Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-13 / 38. szám
A szocialista faluért Bratislava, 1959. május 13. Ára 40 fillér X. évfolyam, 38. szám. Hogy az igéről valóra váljon,,. Szlovákia-szerte a szövetkezeteknek több, mint felében igazán nemes és hazafias cselekedetre vállalkoztak a földet közösen művelők. Arra tették le a „garast“, hogy már az idén elérik a második ötéves tervben megszabott főbb mezőgazdasági irányszámokat. Eme nagyszerű kezdeményezés félreérthetetlenül bizonyítja szövetkezeti parasztságunk politikai érését, öntudatosodását, rendszerünkbe vetett rendíthetetlen bizalmát. Jövője kiteljesedését, régi álma megvalósulását látja a szövetkezeti gazdálkodásban, mely soha nem látott fejlődés lehetőségeit tárja eléje. Hogyisne fűtené hatalmas tettvágy, hiszen az újmódi közös gazdálkodás szabadította meg a hátgörnyesztő, ínszakajtó robottól, az éjjel-nappali hajszától, a létbizonytalanságtól, s teszi öt — a föld volt rabszolgáját — igazán emberré. A munkásosztály korszerű gépeket ad a kezébe, melynek segítségével képes „kezesbáránynvá“ szelídíteni tegnapi kizsákmányolóját — a földet —, s tud is uralkodni fölötte. Micsoda fordított világ! Míg a múltban nemcsak a „rabszolgatartó föld apasztotta erejét, nyúzta adóhivatal és nyomta bankadósság, végül mégis kicsúszott alóla keskeny földecskéje..., manapság meg családi ház építésére, motorbiciklire, televízióra, személygépkocsira, és takarékbetétre is futja. Még valami: kedvére megvetheti lábát a több száz hektáros szövetkezeti táblán ... Nincs emberfia (sem bankár, sem nagykereskedő, sem kulák), aki kihúzná alóla. Meg aztán ki ne emlékezne a korosabb jából ilyen szavakra: „Nevelek én olyan barmot, hogy hét falu csodáljaVagy: „Termelék én olyan nagycsövű kukoricát, mint a félkarom, akkora krumplit, mint a csizmám feje ..Az ősi tetterő, a „majdénmegmutatom" akkor is föl-föl buzogott a parasztemberekben, de az úri rendszer mecénásai gondoskodtak arról, hogy a rang lajtorjájára csak a kiváltságos úri osztály emberei juthassanak föl, melynek alsó fokán megtűrték a jóllakott falusi burzsoá elemeket. A kevésföldüeket meg úgymond, pórázon vezették. Ha jobb volt a termés, lehúzták az árakat, hogy elvágják ezzel a jobb élet, a gazdasági talpraállás reményének cérnaszálát.. Ma tehát érthető az ősi tetterő felbuzogása. Nincs semmi az útjába, szabadon folyhat, hömpölyöghet tengert képező medrében, a széles szövetkezeti táblákon . .. Egyelőre még nem tölti ki az egész teret. Sok ezernyi erecskét képez Ezek az erecskék a szocialista munkaverseny talaján forrásként bugygyannak föl. Például a galántai járásban most tüntették ki a legnagyobb eredményeket elért dolgozókat. Hogy csak néhányat említsünk: Varga János, a taksonyi EFSZ fejőgulyása 12 tehéntől átlagosan 3150 liter tejet fejt ki; a tósnyárasdi Fejes János, Ján Borkovic meg hatvan anyakocától egyenkint 15,6 malacot választottak el. Ám a sor ezzel nem zárul le. Például Csóka Boldizsár, a nádszegi EFSZ növénytermesztője 100 mázsás kukoricatermést ért el, azaz, öt hektárról 500 mázsa kukoricát takarított be. Az említett példákat csupán egy járás szövetkezeteiből ragadtuk ki. De mennyi ilyen, és hozzá hasonló van Szlovákiában, avagy országszerte. Hogy ezek az „erecskék“ hatalmas folyammá, majd tengerré duzzadjanak, ahhoz a szocialista munkaversenynek minőségi változáson kell átesnie. Az első jelek már mutatkoznak. Példának hozhatjuk fel az igrami1 EFSZ Danis Terkája által vezetett ifjúsági munkacsapatot, amely a Szocialista munkabrigád megtisztelő címet viseli. Több olyan esetről tudunk, hogy beneveztek — a mezőgazdaságban is — a Szocialista munkabrigád címért folyó versenybe. De az eddigi eredmények nem elégíthetnek ki bennünket. Bátrabban, szenvedélyesebben keli belevetni magukat a legjobbaknak ebbe a versenybe. Ennek most lenne a legfőbb ideje, hogy hathatósan segítené a mezőgazdasági irányszámokban már ebben az évben való elérését — a célbaérést. Persze, a formaiságok kizárásával, hogy a mozgalommal meghatványozódjék az eddigi munkaverseny eredményessége, hogy az új ember nevelése még konkrétabb formát öltsön! iQDG!3DDODDax]ötxonaaac3oac o nnan kell kezdenem, hogy a bodrogmezői EFSZ tagsága már évek óta ostromolja a járási elsőséget, magukhoz hódítani eddig azonban még egyszer sem sikerült. Pedig a növénytermelési munkákban, a vetésben és betakarőtásban nem egyszer álltak az élen. A tagoktól összpontosított gyenge minőségű szarvasmarhaállomány, no meg a Latorca vizétől sovánnyá szapult területek rossz takarmánya a jó munka mellett is t:sak a jobb közepesek sorába szorította vissza a szövetkezetei. Évek kemény munkája, a saját maguk és mások tapasztalatából levont helyes következtetés kellett ahhoz, hogy a gazdálkodás irányát mind a nemzetgazdaság, mind a szövetkezeti érdekek szempontjából helyes mederbe tereljék. Pár év alatt a gyengén és rossz minőségű, füvet termő rétek és legelők felszántásával 108 hektárral bővítették az alig 600 hektáros szántóterületet. Ez adott módot, hogy a vetett takarmányok vetésterületét olyan jelentősen bővítsék, hogy évenként csupán hereféléket az egész szántóterület 22 °/o-án termeljenek. Ha a kukorica, zab, silótakarmányok, burgonya, répa és egyéb takarmánynövények vetésterü-Hazánknak a német fasizmus igája alóli felszabadulása 14. évfordulójának ünnepségein százezres tömeg nézte végig a prágai Letnán a hagyományos május 9-i katonai dísszemlét, s fejezte ki őszinte szeretetét felszabadj« tója, a szovjet nép iránt. Képünk: tankegységek haladnak el a díszemelvény előtt. Példamutatók; A Zsolnai Tejüzem dolgozói a 4 Munka Ünnepe és a felszabadulás f 14. évfordulója tiszteletére vállal- f ták, hogy össztermelési tervüket f közel egymillió koronával túltelje- i sítik, és az önköltséget 157 ezer 4 koronával csökkentik; gondos mun- 4 kájukkal elérik a minőség 0,7 szá- 4 zalékkal való javítását; tüzelő- 4 anyag és villanyáram gazdaságos if felhasználásával, továbbá a gépek 4 üzemzavara csökkentésével pedig 4 134 ezer koronát takarítanak meg. 4 Ezenkívül kötelezték magukat f arra, hogy társadalmi munka cí- f mén 1400 órát ledolgoznak a véd- \ nökségük alatt álló terchovai \ EFSZ-ben és az új tejüzem építé- \ sénél. f Röviden <► Harminc hektárba hibridkukoricát vetnek a bolyiak, mert sokkal kifizetődőbb. Ez öt hektárral több, mint a tavalyi. • (pl) ♦ Tánccsoportot, énekkart és politikai kört alakítottak a Feledi Gépállomás fiataljai. Tervük: sorra látogatják majd a környékbeli szövetkezeteket. (pz) ♦ Javában folyik a tojásbegyűjtési verseny a galántai járásban. Élen halad a stefánikovoi EÉSZ, amely április közepén már a I0l,5 százaléknál tartott, ami az évi beadási kötelezettség teljesítését jelenti. Nyomon követi a galántai szövetkezet.,, (kf) oxHXjnoromcxxEiöacnamaa A terebesi szövetkezet tagjai gondosan áttanulmányozták a Mező- és Erdőgazdasági, valamint az Élelmiszeripari- és Felvásárlásügyi Megbízotti Hivatal felhívását a növényápolási munkák sikeres elvégzése érdekében. A taggyűlésen olyan határozatot hoztak, melynek valóra váltása előbbre viszi szövetkezetük fejlődését. Szép eredményt értek el az elmúlt éven a cukorrépatermesztésben. Az idén sem akarnak lemaradni. A felhívás alapján helyes gondozással átlagos 500 mázsás hektárhozamot akarnak elérni, egy hektáron pedig próbatermesztéssel ezer mázsás hektárhozamot. Talán hihetetlen szemmel nézünk erre a számra. Hogyan is csinálják ezt a terebesi szövetkezet tagjai? A válasz egészen egyszerű. Már ősszel gondosan előkészítették a talajt; a tavaszi vetésre. így agrotechnikai határidőben tették földbe a fehérarany magvát. Az említett magas hektárhozam elsősorban is helyes gondozással érhető eL Vállalták, hogy május 5-ig befejezik a sarabolást, amit minden késedelem nélkül teljesítettek is. A szövetkezet tagjai a növényápolási munkákat már saját gépeikkel végzik, ami nagyban elősegíti e munka mihamarabbi befejezését. A burgonya ültetését április végéig befejezték, ami legszebb válasz a fent említett felhívásra. Ügy mint a kukorica és a cukorrépa magasabb hektárhozamának elérése érdekében, a burgonyánál is mindent megtesznek a szövetkezet tagjai. Háromszor kapálják majd, gépi és kézi erővel. • A magas hektárhozam elérésénél nagy szerepet játszik a műtrágyázás is. Az említett szövetkezet tagjai a GTÁ segítségével terv szerint végzik ezt a munkát is. Meg kell jegyezni még, hogy a szövetkezetesek az esetleges szárazság bekövetkezése ellen öntözőberendezést állítottak 20 hektár cukorrépa tábla fölé. A terebesi szövetkezet tagjai felhívást intéztek a járás többi szövetkezeteihez, hogy kövessék példájukat. Reméljük, a jő példa követőkre talál. Bohus Nemcek, Kassa ősszel szántott, jó táperőben levő föld már kívánta a kapát. A sarabolás után szinte szemlátomást nőtt a répa, kezdődhetett a kézikapálás. Április 29-én, a királyhelmeci járásban elsőnek ezzel is végeztek, és május 11-én a saraboló-kapákkal már másodszor járhatta a traktor a cukorrépatáblát. A 62 ha kukorica sarabolását is megkezdték, mert nem szeretnének szégyent vallani a 37,5 mázsára tervezett szemeskukorica hektárhozammal. Jó a munkaerkölcs, minden szakaszon hibátlanul halad a munka. Nagy a bizakodás, hogy a második ötéves terv termelési mutatói a tojáson kívül (a tavaszon több mint 400 tyúk elpusztult) már ebben az évben minden szakaszon teljesítik, egyes termelési ágban, főképp a hústermelésben pedig még az 1965-re tervezett szintet is túlszárnyalják. Nem csoda tehát, hogy Magyarországról, a sátoraljaújhelyi járásból május 9-én a királyhelmeci járásba, baráti látogatásra és tapasztalatcserére érkezett küldöttség éppen a bodrogmezői EFSZ-be látogatott el. A baráti országból érkezett vendégek nemcsak a szép állatállományban, a gazdag termést ígérő termésben gyönyörködhettek, hanem arra is jó példát láthattak, hogy a közelmúltban alakult termelőszövetkezeteikben hogyan kell szervezni a termelést, hogy pár éven belül hasonló sikereket könyvelhessenek el. A felsoroltak után már természetes, hogy a bodrogmezői EFSZ tagjai Királyhelmecen a május elsejei felvonuláson az EFSZ-ek között a második helyen meneteltek - nagy reményektől duzzadó kebellel, büszkén és boldogan. .ti letet is DeieszamitjUK, aKKor a szántóterületnek megközelítőleg 50 %-án termelnek takarmányféléket. Hav pedig — a réteket és legelőket is beleszámítva — az összes földterületet veszszük alapul, akkor takarmányozási célokra a mezőgazdasági földterületnek körülbelül 65 °/o-át használják. És ebben még nincs benne a 60 ha tavaszi árpa, mert azt mind sörárpának akarják átadni, és a visszakapott takarmányárpávai még növekedik majd a szemestakarmányok mennyisége. A bodrogmezői EFSZ-ben elég sokan akadtak olyanok, akik eddig lekicsinyelték a növénytermesztést, szidták a szövetkezet mezőgazdászát, amiért mindenáron a növénytermesztésre, s a föld talajerejének fokozására helyezte a fősúlyt. Az ilyenek az állattenyésztésre úgy néztek, mint a szövetkezet pénzbányájára. De azt már szem elől tévesztették, hogy körülbelül 1,85 koronába került még az 1958- as évben is egy-egy liter tej kitermelése. Mégpedig azért, mert az állatállomány számszerű növelése nem járt együtt a takarmánytermelés fokozá sával, ugyanakkor az állattenyésztési normák sem a gazdaságosságból indultak ki. Mert, ha átlagosan csak 1,40 koronát kaptak egy-egy liter tejért, akkor az állattenyésztés, illetve a tejtermelés csak úgy lehetett rentábilis, ha jóval az állami felvásárlási áron alul számították a kitermelt takarmányokat. A világosság kedvéért ide kívánkozik még az is, hogy éppen a gazdálkodás helyes irányának megválasztása — melyet az EFSZ-ek IV. lcongreszszusa is teljes mértékben igazolt - tette lehetővé, hogy már az 1959-e évre olyan célt tűzhessenek magul elé, hogy 1 ha mezőgazdasági földte rületre marhahúsból 46, sertéshúsbó pedig 150 kg-ot termeljenek. Barom fihúsból nem sokat terveztek, dr érdemes megjegyezni, hogy már május 10-ig 400 levágásra alkalmas idei csirkét értékesítettek. A baromfitenyésztéstől félök meggyőzésére hadd mondjam el, hogy több mint 20 koronás átlagárban értékesítették a 8,60 koronás vásárlási és tenyésztési költségekkel felnevelt csirkéket. Marhahúsból pedig már körülbelül augusztusban elérik az előirányzott hústermelést és az év végéig előreláthatólag 60 kg-os termelést mutathatnak ki. Hogy egy konkrét dologgal is igazoljuk az állítást: az elmúlt napokban a szövetkezet 10 db egyéves tinót adott át a közellátásnak 4 mázsát meghaladó átlagsúlyban és a napokban hasonló súlyban újabb szállítmányt indítanak az állomásra. Ez azt jelenti, hogy a bodrogmezői EFSZ nem lapul már a közepesek között hanem gazdasági téren az élvonalba tör. És ne higgyük, hogy a következetes munkával megteremtett gazdaság: erősödésnek csupán gazdasági oldala van. Cseppel sem kisebb a politikai hatóereje. Vegyünk egy tényt: a szövetkezet a múlt évi 25 ha-ral szemben az idén 33 ha-on termel cukorrépát idejében, jól előkészített földbe vetették a magot. Dicséret érte — a szövetkezet tagsága vállalta, hogy a cukorrépa első kapálásét május elsejéig befejezi. (Tegyük hozzá, hogy a Csallóközhöz viszonyítva Bodrogközben csak 15—20 nappal később kezd hetik a vetést.) A sorok még olyan hiányosan látszottak, hogy csak nehezen sikerült hibátlanul irányítani a traktort. De az A'A******A'AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA**** **-**~***-*^Hr*-**-****j 14 nap alatt 14 új EFSZ z 1959. április 21-e és május 5-e között eltelt két hét alatt Szlovákia területén 14 új EFSZ alakult. Ebből az eperjesi kerületben 6 a besztercebányai kerületben 4, a kassal, zsolnai és a nyitrai .erőietekben pedig egy-egy szövetkezet, Az új EFSZ-ekbe 1329. a meglévőkbe pedig 2407 tag lépett összesen 15 350 ha mezőgazdasági földterülettel. Ezzel Szlovákia területén az EFSZ-ek száma 2556, melynek területe 1 608 959 hektár. A szocialista szektor így 1 933 065 hektáron gazdálkodik, amely Szlovákia földterületének 69,6 százaléka. (rn) A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Reményteljes jövő — Túlteljesítik a terv^zptt termelési mutatókat — Hidászaink alapos felkészültségről tettek tanúságot a bratislavai katonai díszszemlén.
