Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-04-12 / 29. szám

1959. április 12. \JxaU-ad Földműves 3 Hasznos munka a szenei GTÁ-on Mint a legtöbb GTá dolgozói a szenciek is a kapások vetésén fára­doznak. Főleg nagy súlyt helyeznek a kukorica földbevetésének módsze­rére. Hogy mennyiben készültek fel erre a műveletre, készséggel ad fel­világosítást Jaciansky Pál, a GIÄ munkairányítója. — Teljesen felkészülve vártuk a tavaszt. Csak némi változás történt és ezért van az, hogy javítórészle­geinken még most is a TVD-6 jelzésű négyzetbeveto gépek körül szorgos­­kodnak az emberek. Ugyanis — foly­tatja tovább - tanácsot kaptunk arravonatkozólag, hogy kisebb átala­kítással gazdaságosabbá tehetjük a gép munkáját. , Hogy mennyiben, arra Kiss Károly, a javítócsoport vezetője adja meg a választ. — Ezekhez a gépekhez munkaköz­ben 5 — 6 emberre volt szükség. Az újítás következtében ugyanezt a fel­adatot elvégzi a traktoros és a gép­kezelő, mindössze két ember. A cseh­országi szerelők tanácsa alapján átalakítást végzünk a gépeken. A gép baloldalára bütyökfogó automatát sze­relünk, ami tükörképe a jobboldali­nak A drótfeszítöállomáson is vál­tozást eszközlünk, amennyiben a dob a vezérlöhuzallal együtt a gépre lesz szerelve és nem kell áthelyezni egyik helyről a másikra. Az ehhez szüksé­ges alkatrészeket — bővíti még ki — szintén Csehországból kaptuk. Az egésznek a lényege, hogy mun­­kaerömegtakarításról, tehát gazdasá­gosabb termelésről van szó. Egyesek véleménye szerint ezzel az átalakí­tott géppel pedig sokkal pontosabb munkát is lehet végezni, mint az eddigiekkel. Bár a GTÁ dolgozói csak április elején kezdték meg a 21 ültetőgép átalakítását (amelynek nagyobbrésze már szövetkezeti tulajdon) a tervek szerint április 15-ig befejezik a mun­kát. Tehát a fáradságot nem ismerő szerelők, mint Kiss Károly, Sándor Dezső, Filipovic Imre és Szakái Fló­rián — elfogulás nélkül állíthatjuk — megérdemlik a dicséretet. Ök elkö­vettek mindent, ami tőlük telt. Most már az EFSZ-eken múlik, h*gy gazdaságosabbá tegyék munká­júikat. Itt az alkalom, hogy kihasz­nálják saját gépeiket. Felmérhetetlen előnyt jelent a ku­korica négyzetes-fészkes ültetése már csak azért is, mert a fárasztó, gerincsorvasztó emberi kapálást fel­válthatja a gépi megművelés. Mint ismeretes a négyzetes-fészkes vetési módszer lehetővé teszi a kukorica sorközeinek kultivátorral való műve­lését nemcsak hosszában és kereszt­ben, hanem a fészkek sakktáblaszeru elhelyezése folytán még az átló irá­nyában is. Az alacsony termelési költség következtében így könnyen megvalósítható a többszöri kapálás, azaz a magasabb hektárhozam el­érése. Ezt a műveletet a járás majd­nem minden szövetkezete önállóan elvégezhetné. Csakhogy erre már most kellene gondolni, amíg időben van. Mert igazán nem kielégítő, hogy a 2600 hektár területre szánt kuko-A bősi EFSZ fiataljainak meliorációs csoportja szorgalmasan dolgozik a Bős —Baka közötti csatorna építésénél. A negyedik csoportot Sloboda Imre szövetkezetes vezeti. Foto: Vydareny rlcának csupán az egyharmadát akar­ják négyzetesen vetni. Szövetkezeti klubot létesítenek Ajnócskőn Talán félünk az évszázados hagyo­mány — a sorbavetés megszünteté­sétől? Talán nem előnyösebb az új módszer elfogadása? Erről beszéljenek a tények. Az vi­tathatatlan, hogy a szövetkezet tu­lajdonában levő traktorok és eszkö­zök felhasználásával megkíméljük az embert és ugyanakkor sokkalta ol­csóbb a területegységre számított termelési költség, mint a kézi munka esetében. Az egészet összegezve úgy is mondhatnánk, hogy a saját gépek jó kihasználása folytán kisebb fárad­sággal nagyobb anyagi bevételre te­hetnek szert a járás szövetkezetei, s a felszabadult munkaerőt a terme­lés más szakaszán állíthatják a gaz­daságosabb termelés szolgálatába. Vegyenek példát az EFSZ-ek ve­zetői a GTÄ munkásaitól. Törekedje­nek a gazdaságos és előnyösebb ter­melési módszerekre. Sz. K. Hej, mi lenne. .. .ha több jó minőségű takarmá­nyunk lenne - sóhajtoznak a galántai EFSZ állatgondozói. Most sem égbe­kiáltó ugyan a veszély a tejhozam körül, mert 6 literről hol feljebb hol lejjebb ingadozik, De igazán mégis mi lenne, ha annyi és olyan takarmány lenne, amilyen után az állatgondozók sóvárognak. — Legkevesebb 8 literes napi tej­hozam — fogadkoznak a fejők. Nézegetem a takarmányt. A lucerna nagyobb részét mintha szurokba már­tották volna. Ha az emberi ételekhez akarnám hasonlítani, akkor azt mon­danám, hogy hiányzik belőle a fűszer s a vitamin, amelyet kilúgoztak a ké­szítésnél. A siló mintha csak pótolni akarná az előbbi hiányosságokat, még a megengedettnél is több ecet savat szedett magába. Igaz ugyan, hogy nem öt illeti érte a „dicséret", hanem azo­kat, akik gondoskodtak róla, hogy ne fedjék le időben. A kukorica szára se akart lemarad­ni, a penésszel szövetkezett. No, de ki ne hagyjam! Van (vagy már tán csak volt) egy kisebb kazal olyan lucerná­juk is, amelyikkel a borjak kényes-Habár Ajnácskőt sok fiatal lakja, az EFSZ-ben mégis fehér holló egy-Juhaniák Emil és Vetrák Jóska munkaközben is az új klubban való szórakozást tervezgetik egy ifjú tag. Igaz ugyan, hogy vigasz­taló körülmény az, hogy akik mégis a közöst választották munkahelyül. kednek Az renden jóformán még har­matot sem kapott, de olyan „ideje­korán" lekaszálták, hogy a borjak majd megfulladnak a levélmentes „puha“ lucernakórötól. Persze nem megy kárba az a lu­cerna még akkor sem, ha a borjak sztrájkolnak a fogyasztásával, mert lovak is vannak ám Galántán. Azok 3 kg abrakot kapnak naponta, no meg annyi lucernaszénát mintha legalábbis 10 liter tejet fejnének naponként a pejkók darabjától. Ezekutcn már hiszi a pici a hat­literes tejhozamot. — Pedig úgy van —bólogatnak bi­­zonygatásul. Es mert kételkedni mer­tem, bevallották, hogy valamicske etethető takarmányuk mégis csak van. Csehországban vásároltak szénát. Nem azért, mert jutányos áron adták, ha­nem azért, hogy pótolják azt, amit a saját határukban ki nem termeltek, no meg azt ami „igyekezetük" következ­tében jutott el az enyészetig, illetve az emészhetetlenségig. Hát így áll a dolog, a galántai szö­­vetkezetesek ilyen „messzemenően" gondoskodtak a takarmányról. Es (nem túlzás) jó lesz vigyázni! mert már bokán felül ér a lucerna. És mi lesz ha a galántai receptet mások is eltanulják? János bácsi példában, szorgalomban nem szűköl­ködnek. Ilyen két szorgalmas fiatal Juhaniak Emil és Vetrák Jóska Min­őig ott találhatók meg ahol a leg­nagyobb szükség van rájuk. Juhaniak Emil pedig még a tömegszervezeti munkákban is tevékenykedik. A helyi HESZ megalapító tagja és a CSISZ- ben is aktívan dolgozik.- Régi vágyunk teljesül azzal, hogy végre sikerül a községben klubot léte­síteni —, mondják. A helyiség kérdése hamarosan meg­oldódik és Pál Gyula elvtárs, a helyi művelődési otthon vezetője, megígér­te, hogy televíziós készülékkel sze­relik fel az új klubot. A könyvtárat is itt helyezik el, hogy a fiatalok egy helyen találják meg mindazt, ami a szórakozásukhoz szükséges. A helyi nemzeti bizottságon a sör, hogy minél előbb kiadja az igényelt helyiséget és ezzel fellendítse Ajnács­­kö kulturális életét. Hiszen az új klubnak nemcsak Juhaniák Emil és .Vetrák Jóska, e két szorgalmas szö­vetkezeti tag, hanem Ajnácskö min­den fiatal dolgozója igazán örül. Ha a fiatalok kulturális igényeinek a le­hetőség keretein belül a lehető leg­jobban eleget tesznek, fokozzák a va­lószínűségét annak, hogy az ajnácskci szövetkezetben nem lesz fehér holló a fiatal szövetkezeti tag. —öcs Az afnácsköi EFSZ a tavaszi munkák végzése mellett nem feledkezik meg az építkezésről sem. — Képünkön az EFSZ építkezési csoportja az új 4ÖÜ férőhelyes hizlalda építkezéséhez a vizet vezeti ★ ★ ★ • A Fehér-Kárpátokhoz tartozó Ja­vorina hegység lábánál fekvő közsé­gek (Lubina, Besáca és Horka) rriező­­gazdásagi dolgozói augusztusig 3 me­liorációs szövetkezetei alakítanak, melynek segítségével még az idén 670 hektárnyi mocsaras területet le­csapolnak, s tesznek ezáltal termé­kenyebbé. (sp) ® A Komáromi Steiner Gábor Hajó­gyár dolgozói ünnepélyes keretek között felavatták a Szovjetunió szá­mára készült századik hajót. A har­madik ötéves terv éveiben 120 hüto­­hajót építenek a Szovjetunió részére. A kis Krái’ová nagy követőkre vár Besztercebányától pár kilométerre, a lomha Garam partján szerénykedik Král'ová. Nem nagy a falu, kicsi a szövetkezet is és mégis országoshírű. Miért is emlegetik annyiszor ezt a falut ? Három évvel ezelőtt jártam itt. Akkor a szövetkezetnek még igen kevés gazdasági épülete volt. Gaucik elvtárs a gyönyörű tehénállományt egy régi a mai időknek nem megfe­lelő istállóban gondozta. De amint akkor beléptem az istállóba, első pil­lanatra meglepődtem. Ilyen szép teheneket még egy szövetkezetben sem láttam. Sokáig elbeszélgettünk Gaucik elvtárssal a duzzadt tőgyű tehenekről Megtudtam, hogy már régen foglalkozik tehéngondozással. Kovácik elvtárssal, a szövetkezet elnökével, úgy válogatta össze a szarvasmarhaállományt, mint galamb a búzát. Abban az évben tehenenként 3000 litert fejtek. Nagy szó volt ez három évvel ezelőtt, talán nem is akadt versenytársa Most kíváncsian néztem szét, mi történt három év óta. A TEJHOZAM TEHENENKÉNT ÉVENTE 5018 LITER A gazdasági udvar már nem a régi. Gyönyörű korszerű istálló épül. A szövetkezeti tagok nagyrésze kint a határban. A reggeli etetést is befe­jezték már, csak néhányan tesznek­­vesznek. Stefan Murgas a tehenek körül serénykedik, ő még rendet csi­nál, hogy a fejők tisztán találjanak mindent. Gaucik már elment tíz­óraizni. Sok élenjáró szövetkezetben jár­tunk már, akik versenyeznek a higié­niában, tisztaságban, de Král'ová még mindig a fénylő csillag. A tehenek tiszták, ápoltak, szinte ragyog a sző­rük. öröm járni ebben az istállóban. A trágya a függővasut csilléjéből egyenesen a pótkocsiba kerül és azonnal kiszállítják a határba, szarva­sokba. Olvassuk a tehenek fejcéduláját. A Zsemle 32. a Ruzena 26, a Julcsa 22, a Zorka 25, a Krasula pedig 53 liter tejet ad naponta. Stefan Murgasnak csak úgy ragyog a szeme, amikor mutatja a kiváló teheneket. A Krasu­­lát még meg is simogatja. Nem cso­da: ez az EFSZ gyöngye. A múlt év­ben 6600 liter tejet adott. ÉVI 5500 LITERES TEJHOZAMOT AKARNAK ELÉRNI A král'ovái szövetkezetesek nincse­nek megelégedve az elért eredmé­nyekkel. Igaz, hogy kötelezi őket a Munkaérdemrend, amit jó munkáju­kért kaptak. A szövetkezetek IV. kongresszusának tiszteletére vállal­ták, hogy évi 5500 literes tejhozamot érnek el tehenenként. Ahol ilyen szép az állomány, meg vagyunk róla győ­ződve, hogy ezt meg is valósítják. Takarmányalapjuk biztosítva van: zöld futószalag gondoskodik arról, hogy állandóan jó vitamin- és fehér­jedús takarmány álljon a tehenek rendelkezésére. Igaz, hogy szövetke­zetük kicsi: összesen csak 224 hek­táron gazdálkodnak és ebből 80 hek­tár a szántód Tehát van legelőjük, rétjük bőven. Szépek az eredményeik. Hogy csak egy példát említsünk: az árpát olyan helyre vetették, ahol sziklákat kellett robbantani, hogy későhb megművel­hessék. Mégis 35 mázsás hektárhoza­mot