Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-04-12 / 29. szám

A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1959. április 12. Ára 30 fillér X. évíolyam, 29. szám A csehszlovákiai magyar dolgozók bátran haladnak előre A 120 éves tfineci vasgyár hazánk egyik büszkesége a XI. kongresszus állal kitűzött úton Bratislavában a Kultúra és Pihenés Parkjának termében április 6-án és 7-én tartották a CSEMADOK VII. országos kongresszusát, melyet még ünnepélyesebbé tett az a tény, hogy a CSEMADOK csak néhány héttel ezelőtt töltötte be jennállásának 10. esztendejét. A teremben a díszemelvény mögött a következő jelszó volt látható: „A kulturális forradalom fejlesztésé­vel a szocializmus befejezéséért hazánkban". A kongresszuson 400 küldött és vendég vett részt. Szlovákia Kommunista Pártja Központi j Bizottságának és a Nemzeti Front Szlovákiai Bizottságának küldöttségét Vaszil Bilak elvtárs, j a CSKP KB tagja az iskola és kulturális ügyek megbízottja vezette. A küldöttség tagjai vol- I tak még Major István elvtárs és Dénes Ferenc elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke. j A megnyitó beszédet L'órincz Gyula elvtárs, a CSEMADOK országos elnöke tartotta, majd a b, utislavai XI. éves magyar iskola vörösnyakkendös pionírjai üdvözölték a részvevőket. A CSEMADOK munka- \ járó! Pathó Károly elvtárs. a CSEMADOK vezető titkára számolt be. Utána a CSEMADOK munkájában érdeme­ket szerzett tagok - több mint hatvanon - kitüntetést kaptak. Itt az ideje — Eső kéne már... — ezt sóhajtozták az utóbbi napokban mind sűrűb­ben a föld emberei. S az aranyatérö esc megjött. Hatására gyorsan csírát bontott az elvetett mag, smaragzöld színbe öltözött a legtöbb helyen már mezsgyéden határ. Am, a lehullott csapadék elemi erővel hatott a gyomnövények mag­­vaira is. Itt az ideje tehát, hogy a bőséges termés biztosítása, a milliós károk megelőzése végett — a növényvédelem „sorkatonáin“ kívül — álljon csatasorba a mezőgazdaság minden dolgozója: idejében végzett növény­­ápolással, a növényvédelmi gépek és vegyszerek bevetésével megsemmi­sítő csapást mérjenek a gyomokra, rovarkártevőkre - termésünk e meg­­dézsmálóira! Lőrinci Gyula elvtárs megnyitó beszéde tiszteit Közgyűlés, Keuves eívLcu­sak! Tíz évvel ezelőtt, 1959. március 5-én alakult meg a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete. Tíz évvel ezelőtt, azon az emlékzetes márciusi napon nyitottuk meg az első közgyű­lést és most, tíz év után immár a hetedik közgyűlésünket tartjuk. Az r első közgyűlés hangulata, légköre ma már úgy tűnik, mint egy rossz álom, nehéz súlyos álom, keserves évek, megpróbáltatások után. Mégis ez volt részünkre az első reményteli állomás. A csehszlovákiai magyar dolgozók kis csoportja jött össze akkor a párt hívó szavára, hogy megalakítsa a CSEMADOK-ot. A harcokban edzett és megpróbáltatásokat átélt csehszlo­vákiai magyar dolgozók kis csoportja itt állt bizalmatlanul és reménykedve. Bizalmatlanul, mert súlyosak voltak számára a sebek, az eltelt évek súlyos csapásai. Reménykedve azért, mert a legnehezebb időkben is várakozva, bizakodva, reménykedve néztek a pártra, hiszen csak a párttól vártak és várhattak segítséget, orvoslást a v¥rző sebekre. , Mi, akik a vezetésbe bekerültünk, világosan láttuk, hogy pártunk kezde­ményezése őszinte és becsületes. Lát­tuk azt is, hogy ennek ellenére nagyon nehéz munka vár ránk, kiindulva az alakuló közgyűlés akkori légköréből Ahogy népi nyelven mondják, két ol­dalról szorított a csizma. A magyarok részéről úgy néztek ránk, hogy „be­­cseheltünk". Persze nem mindenki nézett így ránk, de elég sokan. A po­tása is enyhült az egyik oldalon. A másik oldalon szorított bennünket a magyar nacionalizmus vádja, amikor egyesek számára elég volt, ha magyar szót hallottak tőlünk, hogy gyanúba fogjanak, nacionalizmussal vádoljanak. Később kiderült, hogy éppen azok, akik így néztek a Csehszlovákiai Ma­gyar Dolgozók Kultúregyesületére, ma. KULTURÁLIS FORRADALMUNK ERŐS FEGYVERE A KÖNYV Az üvegajtón kis cédula: Komárom. Népkönyvtár. Kölcsönzés felnőtteknek délután 15 órától 19 óráig. Öt perc múlva 3 óra. Az ajtó kilincsét iskolatáskát és könyvet szorongató nagy diákok. Iá nyok rázzák.- Jaj, még zárva van. Kulcs csikordul, s Gonda Klára könyvtáros szívélyes mosollyal tessé­keli befelé a törzsvendégeket Bogyó Ma. gitot, Cita Évát és Babos Máriát. Alig negyedóra múlva már egymást váltják az olvasók. Felfedező körútra indulnak a 10 226 könyv birodalmá­ban, leülnek a kis asztalokhoz, lapoz­gatnak, majd a könyvtárostól érdek­lődnek. A kislányok Puskin verseit egy Mó­ra Ferenc könyvet szorongatnak, s keresik a „Pesti lány"-t. - Mert az olyan tanulságos, izgalmas, lányoknak való Nagy az öröm amikor megtalál­ják az alsó polcon.- Jókaitól mit vihetnék?- Csak a szabadság a hó alatt van benn. Lemondó kézlegyintés. - Már ol­vastam. Gálikné, a másik könyvtáros vilá­gosít fel, hogy hiába, a város szülöt­tét családtagként kezelik a komáro­miak. Elolvassák minden könyvét. Jó­kai az istenük - mondja. De azt vettem észre, szívesen fo­gadják a „családban" a vendégeket is. Mikszáth, Móricz, Solohov, Veres Péter, Frano Král éppúgy jár kézről kézre mint Jókai. S ha így szaporodik az olvasók száma, mint az első ne­gyedévben, úgy remélhetőleg örök otthonra találnak ók is a komáromiak szívében. Mert már most az első ne­gyedévben 920 törzsvendéget számlál a népkönyvtár, míg tavaly egész évben csak 1300 olvasója volt. Ha jobban utánanézünk a dolognak, rájövünk, hogy a gyerekek szaporítják ilyen ör­vendetesen az olvasók számát. Mert őket már könyvszeretetre neveli az iskola és legszívesebben mindennap kölcsönöznének egyet-egyet. Dehát a könyvtárosok arra is gondolnak, hogy az iskolásoknak leckéjük is van, amit meg kell tanulni, nem lehet mindig olvasni. Két kölcsönöző napot tartanak szá­mukra egy héten. A kis könyvmolyok ilyenkor felpakolnak egy csomagot és szuszogva hazamennek. Otthon meg már véletlenül is a szülő kezébe kerül a könyv. Melyik szülő állná meg, hogy ne lapozgasson benne, s ha este leül pihenni, beleolvas a könyvbe. — Ejnye, milyen érdekes... Hozzál nekem is egyet — kérik aztán cseme­téjüket. S a következőben már nagyobb cso­maggal, több könyvvel érkezik haza a gyerek. Milyen jó ezt hallani. Biz­tató, hogy ez így van, s hogy egyre inkább így lesz. Mert abból a 30 000 koronából, amit évente kap a nép­könyvtár, már lehet jócskán vásárol­ni. Es úgy vásárolni, hogy fejlesszék és kielégítsék az igényeket. Ha a növényápolás szakkönyvét ke­resik és nincs meg, kész a válasz. - Holnapra megvesszük, akkor jöjjön be S jönnek az emberek. Nemcsak az olyan törzsvendégek, akik mindig is olvastak, hanem újak, akik. most vesz­nek először könyvet a kezükbe. De még nem jön mindenki. S ezen kellene segíteni. Mert sokat jelent egy jól megrendezett könyvkiállítás, egy-egy remekműből készült film — mint a Csendes Don és Szentpéter esernyője, sokat jelentenek az irodal­mi estek. De ha ezeket nézzük, bizony azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az oroszlánrész nem a népkönyv­tár munkája. Az Ady-est, a József Attila-est - a CSEMADOK és a ta­nítók érdeme. Hogy megrendezték a könyvkiállí­tást, az árleszállításról tartott estet - nagyon szép. De vajon, ha nincs könyvhónap, vagy árleszállítás, mit csinálnak? Gálikné és Gonda elvtársnő azt mondja, kevés két ember egy tíz­ezer könyvvel rendelkező könyvtárba. Ez is nagyon igaz. A komáromi járás gondolkozhatna azon, hogy mit is jelentene egy har­madik munkaerő. Segítséget a falvak­nak. Mert a községi könyvtárak mun­káját nagyban befolyásolhatja a járási népkönyvtár. A könyvek elrendező sét, a katalógusok helyes összeállí­tását, olvasókör szervezést, vitaestek rendezését, mind mind irányíthatja fejlesztheti a járási népkönyvtár dol­gozója, aki nem sajnálja a fáradságot és sorra látogatja a falvakat. Erre pedig a komáromi járás községeinek nagyon nagy szüksége van. És ezt nem csinálja még a járási népkönyvtár. Mert a két asszonynak van dolga a könyvek körül, s különö sen most lesz dolga, ha jobb együtt­működést akar teremteni a CSEMA­Aprilis hatodikáig a cukorrépának 85 százalékát vetették el szlovákiai méretben EFSZ-eink, állami gazdasá­gaink, s a még egyénileg gazdálkodó földművesek. A még hiányzó rész jobbára az északibb fekvésű járá­sokra esik az eperjesi és a kassai kerületben. Ez utóbbiban a király­­helmeci járás volt a legiparkodóbb amely elsőként fejezte be a cukor­répa vetését. Nagy erénye e járás mezőgazdasági dolgozóinak, hogy az EFSZ-ek IV. országos kongresszusa KÉTY SZÖVETKEZETI FALU • ■ SZAZHARMrNCÖT-TATT--358 -HEK= §■ TAR FÖLDDEL LÉPETT AZ EFSZ- * BE. Örömmel jelentem, hogy a kétyi f helyi nemzeti bizottság jó agitá- ® ciós munkája nyomán 135 kis- és 3 középparaszt 358 hektár földdel a belépett szövetkezetünkbe. Rövi- ®| desen befejeződik a falu száz szá- j zalékos kollektivizálása. Május 1. 9 tiszteletére Kéty szövetkezeti köz- ® ség lett. DANÖ JÄNOS H Kéty DOK-kal. A könyvek megszerettetését még több vitaest rendezésével akar­ják valöraváltani. Sok irodalmi estet, írói találkozást akarnak rendezni, hogy közelebb vigyék az olvasókhoz az író­kat, költőket. Ezt eddig a CSEMADOK csinálta. Ezentúl, reméljük az együttműködés azt is jelenti, hogy a népkönyvtár tervszerűen irányítja majd ezeket az irodalmi találkozásokat. Mert az a feladata, hogy az új könyveket, a pár­tos irodalmát népszerűsítse, igényes­ségre, irodalmi tisztánlátásra, a he­lyes kritikai érzék kialakítására ne­velje az olvasóközönséget. S minde­nekelőtt minél több olvasót szerez­zen. Mert olvasással tanul legtöbbet az ember, mert az olvasó ember kul­turális forradalmunk elősegítője, s a tudással rendelkező, a könyvet fegy­verként forgató emberrel lehet csak megvalósítani a kulturális forradal­mat. A komáromi népkönyvtárnak te­hát minél előbb harcba kell indítania a kulturális forradalom erős katonáit, a könyveket. Harasztiné M. E. határozatának szellemében 200 hek­táron termesztenek majd az idén cukorrépát takarmányozási célokra. Több járásban (ógyallai, komáromi, somorjai, dunaszerdahelyi, galántai, nagyszombati stb.) már megkezdték a cukorrépa sarabolását. Ezt követi rövidesen a Iegfelelösségteljesebb munka: az egyelés. Itt arra kell tö­rekedni, hogy az egyelés szakszerűen történjék, s leghamarabb elvégezzék. GTA-ink növényvédelmi szakem­berei már felhívták a cukorrépater­­melók figyelmét a növényi kártevők elleni harcra. Tehát rajta (k) ★ ★ ★ Szlovákiában 70 százalék szocialista szektorban Szlovákiában gyors ütemben halad a kollektivizálás. Az év kezdetétől 131-el növekedett a szövetkezetek száma. Március 24-től április 7-ig pedig 15 új egységes földmüvesszo­­vetkezet alakult, amelyekben 820 parasztgazdaság tömörült, 4952 hek­tár termőfölddel. A szocialista szek­tor 1581 200 hektár területen gaz­dálkodik Szlovákiában, ami a termő­föld 69,8 százalékát képezi. Nap mint nap jönnek a jelentések az új egész falusi szövetkezetek alakulásáról, s mire e sorok megjelennek, bizonyo­san túllépik a 70 százalékot. Március 26-án például Osikovón (bardejovi járás) alakult egész községi szövet­kezet, mintegy 680 hektáron. Asszonyok a gépek mellett Kedvez az időjárás. Ez a boly! EFSZ-ben is lehetővé teszi a tavaszi munkák ütemének meggyorsítását. Két nap alatt földbe tették a cu­korrépát. Férfi-munkaerő híján a vetésnél nők álltak helyt. Ezzel ki­vívták a férfitagok elismerését. Kü­lönösen Kosztyó Jánosné tűnt ki szorgalmával, aki 63 éves létére bámulatos fürgeséggel végezte a ve­tőgépnél adódó — neméppen öregek­nek való — munkát. Palágyi Lajos, Boly Május 1-ig 3241 hektárt erdősítenek ||j A bratislavai kerület erdőgaz- Ü| dasági dolgozói az ötéves tervben Ü 5600 hektárt erdősítenek. A dol­­s gozók elhatározták, hogy május H 1-ig mintegy 3241 hektáron ülte­ss tik ki a facsemetéket. A nánai ÁG kis­­muzslai részlegén megkezdték egy 40 hektáros lucerna­tábla öntözését. Az a tervük, hogy még ebben a hónapban elvégzik az első kaszálást és ezen­kívül még ötször kaszálják majd az öntözött területet. Az öntözőberende­zést a képen (jobb­ra) látható Szűcs Antal gépészkovács szerelte fel. Hát­térben Bajza Jó­zsef agronómus A szocialista faluért . Cr/rAy?// Lőrinc Gyula megnyitó-beszedet tartja a CStMADUK VII. közgyűlésén litikauag fejlettebb, öntudatosam csehszlovákiai magyar dolgozók he­lyesen látták, hogy ez nem így van é: kezdték megalakítani a CSEMADŐk helyi csoportjait. A bizalmatlansác kezdett eloszlani és a csizma szőri­guk estek bele a burzsoanaetonaiiz mus hínárjába és csak pártunk éber­ségének köszönhetjük, hogy nem rán­tottak magúkkal minket is, hogy pár­tunk leleplezte őket és eltávolította (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom