Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-01-14 / 4. szám
\fzaO-ad Földműves 1959. Január 14. A szovjetek tapasztalataiból Használjuk ki a lakosság kezdeményezését A faluszépltési akciókra, és általában a falvak rendbehozására fel kell használnunk a lakosság kezdeményezését. A közmondás is azt tartja; az ember nem várhatja, hogy a sült galamb a szájába repüljön. Az állam segít a „Z“ akció keretében, de ehhez szükséges, hogy a lakosság is hozzájáruljon brigádmunkával. Ä szovjetek ezen a téren már igen szép tapasztalatokat szereztek, ezért közöljük az alekszejevkei szovjet munkamódszerét. Alekszejevke faluban népgyűlést tartottak. Csak egy programpontjuk volt, mégpedig a falu csinosítása, rendbehozása. Jeronin, a végrehajtó bizottság elnöke beszélt a feladatokról. Beszámolójából kitűnt, hogy a faluban bizony akad tennivaló. Klubot kellett építeni, a nemzeti iskola épületét meg kellett javítani, rendbehozni négy kutat. Igém ám, de miből? A szovjet pénze nem elég az említett munkák elvégzésére — mondotta a végrehajtó tanács elnöke. Szükség van itt minden munkaképes ember segítségére. Csak így hozhatjuk rendbe falunkat. Jeronin elvtárs tovább beszélt a végrehajtó bizottság terveiről. Aprólékosan megmagyarázta, hogy mennyi munkaerő kellene és milyen anyag. Alig fejezte be beszédét, a lakosok máris bekapcsolódtak a vitába. Javasolták, hogy az összeadott 5000 rubelból vegyenek fűrészelt árút, a munkákat pedig elvégzik a falusiak. Mindjárt határozatot is hoztak. A határozatot pedig szorgalmas munka követte. Nemsokára megnyitották az új klubot, megjavították az iskolát és az összes kutakat. így van ez mindenütt áhol a szovjetek jól dolgoznak és a polgárokat be tudják kapcsolni a közös munkába. A krasznodari kerületben, Ukrajnában és más területeken ezer és ezer iskola, klub, kórház, kultúrház, park, sportpálya született a lakosság hozzájárulásával. Sok épület éppen a nyilvános rrépgyűlések határozata alapján készült el. A népgyűlések újabban más kérdésekkel is foglalkoznak. Többek közöt megvitatják, hogy az üzletek hogyan teljesítik feladataikat, foglalkoznak az egészségüggyel, kulturális munkával. Ez nagyon jól bevált, mert így létrejön a tömegek ellenőrzése az üzletek és a kulturális élet felett is. Természetesen a szovjetek már előző gyűléseiken megvitatják a népgyűlések programját. A rövid beszámoló máris felkelti a lakosság érdeklődését és ezért kapcsolódnak be azonnal a vitába. A szovjetek tapasztalataiból azért hoztuk ezt a rövid ismertetést, mert sajnos nálunk sok helyi nemzeti bizottság még mindig lebecsüli a nyilvános gyűlések fontosságát. Vannak persze jó példák is. Jó munkát fejt ki a podrecanyi nemzeti bizottság, amely a szovjetek mintája alapján nyilvános gyűléseket tart. Ezen a gyűléseken megvitatták a szövetkezet pénzügyi helyzetét, a termelési feladatokat és a falu rendezését is. Azonban azt mondhatjuk, hogy az ilyen kezdeményezés sajnos még csak fehér holló. Egyes helyi nemzeti bizottságok elszakadnak a tömegektől, sőt javaslataikat nem veszik figyelembe. Udvardon, Szinán és több községben a helyi nemzeti bizottság kezdeményezésére a lakosok segítségével a szövetkezet épített kultúrházat. Sajnos ez is szórványos jelenség még. Több községben — Ipolyvisken is - csak az állami segítségre várnak. Egyes EFSZ-tagok vagy magángazdák csak fizetés ellenében vesznek részt a kultúrház vagy más középület építésén. Államunk — amint már említettük — a „Z“ akció keretében sokat ad a falunak. De ennek csak úgy lesz eredménye, hogyha a lakosság is, a szovjetek példája nyomán, bekapcsolódik a közös munkába. Hiszen a kultúrház vagy más középület elsősorban az egészségügyi tanács Nem hiszem, hogy lenne olyan disznótor hazánk területén, amely után egy-két erősebb gyomorrontás ne lenne a családban, vagy a kóstolóval megtisztelt baráti körön belül. Pedig el lehetne kerülni ezt a kellemetlenséget, ha okosan, kellő beosztással, gondossággal, mértékletességgel élvezné az ember a disznóölés örömeit. Az első tanácsa ez: Ne egyék sokat csak azért, mert most van! Csupán annyit fogyasszon, amennyi jól esik, mert a mértéken felül elfogyasztott nehéz étel semmi körülmények között nem válik egészségére. Inkább naponta többször, kevesebbet együnk, mint egyszerre sokat. Arra is ügyeljünk, hogy lassan, óvatosan, jól megrágva együk a húst, mert jól felaprózva könnyebben keveredik a nyállal, gyomcmedvvel és jobban emészthető. Főleg arra ügyeljen mindenki, hogy éjszakára túl ne terhelje a gyomrát, mert - ha más baj nem is lesz — nyugtalanul alszik. Hirdetés A Karvai Mezőgazdasági Tanonciskola közli, hogy megrendelésre műhelyeikben mindennemű kovács és bognár készáru, alkatrész és javítási munkát vállalnak. Bővebb felvilágosítást az iskola igazgatósága ad: PUS Kravany n/Dunajom. 1958 november 1-től kezdve már nem a nemzeti bizottságoknál, hanem az üzemi bizottságoknál kell az aggkori vagy rokkantsági járadék elnyerése iránti kérvényt beadni. A kérvényhez az üzemi bizottság nyilatkozatot csatol, amelyben a kérvényező eddigi erkölcsi és munkateljesítményéről számol be. A kérvényt is a munkaadó vállalat tölti ki az előírt nyomtatványon, a szakszervezeti megbízott pedig arról gondoskodik, hogy az igényjogosult kérvénye idejében elkészüljön. Ezután a szakszervezeti megbízott a kérvényt elküldi az illetékes járási nemzeti bizottság szociális osztályának. .. , Az üzemi bizottság három hónappal az esedékesség elot köteles figyelmeztetni a dolgozót, hogy járadékára való igényjogosultságának ideje közeledik. Ha a beteg, illetve munkaképtelen igényjogosult, vagy elhunyta esetén annak özvegye más járásban lakik, a kérvényt a lakhely szerint illetékes nemzeti bizottság szociális osztályának is beadhatja. K. E. építőké és gyerekeiké. Ha egy faluban rendbehozzák az utakat, betonjárdákat építenek, a falu minden lakosa kellemesebben érzi magát, jobb kedvvel fog még a munkához is. Sokszorosan megtérül a párnapos ingyen brigádmunka, amikor a kultúrházban jól szórakozunk. Különösen a fiatalság munkája kamatozik, akik bizonyosan jobban érzik magukat majd a parkettos táncteremben. Helyi nemzeti bizottságainkon a sor, hogy kibontakoztassák a lakosság kezdeményezését és a jövőben az eddiginél jobban felhasználják azt. Tartsunk minél több nyilvános gyűlést és a dolgozók javaslatai alapján, azok bevonásával közös munkával tegyük szebbé falvainkat. (b) A. I. Mikojan az USA-ban A. I. Mikoján a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese USA-beli útjának során január 9-én meglátogatta Chikágót. Az ott megtartott sajtóértekezleten Mikoján elvtárs kijelentette, hogy fogadtatása Amerikában jobb volt a feltételezettnél. A vezetőkkel és az egyszerű dolgozókkal folytatott beszélgetései még akkor is barátságosak voltak, mikor a vélemények eltértek. Azoknál, akikkel beszélgetett, inkább a megértést, mint a kapcsolatok kiéleződésének óhaját tapasztalta. MeflSytződött róla, hogy a kereskedelmi körök a kapcsolatok javulását kívánják és az amerikai nép épp úgy mint a szovjet nép, nem akar háborút. A chikágói kereskedelmi' klubban megtartott díszebéden Mikoján elvtárs a kereskedelem kibővítésével foglalkozva hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nem segítséget kér az USA-tól, hanem az a véleménye, hogy a kereskedelem mindkét állam számára előnyös dolog. Majd kijelentette, hogy a Szovjetunió nem azért híve a békés együttélésnek, mert gyönge. „Minden szükséges eszközünk megvan a védelemre. Nekünk érdekünk a béke. Sohasem kezdünk háborút, ezt még akkor sem tennénk, ha többszörösen erősebbek lennénk az Egyesült Államoknál“. Mikoján elvtárs részt vett az operaházban a „Berjozka“ szovjet balettegyüttes előadásán. A nézőközönség hosszantartó tapssal üdvözölte és melegen ünnepelte Ä. I. Mikojánt. A második tanács a burgonyával, uborkával kapcsolatos. A több, nehezebb táplálék megemésztéséhez több gyomomedv szükséges. A nyári, őszi hónapok alatt elszokott a fokozott savtermeléstől a gyomor. Ha a zsíros, disznótoros ételek mellé savanyúuborkát, nyers savanyúkáposztát, paprika, vagy káposztasalátát eszik az ember, ezzel növeli a gyomor savtartalmát. Szükség van a változatos ételekre. Egyék csak mindenki burgonyát, tésztát, salátát a hurka, kolbász és pecsenye mellé, sőt ha lehet fogyaszszon el egy-egy nyersalmát vagy aszalt gyümölcsöt is, mert így lesz jó az emésztés. így nemcsak a zsírt és húst, hanem szénhidrátot és vitamint is kap a szervezete. A jó, zsíros, disznótoros ebédek és vacsorák után még a bornemissza ember is igyék egy-egy pohár szódavízzel hígított bort. A harmadik tanács a hús eltartására, konzerválására vonatkozik és így szól: gondosan sózzunk, pácoljunk, füstöljünk. Aki kíméli a sót, a pácot, a munkát, aki nem süti meg és nem süllyeszti gondosan forró zsírba a pecsenyét, annak éppen akkorra nem marad élelme, amikor a legnagyobb szüksége lenne rá. A disznóölés mindig sok örömmel jár. Ne változtassa hát a meggondolatlanság, a telhetetlenség ürömmé az örömöt. Ne kezdjük betegséggel az új esztendőt! -án Január 15-én ünnepeljük a Csehszlovák Tüzérség Napját. Ezen a napon köszöntjük tüzéreinket, akik nagy feladatot teljesítenek: hazánk békéjét őrzik; tanulnak, gyakorlatoznak, hogy készen álljanak a védelemre, egy nép békés életének, építő munkájának megvédésére. Ünnepükön, a Tüzérség Napján azt kívánjuk nekik: dolgozzanak továbbra is olyan fegyelmezetten és kitartóan mint eddig, s legyenek olyan erősek, hogy minden ellenséges és háborús kísérletet el tudjanak hárítani a békés szocialista építés útjából. Az új francia kormány megalakulása ♦ Az NDK kormányküldöttsége közép-keleti látogatásának visszhangja Bonniban Amint ez előrelátható volt De Gaulle tábornok köztársasági elnök lett. Hiszen elejétől fogva arra törekedett, hogy kivívja magának az egyeduralmat, ami már abból is látható volt, hogy megszavaztatta a fasiszta jellegű új akoltmányt. Pár nappal a hivatala átvétele után megalakította az új francia kormányt, amelyben Michel Debré a miniszterelnök. A fő minisztériumok lényegében a de Gaulle-kormány eddigi minisztereinek kezében maradnak. Couve de Mourville megtartja a külügyminiszteri tárcát, Guillaumot hadügyminszter, Antoine Pinay pénzügyi- és gazdasági miniszter marad. Csupán a belügyminisztérium vezetésében állott be változás, melyet a radikális Berthoinra bíztak. Az új francia kormány túlnyomórészt a de gaullista „Ünió az Új Köztársaságért“ képviselőiből, valamint a függetlenek és köztársaság pártiak képviselőiből áll. A francia események mellett érdekes megfigyelni, hogy milyen visszhangot keltett Bonnban az NDK kormányküldöttségének baráti látogatása az Egyesült Arab Köztársaságban. A nyugat-német kormány felháborodással fogadta annak hírét, hogy az NDK és az EAK felveszi a főkonzuli kapcsolatokat. Bonnban ez időtájt azon törik a fejüket, milyen konkrét lépésekkel fejezzék ki felháborodásukat. A kairói nyugatnémet nagykövet eddig csak arra kapott utasítást, hogy a szövetségi kormány „rosszallását“ fejezze ki Nasszer elnöknek. A bonni kormánykoalíció köreiben az a nézet uralkodik, hogy szakítsák meg a diplomáciai kapcsolatokat Kairóval. Másrészt, elsősorban a nyugatnémet ipari körök arra mutatnak rá, hogy ez az elhatározás elsősorban Nyugat-Németország érdekeinek ártana. Amíg azonban Bonnban ezen rágódnak, addig az NDK kormányküldöttsége Grotewohl miniszterelnök vezetésével sorba látogatja a közép-keleti államokat, s nemrég az iraki köztársaság kormányának meghívására Bagdadban tartózkodott. Mikszáth emlékek Szklabonyán A Csehszlovákiai írószövetség Magyar Tagozatának tizenkéttagú küldöttsége a múlt év őszén meglátogatta Szklabonyát. A járási székhelytől autóbuszon húsz percig sem tartott az utazás Mikszáth Kálmán szülőfalujába, Szklabonyára. A magyar ifodalom e kimagasló egyénisége itt, szülei házában töltötte gyermek- s ifjúkorát. A Mikszáth család volt otthonában alacsony, hajlotthátú asszony fogadja a látogatókat. — Özvegy Hendrikné — mondja a nevét csendesen. Sorra mutogat mindent. A küszöb előtt is megáll, rámutat a lábtörlőre — ez is ereklye ... Mikszáth édesapjáé volt. Húsvágó deszkának használta. — Es Mikszáth? Hogyan emlékezik az íróra? — Hát még csak hat éves lehettem, amikor láttam. Rámijesztett, hogy nem mosakodtam, kormos a szemem. Váltig bizonygattam, hogy nagyanyám megmosdatott, de ö csak mosolygott. A ház előtti kiskertben terebélyes rózsabokor. —! Ezt is ők ültették — mondja Hendrikné. Az épület egyrészében posta, másik felében a gépállomás székel. Pár lépésnyire új istálló épül. A szövetkezet tagjai között dolgozik, az istállót cserepezi Kazi bácsi is, akinek az édesapja kocsis volt, és sokat hozta-vitte Mikszáthékat a városba. — Apám sokat mesélt az íróról. Gyakran emlegette, hogyan vitte haza a fiatal Mikszáthot, mikor egyszer hírét vette, hogy megbetegedett az apja. % — Tudsz-e hajtani? Kérdezte Mikszáth apámtól. — Az a mesterségem, — felelte ö. — Akkor úgy hajts, hogy minél előbb hazaérjünk. Ha valamelyik ló kidől, veszünk másikat. — A lócserére .nem volt szükség — mondja büszkeségtől csillogó szemmel Kazi bácsi. Apám ügyesen forgatta az ostort, erősen tartotta a gyeplőt. Soha ilyen rövid idő alatt nem tették meg az utat Balassagyarmatról haza. Mikor Kazi bácsi elhallgat, tört magyarsággal megszólal egy szlovák bácsika. — Az én nagyapám játszótársa volt néki. Még gyerekkorában. Mikor sokára Horpácson isimét találkoztak, Mikszáth megörült gyerekkori barátjának. Behívta, megvendégelte. Szlovákul beszélgettek, mert nagyapám nem tudott magyarul, Mikszáth pedig jól beszélt szlovákul, hiszen közöttünk nőtt fel. Poharazgatás közben azt mondja nagyapámnak: — No, jössz-e birkózni? Nagyapám felállt, felgyiirte ingújját és azt mondja — podme. Mikszáth elnevette, magát, mutatja a hasát, hogy sajnos, már nem tud tőle úgy mozogni, mint gyerekkorában. Egész Szklabonya kegyelettel őrzi az író emlékét. Talán ha mindenkit megkérdeznénk, mind mesélnének valamit róla. Könyveit szlovákok, magyarok egyaránt olvassák. Az öregek örökségként hagyják gyermekeikre: — legyetek büszkék községetekre, hogy olyan nagy ember született benne, mint Mikszáth, s szerssétek, olvassátok könyveit, ráismertek egy-egy szereplőben nagy szüléitekre, falutok régi öregjeire. S ez a titka annak, hogy Szklabonyán ma is úgy beszélnek Mikszáthról, mintha csak tegnap ment volna el tőlük. RADOS PÁL 2