értek el. Mondanunk sem kell, hogy ez csúcseredmény a beszterce­bányai hegyek között. A réteket és legelőket gondozzák és így jó takar­mányt nyernek. Persze a terven felüli nagymennyiségű tejért sok abrakta­karmányt kapnak, ami szintén emeli takarmányalapjukat. De hát tehetnék ezt másutt is ... AZ ÖTÉVES TERVET MÁR TÚLTELJESÍTETTÉK A král'ovái EFSZ nemcsak azzal törődik, hogy a tehenenkénti tej­hozam emelkedjék, hanem hogy az ötéves tervben kitűzött termelési mutatókat is túlszárnyalja. Az egy hektárra eső termelés a következő­képpen oszlik: 789 liter tejet. 117 kg marhahúst, 90 kg sertéshúst és 555 darab tojást termeltek ki egy hektárra. A tyú­­konkénti tojáshozam 186 db évente. Nézzük csak meg közelebbről ezeket a számokat. Vegyük csak a tejterme­lést. A král'ovái szövetkezet több mint 700 liter tejet termelt egy hek­táron. Viszont száz és száz szövet­kezetünk — még az élenjárók is — a felét sem érik el. Ez azt jelenti, hogy a 224 hektáros EFSZ több tejet ter­mel, mint egy 500 hektáros. Ez pedig a belterjes gazdálkodás legszemlélte­­tóbb példaképe. Azt mondhatjuk, hogy a szövetkezet aranybányája a tehénállomány. Kovácik elvtársnak, a szövetkezet elnökének számítása sze­rint egy-egy tehén 900 koronát jö­vedelmez évente. Ha felszámítjuk a befektetett takarmányt és gondozást, akkor ennek a fele tiszta jövedelem. Ezért is emelkedett a munkaegység értéke 36 koronára. A hektáronkénti nyersbevétel: 5147 korona. Ha ebből levonjuk a kiadásokat 3156 korona tiszta jövedelmét kapunk. GAUCIK TEHÉNGONDOZÖ MAJD 60 EZER KORONÁT KAPOTT Gazdag a szövetkezet, gazdagok a tagok is. Minden gazdasági ág, akár a juhászat, kertészet, növendékállo­mány, tehenészet a szorgalmas em­berek munkájáról beszél. Meg is vannak elégedve. Riecan bacsa pél­dául a múlt évben 26 000 koronát ka­pott a munkaegységek után. Gaucik tehéngondozó pedig majdnem elérte a hatvanezret. Ján Filipko kocsis és lógondozó 26 440 koronát jussolt a múlt évben. Sorolhatnánk még a töb­bieket is, akik hasonló jutalomban részesültek. KÖVESSÜK A KRÄLOVÄIAKAT A král'ovái szövetkezetről sok szó esett már, hogy könnyű nekik, mert kicsi a szövetkezet. Van abban némi igazság, hogy egy kisebb szövetke­zetben lényegesen rövidebb idő alatt lehet beállítani a tehénállományt. De feltehetjük a kérdést, vajon miért nincs az élenjáró szövetkezetek többségében olyan jó tehénállomány, mint Král'ován. Egy tízéves szövet­kezetben a marhaállománynak a fele legalább már a král'ováiak szintjén lehetne. Merthisz takarmány van, ha nincs, az csak a szövetkezet bűne. A král'ováiak példája kötelez, hogy minden szövetkezet vezetősége ala­posan foglalkozzon a szarvasmarha­állomány megjavításával. Elsősorban is a takarmányalap biztosításával és a jő fajtehenek nevelésével. A král'ováiak megdöntötték azt a hamis „elméletet“, hogy a tejtermelés nem fizetődik ki. Mert hiszen látjuk, hogy a tehenekénti 9000 koronás jö­vedelemnek a fele tiszta haszon. Persze abban az esetben, ha csak 3 — 4 literes a tejhozam, nem beszél-, hetünk arról, hogy a tejtermelés ki­fizetődik. De hogy elérjük legalábbis a 2400 literes tejhozamot tehenen­ként, az csakis a szövetkezeti tagok­tól, a fejőktől függ. Bállá Jozief A Vétrovy na Tá­­borsku-i EFSZ már az 1958-as évben elérte néhány mu­tatóban az 1960-ra tervezett termelési szintet. A kiváló eredményekért el­nyerte a járási pártbizottság ván­dorzászlaját. — A jó munkaszervezés­nek köszönhetik, hogy a múlt évben az alapok teljes feltöltése mellett 26 koronát oszt­hattak minden munkaegységre. Amint képünkön láthatjuk, kiváló a szövetkezet tyúk állománya is, me­lyet Zdenka Sedivá gondoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom