Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-01-07 / 2. szám

2 Jzakact Földműves 1959. január 1. A nagygéresi EFSZ a kezdeményezők sorában A nagygéresi EFSZ hagyományaihoz híven a kongresszusi vitában is kez­deményező. Tudatában a legközelebbi feladatok teljesítése fontosságának, a szövetkezet tagjai a következőket határozták el: Növénytermesztés. 42 hektárral bővítik a földalapot, amely 1964-ben már eléri a nyolcvan hektárt. Az új esztendőben 227 hektár vizenyős területet tesznek vízlecsapolással termékenyebbé. Az istállótrágya­­szükségletet VITAHUM-mal és tőzeg­trágyával egészítik ki, hogy megte­remtsék a gazdag terméshozamok előfeltételeit. Trágyalevezéssel 1958-as évben a cukorrépa hektárhozamát 36 mázsá­val növelték. A gabonafélék vetés­­területének 12 százalékán vetőmag­parcellákat létesítenek. Ugyanígy a burgonyánál is. Takarmánytermesztés. Bevezetik a zöld futószalag-rendszert. Még a tél folyamán takarmányszárító-állványo­­kat készítenek, hogy takarmányuk tápértékét az ilyen szárítással meg­őrizzék. Silótakarmányból annyit biz­tosítanak az 1959-es évben, hogy minden számosállatra 50 mázsa jus­son. Állattenyésztés. Ebben az EFSZ- ben a bevételek felét az állattenyész­tés nyújtja. Mivel 100 hektárra most 39 számosállat esik - ami nem ele­gendő, — úgy határoztak, hogy a jelenlegi 380-ról 641-re emelik a szarvasmarhaállományt (1959-ben). Gondoskodnak arról is, hogy a be­adásra szánt állatok vágósúlya átla­gosan elérje az ötszáz kilót. így lényegesen csökkenteni tudják a be­adott állatok számát. A tejtermelést illetően sem eléged­nek meg a mostani, évi 1409 literes tehenenként) tejátlaggal; ezt 1959 végére 1900 literre akarják feltor­nászni. Hogy hiba ne csússzon a szá­mításba, kiselejtezik a kevés hasznú teheneket, s arra törekszenek, hogy az 1957. évi 194-gyél szemben a má­sodik ötéves terv esztendőinek vé­gére kétszáznyolcvanhét darab tehe­nük legyen. A sertéstenyésztésben nagy gon­dot fordítanak a törzsállomány gya­rapítására. Nagyobb malacszaporula­tot igyekeznek elérni Már az új gazdasági évben 40 átmeneti anya­kocát állítanak be szaporításra, rmi által mintegy 350 darab malacot tudnak értékesíteni. 1960-ig száz­százalékkal több sertéshúst adnak a közellátásnak, mint most. Mind­amellett 260-nal lesz több az állo­­jxiány létszáma a mostaninál. Most háromezerkétszáz darab ba- • romfijuk van, amit 1959. év végére: 4700-ra akarnak szaporítani. Két* baromfiólat készítenek. Egyidejűleg • gondoskodnak arról is, hogy elegendői mennyiségű fehérjedús takarmány} legyen a baromfiállomány részére, | Beruházási építkezések, önsegélyes : alapon az építkezések költségeit 60 • százalékkal csökkentik. Természete- J sen a helyi aflyagforrások maximális } felhasználásával (homok, kő. kváder- j kockák). ; E célkitűzések kifejezik a szövet- • kezeti tagság egyöntetű törekvését.! Minden biztosíték adva van ahhoz,} hogy Nagygéres szövetkezeti paraszt- } jai maradéktalanul teljesítsék a CSKP • XI kongresszusának a mezőgazda- | ságra vonatkozó határozatait. Lefkovics József, a királyhelmeci JNB mező- { gazdasági osztályának vezetője j Erőt, egészséget János bátyó! (Folytatás az 1. oldalról) védelméből Prágában csupán néhány ezer korona folyt be a szegények számára. És ez igy van mindenütt a kapitalista országokban. Építésünk sikereivel megbontha­­tatlanul eggyéfonódik békeharcunk. Mindnyájan jól tudjuk, hogy ez a harc nem könnyű. Szemben