Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-01-18 / 5. szám
JratHtd Földműves 1959. január 18. z Elfelejtett szövetkezetek... A nyár, heve még forrón tűzött, amikor jártam a hegyek alján. A kékkői járás eme részén akkor még lassan indult az élet. Nyénye már rég levetette a múlt kopott köntösét, a falu dolgozó népe szövetkezeti úton járt, de Sirakon, Szelényen, Terbegecen, Kőkesziben még érlelődött a gyümölcs. Az éjfélbe nyúló napokat végig vitatkoztuk Sirakon Hampalek Rozi nénivel, Vincével. Csákival... „Merre tartsanak ...“ — gondolkoztak. Látták, hogy a régi módi nem jó. Előttük állt a nyényei példa, ahol elég egy pillantást vetni a szövetkezeti tagok új házaira, máris meggyőződhetnek a szövetkezeti út helyességéről. — Ott jó... De nálunk?!... Sose lesz olyan szövetkezet... — hajtogatták. A nyár után őszre mégis megérett a gyümölcs, Sirakon .Terbegecen, Kókeszin megalakították a szövetkezetei ... Azóta már leterült a vastag hótakaró, kíváncsiságtól hajtva indultam a hegyek aljára. „Mi fakadt az ősz eleji szorgalomból.“ Moravöík elvtársnak, a Kékkői Járási Nemzeti Bizottság elnökének nyilatkozata, meg az „ellopott" értesülések valahogy megleptek. Elöljáróban megtudtam: Az indulás után lassú a lépés Böngésztük a járási nemzeti bizottság határozatait. Az egyik szerint Terbegesen már október elsején összpontosítani kellett volna az állatállományt. — A határozat csak papíron maradt —, vallja be Tóth László elvtárs. a szervezési osztályon. Több hasonló sorsú határozat is lapul az asztalfiókban. A járási nemzeti bizottság dolgozói a nyáron és az őszön, míg megalakultak a szövetkezetek, majd minden este későn tértek nyugovóra. Igaz, hogy most is sok a munka, új szövetkezeteket akarnak alakítani Ipolykeszin, Leszenyén és másutt. De úgy látszik, hogy az őszön alakult szövetkezetekről elfeledkeztek. A látogatás legalábbis erről győz meg. Sirakon már kétszer volt elnökválasztás. Sirakon is olyan kép fogad, mintha mi sem mozdult volna. A falu felé menve jobbra hófödte vasvázak árulkodnak valami kezdeményezésről. Istállót akarnak építeni, de úgy látszik még a tél előtt meglassult a mozgás. Az alakuló gyűlésen választott elnököt már leváltották. Szőke, középkorú ember mutatkozik be helyette: — Cibulya István vagyok. Cesznek elvtárssal, a járási nemzeti bizottság dolgozójával, élénk vitába elegyednek. . — Már rég akartam összpontosítani, de elaludt itt minden — mondja Cibulya. Bizony Sirakról elfeledkeztek. A tarlóhántás szépen ment, de az istállók rendbehozására, az átalakításra nem gondolt senki. Nem törődött vele a szövetkezet vezetősége, a helyi nemzeti bizottság és a járási nemzeti bizottság is több segítséget nyújthatott volna. Pedig csak meg kell kezdeni a munkát. Csáki, aki annak idején csak hímezett-hámozott a szövetkezet körül, most szorgalmasan végzi a javítási munkát. A tagok már összpontosítani akarnak, mert rájöttek, hogyha nem lesz közös állományuk, a munkaegységre sem tudnak majd juttatni. Nagy a mulasztás Sirakon, (— ámbár most nekifogtak az összpontosításnak -), de ha behozzák a késést, még a tavazon jól indulnak. Ez persze csakis a helyi nemzeti bizottságtól és a szövetkezet vezetőségétől függ. Cibulya Béla, Cibulya Pista, Urbán Pál, Dudás József a tarlóhántástól kezdve minden munkában részt vettek. Most iV élénken bekapcsolódnak a vitába. Cibulya Gyula ugyan aggályoskodik, hogy még semmit sem kapott munkaegységként. Azt se tudja hány munkaegysége van. Ezen a téren is rendet kell teremteni. Karoljuk fel a fiatalokat. Az asszonyoknak is több szót kell adni. Cibulya István felesége többször közbeszólt a vitába az összpontosítással kapcsolatban. A férje pedig mindannyiszor leintette. — Ne avatkozz te bele, asszony, nem értesz a politikához. Az ilyen elméletet is fel kell Számolni. Cibulya néninek nagyon jó meglátásai voltak, hogy minde«*i arányosan adja be az állatállományt. Azt is tudja, ki dolgozik jól a szövetkezetben. Nézzék csak meg a sirakiak Nyényében, Zsélyben vagy más szövetkezetben, hogy az asszonyi munka, az asszonyi tudás, mennyit segít a szövetkezetnek. Nem is lehet jó az olyan szövetkezet, ahol az asszonynak azt mondják, hogy „nerc értesz a politikához". Terbegeci zűrzavar Terbegecen épp a termelési tervet készítik. Van itt munka elég összpontosítás, termelési terv elkészítése, földrendezés. Vitatkoznak a földterületen. Sokallják a járás által .javasolt tervezett állatállományt. — Tónkra teszi a szövetkezetei a sok( szarvasmarha, — mondja Dankó elvtárs, a szövetkezet elnöke. Ezzel azért vitába szállnánk. Elsősorban is a helyi nemzeti bizottság, a szövetkezet vezetősége hozzávetőlegesen megtudja állapítani, hogy mennyi a földterület. Hisz a gazdák azt is, tudják, hogy. melyik dűlő hány katasZtrális és hány magyar hold. Az állatállománytól meg nem kell félni. Nem baj az, ha 100 hektár területre Szilice mindig híres volt állattenyésztéséről. A környéken most is ők dicsekedhetnek a legszebb fejési átlaggal. Képünkön Koré Sámuel példás fejögulyás gondozottjai között. Koré bácsi 10 literes fejési átlagot ért el a múlt évben «=í> , Kultúrál MELLÉTÉN a CSISZ Szervezete élénk kultúrtevékenységet folytat. A fiatalok a szomszédos községekben is szórakoztatják az embereket. Legutóbb Beretkén és Licén jártak, ahol nagyon tetszett előadásuk. Ahhoz, hogy még jobb, szervezettebb legyen munkájuk, tudják, nemcsak műsortervet kell készíteniök. Az ő terveikben elsősorban a szövetkezeti klub építése szerepel. Ha ez meglesz, akkor látnak csak hozzá igazán a kultúrmunkához. (Oravecz) A VÄGSELLYEI CSEMADOK évzáró gyűlést tartott, melyen sok szép több mint 50 darab szarvasmarha jut. Hisz ezelőtt a jó hegyaljai gazdának minden hektárra jutott egy szarvasmarha. Persze a kezdő szövetkezeteknek ez még sok, de a füleki járásban a rapi szövetkezet már 100 darab szarvasmarhát tart 100 hektáron. — Összpontosítanánk, de nincs mibe — fájlalja az elnök. — Időben kiástuk az alapot a szerelhető ólra, de két hónapig úgy állt, mivel nem készült el a tervrajz. Némely helyen már be is dőlt, míg végre lebtonoztuk. — A lovakat sem tudtuk eladni — szól közbe a HNB titkára. — Ez is furcsa eset. Az új szövetkezetek Kőkeszi, Terbegec, Sirak vagy 130 lovat elhajtottak Strácinba, hegy eladják. De csak igen keveset vettek át. A takarmány kevés, a lovakat meg nem tudják eladni. Kiscsalomiján is meg kell gyorsítani az összpontosítást. Kiscsalomiján már régebben megalakult a szövetkezet, de csak az ősszel szélesedett ki. Amikor ott jártunk Rados és Belá elvtárs, a járási nemzeti bizottság küldöttei épp a fűtetlen irodában fagyoskodtak. Már három napja segítenénk a terveket készíteni, de a szövetkezet vezetősége még arról sem gondoskodott, hogy befűtsenek. Az összpontosítás itt is lassan halad. Az évi termelési terv is úgy készül, mint a Luca-széke. — Hétfő óta itt vagyok, de még azt sem tudom, hogy mennyi lesz a szövetkezet állatállománya —, panaszkodik Rados elvtárs. A szövetkezet vezetőségének és a helyi nemzeti bizottságnak itt is komolyabban kell törődni a szövetkezettel. Bátrabban a megkezdett úton Az őszön elindult a hegyokalja a szövetkezeti úton. Most azonban még több szükség van a járási nemzeti bizottság és a helyi nemzeti bizottságok segítségére. Nagy a mulasztás, hogy még csak most összpontosítanak Kőkeszin, Terbegecen, Sirakon és Kiscsalomiján. A helyi nemzeti bizottságok, sajnos, nem törődtek ezzel a problémával. Kevés az idő! Ha azt akarjuk, hogy jól menjenek a szövetkezetek, minél hamarább be _kell fejezni az összpontosítást és ennek figyelembevételével el kell készíteni a termelési terveket. Bállá József is hírek eredményről számoltak be. A Nagymamát 16-szor, mutatták be, tánccsoportjuk négyszer ért el szereplésével kirobbanó sikert, s a tagok 720 órát dolgoztak le a szabadtéri színpad építésénél. A falu szépítésére 200 órát áldoztak. Jelenleg Kornyejcsuk Nagy műtét című darabját tanulják. Bíznak bennd, hogy az idei munkájuk is megérdemelt sikereket hoz. (Gacsó) SZETÉN a CSISZ szilveszterkor kitűnő vidám műsorral szórakoztatta a közönséget. A szeteieknek különösen a „Vidám brigád" és a „Kisteknő" című jelenet tetszette Alig várják, hogy ismét sor kerüljön egy műsoros estre. A tíz éves jubileum jegyében Hazánk magyar nemzetiségű dolgozóinak életében már tíz év óta nagy szerepet játszik a CSEMADOK, irányítja kulturális életüket, gazdagítja, örömteljesebbé varázsolja hétköznapjaikat, ünnepeiket. Most, a jubileum tiszteletére a CSEMADOK helyi csoportjai fokozzák kulturális tevékenységüket, kötelezettséget vállalnak, s ünnepi műsorral készülnek a tíz éves évforduló köszöntésére. A CSEMADOK járási vezetőségei a besztercebányai kerületben megrendezik a második kategóriába tartozó színjátszó együttesek szemléjét. Harminc falusi színjátszó csoport lép fel háromfelvonásos színművekkel, nagyobbrészt hazai magyar és szlovák írók alkotásaival. így a műsoron szerepel a Húsz év után, Éles Marika menyasszonyi fátyla, Bacuch major, Zavaros örökség, Kincskeresők, Zsuzsi. A szemlén bíráló bizottság értékelia csoportok teljesítményét. A járás két legjobb kultúregyesülete aztán elismerő oklevelet kap. A színjátszó csoportok a CSEMADOK tíz éves jubileuma tiszteletére rendezett szemlén bebizonyíthatják, hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete a kultúrforradalom megvalósításéiból jól kiveszi részét. Rados Pál, Szlovákgyarmat Az IPOLYPÄSZTÖI CSEMADOK színjátszói Kónya József „Kincskeresők" című bohózatával nemcsak az otthoniakat, hanem a szomszéd falvakat is szórakoztatják. Legutóbb Zalabán léptek fel. A kultúrház kicsinek bizonyult a hálás közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a szereplőket. (-s-) A LOSONCIAKNAK érdekes kulturális eseményben volt részük. Czaha Ilona Petőfi költeménye alapján színpadra alkalmazta a „Bolond Istókot". Telt ház előtt mutatták be a három felvonásos, énekes, táncos vígjátékot. Habár a darabon látszik, hogy tapasztalatlan szerző írta: mégis nagy sikere volt, s a közönség hálás tapssal jutalmazta a szereplőket, akik tudásuk legjavát adták, (-sl-) Az Albán Munkapárt és az Albán Népköztársaság küldöttsége hivatalos látogatást tett a Megbízottak Testületének Elnökségén, ahol találkoztak a SZKP KB, a Szlovák Nemzeti Tanács és a Megbízottak Testületének képviselőivel Albán vendégeink Kora reggel óta nagy tömeg tolong a bratislavai vasútállomáson. Én is hozzájuk csatlakozom. A tömeg egyre nő. Piros kendós pionírok, lányok, asszonyok, munkába igyekvők állnak meg, hogy tanúi legyenek a jelentős eseménynek. Nyolc óra után felhangzik az albán és a csehszlovák himnusz. — Megjöttek a vendégek. Bacílek elvtárs kíséretével Enver Hodzsa elvtárs, az Albán Munkapárt KB-ának első titkára ellép a díszszázad előtt. Majd a tribünre lépnek. A tömeg lelkesen éljenez. Bacílek elvtárs fogadja a vendégeket. Enver Hodzsa elvtárs, bár nem érti a fogadó beszédet, mégis mosolyog, amikor Albániáról, Csehszlovákiáról és a Szovjetunióról van szó. Hisz Albánia is a közös fasisztaellenes harc szülöttje. Bacílek elvtárs méltatja az albán nép hősies harcát. Skander bég vezetésével hősiesen küzdött a törökök ellen. Majd az Albán Munkapárt vezetésével harcolt a fasiszták ellen. A Munkapárt élén pedig Enver Hodzsa állt. És azóta is szépül, épül Albánia. A valamikor elmaradott mezőgazdaság virágzásnak indult. Már 80 százalékán folyik a kollektív gazdálkodás. Az ipari termelés 17-szeresére emelkedett. Villanyerőmüvek, új gyárak jelzik az új életet. Egyetem nyílt a tanulni akarók számára. A háború előtt az albán nép 80 százaléka írástudatlan volt. Most mindenki tanulhat képességeinek meg felelően. Egy hősi nép küldöttei állnak előttünk, akik ma is megállják a helyüket a világban. Pártjuk egységes, egyöntetűen harcolnak a jugoszláv revizionizmus ellen. Enver Hodzsa albánul beszél. De a lelkesedés így is többször kitör a tömegből. Mindenki érzi, hogy mit mond Beszédét azzal fejezi be, hogy barátságunk legyen olyan hosszú, mint az ö végtelen hegyeik. A díszmenet, a katonazenekar indulója után együtt énekeljük az albán elvtársakkal az Internacionálét. (b) Csúcseredmény az oroszkai cukorgyárban Január elsején fejezte be üzemeltetését az oroszkai cukorgyár. Leálltak, elcsendesedtek a hatalmas gépkolosszusok. A 63 esztendeje működő gyár ez idén érte el termelésének csúcspontját: 16 500 vagon cukorrépát dolgozott fel. A 16 500 vagon répa feldolgozásából közel 20 ezer tonna cukor került raktárainkba. Az oroszkai cukorgyár esztendők óta az utolsók között volt a termelésben. Az okai: a régi, elavult belső berendezések és a rossz munkaszervezés volt. A hibákat sikerült az idén kiküszöbölniük. Mindezek mellett ki kell emelnünk az ütemes munka helyes megszervezését, s a gyárvezetés szocialista szellemben való irányítását. Talán az utóbbi párosul az üzemi munkásság felfogásával. A dolgozók tudják legjobban, ha munkájukat megbecsülik, értékelik: ez fontosabb mindennél. A gyár indulása előtt Aladár Brasen elvtárs vette át az üzem irányítását. Az alig 46 éves kiváló szakember első feladatául tűzte ki a kollektív szellem megteremtését. Az indulás kezdeti nehézségeinél az igazgató minden munkaterületen jelen volt. Jóindulatú útmutatásaival, szakismereteivel odahatott, hogy az üzem menetének folytonosságát biztosítani kell a közösségi érdekek szempontjából. Nem restellte megfogni a munka vastagabb végét. Ezt az eggyéforrotságot betetőzte karácsony ünnepén, amikor az ország százezrei 'és milliói a szépen felöltöztetett fenyőfákban gyönyörködtek, ő ott volt az üzemben a munkások között. Meg kell említenem, hogy ezen a napon 15 százalékkal teljesítették túl termelési tervüket. Az üzem leállásakor az egyik gyári , munkás ezeket mondotta:- örömmel végeztük munkánkat. Kár, hogy nem dolgozhatunk tovább. Az elmúlt években mindig az utolsók között voltunk, de most már az elsők közelében vagyunk ... Jövőre — ilyen vezetés mellett — a legelsők leszünk. P. S. A kormány legutóbbi ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a kölcsönös gazdasági segítségi tanács Prágában tartott ülésének eredményeiről előterjesztett beszámolót. Foglalkozott az építkezések tipizálásával. Az állami tipizálási terv összesen 83 megnevezett feladatot, mégpedig 20 tanulmányi munkát és 63 típus alapadatot tartalmaz. A mezőgazdasági építkezések tipizálásának az a célja, hogy az 1959-es évvel összehasonlítva a jövőben mintegy 20 százalékkal csökkentse az építkezés költségeit. A javaslat alapján kidolgozzák az új lakóház építkezések típusait is. A népvagyon védelméről. A kormány ülésén megállapította, hogy az elmúlt évekkel szemben népgazdaságunknak sok értéket visszaszármaztattunk, és nagymértékben csökkentettük a lopások számát. Az értékek szétlopkodásában nagymértékben, az * egykori kizsákmányoló osztályok tagjai vesznek részt. Ebből az következik, hogy a jövőben még éberebbeknek kell lennünk az egykori kizsákmányoló osztályok maradványaival szemben. A népbíróságokon arra kell törekedni, hogy a bűnözők az ellopott értékeket maradék nélkül megtérítsék és ha szükséges - főleg az osztályidegen elemeknél..— érvényesíteni kell a vagyonelkobzást is. Rendszeresen büntetnünk kell a kisebb méretű lopásokat is, mert sokszor az üzemek és egyéb munkahelyeken elkövetett kisebb lopások megtorlás nélkül maradnak. Végül nevelő tömegpolitikai munkával kell elejét venni a lopásoknak. A kerületi nemzeti bizottságok költségvetését a következőképpen határozták meg: összbevétel 33,02 milliárd korona, ebből kulturális és szociális célokra 18,01 milliárdot fordítanak. A jövőben is irányelv, hogy a nemzeti bizottságok a helyi forrásokból egészítsék ki költségvetéseiket. Az így elért feleslegeket építkezésekre és a fizetett szolgálatok kibővítésére fordíthatják. Hogy ez mind megvalósuljon, a dolgozókat be kell vonni a gazdaságok irányításába.-la ♦ Az eperjesi kerületben 6 új szövetkezet alakult. ♦ A brezolupi szövetkezetesek elérték a második ötéves terv utolsó évének termelési színvonalát. ♦ A handlovai Nagy Bányában az első tíz napon több mint 4000 tonna szenet termeltek terven felül.
