Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-04-26 / 33. szám
4 \fzab~ad Földműves 1959. április 25. A bűcsi szövetkezeti klub munkájáról Elsők az öntudatos szövetkezeti parasztság kinevelésében A bűcsi szövetkezeti klub kívülről még az utolsó simításokra vár, — Hát, itt van a szövetkezeti munkaiskola ... meg a pártiskola! Kell a szakmai nevelés, a szakképzett tagság, de a szaktudást is csak akkor tudják eredményesen, célszerűen felhasználni, ha az politikai tisztánlátással párosul. Nem elég tehát csupán a párttagok és tagjelöltek politikai nevelése, hiszen a nőbizottság, a CSEMADOK, a CSISZ és a többi tömegszervezet előtt ugyanaz a feladat áll— politikai téren is nevelni tagjaikat. És ha ezek a szervezetek az EFSZ keretén belül működnek, akkor a szövetkezet vezetőségének elsőrendű feladata e kérdés megoldása. Hogyha ezt eléri majd a bűcsi szövetkezet, akkor gyorsul meg igazán felemelkedésük üteme. Akkor lesz magasabb a fejési átlag, a zöldségesből nyert jövedelem, s akkor lesz igazán jó a szövetkezeti klub munkája is, ha teljesíti hivatását, — újjáformálja az EFSZ tagjait. Mert eddig is formálta, de lassan. A lassú tempó pedig nem illik a búcsiakhoz. A szakmai képzés, televízió, sakk, meg az énekkar, tánccsoport akkor válik _ a művelődés igazi eszközévé, ha politikai tisztánlátással párosul. Sokat tettek idáig is, de éppen ezért igényesek lehetünk velük szemben. Tegyenek Milyen jó is ezeknek a búcsiaknak — fogja el az embert egy kis irigység, ha a hatalmas szövetkezeti klubra néz, melyben a színpadtól kezdve a moziig, a könyvtár, társalgó, asztalitenisz — minden megtalálható. Még a körzeti orvos rendelője is helyet kapott benne. Hiszen az egészségügyi szolgálat is a kultúrához tartozik! De a búcsiak saját maguk is tudják, hogy bizony még nem sok helyen dicsekedhetnek ilyen klubbal Ezért is igyekeznek helytállni és megmutatni, hogy ők többre képesek mint azok, akik klub dolgában szűkölködnek. Meri szó ami szó, — s CSISZ csak azóta működik, mióta a klub tanácsa vett« kezébe az irányítását. A CSEMADOK is azóta mozoc könnyebben, mióta az anyagi gondok áthárultak a szövetkezetre. Mert nem sajnálják a pénzt a kultúrától, az biztos. Már az is erről tanúskodik, hogy két év alatt felépült önsegélyezéssei a klub. S hogy szívügyük, az idei beruházások is tanúsítják. 40 ezer koronát szánnak a belső berendezésekre, díszletekre, 20 ezret a filmre. 3 ezer koronáért szakkönyveket vesznek, s 2200 könyves könyvtárukat 3600-ra bővítik. Az a baj, hogy nem kímélik a fiatalok a klubot - mondja Retkes elvtárs, a szövetkezet könyvelője, aki lelkes CSEMADOK tag is. — Nem úgy általában értem, ezek csak egyesek — mentegeti a többit — hiszen van, aki éjjel-nappal őrizné a szövetkezet művelődési otthonát. Ilyen Papp Ilonka is, aki már kora délután a színpadot mossa. — Ne legyen poros, így jobb lesz a szereplőknek, — mondja — mert most mutatjuk be először Lovicsek Béla „Húsz év után“ című drámáját. — Régi CSEMADOK-tag vagyok én, — folytatja. — Már akkor is játszottam, amikor az iskolában próbáltunk kicsi színpadon, szűk teremben mutattuk be a színdarabokat. Akkor ótször-hatszor eljátszottuk, hogy mindenki megnézhesse, olyan kicsi volt a terem. Most? Az egész falu befér egyszerre. Reflek- Papp Ilonka torok, jó világítás, — öröm játszani! Öröm — igen, ezt tartja minden tömegszervezet Búcson. Pedig az igazat megvallva — először zúgolódtak, mérgelődtek. — Hogyan leszünk ebben a klubban? Minek a tömegszervezet, ha „egyesítik“ őket? Biztosan, csak a CSEMADOK működik majd! Aztán, amikor ismertették a klub szervezését, megnyugodtak, öttagú tanács irányítja a szövetkezeti klubot, mely a szövetkezet vezetőségének felügyelete alatt áll. A tanács — Török elvtárs vezetésével — tervet dolgoz ki, melybe belefoglalja a tömegszervezetek munkáját, s az előadásokat, kultúresteket úgy rendezi, hogy a falu kultúréletének folyamatosságát biztosítsa. Hogy nem érvényesülhetnek? Több a munkájuk, mint azelőtt. Minden este program van a klubban. Bekapcsolódott a CSISZ, felrázzák a nőszövetséget is. A szövetkezeti tagoké a klub, azt akarják, hogy ha lábrasegítették a tömegszervezeteket, most azok is segítsék az EFSZ-t. A búcsi asszonyok nem szívesen dolgoznak a szövetkezetben, gondolják, hogy férjük jól keres, abból is szépen lehet élni. Azért hívják segítségül a nöszövetséget, magyarázza meg az asszonyoknak, hogy az állattenyésztésben szükség lesz rájuk is, és sok olyan munkaszakasza van a szövetkezetnek, mely nélkülözi a női munkaerőt. Biztos, hogy erre nem elég egy gyűlés, még kettő sem. Jó lenne, ha érdekkörök segítségével hoznák közelebb egymáshoz és a szövetkezethez az asszonyokat, ha politikai fejlődésükről is gondoskodnának. A szövetkezet minden fiatalja — több mint kétszázan — CSEMADOK tag is. Játszanak, énekelnek, táncolnak szívesen. A könyvtárat is látogatják az öregebbelül már minden készen várja gazdáit — a szövetkezeteseket. heverővei. A szobának ezt a két részét házi bár választja el egymástól. A lenti képen könyvszekrény ugyanabban a szobában, az előtérben hely szellemi munkához. Felette modern fémlámpa. ===^ A rózsahegyi „Stavremeslo“ szövetkezet Pozsonyban újfajta csinos és praktikus támlásszéket állít ki. Ennek a fonott széknek az az előnye, hogy kényelmesen lehet benne ülni, ugyanis a fonott rész szabadon van a fémkerethez erősítve, s így különféleképpen állítható. A támlásszék bútordarabnak is megfelel, nyáron pedig kerti nyugágyként használható. Fonott része vasalásnál ruhakosárként szolgálhat. Ara nem haladja meg a 200 koronát. ízléses lakás berendezését. Valamenynyi bútordarab világosszínű és csinos formájú Első képünk egy lakószobát ábrázol. Baloldalt a háttérben ebédlő-A magyar parasztapostol „Mikor a magyar parasztapostol, Táncsics Mihály az ország nyilvánossága előtt felszólalt és földosztást követelt - tudván, hogy a parasztság teljes mértékben csak akkor fog részt venni a szabadságharcban, ha úgy érzi, hogy általa maga is szabad lesz —, lehurrogták. Pedig ő értette meg először a föld és a haza összefüggését.“ így ír róla Révai József: „Neki, és nem Kossuthnak volt igaza, aki így torkolta le: — Ne a legelőről vitatkozzék, amikor a haza van veszedelemben. — Pedig a legelő és a hold — földek száma volt 1848-ban az a kérdés, amelyen eldőlt, vajon sikerül-e meggyőzni a magyar parasztságot arról, hogy a szabadságharc az ő Ugye is, mert a haza az övé is. Táncsics szocialista nézetei korántsem voltak kiforrottak, mégis a szabadságharc előtt, alatt és után is, ő volt az első politikus, aki a hazafiság lelkes görögtüzében a dolgozó nép igazi jogaiért szállt síkra. Acsteszéren született 1799. április 21-én. Jobbágycsaládból származott. Kitartó munkával takács-legénnyé küzdötte fel magát. Később beiratkozott a budai preparandiába. Tanulmányait Kecskeméten, majd Nyitrán végezte. Bebarangolta, bejárta az egész országot és megismerte, látta a magyar jobbágyság szomorú helyzetét. Radikális nézetei miatt, melyben földet és jogot kért a jobbágyságnak, parasztságnak, börtönbe zárták. Csak a szabadságharc lelkes fiataljai szabadították ki. Azonban politikai nézetei ekkor sem érvényesülhettek. A forradalom bukása után sokáig bujdosott, majd elfogták sé ismét börtönbe zárták. A sok szenvedés megviselte, melynek következtében megvakult. 1884-ben, 85 éves korában halt meg Budapesten. Ady endre: | £m/ékezés Táncsics Mihályra Kend volt, Táncsics Mihály, Ami kora lelkünk Atilla ugarján, Táblabírók földjén, Szenvedő szerelmünk. Kendet ostorozták, Kutya se becsülte. Mert kend senki se volt, Mindenkiért hevült. Paraszt-anya szülte. Kendnek sok fájdalmát Szívesen fájlaljuk, S e fájó országban Kendnek ős szerepét Szívesen vállaljuk. Kend bizony elporladt, De mink, akik élünk: Vagyunk bizalommal, Vagyunk új Táncsicsok S miként kend, remélünk. Kend új rendet akart: Mindenkit szeretni. Mi más rendre vágyunk: Vagy igaz világ lesz, Vagy nem lesz itt semmi. Kendet azért mégis Áldjuk mint egy szentet. Istenünk: az Eszme, Haló porában is Áldja-verje kendet. Tavaszi filmfestivál Gűtán A gútai Népművelödési Otthon dolgozói a Csehszlovák Film és a Rol'nícke Noviny segítségével tavaszi filmfesztivált rendezett Gútán, hogy a falu lakosaihoz közelebb vigye a filmművészetet s megismertesse a színészeket a közönséggel. Habár ez a fesztivál sikeres volt, a lakosság mégsem távozott teljesen elégedetten. Délután mezőgazdasági filmeket vetítettek előadással egybekötve. Gyermekek részére bemutatták „A fehér hegyek tükrében" című német ifjúsági sportfilmet. Este Az utolsó visszatérés című szlovák filmben gyönyörködhetett a nézőközönség. Sajnos, csalódás érte őket, mert amit TUDJA-E?... ... hogy ha az ember eléri a hetven éves életkort, ebből az időből körülbelül 23 évet töltött el alvással, 18 évet beszélgetéssel és hat évet evéssel? ... hogy az ernyőt már néhány évezred élőt ismerték Kínában? Onnan terjedt el használata Indiába és más keleti országokba és jóidéig az előkelőség jelképe volt. Európába az első ernyőket portugálok hozták be Indiából és az ottani minták szerint készültek Franciaországban. legjobban akartak, hogy megismerjék a szereplőket, Chudíkot és J. Tucná- Lukesovát — ez a kívánság nem teljesült. A szereplő színészek nem jöttek el Gútára. E hiányosság ellenére is hasznos és tanulságos volt ez a filmfesztivál. Az emberek megérezték, hogy a film értük van s nekik is van beleszólásuk ebbe a sokáig titokzatosnak hitt művészetbe. Mernek bírálni és állandóan fejlődik igényességük. Reméljük, a legközelebbi filmfesztiválon nemcsak a filmekkel, hanem a művészekkel is közelibb kapcsolatba kerülnek. Juhász Árpád, Gúta ... hogy a moszkvai Lenin-könyvtárban 20 millió, százhatvan különböző nyelvű nyomdai terméket őriz-' nek. Ez a világ legnagyobb könyvtára — a könyvespolcok összhossza 220 kilométer? ... hogy az ember haja szála szilárdabb az ólomnál, a cinknél, az alumíniumnál és a réznél — szilárdságban rögtön a vas, a bronz és az acél után következik? ... hogy a legrégibb, mai napig megmaradt hangszerek a hárfa és a furulya — 6000 évesek és a régi Egyiptomból származnak ? ... hogy az első fényképet Oroszországban 1840-ben készítették? A férfinek, akit lefényképeztek, húsz percig kellett mozdulatlanul ülnie. bekkel együtt szorgalmasan. Van Is dolga minden vasárnap Varga Mihálynak, mikor a traktorkormányt felcseréli könyvkölcsönző füzettel. Olyan zsúfolt a könyvtári szoba, hogy azon gondolkoznak, — még nagyobbra kellet volna építeni a klubot. De ez csak amolyan tréfás megjegyzés, mert elég az, van ebben is mit csinálni. Ki is használják, dolgoznak szorgalmasan. A kultúrmunkával nincs semmi baj. Megy, mint a karika csapás. Másban botlott meg a szemem - Hogy állnak a politikai nevelés sei? még többet. Elsők voltak a klub építésében —, legyenek elsők az öntudatos szövetkezeti parasztság kinevelésében is! Harasztiné M. E. A modern lakás Szombaton, április 18-án nyílt meg Pozsonyban „a modern lakás“ kiállítás, jsaelyen bemutatják a korszerű, sarok látható, elől kényelmes pihenősarok társalgó asztalkával, két kényelmes karosszékkel és széthúzható
