Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-01-21 / 6. szám

Hl. ÉVFOLYAM ♦ 3. SZÁM A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Kis bajok, nagy hibák Kis baj, ha a tehén rúg, de nagy hiba, amikor a jó tartás mellett is kevés tejet ad. Egy-egy rugós tehén majdnem min­den gazdaságban akad, de megtűrik, ha jó. Az ügyes fejögulyás becézgetéssel, nótázással és egyéb kedveskedéssel megszelídíti a csökönyös állatot és nyűgben is szívesen megfeji a sok teje miatt. Csak azt nem értem, hogy miért tartanak olyan teheneket egyes gazda­ságokban, amelyek rugósak, kevés tejet adnak és rossz borjakat nevelnek. Nemrégen, ahogy a Betléri Erdőgaz­daságban jártam, a jó fajta hegyi széna illata úgy az orromba csapott, mint a fenyveserdő ózondús levegője meleg eső után. Dehogy tudtam tovább menni, amíg-bele nem markoltam a szénába, és közelről, az orromhoz véve szippantgat­­tam jó szagát. — Ilyen takarmány kellene sok szö­vetkezetben — gondoltam magamban; — abrak nélkül is lenne elég tej- és hús­gyarapodás. Nem messze egy villanymotor susto­­rogva hajtotta a darálógépet, az pedig szakadatlanul zúzta az árpát az állatok részére. — Itt minden van, csak szerencsénk nincs — szólt Nagypál András, amikor az állatok takarmányozásáról érdeklőd­tem. — Két éve itt dolgozom a felesé­gemmel. Már megtanultam a tejterme­lés minden csínját-binját, mégsem tudunk olyan eredményt elérni, amilyent szeretnénk. Hét-nyolc rossz tehén min­dig lerontja az átlagos tejhozamot. A gümőkór is sok kárt tesz. Nem válogat a tehenek között. Megtámad jót, rosszat, és mi, az állatgondozók, mindezek ellen nem sokat tehetünk. Az istállóban jól tartott fényes szőrű tehenek feküdtek egymás mellett. így alig lehet megállapítani, melyik jó vagy rossz. Szemre mind szép, de mikor fel­álltak, az egyiknek nagy tőgye volt, a másiknak kicsi. Egy pedig közepes tőgye ellenére a legtöbb tejet adja. Ez a 4-es számú pirostarka tehén már tízéves. Küleméről ítélve meghazudtolja korát. A múlt tejelési időszakban több mint 4000 liter tejet adott, 3,8 százalékos tejzsírral. Most 17 litert ad naponta. Egészséges borjakat nevel, de vala­mennyinek van némi külemhibája. Ez pedig olyan nagy bajt jelent ebben a gazdaságban, amelyet „nem lehet elhá­rítani“. Eddig egy üsző kivételével minden borja vágóhídra került. A bika borjakat először apaállatoknak nevelték, de a végleges értékelés után vágóhídra jutottak. Az egyetlen üszőt pedig más gazdaságnak adták át, nem jő szántuk­ból. A jó tehenek ivadékait rendszerint nagyon várják az állami gazdaságokban, de a sok bábáskodó között elvesznek a legjobb borjak is. Ezenkívül még 11 nagyon jó tejelő tehene van az erdőgazdaságnak, a napi átlagos tejhozam mégis csak 7,5 liter. A többi tehén csak a létszámot gyara­pítja, de hasznot nem ád. Vegyük pél­dának mindjárt az ajtó mellett álló 68-as számú elsőborjas, elég erős tehe­net. Frissfejős. Nincs még két hónapja, hogy megellett, de csak két liter tejet ad naponta. Borja sovány, nem sok re­r n TARTALOM C s u r i 11 a József: Kis bajok, nagy hibák................................17 Erdélyi Szilveszter, az Agro­­techna igazgatója (Récse): Vízvezetékcsövek üvegből . , 18 NÖVÉNYTERMESZTÉS B á r t f a i László: A természet­tel vívott harcban 24 000 hek­tár szántóföld a tét .... 19 Ki sz ling János (Tornaija): Kukoricatermesztési tapaszta­latok a tornaijai tangazdaság­ban ...............................................20 Kemény József (Ögyalla): Virt és a Vitahum .... 20 Máktermesztési tanácsok . s . 21 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Pente László (Dunaszerda­­hely): Törődjünk többet a gyümölcstermeléssel .... 22 A tó: olcsó téli zöldséglároló 22 VADÁSZATI SZEMLE Kuchta Ladislav: Francia va­dászok Dél-Szlovákiában . . 23 Jurán Vidor: A kacsatolvaj . 24 Hegedűs Ferenc: Menyét Miska kalandjai 24 Tisztasági verseny az állattenyésztésben Szövetkezetünk a múlt év januáréban egész évre szóló versenyt hirdetett az állatok és az istállók tisztántartására. Első díjra egy elválasztott malacot, má­sodikra egy pulykát, harmadik díjra pedig egy kacsát tűzött ki. Szövetkeze­tünk vezetősége, amikor a versenyt megszervezte, arra gondolt, hogy a tisz­taság félegészség. Az első negyedévben nem vették elég komolyan a versenyt, három állatgon­dozó kivételével. Egyes teheneket gon­dozatlanul hagytak. A jászolban meg­­penészedett a ki nem takarított siló­hulladék az állandóan szivárgó önitató vizétől. A verseny negyedévi értékelése után azonban megváltozott a helyzet. Az említett hibákat az állatgondozók kiküszöbölték, s azután úgyszólván egy­mást múlták felül. Mindegyik dicséretet érdemel jó munkájáért. De még minden jónál lehet jobb is; így történt nálunk is. Hárman, ha nem is igen sokkal, de mégis kiváltak a töb­biektől és így Németh Józsefné meg­nyerte a malacot, özv. Dudák Jánosné a pulykát, I s t v á n y i János meg a kacsát kapta jutalmul. A többieket pedig a dicséreten kívül könyvjutalomban ré­szesítették. A nyerteseknek a díj éppen kapóra jött a családi szilveszteri és újévi lakomák készítéséhez. Ez a verseny örömet hozott a nyer­teseknek, de az egész EFSZ-nek is hasznára vált, mert nagyban elősegítette az állatok termelékenységének növeke­dését. Ebből tanulva, ez évben még na­gyobb méretű versenyt rendezünk, ki­terjesztve mindenfajta állat, istálló és ól tisztántartására. Tóth József (Bély) Közepes tögyü, de legtöbb tejet ad ez a 4-es számú tízéves pirostarka tehén. Gondozója, Nagypál András sze retné, ha a többi tehén is ilyen jó lenne, de ' amint mondja — ez nemcsak az állatgondozókon múlik

Next

/
Oldalképek
Tartalom