álianuk velünk az Imperializmus háborúra számitó és készülő erői. Ezérl nyug­talanságban és fokozott feszültség­ben tartják a világot. A Szovjetunió­nak és a vele baráti szövetségben élő szocialista országoknak a nemze­tek közötti megértésért és a nemzet­közi vitás kérdések megoldásáért való minden törekvését az imperia­listák elutasítják. Novotny elvtárs beszédében kitért arra is, hogy nem lehet ránk nézve közömbös, mi történik ma Nyugat- Németországban, ahol ugyanazok az erők — amelyek 1933-ban Hitlert uralomra segítették és előidézték a második világháború kirobbantását — ma ismét döntő hatalomra tettek szert. Ma azonban nem írunk 1933-at, vagy 1938-at - mondotta köztársa­sági elnökünk. — Ma a világon a béke erői túlsúlyba kerültek a háborús erőkkel szemben. Köztársaságunk ezen békés erek szilárd részét, a szocializmus tábora erős láncszemét képezi, amelynek élén a hatalmas Szovjetunió áll. Ebben rejlik bizton­ságunk, nemzeti függetlenségünk és szabadságunk záloga! Drága polgártársaim, elvtársak! Az 1959. évben valamennyien közö­sen dolgozzunk úgy, hogy tovább szilárduljon népünk egysége, hogy munkánk még eredményesebb legyen és köztársaságunk még erősebbé váljék. Úgy dolgozzunk, hogy a cseh­szlovák és szovjet nép testvéri szö­vetsége egyre erősödjék és barátsá­gunk a szocialista tábor országaival és a világ haladó népeivel még szi­lárdabbá váljék. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a csehszlo­vák kormánynak nevében és a magam nevében sok sikert kívánok! Azt kívánom, hogy egy év múlva, amikor ismét együtt fogjuk meg­ítélni. mit végeztünk és hogyan él­tünk, megelégedéssel mondhassuk: nagy lépést tettünk előre azon az úton, amely célunkhoz, a szocializmus és a béke győzelméhez vezet! Az alábbiakban ifjabb Nagy Jánosról,; a gümörhorkai EFSZ tagjáról szólunk. • Annakidején a helyi cellulózegyárban" dolgozott. A mezőgazdaságba oaló mun­kaerőt oborzás során lépett a már emlí­tett szövetkezetbe ... Azóta nemcsak­­hogy rendesen végezte munkáját, de mindig a szövetkezet közös érdekeit helyezte előtérbe. Évközben kocsis, nya­ranta meg gépészkedik. Hat ló van 'a gondjaira bízva. Ezúton köszönjük eddigi szorgos igyekezetét, s további munkájához erőt, egészséget kívánunk, János bátya! A gömörhorkai EFSZ vezetősége Tréfás gyerek A tanító felállít egy gyereket. — Mondj egy olyan mondatot, hogy benne legyen ez a szó; néni. — A néni a piacra megy. — Jól van. Most mondj egy olyan mondatot, amelyben benne van az „apám" szó. — A vendéglőben jó bort adnak. — De hol van ebben az apád? A vendéglőben. Az elmúlt hiten töltötte be 65. életévét Mao Ce-tung elvtárs, a kínai nép nagy vezére, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöke. Erről az évfordulóról olyan időben emlékezünk meg, amikor a kínai nép Mao Ce­­tung elvtárs és Kína Kommunista Pártjának vezetése alatt egyre nagyobb sikereket ér el nemzetgazdasága és kultúrája fejlesztésében. A kínai nép ma győzelmesen halad a szocialista felépítés betetőzése felé, s az egész világ csodálja fejlődésének óriási eredményeit. O-y éves a kínai nép nagy vezére Példaképül szolgáló fiatalok A Lándori Állami Gazdaságban több mint 40 fiatal dolgozik. Szorgalmas munkájuk után megérdemlik a di­cséretet. Erős László, a CSISZ-szervezet elnöke lelkesedve beszél a fiatalok munkájáról Életvidámságuk, dolgozni akarásuk példátlan. Minden munká­ban a nótáskedvú fiatalok az elsők Brigádmunkával több mint 300 mázsa komposzttrágyát készítettek. Az élet­ben bárhol megállják helyüket. A hosszú téli esték gazdagabbá és változatosabbá tételére szórakoztató esztrádmüsort tanultak be. Kulturá­lis téren mindenféle szempontból feltalálják magukat, mert a gazdaság szép kultúrházat épített számukra. Példásan dolgoznak a CSISZ veze­tői; Rifkó Márta, Szabó Manci, Banzi Gizella, Bartos Erzsi. A tagokat ugyanez a szorgalom jellemzi. Talá­lékonyságukkal. jóindulatú tréfáikkal felfrissítik a csoportban levő Idősebb néniket is. A ráncos dohánylevelek simításában dicséretet érdeme! Kun­­zsela Veronka, Bertók Ilona. Perza Ilona, Sült Ilona, Rigó Ilona, Richter Ilona, Balogh Ilona, Perza Judit, Fazekas Éva és sorolhatnám a töb­bieket is. mert azok sem maradtak 'e mögöttük Az idősebbek, Igy Bolemant János bácsi, aki az állattenyésztési csoport vezetője, elismerően beszél a fiatalok eredményekben gazdag munkájáról. Egy kifogása azonban van, ugyanis az, hogy az egész gazdaságba csak egy Szabad Földműves jár. Reméli, hogy a munkában példás fiatalok út­törők lesznek a sajtó olvasásában is, főleg most a kétszeri megjelenés után. A gazdaság a múlt évben teljesí­tette beadási kötelezettségét Ebben nagy része volt a fiataloknak Is, akiktől a jövőben még többet vár társadalmunk. Ezek a fiatalok példa­képül szolgálhatnak sok Ismeretlen szak- és kortárs előtt. Lábszky I ■ Lapunk legutóbbi számában „A 1 szövetkezetek kulturális tevékeny-2 ségének fejlesztése“ cím alatt 5 részleteket közöltünk a IV. kong- 1 resszus előtti vita III. anyagából. I Alábbi cikkünkben folytatjuk és ■ befejezzük a vitaanyag közlését. Fiatal emberek nélkül mezőgazda­ságunk további fejlődése elképzel­hetetlen. Nemcsak azért, mert szö­vetkezeti tagjaink életévének átlaga magas és sok szövetkezet munka­erőhiánnyal küzd, hanem azért is, mert az új élet építésénél mellőzhe­tetlen az ifjúság aktív részvételé. Mindenki tudja, hogy a gazdálkodás haladó formái legkönnyebben a fiatal embereknél találnak megértésre, akik lelkesednek a 'technikáért, nin­csenek megterhelve elavult néze­tekkel, szívesen tanulnak és fiatalos lendületükkel az egész szövetkezeti munkaközösséget magukkal tudják ragadni. Sok szövetkezet és éppen a leg­jobbak tapasztalatai azt mutatják, hogy az ifjúságot akkor könnyű meg­nyerni a szövetkezetbe, ha arról maguk a szövetkezeti tagok is gon­doskodnak. Jól gondoskodnak az utánpótlásról például a „Május 9. EFSZ“ tagjai Skrychovban, a milevski járásban, a nagyszombati járás Zavar községének EFSZ-ében és másutt. Az utóbbi években a skrychovi szö­vetkezetbe 14 fiú és lány lépett be, úgyhogy ezáltal a szövetkezet tag­jainak átlagos életkora nem haladja meg a 35 évet. Hasonlóképpen törőd­nek a fiatalok szakmai nevelésével és minden eszközzel támogatják a kulturális és társadalmi élet fej­lesztését célzó igyekezetét. Ilyen szövetkezetekben már a gye­rekek nevelésénél olyan irányban hatnak, hogy felkeltsék érdeklődésü­ket a mezőgazdaság iránt. Az a szö­vetkezeti tag, aki szereti munkáját és azt akarja, hogy a szövetkezeti termelés sikereseit fejlődjön, gyer­mekeit a földművelés iránti szere­­tetre neveli. Tudja azt is, hogy kevés az olyan munkaág, amelyben az r Uj szövetkezeti nemzedékről van szó ifjúság sokrétű érdeklődése oly mér­tékben kielégíthető lenne, mint ép­pen a szocialista mezőgazdaságban. A legtöbb szövetkezetben már elért jó életkörülmények a szülőknek biz­tosítékot nyújtanak arra, hogy gyer­mekeiknek a szövetkezetben jó soruk lesz. Ha az ifjúságról beszélünk mindig előre kell néznünk, látnunk kell azokat a távlatokat, amelyek mezőgazdaságunk előtt nyíltak meg Elég megemlíteni a hektárhozamok növekedését 1965-ig például a búzá­nál 26 mázsára, az árpánál 25 má­zsára, a cukorrépánál 312 mázsára, a repcénél 16 mázsára, avagy az állattenyésztés fejlődését. Egy hektár mezőgazdasági földterületről tejből 730 litert, húsból 175 kg-ot, 407 to­jást stb. kell kitermelnünk. E célok elérésénél a munkásosztály a trak­torok, mezőgazdasági gépek, műtrá­gyák és egyebek fokozott termelésé­vel nyújt segítséget, ami lehetővé teszi, hogy nagyobb mértékben al­kalmazhassuk az új szocialista me­zőgazdasági nagyüzemi termelésben a technológiai eljárásokat. Szép eredményeket hoz a szövet­kezet és az iskola együttműködése is, mivel a családi nevelés mellett az iskolának van a legnagyobb befolyása a fiatalok gondolkodásmódjának ki­alakítására Sok szövetkezet például az iskolai Micsurin-köröknek kísérleti földet, vetőmagot, sőt állatokat is rendelkezésére bocsát és szakmai tanácsokkal segíti működésüket. Van azonban még más lehetőség is arra, hogy a gyerekekben a mezőgazdaság iránti érdeklődést ébresszünk, s így őket már kiskoruktól szorosabb szá­lakkal fűzzük a szövetkezethez. Ilyen módszerek például a beszélgetések, tanulmányi kirándulások rendezése, a szövetkezeti tagok gyermekei szá­mára a pionír táborok szervezése a járási CSISZ szervezet segítségével stb. Az EFSZ-nek lehetővé kellene ten­nie a középiskolák legfelső osztályai tanulóinak számára, hogy a szövet­kezeti gazdaságban megismerkedje­nek a mezőgazdasági munkákkal, ami szintén elősegíti az ifjúság érdeklő­désének fokozását a mezőgazdaság iránt. Az Ifjúságnak az EFSZ-bc való megnyerésénél igen fontos a szövet­kezet vezetőségének *és a HNB funk­cionáriusainak álláspontja. Elsősorban nekik kell példájukkal a többi tagot a szövetkezet szükségleteinek meg­értésére és az új szövetkezeti nem­zedék megnyerésére ösztönözni. Ki más mutasson nagyobb érdeklődést a fiatal szövetkezeti tagok megnye­rése és továbbképzése iránt, mint éppen maguk a szövetkezeti tagok. Az új szövetkezeti nemzedék fel­neveléséért elsősorban a szülök, a szövetkezeti tagok és a szövetkezet, mint egység, felelősek. Az ifjúság azonban maga is jelentős mértékben hozzájárulhat a kedvező munka- és életkörülmények kialakításához a falvakon. Van szervezete — a CSISZ- nek, amelynek egyenesen feladata részt venni a fiatal szövetkezeti tagok nevelésében és segítséget nyújtani a társadalmi és kulturális élet kialakí­tásánál. Hány CSISZ csoport terem­tett a szövetkezet segítségével olyan feltételeket a fiatal szövetkezeti tagok számára, hogy egyikük sem akart elmenni a szövetkezetből! Ilyen például a frydlanti járás Raspenavé községének CSISZ csoportja, amely az EFSZ segítségével klubhelyiséget, színpadot stb. létesített. A CSISZ tagok sportolnak, de emellett nem hanyagolják el a szakmai továbbkép­zést sem. Ennek bizonysága, hogy 12 fiatal szövetkezeti tag látogatja a Frydlanti Mezőgazdasági Mesterisko­lát. Milyen szép eredményeket hozott az ifjúságnak a mezőgazdaságba való megnyerésénél például a jiíin — seni­­cei mozgalom. Az év elejétől a CSISZ szervezetek közel 900 fiút és lányt nyertek meg az EFSZ-ek számára. Avagy milyen eredményeket hoztak a HNB-ok és az EFSZ funkcionáriu­saival folytatott beszélgetések! Erre gyönyörű példával szolgálnak a Nyitra-Zsitva csatorna fiatal épitői, akik ilymódon néhány ezer hektár mezőgazdasági földterület meliorá­ciós munkájának alapjait vetették meg. A CSISZ csoportok ezrei vál­lalták, hogy komposzttelepeket léte­sítenek, s ezáltal elősegítik a földek termőerejének fokozását. Ezeket a példákat azért soroljuk fel. hogy az ifjúság tudatosítsa erejét és ezt az erőt a falu életének átformálására használja fel Hiszen az Ifjúság mindig és ma még inkább a haladás irányát követi. A falvak fejlesztésé­nél, építésénél mindig tartsuk szem­­előtt a távlati tervet, amelynek leg­főbb célja, hogy a falvak kultúrája közelebb jusson a városok színvona­lához. Nagy jelentőséget kell tulajdoní­tanunk a községekben létesített kö­zös Intézményeknek, amelyek meg­könnyítik a nők munkáját, továbbá lehetővé teszik, hogy jobban kive­gyék részüket a közéletből, valamint a kulturális és társadalmi élet mun­kájából. Sok szövetkezetben, például Sedlecen (Mlkulov mellett). Raspé­­návan (Frydlant mellett), Kneíeve­­sen (Rakovník mellett), Sváty Jaku­­bon (Kutná Hóra mellett), Búcson (Párkány mellett) már maradékta­lanul értékelni tudják a közös étkezdék jelentőségét, amelyek az asszonyok számára nagy könnyebb­séget biztosítanak, a szövetkezetek pedig jobban (elhasználhatják a munkaerőket. A közös étkezdékkel a gépállomások traktorosainak étke­zését Is megoldjuk. A helyes táplál­kozás követelményeinek érvényesí­tése, amit a közös étkezdék tesznek lehetővé, nagy távlatokat tár föl a mezőgazdasági lakosság, főként az ifjúság egészségének további javí­tására. Ugyanilyen előnyöket hoz a szö­vetkezetnek és a szövetkezeti dolgo­zóknak az óvodák, bölcsődék és ara­tás idején a napközi otthonok léte­sítése, a mángorlóval felszerelt mosóda. továbbá sokat segítenek a hús, gyümölcs és zöldség tartósítá­sára szolgáló berendezések valamint más hasonló létesítmények. Mivel ezek a létesítmények az összlakosságnak szolgálnak, helyes, ha a szövetkezeti tagok mellett ezek önsegélyes építésében a község min­den polgára Is résztvesz. A szövet­­kezetesek segítséget nyújthatnak építkezési csoportjaik, pénzbeli se­gítség, Igavonók és szállítóeszközök kölcsönzése útján, kihasználatlan épületek rendelkezésére bocsátása által stb. Némelykor elegendő, ha a szövetkezet gondoskodik az építke­zési anyag beszerzéséről és szállítá­sáról, a téglák előállításáról, az építési tervek beszerzéséről, ha pe­dig a legfontosabb gazdasági épüle­tek tető alá kerültek, az építkezési munkacsoportok a lakásépítésben segédkezhetnek. Falvalnk az életkörülmények ma­gasabb színvonalát és a közös léte­sítmények építését sok helyen hely­telenül alábecsülik. A szövetkezeti vezetők Igen sokszor nem tudatosít­ják kellőképpen, hogy amikor átvet­ték a termelés Irányításának felelős­ségét. egyúttal azokért Is felelőssé­get vállaltak, akik velük együtt élnek, akik a termelésben dolgoznak, tehát az egész tagságról gondoskod­niuk kell. Ha elősegítjük az ember egyéni igényeknek kielégítését, ezzel egyidejűleg munkaképességét és munkakedvét Is fokozzuk. Az egyik összefügg a másikkal: a munka ered­ményei elválaszthatatlanok a azövet­­kezetl tagok életkörülményeitől. Fontos tehát, hogy minden szövet­kezetben fontolják meg: mit hanya­goltunk el eddigi munkánkban, s a felmerülő fogyatékosaágokat mielőbb küszöböljük ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom