Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-20 / 40. szám
Bratislava, /1959. május 20. Ára 40 fillér X. évfolyam 40. szám Töiünk függ a nagy tét megvalósítása A földművesembert évek óta talán még egyetlen tavasz sem kecsegtette annyi reménységgel, mint az idei. Mert ha valaha mutatkoztak a gazdag termés előfeltételei, akkor ezen a tavaszon jobbnak ígérkezik, mint évtizedek óta bármikor. Jól átteleltek az ősziek, az agrotechnikai követelményeknek megfelelő időben és minőségben került földbe a sokféle tavaszi vetőmag és az is örvendetes tény, hogy a főbb terményeknél az előirányzott vetésterület nem szenvedett csorbát. Sőt mi több, herefélékböl országos méretben jelentősen emelkedett az alávetések és a nagytömegű kiváló minőségű takarmányt adó silótakarmányok, főképp a tejesérésű silókukorica vetésterülete. A növénytermelésben tehát az őt megillető, vagyis első helyre került a takarmánytermesztés, ami szilárd biztosíték a mezőgazdasági termelésünkben tervezett döntő fordulat eléréséhez. Egyes helyeken jól halad a tavaszi mezőgazdasági munkák második szakasza, a növényápolás. Hazánk nem egy községe, sőt járása — így a Zselízi ÄG is — azzal dicsekedhet, Hogy már napok óta oiögöttük a cukorrépa kétszeri sarabolása, kapálása és egyelése, folyamatban a kukorica és egyéb növények ápolása, már befejeződött az őszi takarmánykeverékek betakarítása, silózása, sőt nem egy helyen, így Szene mellett is már zöldelö másodvetés díszeleg az őszi keverékek helyén. Arra is vannak jó példáink, hogy több helyen jól felkészültek az öntözésre, a műtrágyázást, trágyalével való öntözést pedig minden eddiginél nagyobb mértékben alkalmazzák EESZ-eink, ÄG- aink. Az eddigi szép eredményekben nagy szerepük volt a gépeknek, a haladó termelési módszereknek és ezeknél nem kisebb a szocialista munkaversenynek. Éppen ezért több helyen nemcsak a merész tervek megvalósítása ígérkezik, hanem a magas túlszárnyaláshoz is megvan minden előfeltétel. Már nem fehérholló a 80 — 100 ezer közötti cukorrépa egyed hektáronként. Ez pedig azt jelenti, hogy országos átlagban a múlt évi jó cukorrépa terméssel szemben az idei hektárhozam legalább 25 mázsával emelkedhet. Természetesen ennek is megvannak a maga követelményei. A kedvező időjáráshoz viszonyítva országos méretben még gyengén állunk a növényápolással, hiszen a cukorrépa egyelése május 15-ig szlovákiai méretben csak 60 °/o-ra volt elvégezve. És ez azért, mert egyes helyeken még mindig idegenkednek a haladó módszerektől, a gépek és technikai berendezések magas fokú alkalmazásától, azaz egyes személyek vagy kollektívák szűklátókörűsége miatt nem használjuk ki adott lehetőségeinket. Például bebizonyított tény, hogy a géppel csokrozott cukorrépatáblán jó párezerrel több egyedet termelhetünk, és a hektárhozam emelése mellett a termelési költségeket Is csökkenthetjük. Sok helyen a trágyalé is kárbavész, bár kevés munkával sokezres bevételt jelentene a termelőknek, előnyt a nemzetgazdaságnak, ha több cukorrépát, kukoricát, vagy herefélét termelnénk. Hasonlóan veszteség származik abból is, hogy a takrmányszárítás elöregedett módszerét nem tudjuk, vagy nem akarjuk felváltani a korszerű szárítóberendezésekkel. Pedig éppen takarmánytermelésünk az a szakasz, ahol a percek is százezres értékekről dönthetnek. Igaz, hogy befektetést kíván a műszárítás, de a befektetett ezrek tízezreket hoznak. Az elmúlt évekhez viszonyítva nem elkeserítő, hanem nagyonis nagy reményekre jogosító mezőgazdaságunk jelenlegi helyzete. De ez korántsem jelenthet elbizakodást, megelégedést. Mert a fentebb említett hiányosságok eltávolításával olyan közelségbe juthatunk a mezőgazdaságunk előtt álló feladatok túlszárnyalásához, amilyenre még sohasem voltunk. Ehhez persze jobb szervezőmunka, a szocialista munkaverseny tömegmozgosító erejének jobb kihasználása és nem utolsósorban a gépek, a technika vívmányainak és a haladó módszereknek bátrabb alkalmazása szükséges. Ez pedig elsősorban földműveseinken múlik. Természetes, hogy nemzeti bizottságainkra is komoly feladat vár. Nyújtsanak a szervezési munka terén olyan segítséget, hogy az idei gazdag tavasz a második ötéves terv termelési mutatóinak elérésére és túlszárnyalására mezőgazdasági termelésünk egyetlen szakaszán se maradjon kihasználatlanul. Egy kiváló kertészetből A vágsellyei járásban levő vágvecsei szövetkezeti zöldségesből a nyitrai kerületben elsőnek kezdték meg a korai zöldségek piacra szállítását. Már április végén megkezdték a paradicsom szedését. A mellékelt képen frissen szedett paradicsommal a kezében Tóth Irénke látható. • Az uborka is szedésre érett. Pleidel Imrének, a kertészet többéves tapasztalattal rendelkező vezetőjének köszönhető, hogy a vásárlók igényét ebből a zöldségből is egyre jobban kielégíthetjük. Harmadik képünkön az üvegházban Sisák Matild és Hatas Gizella a kofái karalábét kapálják, melyből szintén jóval hamarabb kerül a növény piacunkra, mint a hideg földbe ültetett egyedekből. OA prágai Július Fucík Kultúra és Pihenés Park nagytermében vasárnap, május 17-én befejeződött a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom IV. országos kongresszusa. Képünkön a gyűlésterem látképe. A cukorgyárak szövetségének május 16-án kiadott jelentése alppján megállapítható, hogy a cukorrépa egyelése, fejtrágyázása, trágyalevezése és a növényvédelmi munkálatok nem kielégítően folytak. Például az egyeléssel szlovákiai méretben május 15-ig csak hatvan százaléknál tartottunk. Élenjárt ebben a munkában a pozsonyi kerület a 84,9 százalékával, ezen belül meg a diószegi cukorgyárhoz tartozó körzet ugyancsak több mint 80 százalékkal. Viszont elmaradozott a nyitrai cukorgyári körzet, meg a nagyszombati is. Mindkettő már jóval előbbre állhatna. Jócskán lemarad egyelésben a zsolnai és az eperjesi kerület, ahol még a felénél sem tartottak május közepén. A sarabolás általában jól halad. Többhelyütt már harmadszor sarabolják a cukorrépát, mint például a dunaszerdahelyi járásban is. Annál jobban sürget a növénykártevök, főképp a burgonyabogár pusztítása. Szlovákiában 1341 a magas cukorrépahozamért versenyző mezőgazdasági üzemek száma, amelyekben 48 ezer 547 hektárra terjed ki a verseny. Mi most a legsürgősebb teendő? A betakarított őszi takarmánykeverékek talajának trágyázása vagy trágyalevezése, felszántása és bevetése csalamádéval, vagy ami még több zöldtötneget, még értékesebb lédús takarmányt nyújt — silókukoricával. Ha idejében vetünk, akkor a talajnedvességtartalma sem illanhat el és a takdftnánynövény fejlődési időszaka sem rövidül meg az elvetett mag bőséges termést hozhat. (k-) Növéiif ápolási helyzetkép egy járásból Földműveseink szorgalmSAbk köszönhető, hogy van bőven zöldség városaink lakosainak Mostanában egyetlen nagy küzdőtér a határ, mindenütt. A föld megannyi művelője támadásba lendült, hogy a konok ellenséget (gyomokat és rovarkártevőket) kétvállra fektesse. Mert csak szívós, kérlelhetetlen harc árán adja be a derekát. Lássuk hát, mit tesznek a tervezett hektárhozamok elérése érdekében a dunaszerdahelyi járásban? Reggel a „főhadiszálláson“ . •. Tóth Alfréd, a növényápolő brigád traktorosa fordul ki a gépállomás udvarából, röviddel érkezésem után^ — Hová, hová? — szólítja meg a kapuőr. — Dióspatonyba! Maradt még tegnapról elvégeznivalóm — azzal „illa berek, nádak erek“ távozik. Még két traktoros nyargal utána. A negyedik meg az indulásra vár. Türelmetlenül ... — Négyen vagyunk csak a brigádban — jegyzi meg kérdezés nélkül a várakozó. — Most annyi a dolog, hogy hatan sem bírnánk vele, később meg kettő is elvégezné. Szavaiból azt hámozza ki az ember, hogy a szervező munka még kívánnivalót hagy maga mögött. Ugyanis, a járásban 38 EFSZ működik, s a négy traktoros egyszerre csak négy szövetkezetbe mehet. Nagy Etelka elvtársnőt kérdezzük meg, mi a helyzet a növényvédelem frontján. — A bolhák elleni porozással már végeztünk. Mintegy 800 hektár cukorrépát, s 406 hektár lent poroztak be Gamadinnal traktorosaink. Most a vegyszeres gyomirtás és a talajgázosítás folyik... — majd hozzáteszi, hogy az utóbbi esetében a tervezett 40 hektár helyett 120 hektárnyit gázosítottak. — És burgonyabogár van-e? — Garmadával. Alighogy kibújik a burgonya a földből ez a veszedelmes és szapora kártevő, nyomban ráveti magát a zsenge növényre. Dynollal és Gamadinnal permetezzük, pusztítjuk őket. Azt is megtudtuk, hogy az 1216 hektár cukorrépából ottjártunkkor (május 15.) nyolcszáztíz hektárnyi már ki volt egyelve. Mire e sorok nyomdafestéket látnak, bizonyára be is fejezik ezt a nagy gondosságot és gyors ütemet kívánó munkát. Mégis, melyik szövetkezetben ügyeskedtek az egyeléssel leginkább a tagok? A jelentésekből az tűnt ki, hogy a nagylúcsiak és a bősiek. Viszont a csallóközkürtiek lemaradtak. A diszpécser olyasfélét mondott, hogy a nagylúcsiak elsőnek végeztek az egyeléssel, a járásban. Bizonyára ezt nem az újjából szopta ki. A nagylúcsi lódítás Ha már elsők a nagylúcsiak az egyelésben, bizonyosodjunk meg róla. Veréb István elvtárssal, a járási pártbizottság dolgozójával hagyjuk egymás után szaporán a kilométereket ... Beérünk a nagylúcsi határba. Hát bizony még vagy tízen-tizenketten egyelgetik a cukorrépát. Igaz, hogy nem a növénytermelő csoport állandó tagjai... Először egy 23 éves forma fiatal férfit szólítunk meg. Kitűnik, hogy traktoros, méghozzá a szövetkezeté. Androvics Péternek hívják. Neki is 70 ár cukorrépát kimértek. Azt egyeli gyakorlott kézmozdulatokkal. Tőszomszédságában meg két lány serénykedik, melyről a fényképfelvétel is bizonyságot tesz. Ők sem növénytermelők. Androvics Kató és Márton Magda, a szövetkezet fejőlányai (ez utóbbi egyben CSISZ elnök is). Kilencven árnyit közösen egyelnek. A másik cukorrépatáblán meg Mátis István traktoros térül-fordul szaporán a sarabológéppel. Néhány szóra megállítjuk, amikor a tábla végére ér. — Hányadszor sarabolnak már? — Harmadszor. — S mennyi a napi norma? — Tízhektár. De iparkodással tizenötöt is meglehet csinálni. Tavaly, amikor még a gépállomáson voltam, 18 — 20 hektárt is megsaraboltam cukorrépából nappnta. Megtoldja még azzal, hogy „fuser" munkát soha nem szokott végezni, a lelkiismerete nem viszi rá, hogy elnagyolja a sarabolást. Elhisszük. Különben tavaly nem emlegették volna a nevét a járásban a legjobb és legtöbb sarabolásért. Most meg a tavalyitól mégjobb munkát végez, mivel a szövetkezet saját traktorával dolgozhat. (Mintegy 300 ezer koronáért vásárolt a nagylúcsi EFSZ traktorokat és egyéb gépi eszközöket.) Sinobli József agronómust a határ másik felében találjuk. — Hány mázsás hektárhozamot terveztek cukorrépából? — Négyszázötvenet. — Mire alapozták ezt a magas hozamot? — A trágyalevezésre, fejtrágyázásra, gyors egyelésre, gondos ápolási munkára. — Háromszor gamadinozták a cukorrépájukat, s harmadszor sarabolják). Azt is elárulja, hogy Mórocz Elek csoportja végzett elsőnek a cukorrépa egyélésével. Végkövetkeztetés: azért egy kicsit korai volt a jelentés. Az ilyen elhamarkodottság árnyékot vet szép eredményeikre, dicséretes igyekezetükre. Kovács István A siocialistg fajúért A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA
