Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-03-11 / 20. szám
1959. március 11. VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 75 Hozzuk rendbe a réteket és legelőket, törjük föl a kishozamú füves területeket Nyáron a legelők fűve, télen a rétek szénája jelenti a szarvasmarha legértékesebb takarmányát. A fű, a széna magas százalékban tartalmaz emészthető fehérjéket és ásványi anyagokat, de egyúttal a vitaminok dús forrása is, ameiyeket egyetlen élő szervezet sem nélkülözhet. Ila a takarmány szűkölködik vitaminokban, az állatok termelékenysége süllyed, tenyészértékük kisebb, s könnyen erőt vesz rajta a betegség. Tehát a színvonalas rét- és legelőgazdálkodás nagyon fontos, főként nálunk, ahol a rétek és legelők a mezőgazdasági talajterület harmadát képezik. De ezt a fontosságot nemcsak az állattenyésztés termelékenységének emelése húzza alá, hanem általában a mezőgazdasági termelés belterjességének igen sok követelménye is. Ezért érdeke minden mezőgazdasági üzemnek, hogy a rétekre és legelőkre éppolyan gondot fordítson, mint a szántóföldre. A szántóföld említésével kapcsolatban mindenekelőtt az öreg, elnyűtt és számottevő fűtermést már nem adó rétek feltörésére hívjuk föl a figyelmet. Mindenütt akadnak feltörhető füves területek, amelyeken már nincs értelme a legeltetésnek vagy kaszálásnak, viszont a vízgazdálkodási viszonyok rendezése után haladéktalanul felszánthatok. Az új' szántóföldön azután például silókukoricát termeszthetünk, amely már az első évben föltétlenül megadja a 300-400 mázsás hozamot. Jól tudjuk, hogy a talaj a mezőgazdaság nagyon fontos termelési alapeszköze, s a termelés sikerének döntő tényezője a szántóföld. Ha feltörjük a kishozamú réteket és legelőket, közelebb hozzuk a megoldáshoz a szántók kiszélesítésének feladatát, amelyet a párt és kormány ’ tűzött elénk. Terv szerint 1957-ben 32 272 hektárral. 1958-ban pedig 33 943 hektárral kellett volna kiszélesítenünk a szlovákiai szántóterületek terjedelmét. Ezt a feladatot azonban igen gyöngén teljesítettük, ugyanis tavalyelőtt á szántók területe csupán 18138 hektárral (54,4 %), s az elmúlt évben mindössze 18 270 hektárral (53,8 %) bővült. Ne sajnáljuk tehát a leromlott és majdnem hasznavehetetlen rétek vagy legelők felszántását. Amikor a feltörésre ítélt füves terüle- » teket már kijelöltük, tüstént kezdjük meg a rétek és legelők tavaszi rendezését. Első teendőként távolítsuk el a fölösleges bokrokat és a munkát gátoló köveket. Ezek a bokrok és kövek némelyütt a felét is elborítják annak a területnek, ahol kultúrfűvek tejurézhetnének, de akadályozzák a fűápd^^munkák gépesítését is A vadon tenyésző bokrokon rejtőznek az élősködők, elsősorban a kullancsok, amelyek gyakran a szarvasmarha elhullását okozzák. , A fűvel benőtt régi vakondtúrásokat talajgyaluval metsszük le, majd vegyük elő a simítókat, amelyekkel viszont a friss vakondtúrásokat kotorjuk szét. A növényi hulladékoktól és mohától tavaszi boronálással szabadítsuk meg a réteket. Az átboronált növényzet gyorsabban bokrosodik és szebben fejlődik. De kizárólag erre a célra megfelelő réti boronát szabad használnunk, amely csupán a felső gyepes réteget bontja meg. Az alkalmatlan borona, amely mélyebben a talajba hatol, megsérti a fiatal gyökérhajtásokat, aminek következményeként a füállomány megritkul és süllyednek a hozamok. Homoktalajokon az átboronálástól inkább tekintsünk el. Könnyű televénytalajokort a hengerezés igen kedvező hatással jár, főleg akkor, ha ezek a talajok nyáron gyorsan szikkadni szoktak. A henger megköti a felső földréteget, s felszorítja a vizet a növényzethez De a henger a felfagyott töveket is _ a földhöz nyomja, s ezzel megmenti azokat a megsemmisüléstől. A réteket és legelőket azonban csak addig hengerezhetjük, amíg a talaj megfelelő nedvességgel rendelkezik. Ha a talaj túl száraz vagy lápos, a henger többet árthat, mint használhat. Gyér fűállományú réteken és legelőkön, ha azok magasabb terepen fekszenek, a gyephasogatót is használhatjuk. Viszont gyephasogatás végeztével a talajt jól műveljük meg, teregessünk a talajra komposztot, majd odaillő herefűves keveréket vessünk. Miután rétjeink és legelőink komoly hányada lápos jellegű, föltétlenül hajtsuk végre az ilyen területeken a lecsapolást, mert enélkül minden más agrotechnikai munka gazdaságtalan. Az esetek többségében az is elegendő, ha szabályozzuk a közelben csörgedező patak medrét, vagy ha kitisztítjuk az eldugult vízlevezető csatornát, vagy pedig ha a víz elvezetésére barázdát szántunk. A vízgazdálkodási viszonyok szabályozásakor azonban az öntözési lehetőségek kihasználásáról se feledkezzünk meg, s ilyen céllal is vegyük szemügyre a réteket és legelőket. Azt is említsük meg, hogy a rétek tavaszi átlegéltetése nem rontja a szénahozamokat, ha idejében legeltetünk, amikor a füvek még csak leveleket hajtanak. Később a jószág már a képződő növényszárakat is letépheti, emiatt a növényzet gyarapodása megtorpanna, s kisebb szénaterméssel kellene megelégednünk. Sok helyütt a rétek és legelők fűállománya azért értéktelenebb, mert ezeket a területeket esztendők hosszú során nem trágyázták Az elhanyagolt területeken majdnem mindenütt vígan tenyészik a szőrfű, (Nardus stricta), ez a veszedelmes gyom. Szőrfűvel ' borított réteken és legelőkön a műtrágyák eleinte alig érvényesülnek, ugyanis a rendkívül kimerült talaj az adagolt tápanyagokat majdnem hatástalanul elnyeli. Nincs más hátra, minthogy ezeket a területeket vagy szántsuk be, vagy pedig fúállományuk összetételét éveken át tartó türelmes munkával és trágyázással javítsuk meg. Ha a rét vagy legelő növényzetének összetétele jó, a trágyázás nagyon hatásos és a bő szénahozamok elengedhetetlen előfeltétele. Tudunk olyan esetről, hogy a jól karbantartott, hektáronként tiszta tápanyagban számított 60 kg nitrogénnel, 60 kg foszforral és 80 kg káliummal megtrágyázott legelők átlagban megadták az 56 mázsás szénahozamot. Viszont ne felejtsük el, hogy évente trágyáznunk kell, mert máskülönben a legjobb növényzet is leromlik, s ismételt feljavítására súlyos összegeket kell költenünk. Ami a ha-onkénti tiszta tápanyagszükségletet illeti, ezt a föltételezett szénahozamhoz képest állapítjuk meg. Ha például 40 mázsás szénahozamra számítunk, a tiszta tápanyagszükséglet 40 kg nitrogén, 35 kg foszfor és 50 kg kálium, tehát ahány mázsás szénatermést remélünk, ugyanannyi kilogramm nitrogént, egypár kg-mal kevesebb foszfort és valamivel több káliumot kell adagolnunk. Tavasszal a következő műtrágyák a leghatásosabbak: a nitrogénes trágyákból a salétromok és a kénsavas ammónium, a foszfortartalmú trágyák közül a szuperfoszfát, a káliumos trágyák sorából pedig a kálisó. De a rétek és legelők a trágyalét, a komposztot, sőt az istállótrágyát is megkövetelik. Ahova a trágya felhordása terepnehézségek miatt lehetetlen, ott a juhok és szarvasmarha jól megszervezett karámozásával segítsük elő a fűállomány feljavítását. Nagyobb területekre repülőgépről szórhatjuk ki a műtrágyákat, ha nem kell attól tartanunk, hogy a kiszórt trágyát a légáramlat elsodorja. Végezetül még azt idézzük mezőgazdasági dolgozóink emlékezetébe, hogy a gondozott füves területek nemcsak a takarmánykészletek biztosításának fontos tartalékforrásai, hanem éppen a réteken és legelőkön állíthatjuk elő a legszerényebb befektetéssel a legnagyobb mennyiségű állati táplálékot. (B. L.) Kertészeteinkben vígan folyik a korai palánták tűzdelése
