskolákat, mintha hiányt szen­vednénk munkaerőben, hanem azért, mert még jobban megszervezett, az élettel még szorosabb kapcsolatban levő közoktatást akarunk. Az oktatás egybekapcsolása a termelő munkával nem gyengíti, hanem ellenkezőleg, el­­mélíti az ismeretek jelentőségét. Minél több bentlakásos iskolát akarunk. A jövőben minden gyerek számára lehetővé akarjuk tenni a bentlakásos iskolákban való tanulást. Ez lényegesen lehetővé teszi a női munkaerők foglalkoztatásának emelé­sét. Az ilyen iskolákban 1965-ben legalább 2 500 000 tanuló tanul majd. Lényegesen tovább bővítjük és tö­kéletesítjük a felső és középfokú szak­emberek nevelését. Az 1959—1965 közötti években a felső fokú iskolák 2 300 000 szakembert bocsájtanak ki. 1965-ben tehát 4,5 millió főiskolai képzettségű szakemberünk lesz. (A beszámoló folytatására még visszatérünk, az alcímeket szerkesz­tőségünk adta.) Az SZKP XXI. kongresszusának második napján megindult a vita Ny. Sz. Hruscsov beszámolója felett Elsőnek N. Podgornij ukrajnai kül­dött szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a hétéves terv az egész szovjet nép vágyainak és gondolatának kifejezője Egyedül Ukrajnában 12 millió ember vett részt a beszámoló téziseinek megvitatásában. Majd kijelentette, hogy a hétéves tervet Ukrajna mező­gazdasága öt-hat év alatt teljesítheti. Örömmel fogadta azt a javaslatot, hogy a kolhozfalukat városi jellegű telepekké kell átalakítani. A moszkvai kommunisták lelkesen fogadták a hétéves tervet — jelen­tette ki Usztyinov elvtárs, a moszkvai városi pártszervezet első titkára. Majd kiemelte, hogy egyedül Moszk­vában 20 millió négyzetméter lakás­terület épül a hétéves terv ideje alatt. Kína Kommunista Pártja nevében Csu En-laj elvtárs üdvözölte a kong­resszust. Kijelentette, hogy a Szov­jetunió fejlődésének legfontosabb tör­ténelmi korszakába lépett a kommu­nizmus építésének korába, melynek legjelentősebb határköve, a hatalmas arányú hétéves terv. A szovjet nép fejlődése példát mutat az egész vi­lágnak a kommunizmusra való átme­net terén és föllelkesíti a világ dol­gozóit, akik a szovjet nép jelenében látják jövőjüket. Majd a kínai nép sikereiről emlékezett meg és hang­súlyozta, hogy nincs messze az idő, mikor a szocializmus a békés ver­senyben győzelmet arat a kapitaliz­mus felett. Ezután megemlítette, hogy a jugoszláv revizionisták meg akarják bontani a Szovjetunió és a Kína közti egységet. De ez a törekvésük hiába­való. A Szovjetunió, Kína és a népi demokratikus országok hűen és ke­mény léptekkel haladnak a kommu­nizmus széles országútján. Lelkes tapssal fogadta a kongresz­­szus Gomulka elvtársnak, a Lengyel Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának felszólalását. „Bizonyosak vagyunk benne, hogy a szovjet nép megvalósítja a hétéves tervet és felépíti saját és az egész világ népei javára a kommunizmus hatalmas anyagi-technikai alapját. Ez meg fogja gyorsítani a szocialista országok fejlődését is" — mondta többek között Gomulka elvtárs. A délutáni vitában N. Beljajev Ka­zahsztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára volt az első felszólaló. Megállapította, hogy Ka­zahsztán ma a második helyet fog­lalja el a Szovjetunióban a gabona­­termelés terén és első helyen van a cink, ólom és réz termelésében. A hétéves tervben 240 új gyár és vil­­lanyerömü épül Kazahsztánban. A szí­nesfémek termelése a hétéves terv időszakában megkétszereződnek. A terv szerint az évi gabonatermelésnek 1965-ben 1570 millió púdra kell emel­kednie, de a mezőgazdasági dolgozók elhatározták, hogy elérik a másfél­­millió pudot. Togliatti elvtárs, az Olasz Kommu­nista Párt küldöttje, 2 millió olasz kommunista üdvözletét tolmácsolta. Beszédében kiemelte, hogy a szovjet emberek meghódítják a világminden­séget és ezzel meghódíjták az embe­rek szívét és gondolkodását is. „Ver­senyre hívtátok a vén imperializmust és győzelmet arattok. Győzni fog szorgalmatok, győzni fog a nagy Kí­nai Népköztársaság és a többi népi demokratikus országok, melyek az új életet építik“ — jelentette ki Tog­liatti elvtárs. Majd kifejtette, hogy minden nemzetnek megvannak a maga egyéni képességei és a pártnak érteni kell ahhoz, hogy ezeket kifejlessze. Duclos elvtárs, Franciaország Kom­munista Pártja küldöttjének nagy tet­széssel fogadott felszólalásában ki­emelte, hogy az erőviszonyok a szo­cialista tábor javára megváltoztak. A franciaországi helyzettel foglal­kozva kijelentette, hogy Franciaor­szág Kommunista Pártja hű marad a marxizmus-leninizmus elveihez. „Ez a nagy kongresszus megerősít minket abban a meggyőződésünkben, hogy ügyünk győzni fog. Büszkék vagyunk arra, hogy kommunisták vagyunk, hogy harcosai vagyunk a kommuniz­mus nagy ügyének“ — mondta többek közt Duclos elvtárs. Ezután több szovjet küldött szólalt fel, akik kiemelték a dolgozók kezde­ményezéseit és nagy aktivitását a hétéves terv feladatinak teljesítésénél. r***** +r*rk * ár* * A *■ A * **■**-A AAA*AA*r*AA kit Ahirtckifkk tek-k A* * kirkirk* AA AAAAAAAAAAAAAAAA* A-AA A Szovjetunió mezőgazdasága fejlődésének néhány számadata A cári Oroszországban a mezőgazdaság egyhelyben topogott. Egyes ter­mékek átlagos évi növekedése csupán 0,5 — 1 százalékot tett ki, sőt az állattenyésztés ágazataiban csökkent a termelés. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom véget vetett a régi rendszernek, s ma a Szovjetunió mezőgazdasága élre tör az egész világon. Egy éve annak, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja nagy feladatot tűzött a mezőgazdaság elé. 1960 —öl­ben elérni és túlszárnyalni az USA-t az egy főre eső fő állati termékek termelésében. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy ezen idő alatt nemcsak eléri, hanem túl is szárnyalja az xUSA-t. Erről tanúskodnak a szá­mok, ha 1953-tól 1958-ig összehason­lítjuk a Szovjetunió és az USA mező­­gazdasági termelését. Az utolsó öt év alatt a hústermelés növelésében a Szovjetunió 6,2 %, az USA 1,3 °/o, a tejtermelésben a Szovjetunió 9,6 (ebben az első helyen áll a világon), az USA csupán 0,9 százalékos emel­kedést ért el. Hasonló a helyzet a nö­vénytermelésben is. Az egész világon figyelemmel kísé­rik a Szovjetunió hétéves tervét, amelyet a XXI. kongresszuson alapo­san megtárgyaltak. N. Sz. Hruscsov elvtárs kijelentette: a terv teljesítése biztosítja, hogy rövid időn belül elsők lesznek a világon az egy főre eső ter­melésben. Az eddigi megállapítások szerint a Szovjetunió és az USA fne­­zögazdasági termelésének növekedé­sében óriási nagy a különbség. 100 hektár mezőgazdasági földterü­letre eső termelés mázsákban: Szovjetunió USA 1965 1957 Gabonaneműek 329 — 360 280 Burgonya 294 19 Cukorrépa 18,5 — 20 4,1 Hús 32 29 Tej 200-210 101 Gyapjú 1,1 0,2 A Szovjetunió mezőgazdasága hét­éves tervének teljesítése egyenes út a kommunizmus felé. A terv foglalkozik a gazdálkodás hatékonyabbá tételével, melyet úgy érnek el, hogy még több ipari nö­vényt, cukorrépát, burgonyát, külön­böző zöldségféléket termelnek, s nö­velik az állati termékek termelését. Ezt arra alapozzák, hogy jelentősen bővítik a vetett takarmányok, főleg a kukorica vetésterületét. Az elkövetkezendő hét évben a szovjet mezőgazdaság fő irányelve alapvetően fokozni a szemestermé­nyek termelését. A termelésnek ilyen hatalmas nö­velését természetesen csak úgy lehet megoldani, ha biztosítják hozzá a szükséges gépeket, eszközöket. 1965- ig a szovjet mezőgazdaság több mint egy millió traktort, kb. 400 ezer ga­bonakombájnt és egyéb gépeket kap. A kémiai ipar 1965-ben kb. 31 millió tonna műtrágyát ad a mezőgazdaság­nak az 1958-as 10,3 millió tonnával szemben. A szakmai és a műszaki segítséget a szakemberek százezrei adják, s jelenleg is tízezrek tanúinak a főiskolákon és a különböző szak­iskolákon. A fenti tények nem maradnak nyomtalanul a szovjet nép életszín­vonalának emelésében sem. A hétéves tervben a pénzjövedelem jelentős emelkedése folytán a kolhozok kb. 250 milliárd rubelt fordítanak a kul­túrára s lakásépítésre. A kolhozok reáljövedelme legkevesebb negyven százalékkal növekszik majd. A hétéves terv irányszámával új fejezet kezdődik a szovjet nép életé­ben. A földművesek áttanulmányozták a terv feladatait, melyről az SZKP XXI. kongresszusa is részletesén tár­gyalt. — ősz A Szovjetunió hétéves terve —, mely 1959-1965 évekre esik - a mező­­gazdasági termelés 70 százalékos emelkedését eredményezi. Ez nagy feladat, de reális. — A termelésben nagyban felülmúlja a kapitalista álla­mokat. Négy év alatt (1954-1957) a termelés: a Szovjetunióban 7,1, az USA-ban csupán 1,1 százalékkal emel­kedett LENINI ÚTON a kommunizmus felé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom