Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-22 / 15. szám
A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1959. február 22. Ára 30 fillér X. évfolyam, 15. szám. Otthont kapott a kultúra Gömörpanyit a felszabadulás után rohamos fejlődésnek indult. Mintegy hatvan lakóház épült a faluban, s az utcák berregéstől, pöfögéstől lettek hangosak. Ugyanis 35 motorkerékpár is helyet kapott az új bútor, rádió mellett a „háztartásokban". Minden volt, csak egy kultúrotthon hiányzott. 1954-et mutatott a naptár. A HNB tagjai összeültek, tanácskoztak, s határoztak: — Építeni fogunk! - Barczi Laci bácsi elkészítette a tervet, s hozzáláttak a munkához. Négy éven keresztül folyt a munka. Aki csak tehette, dolgozott. A tömeg - szervezetek mindent megtettek, hogy a tagokat toborozzák a kultúrotthon építésére. A CSEMADQK tagjai minden évben több mint háromezer brigádórát dolgoztak le. A falakat a nyugdíjas kőművesek, a tetőt a helybeli ácsok csinálták. Végre sor került a megnyitásra. A lelkes tánccsoport a megnyitón Zsigmond egyfelvonásos színdarabjával, az „Egérfogóval" avatták fel a színpadot, a lányok pedig népi táncokkal lepték meg a közönséget, lgu mindenki hozzájárult ahhoz, hogy Gömörpanyiton megfelelő otthont kapjon a kultúra, otthont kapjanak a fiatalok, ahol tanulhatnak, szórakozhatnak, s az idősebbeket is szórakoztathatják. Különösen Barczi László, Vancso Pál, Jánosdeák Béla, Kocsis József és Bobori Tibor érdemel elismerést, akik fáradságot nem ismerve járultak hozzá a falu kultúrközpontja építéséhez. Most már a művelődésé, szórakozásé, kultúráé a szó, s a fiataloké, akiken Gömörpanyit további fejlődése, a kultúrotthon kihasználása múlik! (németh) Felkészültünk — jöhet a tavasz... ■ A szokottnál nagyobb az igyeke- 2 zet a gépállomás brigádközpont■ jain: szervezettebben s nagyobb ■ lendülettel folyik szövetkezeteinkjj ben a tavaszi munkákra való fel■ készülés, mert megtanulták: ki j mint vet — úgy arat! Erről tanús- B kodnak a szerkesztőségünkbe ér■ kezett levelek is: — Ez évben 84 hektáron vetünk tavaszi árpát — írja Kovács György, az ipolyviski Vörös Lobogó EFSZ agronómusa. — A vetőmagot saját termésünkből biztosítottuk és már kitisztítottuk. Tervbe vettük, hogy 20 hektáron jarovizált árpát vetünk. A traktorok, ekék, tárcsák és boronák száz százalékra ki vannak javítva. Tehát bátran mondhatjuk, felkészültünk - jöhet a tavasz! Hasonló szép eredményekről és szorgalomról számol be Krajcsóvics Ferdinánd galántai levelezőnk is: — A hidaskürti brigádközpont dolgozói jól kijavított gépekkel várják a tavaszt. Megemberelték magukat a tallósi brigádközpont traktorosai is: tervezett időre elvégezték a gépek javítását. A királyhelmeci járásban is nagy az előkészület a tavaszi munkák jó és időben való elvégzésére. (z) A gömörpanyiti kultúrotthon Vancsó elvtárs beszédében vázolta gz építkezés menetét, majd kijelentette, hogy a gömörpanyiti kultúrotthon a tornaijai járás legszebb ilyen jellegű épülete. A nézőtéren mintegy 350 személy fér. el, a színpad felszerelése kitűnő, az öltöző kényelmes, s a távolbalátó is megfelelő teremben kapott elhelyezést. A beszámoló után a fiatalok Móricz Lesz miről beszélnie Prágában ö Tiszta már a vetőmagjuk! A Rimaszombati Állami Gazdaság dolgozói a kerületben elsőként végezték el a vetömagtisztítást és a traktorok, talajművelő eszközök javítását, (rn) O A gottwaldovi kerület helyiipari üzemeinek dolgozói terven felül 14 millió téglát, gyártottak, melyből 700 lakóházat lehet felépíteni. (mf) G Gépeket vásároltak. A búcsi EFSZ közös vagyonának értéke meghaladja a 17 millió koronát. Most, a napokban megvásárolták a traktorosbrigádon lévő gépeket a gépállomástól. Tehették, hiszen csupán az oszthatatlan alapra félmillió koronát fordítottak. (tk) ♦ Priscsák Erzsébet, a kalsai szövetkezet baromfigondozója lelkes munkájának eredménye, hogy a baromfiból a szövetkezet már a márciusi beadási tervét teljesíti. rs O A nagymihály gépállomás dolgozóira ez éven nagyobb feladat hárul, mint az elmúlt években. Ugyanis ma már 36 000 hektár föld vár megművelésre. A tökéletesen kijavított gépekkel a tervezett határidőt 15 nappal akarják lerövidíteni. srk Az EFSZ-ek IV. kongresszusa előtt a szövetkezeteseink között nagy az izgalom. A nagykaposi járás szövetkezetesei is türelmetlenül várják a járási konferencia határozatait, melyből megtudják, hogy melyik szövetkezetből kik vesznek részt a Prágában megtartott kongresszuson. Kiss László, a nagykaposi szövetkezet elnöke már tudja, hogy őt is jelölik a kongresszusra. — Nagy megtiszteltetés számomra az, hogy én is ott lehetek Prágában. Lesz miről beszélnem, hiszen az elmúlt éven az elsők voltunk a járásban — kezdi a beszélgetést. — Remélem nemcsak a tavalyi eredményekről ad majd számot a kongresszuson, hanem a jövőbeni tervről is beszámol majd. — Ezt sem hagyom utoljára. Mint ismeretes, a határt többször víz borítja el, ami hátráltat bennünket a magasabb hektárhozamok elérésében. Tervbe vettük, hogy vízlevezető csatornákat készítünk, amelyekkel lecsapolhatjuk a földeken megálló vizet. Idejében kijavítjuk a réteket és legelőket, hogy elérjük a tervezett 70 — 80 mázsás hektárhozamot szénából. — A nagy megtiszteltetésre mi lesz a válasz? — Tíz éve alakult meg a szövetkezet. £n már a negyedik éve vagyok elnöke. Nagyon szeretem a munkámat, és becsülettel is végzem. Bízom abban, s a tagság is bízik, hogy továbbra is az első helyen maradunk. Ebben mi is bízunk, s abban is, hogy Kiss László a nagykaposi szövetkezet elnöke az EFSZ-ek IV. kongresszusán Prágában gazdag tapasztalatokról fog számolni a többi szövetkezet küldötteinek. Sok sikert kívánunk Kiss Lászlónak!-há-Baráti látogatásra hazánkba érkezett Kádár János elvtárs Február 18-án az esti órákban baráti látogatásra Csehszlovákiába érkezett Kádár János elvtárs, a MSZMP KB első titkára. A prágai főpályaudvaron Antonín Novotny eívtárs, a CSKP KB első titkára, köztársaságunk elnöke, valamint Jiíí Hendrych elvtárs, a CSKP politikai irodájának tagja, a KB titkára üdvözölték. Kádár elvtárs meglátogat néhány üzemet, valamint EFSZ-et. Lapunk 11. számában hírt adtunk arról, hogy ébred egy ipolymenti kis falucska, — Ipolykeszi — vitatkoznak a szövetkezeti útról. A 13. számban már arról számoltunk be, hogy 99 taggal 384 hektáron megalakult a szövetkezet. Első pillanatra azt hinné az olvasó, hogy ebben a faluban gyorsan ment a szövetkezet alakítása. Oe azért nem olyan könnyen, mint ahogy egyesek gondolják. Több hónapos türelmes agitációs munka eredménye, hogy a falu lakói végül is zeneszó mellett alakították meg a szövetkezetét. A földműves, aki egy évszázadon keresztül egyénileg gazdálkodott, csak kitartó, komoly agitációs munka után jut el a szövetkezeti gazdálkodásig. A kékkői járási nemzeti bizottság agitátorai Sámson, Gerbács, Bak és a többi elvtársak bizony ritkán feküdtek le éjszakának az innenső felén. Mennyi kérdésre, ellenvetésre kellett válaszolniok. — Hogyan összpontosítunk? ... „A járási terv szerint... A terven felüliért azonnal fizet az EFSZ...“ Mi lesz azzal, akinek nines meg a tervezett állatállománya?... „Vegye meg, vagy pedig később levonják a munkaegységből..." - Mikor térül meg a beadott állatállomány?... „A szövetkezettől függ, ha gazdaságilag megerősödik, 3 — 4 év alatt viszszafizetheti a beadott állatállomány értékét, persze 20 százalék levonással, ami a közös alapban marad“ ... Talán nálunk nem is sikerül — érveltek többen. „Zsélyben már 28 korona a munkaegység értéke ... Van több jó példa is“ — érvelt Sámson elvtárs. Gyűléseken Sztrigacs elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára is beszélt a földműveseknek a szövetkezeti út előnyeiről. Az agitátorok a lámpafénynél beszéltek Zsélyről. Kissallóról vagy más élenjáró szövetkezetekről. Amikor aztán a középparasztok zöme aláírta a belépési nyilatkozatot, az aláírók még meg is vendégelték az agitátorokat. A sok vita után összebarátkoztak és kérték a véleményüket, hogyan, milyen módon menjenek majd az új úton. Miért is idézzük e^t a példát? Az egyhelyben való topogásból végre kijutottunk, gyorsabb tempóban alakulnak a szövetkezetek. A kékkői példa is azt bizonyítja, hogyha a járási nemzeti bizottságok komolyabban, mélyebben foglalkoznak a szövetkezetek alakításának problémájával, akkor a siker nem marad el. Nemrég még Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága bírálta a kékkői járást, hogy elmaradnak a szövetkezetesítésben. Most a járási pártbizottság, a járási nemzeti bizottság minden erejével igyekszik minél több szövetkezetei alakítani. Igen ám, de hogyan tovább? Ez a kérdés több fiatal szövetkezetben, vagy a most alakulóban felvetődik. A sajtóból, a tapasztalatcserékből, tanulmányutakból egyéni gazdáink már értesültek a szövetkezeti út helyességéről. Saját szemükkel győződhettek meg a 20 — 30 000 koronás osztalékokról, vagy a 40 — 30 000 korona évi jövedelemről. De a középparaszt a számára eddig járatlan út előtt ezerféleképp fontolgat, latolgat. Nem egyszer megkérdezi: — „Egyes szövetkezetek miért maradnak le?“ Azt látják ugyan, hogy a járásban Zsély az élenjárók között halad. Ipolyságon pedig a Dudás-család több mint 30 000 korona jövedelemhez jutott a múlt évben. De meglátják azt is, hogy más szövetkezetek évek óta nem bírnak megerősödni. Miért van ez így? Zsélyen a szövetkezet vezetősége az indulástól kezdve az alapszabály szerint vezette a tagságot és ezért értek el jó eredményt. Varbón már a kezdetnél hiba volt, hogy nem adták be az összpontosított állatállomány számára a szénamennyiséget és ezért a szarvasmarha legyengülve elpusztult. El kell tehát érnünk, hogy minden szövetkezeti tag csak annyi takarmányt hagyjon, ami a háztáji tehénnek kell. A szarvasmarha pedig különböző utakon nehogy „elkallódjon“. Akkor lesz jó szövetkezet, ha nemcsak a tervezett, de a terven felüli szarvasmarha, vagy sertés is a szövetkezetbe kerül. így a szöyetkezet mindjárt jövedelemhez jut. Egyesek még mindig úgy okoskodnak, hogyha megalakult is a szövetkezet, „vétsünk" még egy kicsit a réginek, gazdálkodjunk még egy cseppet egyénileg. De ki sínyli meg majd később? Ha a búzát, árpát és más takarmányfélét beadjuk a szövetkezetbe, a munkaegység értéke egy éven belül is lehet 16 korona is. Tehát a beadott termény többszörösen megtérül. Példa erre a kővári szövetkezet, ahol a szövetkezet alig egyéves és már 16 korona a munkaegység értéke. Persze a napi tejhozam 11 liter és csak 9 hónap alatt tehenenként 2444 liter tejet fejtek. Ha valaki megtekinti a gazdaságot, mindjárt látja, hogy szakemberek vezetik. Cseri elvtárs, a szövetkezet elnöke olyan tehénállományt állított be, hogy bizony még tízéves szövetkezetekben is csak ritkán látunk ilyent. Nem csoda hát, hogyha a szövetkezet jól indult és a múlt évben megnyerte a járási versenyzászlót is. Ilyen Cserik kellenek a szövetkezetek élére, akik igazi középparaszt módra észszerűen vezetik a szövetkezetei. Nemzeti bizottságaink az EFSZ-ek IV. kongresszusa előtt fejtsenek ki fokozott igyekezetei az EFSZ-ek alakítására, mert a kongresszus sikere és a mezőgazdasági tervfeladatok teljesítése elsősorban is a nagyüzemi mezőgazdaság további kiszélesítésétől fügs-Bátrabban a szövetkezeti úton A szocialista faluért Letanovcén az elmúlt évben 16 korona volt egy-egy munkaegység értéke. A szorgalmas munka azonban azt eredményezte, hogy az elmúlt napokban nem nyolc, hanem 12,50 koronát oszthattak az előlegen kívül minden munkaegységre. A szövetkezet tagjai boldogan sorakoztak a fizetéshez, mert például Bendík Mária 20 ezer 500 koronát kapott. De ezt az összeget még sokan megközelítették. A királyhelmeci garasban lévő nagygéresi és leleszi szövetkezetben mái saját traktorukkal kezdik meg a tavaszi munkákat. Ugyanis traktorokat vásároltak a királyhelmeci GTÄ- tól. A leleszieknek 2 DT, 2 Super Zetoi és több kultivációs traktoruk van A 17 milliós szövetkezetben a gépel számára traktor-parkot létesítenek A nagygéresi szövetkezetesek, akii 1440 hektáron gazdálkodnak, 424 ezet koronáért vásároltak gépeket. Ma a szövetkezetnek 12 traktora, és több kombájnja van. Többek között égj S —4 típusú gabonakombájn is. Ezzel a lépéssel ismét egy új korszak kezdődik mindkét szövetkezei életében. A szívükben pedig benne é: az az érzés, hogy újra gazdagabbal lettek. B. M Gépekkel gazdagodnak