Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-01-14 / 4. szám
1959. január 14. VIRÁGZÓ MEZÖGAZDASÄG 11 Zöld aranyunk: a KOMLÓ Nyáridőben, meleg tikkasztó napokon jóleső érzéssel kortyolgatjuk a habos sört, mely szomjunkat oltja, felfrissít, új eret nyújt a munkához. Ilyenkor hálatelten gondolunk iparunk eme gyártmányára és áldjuk a sörgyárakat. Annál kevesebbszer jut eszünkbe a sör alapanyaga, a komló. Igaz, Szlovákiában majdnem ismeretlen a termesztése. Leginkább a cseh országrészeken termelik, de az a mennyiség ma már nem bizonyul elegendőnek. Az életszínvonal emelkedésével többszörösére fokozódott a sörfogyasztás. Sörünk, illetve komlónk kiváló minősége országhatárainkon túl is tért hódított. Megállja helyét a világpiacokon, s bizony drága valutáért bármennyit eladhatnánk belőle. Pártunk XI. kongresszusa ennek tudatában tűzte elénk célul, hogy 1965-ig komlótermesztésünket kétszeresére kell emelni. Megbízotti Hivatal növénytermesztési főosztálya. A küldötteket K r a j m e r elvtárs, a megbízott helyettese tájékoztatta a komlótermesztés nemzetgazdasági jelentőségéről, szakszempontból pedig S I á v i k mérnök tartott beszámolót. Terv szerint 1965-ben Szlovákiában már 450 hektáron fogunk komlót termelni. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink nem idegenkednek termesztésétől, hiszen a komló szép jövedelmet eredményez. Telepítése a belterjes gazdálkodást segíti elő. Sörös elvtárs, a galántai járási pártbizottság titkára megjegyezte, hogy támogatja e növény termesztését, mert kis területről nagy összeget kaphatunk. Hiszen köztudomású, hogy hektáronként a közepes termés 30 — 40 000, de az első osztályú áru 70 000 koronát is jövedelmez. ■B!!9ü!£t!BBIiangigngi;Biaai!igMBBr:> Mi a különbség az égiháború, vihar, förgeteg és zivatar között? A magyar nép a villámlás és a mennydörgés (zivatar) fogalmát többféleképpen jelöli meg. Az égiháború elnevezés még a pogánykorbó! ered, s megtalálható a legegyszerűbb emberek szókincsében is. Főleg a hegyvidéki területek lakosai, (palócok,) matyók, székelyek) használják. A vihar szó a Dunántúlon használatos, de ez alatt már a villámlás és mennydörgés is értendő. A förgeteg, fergeteg és forgatag az alföldi ember szava, aki így .nevezi a jellegzetes nyári zivatarokat. Ami a villámot illeti, ezt a régiek szilárd testnek hitték, s innen ered az istennyila és a ménkű (mennykő) név. A dunántúli Göcsej község lakosai 16 „ménkűfajtát“ ismernek, s mindegyiknek más hatást tulajdonítanak (kénköves, lobogós, pántlikás, láncos, tüzes stb.). Általános összefoglaló név a zivatar, amely nem jelleget, hanem állapotot jelent. A tudomány élesen megkülönbözteti a vihart és a zivatart. Amíg a vihar alatt csupán erős szelet kell értenünk, a zivatar olyan záporeső, amelyet villámlás és égzengés kísér. ★ Kísérletek műesővel Észak-Katnerunban (Afrika) egy francia textilvállalat a Laguna völgyében műesővel folytatott kísérleteket. Egy katonai repülőgépet vettek ehhez igénybe, amely két napon át a felhők között cirkált és magnéziumklorid szétpermetezésével esőt sikerült előidéznie. A műeső 10 000 m2-es területet öntözött meg. Ezen a területen a textilvállalat gyapotot termesztett, amely a mesterséges esők hatására sokkal nagyobb hozamot adott, mint a szárazság sújtotta gyapotültetvények ★ Szövetkezetek Indiában Indiában a parasztság legfőbb jövedelmét a rizs, búza, köles, kukorica, hüvelyesek, cukornád és olajnövények termesztése biztosítja. Külkereskedelmi szempontból a gyapot, juta, kávé, tea és banán a legfontosabb. Az indiai mezőgazdaság virágzásának alapját egyébként a szövetkezeti mozgalom kiterebélyesedése képezi. Ez a mozgalom nem újkeletű, hiszen már 1950-ben 160 000 különböző jellegű szövetkezet működött Indiában. Ez a szám a legutóbbi időkig körülbelül 250 000 szövetkezetre emelkedett. A segíteni akarás szülte azt a gondolatot, hogy Szlovákiában is termeljünk komlót, hiszen egyes vidékeinken mind a talaj, mind az éghajlat megfelel a termesztés követelményeinek. Adataink igazolják, hogy Szlovákiában az 1930-as években számos helyen űzték a termesztését. S annak ellenére, hogy a minőség a kívánt szintet elérte, a burzsoá köztársaság monopóliumainak spekuláns terve 1939-ben felszámolta a komló termesztését. Ezek szerint tehát nem új, ismeretlen növényt kell meghonosítanunk, csupán a termesztés felújításáról és bővítéséről van szó. A közelmúltban e munkák megkezdése jegyében tartott „komlótermesztési napot“ Galántán a Mező- és Erdőgazdasági A legjobb hozamot (58 %-kal többet, mint a trágyázatlan parcella) a nitrogénnel, foszforral és káliummal egyaránt megtrágyázott 8-as parcella adta, de itt a legaranyosabb a talajban visszahagyott tápanyagok mennyisége is. Egyébként ha a táblázat adatait összehasonlítjuk, sok érdekes megfigyelést tehetünk. Sajnos, a fehérjetartalom megállapítására nem végeztünk vizsgálatot, de annyit mindenesetre leszögezhetünk, A komlótermesztés további előnye, hogy munkálatainak dandárja, a termés betakarítása a mezőgazdaság ún. holtszezonjára esik, vagyis aratás után történik. Igaz, sok munkáskezet igényei, de egyes szövetkezetekben, mint Alsószéli, Nádszeg, Kosút, ebben nincs is hiány. A komló telepítéséhez szükséges eszközök beszerzése elég nagy kiadással jár. Államunk azonban segély és hosszú lejáratú hitel adásával segíti a termelni szándékozó gazdaságokat. Nincs hát akadálya annak, hogy a komlótermesztést rövid idő alatt megkétszerezzük. Amint a cukorrépa fehér aranyunk, a komló legyen országunk zöld aranya. SÁNDOR GÁBOR »■ww« hogy a nitrogénnel trágyázott parcella termése magas fehérjetartalma miatt sörgyártásra alkalmatlan. Kétségtelenül hasznos volt a kísérlet, s ismét bebizonyosodott, hogy a műtrágyázás csupán akkor emeli gazdaságosan a hozamot, ha ismerjük a növény tápanyagigényeit és a talaj tápanyagtartalmát. Huszti Elemér, mezőgazdász (Tornaija)
