Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-01-14 / 4. szám
10 VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 1959. január 7. A műtrágyák termésfokozó hatása 25 milligramm felvehető foszfort és 12 milligramm káliumot tartalmazott, tehát a föld foszforban gazdagnak, káliumban szegénynek bizonyult. A műtrágyaada-A 2-es parcella nitrogént kapott, aminek hatására a növényzet buján fejlődőt«, de gyöngén bokrosodon gokat 25 mázsás hektárhozam figyelem - bevételével állapították meg, s a műtrágyát vetéskor kézzel, egyenletesen hintették szét a parcellákra. Miután a talaj nedves volt, az árpa gyorsan kikelt; a növénysűrűség m2-ként 360 tövet tett ki. Az áprilisi és főleg májusi felmelegedés meggyorsította a bokrosodást, s a különböző parcellákon most már egyre szembetűnőbb lett az eltérés. A trágyázatlan 1. parcellán (ellenőrző kisparcella) a növényzet gyenge fejlődést és gyenge bokrosodást, a nitrogénnel trágyázott 2. parcellán dús levélzetet és gyenge bokrosodást mutatott. Legszebben a 8-as parcella festett, amely mind a három trágyát megkapta, s ahol az árpa nemcsak buján fejlődött, hanem jól is bokrosodott. Később a növényzet elgyomosodott, fóként az acat (gorgony) harapózott el közötte, de a Dikotex segített a bajon. Az ezt követőleg előforduló vetésfehérítő bogár nem okozott jelentékenyebb kárt, mivel a Dynocid-porozó hatásos szernek mutatkozott. További megfigyelések szerint a nitrogénnel trágyázott parcellák növényzete bujább volt és mélyzöld színével tűnt ki, míg a foszforral és káliummal ellátott növényzet visszamaradt a fejlődésben és zöld színe sárgás árnyalatot vett föl. A kalászhányás és érés a 3-as (foszfor), a 4-es (kálium), valamint a 7-es (foszfor és kálium) parcellákon pár nappal korábban kezdődött, majd az 1-es (trágyázatlan) és a 8-as (nitrogén, foszfor és kálium) parcellákon folytatódott, s a nitrogénnel trágyázott 2'-es parcellán ért véget. A júniusi esők minden parcellán gyenge lehajlást, a nitrogénnel trágyázott parcellán pedig enyhe megdűlést okoztak, majd a hónap végén lezúduló zápor is a nitrogénnel ellátott növényzetet döntötte meg legerősebben. Az aratást a .szövetkezeti tagok kézi kaszával végezték, mert gépet az apró parcellákon nem használhattak. A termést parcellánként külön-külön csépelték ki és értékelték, s a hozamot hektárátlagra számították át. A kísérleti adatokat e következő táblázat részletezi: A 8-as parcellán a nitrogén, foszfor és kálium hatására mind fejlődés, mind a bokrosodás jó volt WXűvétwifJi me p Terméseredményeink fokozása megköveteli, hogy nagyobb gondot fordítsunk a növények által felhasznált tápanyagok pótlására. Tekintettel az istállótrágya még mindig szűkös készleteire, a talaj tápanyagait műtrágyákkal kell kiegészítenünk. Amikor műtrágyázunk, sohase feledkezzünk meg a növény tápanyagszükségleteinek és a talaj tápanyagtartalmának megállapításáról. Ennek fontosságát bizonyítja az a kísérlet is, amelyet az elmúlt évben a harkácsi szövetkezetben végeztek. ~ A kísérlet tavaszi árpával a „Kenderföld“ nevű parcellán történt, amelynek középkötött barnaföldje vetés előtt 6 pH értékű (gyengén savanyú) kémhatást mutatott. A burgonya mint elővetemény istállótrágyát kapott, s betakarítását idejében jó minőségű őszi mélyszántás követte. Tavasszal a rendkívül esős és hűvös idő miatt az árpa vetésére csak április 11-én került sor. A kis parcellákra (egyenként 2 ár) fogatos vetőgéppel szórták ki a Szlovák 802-es fajtájú magot, amelyet a szövetkezet az előző esztendőben termesztett. Vizsgálati adatok szerint a talaj 100 grammonként A trágyázatlan 1-es parcellán a növény fejlődése és bokrosodása egyaránt gyenge volt r. z. o. ü. u. *. Termelési mutatók ----------------------------------------------------------------------------______________________________________________________________számú kísérleti p a r c e 11 a_________________________ Felhasznált műtrágya ha-onként (kg) Osztravai salétrom < t ■, i ■ t-3 175 — M 175 175 175 Ssj Szuperfoszfát . § * i » * i Eí! t-s 200 —' 200 — 200 200 40 °/o-os kálisó . , . . i ■ j t-J tH 225_______j-_______225_______225 225 Hozam ha-onként (q) Szemtermés , . ä . s , , 18,83 26,66 20,55 21,66 27 27,83 23,66 30,16 Szalma . . * . . 5 , « 33,66 67,83 39,5 39,83 57________53________43,33 55,83 Hozamemelkedés (%) Szemtermés { t s . a ■ ■ E3 41 10 15 42 48 26 58 Szalma ••« •iiííi ED 100 17 17 69 56 27 59 Az árpa hektolitersúlya (kg » i : 67,7 66,65 66,65 67,4 64,6 67 67,9 67,5 Talajkémhatás (pH) . i . i t 5,8 6,2 6,5_______<13________<13_______<12_______64_______<14_____ Visszamaradt tápanyagok (milligramm) a talaj 100 grammjaként Nitrogén , f t , , , g , 4,18 18,2 25,2' 22,86 22,86 20,53 25,2 30,1 Foszfor 11,5 11,5 20 16,5 18,8 11 12,5 18,6 Kálium . 7 7,7 7 9__________7,5 11 __8 8,5_____ Tiszta jövedelem ha-onként (Kés) . 810,-1 1270,—’ 730, —’ 844,rä 1110,— 1157,— 825,—. 1350,—.
