Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-01-28 / 8. szám
4 \fzaÍHtd Földműves 1959. január 28. Az új seprő jól seper? A szádellői EFSZ állattenyésztése több mint két évig nemigen jövedelmezett. Különösen a sertések körül mutatkozott komoly hiba. A vezetőséget bosszantotta az áldatlan helyzet, s a tagsággal együtt elhatározták, hogy kicserélik az állatgondozókat. — Olyan emberekre kell bízni a sertések gondozását, akik szívügyüknek tekintik a szövetkezeti gazdálkodást — mondotta a tagság. ★ ★ ★ Egy évzáró gyűlésről A napokban tartotta a kamocsai Vörös Kereszt szervezet évzáró gyűlését. Dr. Adler elnók beszámolt az elmúlt évben végzett munkákról. A múlt évben az összes kutakat fertőtlenítették, mivel a Vág áradásakor a kutak vize egészségügyi szempontból ihatatlanná vált. Nagy segítséget nyújt a szervezet dr. Adler orvosnak is. Ugyanis a falu lakói a kisebb sérülésekkel a körzetükhöz tartozó egészségügyi vezetőhöz mennek. Gaál Janka és Sóky Júlia a múlt évben például 240 esetben nyújtottak elsősegélyt a falu dolgozóinak. A jövőre nézve is szép tervei vannak a szervezetnek. Határozatot hoztak, hogy a jelenlegi 120 taglétszámot március 1-ig 160-ra emelik. A polgári védelemre 500 személyt képeznek ki. A véradók számát év végéig 60-ra emelik. A tagok közül 10 személyt képeznek ki, akik a krónikus ágybanfekvő betegek látogatása terén nyújtanak majd segítséget az orvosnak. A szervezet tervei a lakosság számához viszonyítva nagyok. A tagok szorgalma azonban biz osíték arra, hogy tervüket időben s száz százalékra teljesítik. őszi Lászlóné, Kamocsa — És kik legyenek azok? - tette fel a kérdést a vezetőség. — Bábás Lajos és Józsa Ferenc! Az új seprő jól seper - tartja a közmondás. Én azonban azt mondom, hogy a lelkiismeretes munka, a szakszerű gondozás tette lehetővé, hogy a szádellői szövetkezet sertésállománya ma már jól jövedelmez. — Még nagyobb eredmények születnek majd, ha «elkészülnek az anyakocák alatt a hídlások, — mondják a gondozók. A szövetkezet vezetősége vegye figyelembe az állatgondozók megjegyzését, s hasson oda, hogy mielőbb megfelelő helyet kapjanak a sertések. Andreas Sándor, JNB, Szepsi ★ ★ ★ Mielőtt ránk köszönt a tavasz Varga elvtárssal, a Gombai Állami Gazdaság agronómusával beszélgetek. Tőle szeretném megtudni, hogyan készül gazdaságuk a tavaszi munkákra? — A tavaszi munkák előkészítésével rendszeresen foglalkozunk az üzemi munkaiskolákon. Tervet dolgoztunk ki, mind a kinti csoport, mind a traktorosok munkájára vonatkozólag. — Hogyan állnak a gépek javításával? — A vontatott gépek 75 százalékát már kijavítottuk. A traktorokat folyamatosan javítjuk. Tervünk, hogy minden gép ki legyen javítva mire ránk köszönt a tavasz. VI. BALAZlC, Stefanikovce ★ ★ ★ ♦ A Vörös Október n. v. dolgozói terven felül 13 millió korona értékű árut termelnek. A bolyi szövetkezet sertésgondozói minden évben kiváló súlygyarapodást érnek el a gondjaikra bízott sertéseknél. így az EFSZ fő jövedelme az állattenyésztésből ered. S ez pedig Panykó Ferenc, Száraz János és a képen látható Bodrogi Béla sertésgondozó érdeme. (m. j.) Híres dohánytermelők Az almágyi szövetkezet tagjai a múlt évben 15 hektáron termeltek dohányt. A kitermelt és beadott 17 421 kg dohányért 247 945 koronát kaptak. Szép összeg! Ehhez viszont még 32,6 százalékos prémium jön, ami csaknem 120 000 koronát jelent. — Hogyan érték el ezt a szép eredményt az almágyiak? A kérdésre Varga János, a dohánytermelő csoport vezetője ad választ. — Először is nagy gondot fordítunk a talaj előkészítésére. A megfelelő mennyiségű istállótrágya mellett még 250 kg műtrágyát szórtunk minden* hektár földre. Időben és kétszer kapáltuk a dohányt. A törést és simítást is idejében végeztük el. Az almágyi EFSZ tagjai az idén is 15 hektáron termelnek majd dohányt. S ha a szorgalom nem lankad, úgy az eredmény még szebb lehet, mint a múlt évben volt. Agócs Vilmos, Ajnácskő Még jobb minőségű takarmányt Ha bepillantunk az őrösi szövetkezet gazdasági udvarára, láthatjuk, hogy bőven van takarmány, mely annak a bizonyítéka, hogy kellőképpen kivették részüket a rétek javításából. Így több és jobb minőségű takarmányuk van, ami nagyban elősegíti a magasabb tejhozamot. Örömmel mondják el a fejőasszonyok is, hogy jól tejelnek a tehenek. Az elmúlt években nem tudták a takarmányalapot biztosítani, ami azzal járt, hogy még a tejbeadásukat sem teljesítették. Ma azonban már más a helyzet. A téli hónapokban is elegendő takarmányhoz jutnak az állatok. A jó takarmányozással elérték azt, hogy napi fejési átlaguk jóval magasabb az elmúlt évek fejési átlagánál, elérik a napi 8 — 10 litert is. Az elmúlt esztendőn a tarlóhántás után másodnövényeket vetettek, melyből közel 300 köbméter silótakarmányt készítettek. Az EFSZ-ek IV. kongresszusa tiszteletére kötelezettségvállalást tettek, hogy ebben az évben még jobban nekilátnak a munkának, hogy még gazdagabban zárják az esztendőt, és az állatoknak még jobb minőségű takarmányt biztosítsanak. Nagy Gábor, Őrös Két szövetkezet, kétféle gazdálkodás Iskolánk életéből A Vágsellyei Mezőgazdasági Mesteriskola környékén is hó borítja a fagyos földet. A tantermekben közel 60 tanuló a zöldség, virág, dísznövény, gyümölcs és általános növénytermesztés mellett számtant, géptant, kémiát, növényvédelmet, szervezéstant, méhészetet, szőlőtermesztést, magyar, szlovák, orosz nyelvtant és irodalmat tanul. Az elméletet a téli hónapok alatt is gyakorlattal kötjük össze. Az oltást például fűzfavesszőn gyakoroljuk. Aztán melegágyi földet rostálunk és az ablakok, takarók, előkészítésénél is segédkezünk. Nemsokáar megkezdjük a tápkockák (földkpckák) elkészítését, melyekben korai káposztát, karalábét, karfiolt, kelkáposztát pikírozunk (tűzdelünk), hogy minél előbb friss zöldség kerüljön a dolgozók asztalára. Azt akarjuk, hogy gazdaságunk a korai káposztából fedezni tudja a kertészet össbes kiadásait. Segítettünk gazdaságunk évi tervének elkészítésében is. Amikor az idő engedi, a gyümölcsfákat tisztogatjuk, metszük és permetezzük. Tanáraink a gyakorlati munkát szorgalom és minőség szerint osztályozzák. A tavaszi és nyári munkák idején a vágkirályfai EFSZ-ben 450 brigádórát dolgozunk le. Kultúr- és tánccsoportunk a helyi CSEMADOK keretében már többször fellépett. Legutóbb január 17-én a vágsellyei EFSZ évzáró gyűlésén aratott nagy sikert. Gacső István, Vágsellye SPORT A jégkorong-világbajnokság bratislavai mérkőzéseinek rendje Münchenben kisorsolták a jégkorong-világbajnokság mérkőzéseit, éspedig csoportok szerint. A. csoport (Bratislavában): Csehszlovákia, Svájc, Kanada, Lengyelország. B. csoport (Brnőban): Szovjetunió, Kelet-Németország, Norvégia, Amerikai Egyesült Államok. C. csoport (Ostravában): Svédország, Olaszország, Finnország, Nyugat-Németország. A csoportok 1. és 2. helyezettjei tovább jutnak, s a prágai döntőben mérik össze erejüket. A bratislavai mérkőzések rendje a következő: Március 5., 15 óra: Csehszlovákia — Svájc; 20: óra: Kanada —Lengyelország. Március 6., 15 óra: Kanada —Svájc; 20 óra: Csehszlovákia —Lengyelország. Március 7., 13 óra: Lengyelország — Svájc; 17,30: Kanada — Csheszlovákia. Hogyan tippeljünk? A Százka 5. hetének mérkőzései: 1. ŐSR—Belgium 1 2. Plzen —Spartak Soklovo 1 3. Budéjovice —Chomutov 1 X 4. Vítkovice —Pardubice 1 5. RH Brno—Spartak Brno 1 6. Mladá Boleslav —Litvinov X 2 7. Havlickűv Brod —Kolín 2 8. Karlové Vary — Litomérice 1 9. Lok. Liberec —Motorlet 2 X 10. Nitra —B. Bystrica X 1 11. Ostí n/L. — Dvűr Králové 1 12. Dukla Olomouc—Staré Mesto 1 Pótmérkőzések: 13. Trebíc - Ostrava 2 14. Motorlet—Karlové Vary 1 (1. ifjúsági kosárlabda; 2 — 13. jégkorong; 14. futball.) ♦ Fölényes győzelem Addis Abebában. A CH Bratislava második Addis Abeba-i mérkőzésén fölényesen, 8:1 (4:0) arányban győzött. ♦ Mégis megrendezik a 'Középeurópai Kupát. A Középeurópai Kupa bizottsága Bécsben ülést tartott, s élénk vita után úgy döntött, hogy a Középeurópai Kupa mérkőzéseit mégis megrendezik ezentúl is. A küzdelmekben Csehszlovákia, Magyarország, Ausztria, Olaszország és Jugoszlávia vezető futballcsapatai vesznek részt, éspedig nyolc csapat. Hogy idén melyik két ország vesz részt csupán egy csapattal, ezt sorsolás dönti el. ♦ Barátságos futball. Barátságos futballmérkőzések: Dukla Pardubice — Spartak Sokolovo 3:1 (2:1), Tátrán Presov — Humenné 3:2. Néhány héttel ezelőtt járásunk mezőgazdasági szakemberei meglátogatták a gyengén működő szövetkezetét, majd tervet dolgoztak ki, melynek alapján két év alatt az élenjáró EFSZ-ek színvonalára emeljük a lemaradozó EFSZ-eket. Ez annyit jelent, hogy 1960-ban a galántai járásban — nem lesz egyetlen szövetkezet, amelyben a munkaegység értéke ne érné el a 20 koronát! Merész, de teljesíthető feladat ez. Tudjuk, hogy búzából nemcsak 20 — 25, hanem 30 — 35 mázsa, sőt magasabb terméshozam is elérhető. Sőt 1965-ben 40 mázsa búzát akarunk termelni egy-egy hektár földön. Sok a tennivaló a cukorrépa, kukorica, takarmányfélék és egyéb növények hozamának növelése terén is. Több szövetkezetben ugyan már az előző években is eléggé magas volt a cukorrépa hektárllozama, akad viszont olyan EFSZ is, ahol nem érik el a tervezett hektárhozamokat. Vegyük például a palóci és a királyrévi EFSZ-t. A pálóci EFSZ-ben 1956-ban 54,6, 1957-ben pedig 33 mázsa átlagos hektárhozamot értek el búzából. A királyréviek 1956-ban 27,6, 1957-ben pedig csak 21,3 mázsát. És most hasonlítsuk össze az annyira fontos cukorrépa hektárhozamát. Például 1956-ban a pálóci szövetkezetben 265, 1957-ben 461, 1958- ban 460 mázsa cukorrépa termett efly-eg^ hektár földön. Királyréven pedig 1956-ban 160, 1957-ben 377 és Fellendítik a szövetkezeti termelést A királyhelmeci járásban az első és második vitaanyag megtárgyalásán 2559 szövetkezeti tag vett részt. Komoly intézkedések megvalósításával foglalkoztak, amely nagyban fellendíti a szövetkezeti termelést. Nagygéresen 10, Vékén, Dobrán, Szolnocskán 8, Bácskán 9,5 százalékkal töltik fel ebben az évben az oszthatatlan alapot. Az üzemi biztosítási alapot 2 — 4,5 százalékig, a szociális alapot pedig a legtöbb szövetkezetben 2 — 3 százalékkal növelik. Ez annyit jelent, hogy az 1959-es évben a szövetkezetek milliós értékekkel szilárdítják meg a nagyüzemi gazdálkodást. -ki-Sajnos, de így van A keszegfalusi szövetkezet tagsága között egyetlen fiatalt sem találunk. Nagy hiba ez, ami abból adódik, hogy a szövetkezet vezetősége csak a sürgős munkák idején „tanácskozik“ a fiatalokkal. Javaslataikat viszont elutasítják. Különösen a szövetkezet elnökének ajkát hagyják el gyakran az ilyen szavak. — Mit tudnátok ti, taknyosok!... Hogy nem tudnak? De igen! És ha nem, azért ki a felelős? Szépe Imre, Keszegfaivá Érdemes becsületesen dolgozni A nyárasdi szövetkezet tagjai már megtartották az évvégi számvetést. A szorgalmas munka mindig, most is meghozta gyümölcsét. Kovács József 5500, Csule József 4500, Nagy István 2500 koronát kapott a munkaegységekre. A jutalom kiosztása után vacsora, majd reggelig tartó táncmulatság következett. — Érdemes becsületesen dolgozni — mondogatták a tagok. NAGY TIBOR, Nyárasd 1958-ban 190 mázsa. Hasonló a helyzet az állattenyésztés terén is. Nézzük csak a tehenek átlagos tejhozamát. Pálócon 1956-ban 2481, 1957-ben, 2510, 1958-ban 2700 liter volt a tehenek évi fejési átlaga. Az említett királyrévi EFSZ-ben sokkal kevesebb. Mégpedig 1956-ban 1370, 1957-ben 1740 és a múlt évben 1900 liter. A sertéshús termelése terén is lemaradt a királyrévi szövetkezet. Míg a pálóci szövetkezet tagjai 1956-ban 70 kg, s 1957-ben pedig 74 kg sertéshúst termeltek ki egy hektár föld után, addig a királyréviek 1956-ban 31, 1957-ben pedig 50 kg-ot. Jó példát mutat a pálóci szövetkezet az egyes alapok feltöltése terén is. Az oszthatatlan alapra 7, a szociális alapra 5,5, a kulturális alapra 1,1 százalékot utaltak. Ugyanakkor a királyrévi szövetkezet tagjai 1 koronát sem adtak az említett alapokra! És milyen a munkaegység értéke ezekben a szövetkezetekben? Pálócon 1956-ban 27, 1957-ben pedig 28 korona volt. Királyréven 1956-ban 5,11 korona, 1958-ban pedig 9,5 korona. Ez a néhány példa is világosan bizonyltja, hogy mélyebben kell foglalkoznunk a CSKP KB levelével, valamint az EFSZ-ek IV. országos kongresszusát megelőző vitaanyaggal, amely utat mutat az életszínvonal emelése és a mezőgazdasági termelés növelése felé. Önkiszolgáló üzlet Kétyen A felszabadulás óta sokat fejlődött Kéty község. Nemcsak hogy egymás után emelkednek ki a földből az új modern családi házak, hanem a falu dolgozói már kultúrházat is építettek. A napokban pedig élelmiszer-, hús- és vendéglátó-üzletet avatnak fel. Ezen új helyiségben bevezetik az önkiszolgálás jól bevált módszerét. PÁSZTOR MIKLÖS, Kéty Színelőadás Hetényben A marcellházi CSISZ-szervezet nagy sikerrel adta elő Hetény községben „A vén bakancsos és fia a huszár“ című vígjátékot. A színkör tagjai közül különösen kiváló teljesítményt nyújtott Balog Ida, Bélái János, Bratkó János és Urbán István. A darabot Tóth Ödön tanította be és rendezte. A marcellházi CSISZ szervezet a kultúrestek és színielőadások jövedelméből kirándulásokat szervez a kiváló tagok számára. György Elek, Hetény Hatszázötvenezer korona beruházási költséggel átépítették a losonci Moszkva filmszínházat, melyet szélesvásznú filmvetítésre tettek, alkalmassá. (Rados felvétele) Krajcsovics Ferdinánd, Galánta Hat település tartozik a királyfiakarcsai szövetkezethez. Állatállományuk eddig régi majorépületekben volt elhelyezve. Elhatározták, hogy új szabadistállókat építenek, amelynek vasszerkezetét Komáromból kapták. A vasváz szerelése a téli hónapokban sem szünetelt, hogy mielőbb elkészül’ jön a korszerű istálló LEVELEZŐINK SZABAD FÖLDMŰVES — a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal lapja - Megjelenik hetente kétszer r—] Szerkeszti a szerkesztő bizottság — Főszerkesztő Major Sándor - Szerkesztőség Bratislava, Suvorovová 16 — Telefon: 353-41, 353-42, 353-43 —főszerkesztő: 356-80, titkárság: 243-46. — Nyomja a Polygrafické závody n. p„ Bratislava, Ul. Februárového vítazstva 6/d Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata — Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. A-650479
