Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-06-28 / 51. szám

£ 1959. június 28. A „semlegesség“ védelme Ausztriának a köztársaság 40 éves történeté folyamán sohasem volt olyan erős hadserege, mint napjainkban. 1959, április 1-én az osztrák szövetsé­gi haderőbe 17,800 fiatalt soroztak be, amely a hivatásbeli katonákkal együtt összesen 21 000-re emeli a létszámot. A jelenlegi osztrák hadsereg kétsze­rese az 1938-as évi állománynak. Az osztrák állam évről-évre emeli a hadi célokra szánt kiadásokat. 1956- ban az állami költségvetés 500 millió sillinget adott a hadsereg kiadásaira. Ma viszont már több mint 2000 millió sillinget emésztenek fel a hadsereg kiadásai. Ehhez még hozzá számítható a katonai épületek, kaszárnyák építé­sének kiadásai. Négy év alatt — az új osztrák hadsereg megalakulása óta — 2000 millió sillinget költöttek hadi cé­lokra. Ezen a pénzen körülbelül 70.000 új lakást épithettek volna. Üj fegy­vereket is vásárolt az osztrák kor­mány, melynek kiadásait a lakosság előtt eltitkolják. Az Osztrák Kom­munista Párt napilapja, a „Volkstim­me“ közli az alábbi adatokat: Egy osztrák katona felszerelése — a fegyvert nem számítva — 8000 sillingbe kerül. Ezért az'összegért az osztrák munkásnak fél évig kell dol­goznia. Graf osztrák hadügyminiszter szá­mára mindez kevés. Az utolsó költség­­vetési vitán a reakciós pártok képvi­selői támogatták az osztrák hadsereg további fejlesztéséről szóló javaslatot. A jövő évben a hadi kiadások elérik a 5500 millió sillinget.-gyi Külföldi hírek •••••••••••••••••••••••• Június 24-én a Párizs melletti Ivry városban megkezdődött a Francia Kommunista Párt XV. kongresszusa. Manolisz Glézosz életéért! Az Avji c. lap közle­ménye szerint Manolisz Glézoszt más demokrata hazafiakkal együtt a leg­közelebbi napokban kré­tai börtönéből Athénbe szállítják. Amint a lap rámutat, ez azt bizonylt­ja, hogy hamarosan elő­készítik bünperüket az athéni hadbíróság előtt. A kormánynak az a hatá­rozata, hogy M. Glézoszt hadbíróság elé állítják, a lap véleménye szerint „megsérti a görög nép és a világközvélemény ér­zelmét, amely a nemzeti hős szabadonbocsátását követeli". Manolisz Glézosz neve ma az egész világon is­mert. A görög nép nem­zeti hőse, aki a fasiszta megszállás alatt letépte a -gyűlölt horogkeresztes zászlót és helyébe a gö­rög nemzet zászlaját tűz­te ki. Napjainkban világ­szerte nagyarányú tünte­tések folynak Manolisz Glézosz életének meg­mentéséért. A nyugat-német „gazdasági csoda" JAPÁN A japán rádió jelentése szerint a bányászok központi szaszervezete ál­talános sztrájkra hívta fel 30 bánya­üzem dolgozóit, melynek következté­ben a japán széntermelés komoly megbénulása várható. Ez már az ötö­dik megmozdulás a termelés ún. „egy­szerűsítése“ ellen, amely tulajdonkép­pen a tömeges elbocsátásokat vonja maga után. További jelentések arról számolnak be, hogy a tudományos in­tézetek alkalmazottai is béremelési sztrájkot kezdtek. KOLUMBIA Az országból érkező sajtó jelentések szerint, sikerrel végződött a Valle del Cauca tartomány hatalmas cukorgyá­rai munkásainak 28 napos sztrájkja az új munkeszerződések módosításá­ért. Az üzem vezetői megígérték, hogy bizonyos pénzösszeget fognak bocsá­tani a tarthatatlan lakásprobléma megoldására. A DUHAJ Nem, nem, nem! Nem, nem, nem! Nem megyek én innen el!... Mint ismeretes, a genfi külügymi­niszteri értekezlet tanácskozásait, amelyek május 11-én kezdődtek, a múlt szombaton három hétre félbe­szakították. Hathetes tárgyalás után a nyugati küldöttek kérésére a szovjet küldöttség beleegyezett, hogy július 13-án a külügyminiszterek újra össze­ülnek. Mi történt a hat hét alatt? Már az értekezlet elején kiderült, hogy a nyugati küldöttek „csomagjá­ban“ olyan kövételések vannak, ame­lyek napirendre kerülő problémák megoldását egyáltalában nem segítik elő. Mindjárt az első napokban a szov­jet diplomácia nagy győzelmének vol­tunk tanúi, amikor a két német állam küldötteinek részvételét sikerült biz­tosítani az értekezleten. Gromiko elv­társ ugyanis kijelentette, hogy a né­met problémákról nem lehet a néme­tek nélkül tárgyalni. Sajnos azonban, a nyugati hatalmak Csehszlovákia és Lengyelország részvételében nem egyeztek bele, amely igen megkönnyí­tette volna a kérdés többoldalú tisz­tázását. A nyugati küldöttek bár­mennyire is a bonni erőpolitika nyo­másának terhe alatt ültek az asztal­nál, kénytelenek voltak belátni, hogy a Szovjetuniónak eltökélt szándéka a jelenlegi tarthatatlan nyugat-német állapotok megbüntetése, a német bé­keszerződés megkötve, valamint a csúcstalálkozó összehívása, a Nyugat mindig kitért a reális szovjet iavas­latok elől és állandóan nehézségeket gördített a kérdések megoldása elé. Mindez azt bizonyítja, hogy Bonn erős nyomást gyakorol a nyugati küldöt­tekre az értekezlet meghiúsítása ér­dekében. A szovjet kormány erőfeszítései re­ményekkel táplálták a világ közvéle­ményét, amely feszült figyelemmel kísérte a tárgyalások menetét. Élénk bizonyíték erre az utóbbi szovjet ja­vaslat is, amely lehetőséget nyújtott volna a berlini probléma rendezésére. A nyugati partnerek a javaslat tanul­mányozása helyett „ultimátumról“ kiabáltak és az értekezlet „csődjét“ hangoztatták. Amikor már úgy lát­szott, hogy sikertelenek lesznek a tárgyalások a Nyugat is előhuzakodott egy új javaslattal, amely azonban nem sokkal vitte előbbre az értekezlet munkáját. Tervükben továbbra is ra­gaszkodnak Németország kettéosz­­tottságához és a nyugat-berlini meg­szállási rendszer állandósításához. Reméljük, hogy a világ békeszeretö embereinek akarata végül is győzni fog és megegyezésre fogja kénysze­ríteni a háborús politika nyugati kép­viselőit, akik politikájuk látható csőd­je következtében egyre jobban veszí­tik el bizalmukat saját népeik előtt. Ha ezeket a tényeket figyelembe vesz­­szük és ebből a szemszögből értékel­jük a genfi tárgyalások hathetes munkáját, bizakodással tekinthetünk a szünet.-utáni íiiahh fisszp-iftvptpl pIp Az első szakasz után -a genfi döntés margójára Az NDK és az NSZK közötti megnemtámadási szerződés tervezete A berlini lapok nylivánosságra hoz­ták a megnemtámadási szerződés ter­vezetét, amelyet Bolz, az NDK kül­ügyminisztere adott át von Brentano nyugat-német külügyminiszternek. A nyolc cikkelyből álló szerződés a kö­vetkezőket javasolj^: A szerződő felek tartózkodjanak az erőszak alkalmazásával való fenyege­téstől, vagy erőszak alkalmazásától; kölcsönösen tiszteletben tartják egymás területi épségét és szuvereni­tását, s kizárólag békés eszközökkel fognak törekedni Németország egye­sítésére; minden szükséges intézkedést meg­tesznek annak beszüntetésére, hogy területeikről erőszakos akciókat ké­szítsenek elő, vagy hajtsanak végre a másik szerződő fél ellen; kötelezik magukat, hogy ha a szer­ződő felek egyikét egy harmadik fél megtámadja, semmilyen támogatást n m’iiiénMnlr n n nn olr L T a 1 r\_ telezettség arra az esetre is vonatko­zik, ha segélynyújtásra vonatkozó, vagy más kötelezettségekkel tartoz­nak a támadónak; tárgyalások alapján vagy más békés eszközökkel, a kölcsönös megértés szellemében oldják meg az összes vi­tás kérdéseket. E szerződés nem zárja ki annak le-* hetőségét, hogy a szerződő felek ka­tonai csoportosulásokhoz tartoznak, és egészen az egységes demokratikus német állam megalakulásáig marad érvényben. íme, az NDK kormánya újabb tanú­jelét adta annak az elszánt törekvé­sének, hogy a német kérdés békés úton való megoldása csak a két német állam képviselőinek együttműködésé­vel lehetséges. Most a nyugat-német kormánytól függ, hogy a legújabb ja­vaslattervezetet gondosan áttanulmá­nyozza és hozzájáruljon a szerződés megkötéséhez. A koreai háború kitörésének évfordulója A nyugati imperialista hatalmak ázsiai helytartóikkal karöltve 1950. június 25-én megtámadták Korea északi tartományát és a békés koreai lakosság kosszú testvérgyilkos hábo­rúba keveredett. Az ameriakai kor­­'.■.ttftr,” AVfir «fttów rruimftir tíAtúR- a'AV; aki Acheson külügyminiszterrel együtt össz--ázsiai háborús konfliktust akart előidézni. A csúfos terv azonban ku­darcba fulladt, mivel Észak-Korea hős népe egy emberként sorakozott fel támadói ellen, és a kínai önkéntesek nagyarányú segítségével halálos csa­pást mért a támodókra. Amerikának az volt a célja, hogy Korea leverésé­vel erős katonai bázist építsen ki Ázsia ezen térségében és hogy a Szov­jetunió, valamint a Kínai Népköztár­saság ellen irányuló aknamunkája céljaira hídfőt építsen ki. Truman tábornokai feldühödve a so­rozatos vereségeken, tejhatalmat kér­tek kormányuktól atombombák beve­tésére. Az akkori amerikai kormány azonban úgy látta, hogy ez elhamar­kodott lépés lett volna, és ezért le­váltották a vezető tábornokokat. A ko­reai felszabadító hadsereg bátor, küz­dő szellemben harcolt az országért, a fiatalok százezrei jelentkeztek ön­ként, hogy kiűzzék hazájukból az el­lenséget. A tanulság mindebből a kö­vetkező: a három évig folyó'koreai háború Ázsia népei előtt a napnál vi­lágosabban bebizonyította, hogy a nyu­­guvV tirrpuirivnVürtéit' «így pw.Tnr sem mondtak le a gazdaságilag kevésthé fejlett országok gyarmatosításáról, te­rületük katonai támaszpontokká való átalakításáról, a békeszeretö országok ellen. A legutóbbi dél-kóreai események azt bizonyítják, hogy Li-sin-mann amerikabarát bábkormánya egyre job­ban veszíti el a talajt a lába elöl és az ország egyesítésére való törekvés napről-napra fokozódik. ★ ★ ★ Lloyd angol külügyminiszter Genf­­ből hazaérkezve beszámolt az angol alsó házban a genfi tárgyalásokról. Kijelentette, hogy véleménye szerint a szünet utáni tárgyalások kedvező eredményeket hozhatnak. Azonban továbbra is állást foglalt a nyugat­berlini megszállási rendszer mellett. * Az Associated Prés amerikai hír­­ügynökség jelentése szerint az ar­gentin kormány valamennyi tagja be­adta lemondását. Sztrájkhullám Nyugaton ANGLIA Nagy-Britanniában tovább folyta­tódik a több mint 200 000 nyomdaipari dolgozó sztrájkja, melynek következ­tében nem jelennek meg az esti újsá­gok és kb. ezer vidéki lap. A Reuter hírügynökség jelentése szerint egyre több nyomdász csatlakozik a sztráj­­kolókhoz. A „Jaguar“ típusú gépkocsi­kat gyártó üzem 3500 alkalmazottá hagyta abba a munkát béremelés kö­veteléssel. OLASZORSZÁG Az életszínvonal állandó csökkenté­se miatt rohamosan terjed az olasz­­országi dolgozók sztrájkja. A France Presse jelentése szerint jelenleg több mint 100 000 banktisztviselő, 50 000 tengerész, 30 000 bányász, 105 000 mezőgazdasági munkás és 15 000 egyébb állami alkalmazott marad tá­vol a munkától. BELGIUM A belga Antverpen kikötő városban több mint 5000 hajóipari alkalmazott lépett sztrájkba béreik felemeléséért. Az üzem tulajdonosai kénytelenek vol­tak tárgyalásokat kezdeni a munkások képviselőivel. A Trujillo diktatúrája ellen felkelő lakosság nagyarányú segítséget kap a hadseregtől, amely megtagadta a kormány parancsát a felkelők elleni beavatkozásra. A legutóbbi jelentések szerint a felkelés kiterjedt a sziget északi partvidékeire is. A diktatúra­ellenes erők elvágták a Puerto Plata és Gáspár Hermandez közötti útvona­lat, s ezzel sikerült a térséget elszi­getelniük. A France Presse hírügy­nökség jelentése szerint Trujillo dik­tátor fegyverbe akarja szólítani a tar­talékosokat is, hogy leverje a felke­lést. Hasonló véres zavargásokról érkez­nek jelentések Afrikából a Kongó Köztársaság fővárosából is. Eddigi hírek szerint az összetűzéseknek több halálos áldozata van. A rendőri éska­temes hullám ez, amely lavinaként in­dult meg a gyarmatosító világ ellen, s melyet többé megállítani nem lehet. Az amerikai és a többi reakciós sajtó egyáltalán nem tudja megmagyarázni a jelenlegi helyzetet. Hol a kubai for­radalmat hibáztatja, hol szovjet „be­szivárgásokról" beszél, csak egyet fe­lejt el: a zsarnokságnak ütött az órá­ja, nincs többé visszaút. Az amerikai kontinens déli részén dúló véres zavargáson- és sztrájkok állandóan terjednek, « fegyveres összetűzések fokozódnak. Kgész Dél- Amerika megmozdult, népe«’ megun­ták országaik gazdaságát és nemzeti méltóságát letipró amerikai imperia­lizmus és hazai segítő társaik, a feu­­dál-kapitalista körök uralmát. Nica­ragua és Paraguay után jelenleg le^­­válságosabb a helyzet a Dominikai' Kn7táf*C9«9nrhafi tonai alakulatok a legtöbb esetben megtagadják a kormány tüzparancsát. Ismeretes, hogy ezév februárjában is hatalmas megmozdulásra került már sor a demokratikus jogok eilen hozott kormányrendeletek miatt. A Dél-Afrika-i zavargásokról szóló hírek is csak tovább erősítik azt a világszerte meginduló antiimperialista hullámot, amely napjainkban Brazíliá­tól a Belga Kongón keresztül az ázsiai Laoszig, Dél-Vietnamig terjed. Egye-Á hitlyri Németország leverése után kettészakadt az ország gazdasági egy­sége. A Szovjetunió által ellenőrzött területen létrejött az önálló Német Demokratikus Köztársaság, melynek területén a volt német ipar aránylag kis százaléka volt. Ennek ellenére az NDK ma a legfejlettebb ipari államok egyike Európában. A nyugati hatalmak segítségével létrejött Német Szövet­ségi Köztársaság gazdaságilag a volt birodalom gerincét alkotta. A Ruhr­­vidék hatalmas szénmedencéi világ­­viszonylatban is igen jelentősek. A hiSború utáni nyugat-német gazdaság azonban továbbra is az imperialista gazdaságpolitika hagyományos re­ceptjével indult: Kapitalista tőkefel­halmozás, a maximális nyereség utáni hajsza, valamint a munkásság reál­béreinek állandó csökkentése, amely az egyre növekvő munkanélküliséggel váltakozott. Mindennek ellenére Nyu­gaton hamar divatba jött a nyugat­német „gazdasági csoda“ emlegetése. Az imperialista gazdasági csoportok között állandó harc folyik a külföldi piacokért. Amikor az amerikai és an­gol monopóliumok képviselői Afriká­ban vagy az arab világ valamelyik or­szágában állandóan német üzletembe­rekkel találkoztak, láthatták, hogy a nyugat-német imperializmus éppúgy kiveti hálóját a még gazdaságilag el­maradt országokra, mint saját ke­nyéradó gazdáik. A nyugat-német gazdaság tehát ugyanabba a kátyúba jutott, mint minden imperialista gaz­daságpolitika, amely a külföldi piacok nélkül a termelés állandó csökkenté­sét, termelési anarchiát és munkanél­küliséget idéz elő. A jelenlegi nyugat-német gazdasági helyzetet a következő főbb vonások jellemzik: a tömegszükségleti cikkek gyártása és a fogyasztás között az arány felbomlott: nagy a kínálat és kevés a kereslet. Az üzemek terme­lési kapacitása nincs kihasználva, a bányatermelés 1,9 %-os, a fémterme­lés 1,7 °/o-os, a vasipar 8,6 %-os, a tex­tilipar 6,2 %-os csökkentéssel műkö­dik. Az összipari termelés 10,9 %-al csökkent. A termelés állandó csökken­tése mellett állandóan emelkednek a nyereségek, amely a munka és a tőke közötti ellentét állandó elmélyülését jelenti. A jelenlegi nyugat-német munkanélküliség legnagyobb százaléka a bányaiparban van. A bányatulajdo­nosok a múlt év februárjától összesen 4 millió műszakot hagytak ki, amely a bányászok 10 millió márkával való megkárosodásával járt. Ennek ellené­re jelenleg Nyugat-Németországban az eladatlan szénmennyiség 18 millió tonnára emelkedett. Hivatalos statisztikai adatok szerint a nyugat-német munkásság 51 %-a nem éri el az átlagkereseti színvona­lat, 25,5 %-a 200 márkánál kevesebbet keres, 7,8 %-a pedig kevesebbet mint 100 márka. Nyugat-Németországban az átlag kereset egy hónapra 420 már­ka körül mozog. Ebből látszik, hogy a nyugat-német gazdaság, amelyről ed­dig mint „gazdasági csodáról“ beszél­tek, jelenleg távolról sem olyan ró­zsás. Kommentárt fűzni ehhez már teljesen felesleges. A gazdasági vál­ság jelei, amelyek jelenleg a nyugat­német ipar legfőbb gócpontjait érin­tik. kihatással lesznek mind a külföl­di, mind a hazai piac számára. Minél jobban elmélyülnek ezek a válságok, annál veszélyesebb lehet a nyugat­német imperialista támadás veszélye. Ma azonban nem 1959-et írunk, A nyu­gat-német imperializmus keleti hatá­rán nem a megalkuvó burzsoázia áll, hanem a legyőzhetetlen szocialista tá­bor országainak erős bástyája. SZABAD FÖLDMŰVES - a Mezó- és Erdőgazdasági Meqhizoui Hivatal 'apja - Megjelenik hetente kétszer - Szerkeszti a szerkesztő bizottság - Főszerkesztő Major Sándor - Szer­kesztőség Bratislava Suvorovová 16- Telefon 553 - 41, 353 42, 353-43. - Főszerkesztő és titkárság-243 46. - Mezőgazdasági osztály: 356-80 - Nyomja a Polygrafické závodyji p„ Bratislava Ul Fehl uái ■>. fh< .nazetva 6/d - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata - Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. A-733289

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom