Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-04-05 / 27. szám
2 sTzalxtd Földműves 1959, április 5. A nemzeti bizottságok felelősége a mezőgazdasági termelésért Az új évben sokat beszélünk, vitatkozunk a mezőgazdasági termelés megjavításáról. Alig fejeződtek be a járási szövetkezeti konferenciák, földműveseink Prágában a IV. kongresszuson meghányták-vetették a • teendőket. Szögezzük le, hogy vitatkoztunk, beszéltünk eleget, most pedig már a cselekvésen, a tetteken, a kivitelezésen van a sor. Mert a közmondás is azt tartja, hogy „sok beszédnek, sok az alja“. Márpedig, mi nem azért vitatkoztunk, hogy csak csépeljük a szót. A kongresszus határozataiból kifolyólag nagy munka vár a nemzeti bizottságokra. A nagyobb jogkörrel megnőtt a nemzeti bizottságok felelőssége is. Krufina elvtárs beszéde, később Novotny elvtárs köztársasági elnökünk felszólalása azzal a kérdéssel foglalkozott, hogyha döntő fordulatot akarunk elérni a mezőgazdaságban, elsősorban meg kell javítanunk a szervező- és irányító munkát. Ebből adódik, hogy a nemzeti bizottságoknak többet kell foglalkozniok a mezőgazdasággal, főleg a szövetkezetekkel. Törődniök kell azzal, hogy minden községben emeljék a növénytermelés és az állattenyésztés színvonalát. i Persze a mezőgazdaság színvonalának megjavítására nem elég a hivatali ügyintézés és a tervek. A szövetkezetek idei termelési tervét felül kell vizsgálni a nemzeti bizottságoknak és már most a tavaszi munkák idején javasolják a szövetkezetek vezetőségének azok kiegészítését. — Például a Zselízi Járási Nemzeti Bizottság máris helyesen fogta fel a takarmányalap biztosításának kérdését. Törődik azzal, hogje a szövetkezetek a kongresszus által kitűzött százalékban vessenek évelő takarmányféléket. Nem másodrendű kérdés ez, mint ahogy ezt eddig tartották egyes funkcionáriusok. Hiába tűzünk mi ki terveket, hogy 100 hektáron 50 vagy 60 szarvasmarhát tartunk, hiába válogatunk ki fajtiszta szarvasmarhát. ha tönkretesszük amiatt, hogy nincs elég takarmányunk. Ha végigjárjuk a járásokat. nagyon sok szövetkezetben találunk gümőkóros teheneket. A zootechnikai szolgálat, az állatorvosok mindent megtesznek, hogy a tüdőbajos teheneket kiselejtezzék. De miért nem orvosoljuk az alapvető hibát? Tudnunk kell, hogy a tbc elsősorban a gyenge táplálkozásból ered. Hasonló a helyzet a teszári szövetkezetben is. A szövetkezetnek olyan istállói vannak, hogy még palotáknak is megfelelnének. Ezzel szemben a tehenek csípőjére fel lehetne akasztani a tarisznyát. A kukoricakóró még most is a határban virít, de a marhaállomány kevés szénával vegyített szalmát eszik. Vajon mitől tejeljenek ezek a tehenek? Vagy hány tbc-s lesz köztük az elgyengülés következtében? Micsoda hatalmas károk ezek országszerte! Mit tesznek a nemzeti bizottságok? Miért csak a járási szövetkezeti konferenciákon kell megállapítanunk a hibákat, de évközben nem törődünk azzal, hogy a kukoricakórőból jó silótakarmány legyen és hogy tavasszal minden szövetkezet marhaállományának megfelelően vessen takarmányféléket. A hibák gyökere mélyreható. Amint Novotny eivtárs köztársasági elnökünk is mondotta, arra kell törekednünk, hogy a termelés irányítása közvetlen a munkaszakaszokon történjék. Fe! kell számolnunk az olyan eseteket, hogy a funkcionáriusok kiszaladnak egy-két órás látogatásra és nem törődnek azzal, hogy a szövetkezet meg-e valósítja azt, ami a termelés szempontjából fontos lenne. Egyes helyeken még mindig azon vitatkoznak, hogy vajon a nemzeti bizottság, vagy a szövetkezet-e a fontosabb? A szövetkezetek vezetői nem értékelik a HNB-okat, mint az állam szerveit. Pedig a helyi nemzeti bizottságok felelősek a mezőgazdasági termelésért. Olyan nézetek is napvilágot láttak, hogy a nemzeti bizottság törődjön csak a lakosságnak nyújtandó szolgálattal, a kulturális élettel, a beadással, de a szövetkezetnek hagyjon békét. Azért van a szövetkezetek vezetősége, hogy az foglalkozzon a mezőgazdasági termeléssel. A nemzeti bizottságok ilyen lebecsülése vezet aztán oda, hogy egyes szövetkezetek nem tudnak „zöldágra vergődni“, mert nem ellenőrzi őket senki. Persze az is helytelen, ha a nemzeti bizottság akarja helyettesíteni a szövetkezet vezetőségét. — A nagyobb jogkör, a több felelősség elsősorban is termelési és szervezési, irányító, tanácsadó munkát követei a nemzeti bizottságoktól. Ha nem vágták ki a határban a kukoricakórót, vagy a szövetkezet vezetősége kevés takarmányt biztosított az állatállomány részére, a nemzeti bizottság mezőgazdasági albizottsága hívja meg gyűlésre a szövetkezet elnökét, a tömegszervezetek vezetőit, ahol megvitathatják a problémát. A mezőgazdasági albizottságok fő feladata, hogy a nemzeti bizottság határozatát megértesse a szövetkezet vezetőségével és tagságával. Ha a nemzeti bizottság programtervében kitűzi, hogy a hektárhozamokat, vagy a tejtermelést emelni kell, ez csakis úgy valósulhat meg, ha a mezőgazdasági albizottság ennek teljesítését megvitatja a szövetkezet vezetőségével vagy tagságával. Ha részletesen vitatkozunk, beszélünk a szövetkezet gazdasági helyzetéről, akkor a funkcionáriusok is megértik, hogy a szövetkezet és a termelés érdekében meg kell valósítaniuk a HNB határozatát. Nincs most idő azon vitatkozni, hogy melyik a fontosabb: a helyi nemzeti bizottság-e, vagy pedig a szövetkezet. Természetes, hogy a helyi nemzeti bizottság államunk szerve és felel a szövetkezetek munkájáért. Ha tehát ez így van, akkor a szövetkezeteknek meg kell szívlelniük a nemzeti bizottságok tanácsait. Nem esik le egy szövetkezeti elnöknek sem a fejéről a „korona“, ha elfogadja a HNB jó javaslatát, ami hasznára válik a szövetkezetnek, a termelésnek és végeredményben hazánk minden polgárának. A nemzeti bizottságok nem nyugodhatnak bele abba, hogy némely szövetkezeti vezető csak félvállról beszél a nemzeti bizottsággal. Nagy felelősség az, és kötelez, hogy a szövetkezetek tényleg szocialista úton haladjanak. Nem engedhetjük meg, hogy felelőtlen szövetkezeti vezetők rossz útra vezessék a szövetkezetei. Ha végigmegyünk Szlovákiában, száz és száz példát találunk, ahol a rossz vezetés miatt 7-8 évig sem bírja kiheverni a szövetkezet az elszenvedett károkat. Vajon elég felelősséget érzett-e ezekben a falvakban a nemzeti bizottság? Persze az emberek gondolkodásának megváltoztatása, a szövetkezet problémáinak megoldása nem mindig megy simán. Többször a HNB funkcionáriusainak kellemetlensége származhat belőle. De aki a szocialista állam funkcionáriusa, a nemzeti bizottság tagja, nem nézhet a kényelemre, mert a hibák fölött később már hiába bánkódunk. Nem olyan könnyű azt helyrehozni, mint* * megelőzni. Az idén örömmel állapíthatjuk meg, hogy nemzeti bizottságaink mindent megtesznek a vetés gyors befejezésére. Fontos, hogy minden községben - főleg ahol eddig takarmányhiánynyal küzdöttek — a HNB-ok mezőgazdasági bizottságai törődjenek azzal, hogy a szövetkezet elegendő takarmányt biztosítson állatállománya számára. BÁLLÁ JÓZSEF Gyorsítsuk meg a szövetkezetesítés ütemét a nyitrai kerületben Az EFSZ-ek IV. kongresszusa határozatba foglalta a szövetkezetesítés ütemének fokozását. Persze ez nem valósul meg magától. Elsősorban is a kerületi, járási és helyi nemzett bizottságokon múlik, hogy milyen gyorsan megyünk előre a szövetkezetek alakításának útján. A kongresszus után a nemzeti bizottságok tárgyalják a rájuk vonatkozó határozatokat; ezért felkerestük a nyitrai kerületi nemzeti bizottságok mezőgazdasági osztályát. Kosek elvtárshoz, a mezőgazdasági osztály dolgozójához néhány kérdést intéztünk: — A nyitrai kerületben sok a jó termőföld, a nagyüzemi termeléssel jóval többet nyerhetünk, ezért talán a kerületek között a legindokoltabb a szövetkezetesítés gyorsabb tempója a nyitrai kerületben. Milyen eredményeket értek el az új szövetkezetek alakításában és a régiek kiszélesítésében? — A kerületi nemzeti bizottság, a járási nemzeti bizottságok és a helyi nemzeti bizottságok eredményes munkát végeznek. Minden járásban, faluban folyik az agitáció. A járási nemzeti bizottságok tagjai, a helyi nemzeti bizottságok mezőgazdasági albizottságai türelmesen beszélgetnek a földművesekkel a szövetkezetekről. A jó agitációs munka eredménye, hogy a kerület földterületének több mint 80 százalékán folyik már nagyüzemi gazdálkodás. A komáromi, verebélyi, lévai, ógyallai és zselízi járások már 80—95 százalékra szövetkezetesitették járásukat. A verebélyi járás pedig már 95 százalékon felül tart a szövetkezetesítésben. A komáromi járásban is már csak 7 — 8 százalék hiányzik. — A jó eredmények mellett hol hanyagolják el a szövetkezetesítést? — Az említett járások élen haladnak a szövetkezetek alakításában, de még azzal sem lehetünk megelégedve, mert a kisebbségben lévő magángazdálkodás is a kevesebb termeléssel megkárosítja népgazdaságunkat. Bár január elsejétől 15 700 hektárt szereztünk a nagyüzemi gazdálkodásnak — 11 új szövetkezetei alakítottunk —, még mindig 78 000 hektáron folyik egyéni gazdálkodás. Hogy csak néhány példát említsünk. A párkányi járásban több mint 7000, az érsekújváriban 5000, a vágsellyeiben 3000, a nyitrai járásban pedig 6445 hektár föld van magánkézben. Különösen a Párkányi Járási Nemzeti Bizottságnak van behoznivalőja. Hiszen ha a földterületet nézzük, a 7000 hektár hét közepes nagyságú szövetkezetét tesz ki. * * * Ha a nyitrai kerületről olvasunk az újságokban, már azt reméltük, hogy sokkal jobb eredményeket értek eí. Ahhoz, hogy a mezőgazdaságban döntő fordulatot érjünk el, szükség van arra is, hogy a Nyitrai Kerületi Nemzeti Bizottság, a járási nemzeti bizottságok és a HNB-ok jó politikai meggyőző munkával megnyerjék a még egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokat a szövetkezeti gazdálkodás részére. 78 000 hektár még elég nagy terület. Ha számot vetünk, hogy ezen a területen mennyivel kevesebb gabonát, húst, tejet termelnek, akkor még jobban indokoltnak látjuk a szövetkezetesítés meggyorsítását. Mert a nyitrai kerületben is sok hússal, tejjel, tojással tartoznak az egyéni gazdálkodók. Az illésházi szövetkezetesek a rétek és legelők javítására minden lehetőséget kihasználnak. Képünkön Érsek Ferenc traktoros és Méry elvtárs a rétet trágyalevezik A Niagyar Terül éti Színház áprilisi havi műsora: 5-én, vasárnap — Léván . . 4 ( 4 < > • 19.30 Egy pohár víz 8-án, szerdán - Komáromban . . 5 s s < 19.30 Bolondos vasárnap 10- én, pénteken — Diöszegen 19.30 Kisunokám 11- én, szombaton — Ógyallán • • • • • . 19.50 Kisunokám 12- én, vasárnap — Farnadon ..«•••• 19.30 Dodi 15- én. szerdán - Komáromban . , 5 , f . 19.30 Kisunokám 16- án, csütörtökön — Nyitrán . . t . i • 19.30 Szélvihar 17- én, pénteken - Bátorkeszin • > í > . 19.30 Szélvihar 18- án, szombaton — Gútán . . . i ; » 19.30 Bolondos vasárnap 19- én, vasárnap - Párkányban 19.30 Kisunokám 23- án, csütörtökön - Komáromban 4111 19.30 Figaró házassága (bemutató) 24- én, pénteken — Komáromban ..115 19.30 Figaró házassága 25- én, szombaton — Búcson . . . . i s • 19 30 Figaró házassága 26- án, vasárnap - Cs. Csütörtökön . . 4 . 19.30 Figaró házassága 29- én! szerdán - Érsekújvárod . . . 4 . 19.30 Bolondos vasárnap 30- án, csütörtökön — Dunaszerdahel yen . « 19.30 Egy pohár víz ÉT A nyilas gyilkosok megérdemeli büntetése A Kassai Kerületi Bíróság tanácsa Kassa és környéke dolgozói képviselőinek, valamint a Kassai Kerületi Bíróság épülete előtt nagyszámban összegyűlt polgárok érdeklődése mellett kihirdette a nyilas gyilkosok feletti ítéletet. A négynapos tárgyaláson Darabos László, Ruszinyák Zoltán, Kőrössy Gyula, Kalász Gyula és Mursa Károly nyilas gyilkosok feleltek tetteikért. Mint a fasiszta Nyilaskeresztes Párt funkcionáriusai és tagjai Kassa és környéke megszállása idején letartóztatták és tömegesen meggyilkolták a kommunista párt tagjait, partizánokat, a német és magyar fasizmus ellen küzdő más harcosokat, valamint zsidó származású egyéneket. Darabos László vádlott a fasiszta nyilaskeresztes párt egyik vehető tényezője, Kassa város vezetője, részt vett a kommunisták meggyilkolását célzó döntésekben, kezdeményező javaslatot tett gyilkosságokra és a végrehajtásban maga is részt vett. A bíróság előtt bevallotta, hogy ő maga, a többi vádlottakkal és magyar csendőrökkel együtt 140 — 160 embert gyilkolt meg. Parancsot adott arra, hogy faji okokból üldözött 200 — 220 személyt Kassán gázzal gyilkoljanak meg a vasúti kocsikban. Lelkiismeretét terheli partizánok tömeges meggyilkolása a szepsi járásban, az ő kezén szárad a Bankón, a Csermely-völgyben, a Hernád-folyő partján és számos más helyen a tömegesen meggyilkoltak vére. Ruszinyák Zoltán, Kőrössy Gyula, Kalász Gyula és Mursa Károly vádlottak szintén aktívan részt vettek a gyilkosságokban. Amikor a szovjet hadsereg már győzelmesen nyomult előre, a Nyilaskeresztes Párt vezetősége Darabos László együttműködésével elhatározta, hogy a lakosság figyelmeztetése és megfélemlítése céljából Kassán nyilvános gyilkosságot hajt végre. 1945 január 5-én fényes nappal 12 partizánt akasztottak fel Kassa főutcáján. A Nyilaskeresztes Párt uralma idején legkevesebb 500 ellenállási harcost, ..haladó, szgllenjű polgárt és faji okokból üldözött egyént gyilkoltak meg, mintegy 1200-at a németországi haláltáborokba hurcoltak. Gyalázatos tetteikért Darabos Lászlót,' Kőrössy Gyulát halálra, Ruszinyák Zoltán 25, Kalász Gyulát 20, Mursa Károlyt 22 évi szabadságvesztésre ítélték. 98,33 sz y A tornaijai járás büszkén I jelentette az EFSZ-ek IV. országos kongresszusának, hogy a besztercebányai kerületben elsőként befejezték a járás mezőgazdasági területének kollektivizálását. Az év elejétől a szövetkezeti család 497 taggal és 1496 hektár mezőgazdasági területtel bővült. Jelenleg a szocialista szektorok 56 091 hektár mezőgazdasági területén gazdálkodik, mely az összmezőgazdasági terület 98,33 szá- H zalékát teszi ki. ★ ★ ★ Látod komám, a jótahács mellé a segítség is megérkezett. rHÍREK• A nemzetgyűlés jóváhagyta az öregségi járadékok és a gyermekpótlékok emelését. A gyermekpótlékok címén 1959-ben kifizetésre kerüld összeg 7,8-szorta lesz nagyobb, mint 1946-ban. • A személygépkocsik választéka kibővül a Moszkvics-407 autóval. • A CSKP KB küldöttsége részt vett Nagybritannia Kommunista Pártjának 26. kongresszusán. • A jihlavai kerületben a rétek és legelők egyharmadát alagcsövezik. • A Szovjetunióból barátság- és békevonat érkezett hazánkba. • A szenei járásban az ifjúsági kollektívák el akarják nyerni a „Szocialista Munkabrigád" megtisztelő címet. • Nyitra kerületi város megünnepelte felszabadulásának 14. évfordulóját. • A köztársasági elnök fogadta a Szovjetunió kereskedelmi miniszterét. A Tornaijai Állami Gazdaságban dolgozik Tamás elvtárs, fejőgulyás. Cigányszármazású. Több éven át bojtároskodott. Most 12 tehenet gondoz. A műit esztendőben tehenenkénti fejési átlaga 3348 litert tett ki. Ezt a kiváló eredményt a gondos ápolás, a szakszerű takarmányozás és a háromszori fejés alapján érte el.