Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-06-14 / 47. szám

Jralnad Földműves 1959. Június 14. Beszélgetés egy volt népbiztossal A tudományos* Június 10-én az esti órákban Prá-: gába érkezett Paul Robeson, a világ- j hírű néger énekes, aki a Szocialistái Kultúra első Kongresszusa előkészítői bizottságának meghívására részt vett: a Kongresszus ülésén. A ruzyni repülő- ; téren dr. Frantisek Kahuda, iskola- és! kultúrügyi miniszter fogadta a kedves : vendéget. • Június 4-én és 5-én ülésezett Prá­gában a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia. Az ülést az akadémia elnökének első helyettese, Jirí Kotátko nyitotta meg. Az ülésen számos külföldi akadémikus vett részt. Többek között T. D. Lysenko, szovjet akadémikus. A megnyitó után Anto­nín Klecka munkarenddel kitüntetett akadémikus a Csehszlovák Mezőgaz­dasági Tudományos Akadémia elnöke tartotta meg fíjbeszámolóját. A beszámolóban többek között ki­hangsúlyozta azokat a feladatokat, melyek a mezőgazdasági tudományos akadémiára és a kutató intézetekre hárul a jövő év végéig. Elsősorban is a gazdálkodási terv javaslatairól van szó a répa, krumpli, komló termelő területek számára, valamint a kelet­szlovákiai síkság, hegyvidéki terüle­tek gazdálkodásaira. A Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia ugyanazon időben befejezi az állat­­tenyésztés terén bevezetendő új tech­nológiai kísérletet és az itt szerzett tapasztalatokat gyakorlat számára is átadják. A délutáni órákban megvitatták az akadémia eddig végzett munkáját, és megválasztották a dísz-, valamint a 16 levelező tagot. Közöttük ötöt Szlo­vákiából: Eugen Palásthy, Vladimír Krajcovic, Ján Plesník, Dr. Ing. Ján Halaj, Doc. MVDr. TomáS Gdovin elv­társakat. Másnap délelőtt a vita során fel­szólalt K. Vicék mező- és erdőgazda­sági miniszterhelyettes. Többek között hangsúlyozta, hogy a jövő év végére 389 kísérletet kell megvalósítani. Az ülés befejeztével a XIV. köz­gyűlés határozatot fogadott el. A szövetkezeti lakásépítésről Évekkel ezelőtt a májusi felvonu­lásokon a Dunagőzhajózási Vállalat menetében gyakran lehetett őt látni, kabátujjain aranypaszományos hajós­tiszti egyenruhájában, amikor az elsők között vonult fel. Később mint a Bratislavai Kerületi Nemzeti Bizott­ság dolgozója végezte becsületesen a rábízott feladatokat. Ma már nyug­állományban van, ez a mozgékony, szerény ember, akiről bizony kevesen gondolnák, hogy egykor fontos sze­repet játszott Szlovákia proletariátusa történelmében. Most, amikor megemlékezünk a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 40-ik évfordulójáról, nem mu­laszthatjuk el, hogy ne beszélgessünk Sluka József elvtárssal, aki akkor ott volt a forradalmi idők vajúdása köze­pette, melyből megszületett a Szlovák Tanácsköztársaság. Sluka elvtárs fiatal korában Vrűt­­kyn, a vasúti műhelyekben nyerte el első politikai tűzkeresztségét. 1918- ban lett a Forradalmi Munkástanács titkára. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után igyekeztek minden eszközzel szétverni a munkásság egy­ségét s üldözték a munkástanács tag­jait. Elbocsájtották a munkából vagy bebörtönözték őket. — De adjuk át a szót Sluka elv­társnak. — „Én Is, mint akkor sokan, Ma­gyarországra szöktem, ahol megala­kult a kommunisták cseh és szlovák szekciója. Én lettem a szlovák szek­ció vezetője, míg a cseh elvtársakat Antonin Janousek, újságíró vezette. Magyarország Kommunista Pártja nemzetiségi szekciójának vezetője akkoriban Szamuelly Tibor volt. — Mi volt a szekció szerepe ké­sőbb? — A kommunisták, csehek és szlo­vákok, látták a töméntelen nehézsé­get és a munkáskormánynak segíteni akartak. Az ellenség megtámadta az országot és meg akarta fojtani a pro­letárdiktatúrát. Az egyik népgyűlé­sünkön tüntetőleg követelték, hogy alkossunk nemzetközi katonai egysé­geket. Hamarosan tömegesen jelent­keztek titkárságainkon a szláv és más nemzetek fiai, akikből nemzetközi brigádokat, alakítottunk. Minek tagadjam, gyenge volt a fel­szerelésünk. fegyverzetünk, rossz az öltözékünk, mégis csodákat művelt ez a Vörös Hadsereg. Az ellentámadás után Szlovákia területére jutottunk. Lehetséges, hogy a hazai rög adta az erőt és az elszántságot ahhoz, hogy ilyen eredményeket érjünk el. Már úgy látszott, hogy az egész vonalon megnyerjük a csatát. — Hol tartózkodott abban az idő­ben? — Én állandóan az előrenyomuló hadsereggel mentem. A Szlovák Ta­nácsköztársaság kikiáltása idején Kassán tartózkodtam. Engem válasz­tottak meg egyik belügyi népbiztos­nak. Legelső feladatunk volt a véde­lem megszervezése, az élelmezés biz­tosítása s a termelés megindítása. Az új rendszer nem feledkezett meg a gyárak, bankok és nagy földbirtokok szocializálásáról sem. — Milyen hatást váltott ki a visz­­szavonulási parancs? — kérdezzük. — Amikor a katonák erről tudomást szereztek, nem akartak beleegyezni, tovább akartak harcolni. Ekkor Jozef Kleiberttel Gödöllőre utaztunk Böhm Vilmoshoz, a Vörös Hadsereg főpa­rancsnokához, aki különvonatában tartózkodott. Sokat vitatkoztunk vele és igyekeztünk őt meggyőzni a vissza­vonulás esztelenségéről. Baljóslatúan mondtam neki, hogy az ilyen parancs a hadsereg szétesését, a proletárdik­tatúra bukását jelentené. Böhm erre ingerülten így válaszolt: Nem vagyok hajlandó a parancs poli­tikai okairól beszélni. A felelősség a bekövetkező eseményekért nem önt terheli, de már engem sem... Az előbb mentettek fel hadseregparancs­noki tisztségemtől, s mint követ Bécs­­be távozom, önnek is azt ajánlom, térjen vissza Szlovákiába. így végződött ez a felette drámai beszélgetés közöttünk. Utána pedig bekövetkezett a proletárdiktatúrának az árulás és hitszegés által előidézett bukása, és mind ennek következmé­nye a 25-évig tartó fehér terror.-k-Szombaton és vasárnap zajlott le a fogyasztási szövetkezetek szlovákiai kongresszusa, mely értékelte a fo­gyasztási szövetkezeteknek a harma­dik kongresszus óta kifejtett tevé­kenységet, valamint a CSKP XI. kong­resszusa határozatai és a CSKP KB- nak a belkereskedelem továbbfej­lesztésére vonatkozó határozatai alap­ján a fogyasztási szövetkezetekre háruló feladatokat. A beszámolót ing. Ján Marőek, a fogyasztási szövetke­zetek Szlovákiai Szövetségének elnöke tartotta. A kongresszuson felszólalt Vojtech Daubner elvtárs, aki kiemelte, hogy a fogyasztási szövetkezeteknek a szo­cialista építés korszakában jelentős politikai és gazdasági küldetésük van. Kereskedelmi és begyűjtési tevékeny­ségükkel kibontakoztatják a városok Pártunk és kormányunk a lakás - probléma kiküszöbölése érdekében rendkívül fontos rendeletet hagyott jóvá. Ez ún. „szövetkezeti lakásépí­tés“, melybe hazánk minden nagy­korú polgára bekapcsolódhatik, ha a szocialista szektor valamelyik válla­latával (pl. állami, kommunális vagy szövetkezeti) állandó munkaviszony­ban áll. Legalább 12 tagból álló kö­zösségbe kell tömörülni azoknak, akik és falvak közötti piaci kapcsolatokat, részt vesznek a munkások és parasz­tok szövetségének megszilárdításábán és azon feltételek megteremtésében, melyek szükségesek a falu és a város közötti gazdasági és kulturális kü­lönbségek kiegyenlítéséhez. A szövet­kezetek kereskedelmi tevékenysége nem korlátozódhat csupán a gépies áruelosztásra, hanem rugalmasan kell reagálniok a falusi dolgozók szükség­leteire és azokat érvényesíteni kell a termeléssel-szemben. Másrészt hatás­sal kell lenniök a fogyasztók igényei­re, azoknak fejlődésére is. A kongresszus küldöttei félmilliós tagságuk nevében ígéretet tettek, hogy minden erejükkel és tudásukkal hozzájárulnak falvainkon a szocializ­mus építésének győzelmes befejezé­séhez. ilyen lakásépítési szövetkezetét akar­nak alapítani. A tagok azután össze­hívják az alakuló gyűlést, jóváhagy­ják a szövetkezet alapszabályait, ki­nevezik a vezetőket, kikérik üzemi tanácsuk véleményezését és az ille­tékes JNB beleegyezését. Minden­nemű bővebb felvilágosítással ugyan­csak a nemzeti bizottságok szolgál­nak. Az építkezés ezen szövetkezeti formáját államunk nagy anyagi támo­gatásban részesíti, amennyiben az építési költségek — beleértve a telek árát — 30 °/o-át téríti meg segély formájában. A költségek további 30 °/o-át állami kölcsönként veheti fel a szövetkezet 30 évi törlesztésre 3 “Zo­os kamatláb mellett. A még fenn­maradó 40 °/o-ra is kaphat az építkező az Állami Takarékpénztártól ötévi törlesztésre 4 °/o-os kamatra kölcsönt, sőt bizonyos feltételek teljesítése esetén munkaadójától is — egyévi tiszta munkabér — jövedelmének erejéig. Végül még a maradékot is csökkentheti építőanyag-szállítással és saját brigádmunkéjával anélkül, hogy ezáltal az állami szubvenció kisebbedne. Az állami hozzájárulással kapcsolatos kedvezmények azonban nem terjednek ki családi-, hanem csakis többemeletes házak építésére. Azok a szövetkezeti lakásigénylők, akik munkahelyükön tervfeladat- és munkateljesítményükkel kitűnnek, előnyben részesülnek, olyanok viszont, akik például építkezés helyett pén­zükért előbb autót vásárolnak, később kerülnek sorra. A szövetkezet tagsági gyűlése az épülő lakások méretei arányában ki­számítja az egyes tagokra eső há­nyadrészt, amelyet azok 15 napon belül kötelesek befizetni. Azonfelül 100 korona beiratási díjat is kell fe­jenként letenniök, amelyet tagságuk esetleges megszűnte után sem köve­telhetnek vissza. Lakáscsere vagy a lakásnak más személyre való átruhá­zása csak a szövetkezeti elöljáróság beleegyezésével és csak indokolt ese­tekben (munkahelyváltozás, áthelye­zés) engedélyezhető. A szövetkezeti lakásépítés egységei házadó-mentesek. Lakástulajdonosai­nak elhúnyta esetén örökösik nem tartoznak örökösödési illetéket fizetni ezen örökrészük után. A szövetkezeti lakásokat a nemzeti bizottságok nem utalhatják ki más igénylőnek. A la­kástulajdonosok továbbá nem köté­sek külön illetéket fizetni akkor sem, ha helyiségeik túlméretezettek, s amíg tagjai a szövetkezeteknek, nem mondható fel nekik a lakás, mert arra a bérlők védelméről szóló rendelke­zések vonatkoznak. Olyan nagyobb szövetkezeti házban, amelyen a lakásegységen kívül egyéb közérdekű intézmények (a polgári­­védelem főhelyei, boltok, bölcsődék stb.) létesítése válik szükségessé, az illetékes nemzeti bizottság, vagy ha­sonló szervezet viseli az ezen helyi­ségekre eső építési és összes egyéb költséget. Az itt felsorolt feltételek még nem véglegesek, mert a javaslat végleges kidolgozása után a kibo­­csájtott törvény kisebb-nagyobb mér­tékben módosulhat. K. E. A fogyasztási szövetkezetek szlovákiai kongresszusa A Szlovák Tanácsköztársaság történetéből delem összeomlott, út nyílt észak felé Presov és Bardejov irányába. Kassa lobogódíszt öltött és a la­kosság határtalan lelkesedéssel fo­gadta az internacionálé hangjai mel­lett bevonuló csapatokat. PRESOV megszállása Kassa megszállása Után, 1919. jú­nius 9-én korán reggelre befutott PreSovra az első páncélvonat. A Vö-3-ik sz. _ R A NC5. h hadügyi néphizfosság 10,729. ein. 8--I9I9., íámu rendileír értelmében köteles minden ,74-1901 években Eperjesen és Eperfeg, kör­­jókén született férfi, akár katonailag ki van való tekintet nélkül. A választójogból kirekesztették a kizsákmányolókat, spekulánsokat és papokat. Június 15- én tartották meg Presovon az első szabad választásokat. Másnap már a korai órákban vörös zászlódíszbe öl­tözött a város. A környező falvak lakossága tüntetve, szép sárosi nép­viseletében vonult fel. Délelőtt külön­­vonattal megérkeztek Kassáról a for­radalmi tanács tagjai. A miskolci csata volt az új Vörös Hadsereg első na­gyobb kötelékben vívott csa­tája, egyben a munkásezre­­dekből álló hadosztály első hősi küzdelme. A Vörös Hadsereg ez­zel kettévágta a csehszlovák-román arcvonalat, visszaszerezte ezt a fon­tos iparvidéket és megvetette az alap­ját a további sikeres hadműveletek­nek. A sikerből az új típusú nemzetközi proletár-katona alakja bontakozott ki. Az új proletár harci szellem felváltot­ta a régi militarista katonai szellemet a vezetésben is. Ez a forradalmi szel­lem, a siker ösztönző ereje magával ragadta az egész Vörös Hadsereget. Nemzetközi viszonylatban is nagy jelentősége volt a győzelemnek, fel­figyeltek rá egész Európa munkásai és lelkesedtek példájukon. A Vörös Hadsereg északi hadjára­tának haditerve jó elgondolás volt. A támadás fő iránya: Miskolcról a Kassa—Presov—Bardejov vonal. Cél: elérni a Kárpátok gerincét, megkö­zelítve a Vörös Hadsereget. A bal­szárny viszont Losonc Léva irányban tört volna előre Szlovákia nyugati része felé. A jobbszárny Tokaj felé nyomulva végleg elválasztotta a cseh­szlovák legionista csapatokat a romá­noktól. FORRADALMI TÁVLATOK Ausztria és Csehszlovákia azokban a napokban már a forradalom határán álltak. A Vörös Hadsereg terv szerint a Kis-alföldön át, majd Pozsonynál az Osztrák határ mentén eréjes csapás­sal tört volna be, hogy onnan Prágáig hatoljon. Elvágták volna a Szlovákiá­ban álló csehszlovák légionista had­sereget ipari és utánpótlási bázisától ami döntő lökést adott volna a cseh­szlovák proletárforradalomnak. A Vö­rös Hadsereg Bécs közvetlen közelé­ben végbemenő felvonulása az osztrák munkásság javára döntötte volna el belső helyzetét, s ott is győzhetett volna a proletárdiktatúra. Két új szö­vetségest nyertek volna. FELMONDTAK A TÁBORNOKOKNAK Június 3-án már győzelmesen ha­lad előre a támadás. A csehszlovák burzsoázia minden kétségbeesett erő­feszítése, hogy megállítsa vagy leg­alább lefékezze az előnyomulást, tel­♦ jes kudarcot vallott. Leváltották az olasz tábornokokat, őket okolva a ve­reségért, de a francia tábornokok ép oly tehetetlenek voltak. Ellenállhatat­lan forradalmi lendülettel előretörve a Vörös Hadsereg június 6-án este 8 órakor elfoglalta Kassát. Ezzel arra kényszerltette az ellenséget, hogy a Kassától délre levő egész vonalát adja fel és vonuljon vissza. Az egész vá­ros Hadsereget a lakosság lelkesen fogadta. Június 11-én az ideiglenes forradalmi tanács rendeletet adott ki a június 15-én megtartandó választá­sokról, amit nagy plakátok hirdettek. A munkások, katonák és falusi szegénység presovi forradalmi taná­csába való választáson résztvehetett minden férfi, vagy nő, aki már betöl­tötte 18-ik életévét, nemzetiségre A TANÄCSKÖZTÄRSASÄG KIKIÁLTÁSA Délben több ezer főnyi lakosság vett részt a népgyűlésen, ahol Stehlik elvtárs nagyjelentőségű proklamácíót olvasott fel, mellyel az újszülött Szlo­vák Tanácsköztársaság a világ prole­tárjaihoz fordult. Kifejtette politikai programját, melynek sarkalatos tétele volt, hogy a tanácsköztársaság szö­vetségeseinek tartja az orosz és ma­gyar tanácsköztársaságokat. Első üd­vözletét a cseh proletár testvéreknek küldötte. Felolvasták a Szlovák Ta­nácsköztársaság Forradalmi Kor­mányzótanácsának névjegyzékét, me­lyet a jelenlevők kitörő örömmel üdvözöltek. Az új tanácsköztársaság azonnal megkezdte munkáját. Rendeleteket adott ki a gyárak, bankok, és nagy földbirtokok államosításáról. A rok­kantaknak és segélyre szorulóknak pénzsegélyeket utaltak ki. A kis- és középparasztok adóit eltörölték, adós­ságaikat leírták. A városban megala­kították a Vörös őrséget. 1919. június 20-án a Forradalmi Kormányzótanácsot 20 tagra bővítet­ték és elnökének Antonín Janousek cseh újságírót választották meg. A kormányzó tanács két tagja cseh, két tagja magyar, a többi szlovák volt. A Vörös Hadsereg ezalatt Igló és Lőcse felé vonult, elérte Krompachy-t, Sabinovot, Bardejovot, Sírokét, majd a lengyel határt. A CSEL Az imperialista nagyhatalmak a legnagyobb megdöbenéssel vették hí­rül a csehszlovák fehér csapatok súlyos vereségét és a szokásos módon, diplomáciai csellel igyekeztek segí­teni. Clemenceau francia miniszter­­elnök az Antant nevében előbb egy engedékeny hangú távirattal, majd fenyegetésekkel igyekezett megállí­tani a győzelmesen elönyomuló had­sereget. Sok huza-vona, jegyzékvál­tások és tárgyalások után azt az ajánlatot tették, hogy a Vörös Had­sereg az elfoglalt szlovákiai területek egy részét ürítse ki és helyette át­engedik a románok által megszállt Tiszán-túli részeket. A Magyar Forradalmi Kormányta­nácson belül nagy harc indult meg. A kommunisták nagy része tudta, hogy az imperialisták ígéreteiben nem lehet bízni, és határozottan az aján­lat visszautasítása mellett, a vissza­vonulás ellen foglalt állást. A jobb­oldali szociáldemokraták azonban ezt az alkalmat felhasználták arra, hogy a Tanácsköztársaságot megbuktassák, és bár a Forradalmi Kormányzótanács több tagja ellene szavazott, mégis határozatot hoztak az imperialista ajánlat elfogadására. Stromfeld, a vezérkari főnök sem értett egyet ezzel a határozattal, s lemondott tisztségéről. A Vörös Hadsereg már nem jutott tovább előrenyomulásában, megakasz­totta a visszavonulási parancs, melyet a katonaság sok helyen nem akart teljesíteni. Ez a visszavonulás pecsé­telte meg a Szlovák Tanácsköztársa­ság sorsát is. -K—: 2________

Next

/
Oldalképek
Tartalom