Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-04-01 / 26. szám
98 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. április 1. Cúta, Érsekújvár, Palárikovo, Pered, Szelőce, Izsa, Ondrochov, Komját, Szimő, Kamocsa és Andód; a besztercebányai kerületben: Ipolyvisk, Deménd, Galsa, Abafalva, Nyitraipoly és Méhi; a kassai kerületben: Feketelehota, Szalóc, Ochtina, Tornaújfalu, Királyhelmec, Bacska, Lelesz, Zétény, Ladmóc, főketerebes és Bottyán; az eperjesi kerületben: Brezovica, Nagysáros, Bukovce, Tárnává, Homonna, Petrovce, Krakovce és Sókút. A példát mutató szövetkezetek között igen sok az olyan, amelynek dolgozói magyarok, akik igen tevékenyen segítik elő a gyorsan növő fafajok telepítésének mozgalmát és kitűnő eredményeket sikerült fölmutatniuk. De azt is meg kell említenünk, hogy sokan még mindig nem akarják megérteni ennek a mozgalomnak a fontosságát, s a kiültetett fákat egyáltalán nem kímélik. Ezek az emberek az ilyen területeken legeltetnek, aminek következményeként 1958-ban 270 000 facsemete ment tönkre, ami 810 000 koronás kárt jelent így semmisülnek meg népgazdaságunk számottevő értékei, s emiatt válunk mindnyájan szegényebbé. Főképp a bratislavai, nyitrai és eperjesi kerületben voltak nagyok a károk. Fontos, hogy mindenki vegye tudomásul a gyorsan növő fák telepítésének jelentőségét, hiszen ezáltal az iparnak nyersanyagot, a lakóházak építéséhez pedig nélkülözhetetlen faanyagot juttatunk. Idén a gyorsan növő fák telepítése terv szerint folytatódik, s 7 500 000 nyárt kell kiültetnünk. Ebből a legtöbbet a bratislavai kerületben. Ehhez a munkához kérjük a lakosság, főként a földtulajdonosok megértését és segítségét. Azt a kormányhatározatot, amelynek értelmében ki kell szélesítenünk a szántóterületeket, a leggondosabban összhangba kell hoznunk a fásítással, s minden talpalatnyi földet, ahol nyár nevelhető, ajánljunk föl erre a célra. Kerüljük azonban az olyan tévedéseket, mint amilyen a muzslai szövetkezetben esett meg, ahol 30 hektárt telepítettek be fákkal, s csak később kezdték fontolgatni, vajon ezt a területet nem tarthatnák-e fönn továbbra is egyéb mezőgazdasági kultúrák termesztésére. Az a leghelyesebb tehát, ha ültetési terveinket a helyi és járási nemzeti bizottság illetékes osztályain előzőleg megtárgyaljuk. Jól teszik a földtulajdonosok, ha körülnéznek a határban, szemlét tartanak a vízmedrek és patakok környékén, hogy ezeket a területeket nem csúfítják-e elöregedett és rossz minőségű fák. Ha igen, ezeket a fákat lassanként távolítsuk el és értékes nyárfákkal pótoljuk. Korán beköszöntött az idei tavasz, úgyhogy a nyárfák ültetését már februárban megkezdhettük. Mielőtt a tavaszi vadvizek szintje magasabbra emelkedett volna, dolgozóink igen sok helyütt elvégezték a kora tavaszi ültetést Ha a talaj már jobban átmelegszik, a nyárcsemeték gyökérzete könnyen tönkremegy. A fásítás sok szövetkezeti tagnak ad jó munkaalkalmat. Az állam nemcsak ingyen bocsátja rendelkezésre a facsemetéket, de az ültetés és a gondozás, valamint a favédelem költségeit is megtéríti. Az új fásítások öt esztendő elteltével a föld gazdájának tulajdonába mennek át, s ezután már ő gondoskodik a fák további ápolásáról. De a fásítás a tanuló ifjúságnak is alkalmat nyújt arra, hogy tanúságot tegyen segítckészségéről. Fiataljaink nemcsak a gödrök ásásakor és a csemeték elültetésekor segíthetnek, hanem főleg a fák gondozásában és védelmében tevékenykedhetnek. A tanuló ifjúság a kiültetett fákat szocialista védelembe veheti, hogy ezáltal megvédje azokat a kártevők ellen. A fásítás munkájában a szövetkezetek és iskolák versenyt rendezhetnek, s a legjobb eredményeket felmutatók méltán számíthatnak szép jutalomra. Az ültetés, a csemeték kiülletése, a versenyfeltételek stb. kérdésében forduljunk bizalommal ahhoz az erdészeti üzemhez, amelynek körzetében a fásítás történik. Meggyőződésünk, hogy lakosságunk, de főképp a szövetkezetek tagsága idén is megértéssel fogadja ezt a mozgalmat, ami elősegíti a gyorsan növő fák telepítésére vonatkozó 1959. évi tervfeladatok sikeres megoldását. Fehér aranyunk: A CUKORRÉPA írta: Dr. FRIDECZKY ÁKOS mérnök, egyetemi tanár dl.) A sor- és növénytávolság megválasztásakor ez idő szerint még megalkuvásos megoldáshoz kell folyamodnunk. A répatermelés gépesítése, főleg a répa kiszedése, de ápolása is 41,5 em-es sortávolságot kíván, holott az agrotechnikai követelményeknek a 42 cm-es sortávolság felelne meg. A Német Demokratikus Köztársaságban viszont a répát 41,5 cmes sortávolságra vetik és a répakombájnokat is erre a távolságra gyártják. A jövőben nálunk is a sűrűbb soros vetés jut előtérbe, mert így kisebb víztartalmú, ellenben több szárazanyagot és cukrot tartalmazó répát termelhetünk. Hazánk déli mezőgazdasági területe a szárazföldi éghajlat hatása alá esik, s ezért a szűkebb sorú vetés a legjobb védekezés a talaj vízvesztesége ellen. Ha a répasorok átvágására is sor kerül, akkor annál inkább kell törekednünk a kisebb sortávolságra, mivel a sorátvágógép mechanikai munkája nem válogat, minden útjába eső répát kivág, legyen az szépen fejlett, egészséges vagy bogárrágott, rosszul fejlődött répa. Az ilyen gépesítés tehát sűrű répasorokat igényel, hogy egyeléskor elég szépen fejlett, válogatásra alkalmas répaegyed legyen. A CUKORRÉPA EGYELÉSE Nagyon kell ügyelni az egyelés minőségére és időbeni elvégzésére. Hektáronként mintegy 70 000 növény az a mennyiség, amely kellő ápolás mellett a legnagyobb termést biztosíthatja. Az átlagos növénytávolságot figyelembe véve a legjobban kifejlődött, egészséges egyedeket hagyjuk meg. Egyelés előtt végezzünk sorközi saraboiást, mivel ekkor a sarabolóval közel járhatunk a répasorokhoz. Egyeléskor minden növény körül lazítsuk meg a földet, az ott levő gyomot távolítsuk el és a meghagyott répa tövéhez friss földet húzzunk. Ha nem húzunk friss, porhanyós földet a répához, akkor a fiatal növény nagy vízveszteséget szenved és ez károsan befolyásolja megerősédését és további fejlődését. FEJTRÄGYÄZÄS Kizárólag a már kiegyelt répát szabad nitrogéntartalmú műtrágyákkal fejtrágyázni. Az első fejtrágyázást azonnal az egyelés után végezzük, a második fejtrágyázás körülbelül négy héttel ezután történjék. Hektáronként általában 100 — 150 kg salétromot szórjunk ki, s ezt mindig két adagban. Helytelen egyelés előtt fejtrágyázni és a műtrágyát egyszerre kiszórni. A CUKORRÉPA SARABOLÁSA ÉS KAPÁLÁSA A répa sorközi és soros művelésének célja: a gyomirtás, a talaj szellőztetése és a hajszálcsövesség megszüntetése. A saraboiást ma már legtöbbször fogattal vagy gépi erővel végezzük. A kapálás azonban kézi művelet, amely igen jelentős költséggel jár. Ezért csak a sorokban végezzünk kézi kapálást. A sorközi kapálást mélyebben járó sarabolóval végezzük. Sorközi saraboláskor ügyelni kell arra, hogy az első sarabolás szélesebben történjék, egészen megközelítve a répasorokat, míg a későbbi sarabolásokat fokozatosan szűkebbre kell venni, hogy ne sértsük meg a répa oldalgyökereit. Keskenyebb sarabolás esetében bizonyos mértékig fokozhatjuk a sarabolás mélységét. Lényeges, hogy ne csak elgyomosodás esetében, de tiszta földön is végezzük el a saraboiást és a kapálást. — Minden kapálás felér egy esővel! — állítja a régi gazdaközmondás, és ebben tökéletesen igaza van. A kapálás „száraz eső", vagyis visszatartja a talajban levő vizet, megakadályozva annak elpárolgását. Hogy hányszor kapáljunk, azt nem lehet előírni, azt a talaj állapota és az Időjárás határozza meg. Az a lényeges, hogy a talaj gyomtalan és porhanyós állapotban legyen. Minden eső után föl kell lazítani a talajt. Nálunk csaknem ismeretlen fogalom az ún. »gazoló kapálás«. Ezt aratás után végzik, amikor a nyár végi gyomok felnőnek a répában. E kapálás célja a gyomirtás, a talaj szellőztetése és a nedvesség visszatartása. Hogy megérthessük ennek az értelmét, rá kell mutatnom arra, hogy a répa a talaj vízkészletét főleg júliusban és augusztusban veszi nagymértékben igénybe. Ekkor fejlődik erősen és ebben az időben legnagyobb a párologtatása is. A talaj vízvesztesége is ebben az időszakban a legnagyobb a hosszú nappalok és a forróság következtében. Mindezekkel szemben csakis a talaj felső rétegének porhanyításával és a kipárolgás megakadályozásával védekezhetünk. Ezt a célt szolgálja a gazölő kapálás is. Az elmondottakból látjuk, hogy minden agrotechnikai műveletet jókor, szakszerűen és folyamatosan kell elvégezni. Bármilyen szakadás az agrotechnikai láncolatban terméscsökkenést eredményez. Biztosítanunk kell tehát legfontosabb ipari növényünk részére a legmegfelelőbb termelési feltételeket, hogy magasabb terméshozamokat érjünk el.
