Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-27 / 30. szám
4 yJzaltátl Földműves 1958. július 27. Ipolynagyfalusi híradás fiz aratást még be sem fejezte az Ipolynagyfalusi szövetkezet tagsága, máris felzúgtak a cséplőgépek. Ottjártamkor a cséplőgép körül Krasznica János, Mészáros István, Takács Károly és Bélák János szorgoskodtak. A cséplőn és pótkocsin Mráz Lajosné, Mészáros Istvánná és Takács Károlyné végezték odaadóan munkájukat. Beszélgetésünk folyamán Krasznica Jánostól, a szövetkezet mezőgazdászától érdeklődtem a hektárhozamok felől. — Hogy elölről kezdjem — mondotta — a kombájn csak megkésve kezdhetett a munkához, de így is négy nap alatt végezte el a ráváró aratást. Öt hektár repcénk voít, s erről a területről 6/1 mázsa magot csépeltünk. Ebből 59-et már be is adtunk. Hogy fizet a búza? — kérdeztem. — Látom, szaporán telnek a zsákok. — Ä búzától bizony féltünk, hogy cserbenhagy, — mondja Krasznica elvtárs. — De a nagy aggodalomnak nem volt értelme, mert a kombájnnal aratott 4,6 hektár földterületről hektáronként 21—22 mázsa közötti átlagot takarítottunk be. De ez volt a leggyengébb búzánk, a többi jobb lesz. 1— És a beadással hogyan állnak? — A legjobb, legeredményesebb módszert használtuk, ugyanis a cséplőgéptől azonnal teljesítjük beadási kötelességünket. Július 20-ig 160 mázsa búzát adtunk be. A cséplőgép körül ott tevékenykedik Bélák János bácsi, a szövetkezet raktárosa is, akinek munkaszeretetéről sok fiatal példát vehetne. Beszélgetésünk fonalát üzemzavar szakította meg. — Mi történt a géppel? — kérdeztem a gépkezelőt. — Jaj, kérem, könnyű erre válaszolni — felelték kórusban — rossz! Reggeltől ez már a negyedik javítás. — Miért nem jelentik a hibát a gépállomásnak? — Jelentettük ezt már kérem — felelte Bélák bácsi — de segítséget még nem kaptunk. Ügy látszik Ipolynagyfalura mindig rossz szerszámot ad az ipolyhidvégi gépállomás. A másik csoport az elevátorral nem tud boldogulni. Rossz volt akkor is, amikor az ipolyhidvégi gépállomásról kikerült. A HNB elnöke, Takács Károly, még azzal toldja meg a dolgot, hogy a felelőtlenül végzett javító-munka miatt sok a bosszúság, sok a veszteség. A napi normát így alig 50 százalékra lehet teljesíteni. Jó lenne, ha az ipolyhidvégi gépállomás dolgozói alaposabban végeznék a gépek javítását, hogy munkájuk ne váltson ki elégedetlenséget a becsületesen dolgozó szövetkezeti tagok között. A szemerédi járási gépállomás vezetőségének is több figyelmet kellene szentelni a gépjavítás ellenőrzésére, mert ha az ipolynagyfalusi szövetkezet becsületesen fizeti a gépállomást, akkor a szövetkezet tagjai is megkövetelhetik, hogy rendes gépet kapjanak. Ez az ipolynagyfalusi szövetkezet tagságának kérése. És azt hisszük jogos, mert csakis a hibák kiküszöbölésével teljesíheti a szövetkezet a rá háruló feladatokat. Illés József, Ipolybalog Vasárnap is nyitva álltak a felvásárló raktárak. A képen egész autokaraván várakozik a somorjai felvásárló üzem előtt. Szép eredményekkel dicsekedhetnek Rimaszombatból jelentik A Rimaszombati Állami Gazdaság dolgozói a jól szervezett és gyorsan végzett aratási és cséplési munkálatokban példamutatóan élen járnak. A járásban elsőnek fejezték be 300 hektáron a repce és őszi árpa begyűjtését. Egyidejűleg gondoskodtak a tarlóhántásró! és 120 hektáron elvetették a tarlókeveréket is. Az őszi árpa jó termést mutat. Eddig a kurineci részlegen érték el a legmagasabb hektárhozamot, 33 mázsát. Viszont repcéből a bátkai részleg vezet 15 mázsás hektárhozammal. Az Ipolysági Állami Gazdaság udvarában hárman szorgoskodtak a kicsépelt repcemag szárításánál, s a szokásos „hogy fizetett a termés“-re örömmel újságolják, hogy a tervezett tizenhárom helyett hektáronként tizenöt mázsa termett. Míg a határt járó igazgatóra kellett várnom, addig szétnéztem a tehenészetben, ahol éppen a déli fejést végezték. Varga bácsi, a csoport vezetője pedig a napi kimutatást készí-A gesztetei traktorosbrigádról X gesztetei brigádhoz tartozó községek (Détér, Gesztete, Pétarfala) dimbos-dombos határa nehéz munka elé állítja a traktorosokat és gépet egyaránt. De a brigád dolgozói eddigi ** JK «í munkájukkal bebizonyították, hogy az akarat legyőzi a nehézségeket. Odaadó munkájukkal elérték, hogy a fenti új szövetkezetek tagsága megszerette a gépi munkát s az újtól való idegenkedés ma már a múlté. Illés Béla, a brigád vezetője is elismerően beszél a traktorosokról ; — Jól képzett, lelkiismeretes dolgozókkal áll a brigád, de azért kissé aggódva kezdtünk az aratáshoz — mondja. Aztán elmodja, hogy az aggódás oka leginkább a fiatal szövetkezet még nem eléggé összefort tagsága volt. De a brigád és a szövetkezetek jó együttműködésében * sem bíztak eléggé. Persze ebben sok volt az laptalan, mert a détériekkel és gesztetekkel .szinte hibátlan az együttműködés, csak az a sajnos, hogy ez nem mindható el a péterfalai szövetkezet vezetőségével kapcsolatban. Á továbbiakban sző esett a traktorosok munkájáról is, s a brigádvezető szerint Vezér József és Bálint Lajos munkáját nemcsak a szakképzettség, hanem az áldozatos odaadás is jellemzi. Náluk a legkevesebb a géphiba is. Rosszat természetesen a többiről sem lehet mondani. Most amikor az ország kenyerének betakarításáríl van szó, bizonyos, hogy Illés, Vezér, Bálint és a többi szorgalmas traktoros sikeresen állja a sarat. Agócs Vilmos új témát az aratásról. Harminc éve ismeri a gazdaságot, így hát azt idézi vissza, hogy valamikor legalább 36 pár arató látástól vakulásig végezte a nehéz munkát. De még milyen körülmények között. Nem gondoskodott akkor az üzemi konyha a friss ételekről, meg aztán igen soknak mezítláb kellett a tarlón járni. Közben megérkezett Fejes elvtárs, a gazdaság igazgatója, így a jelenről már közösen számoltak be. Most minden muniMitíPfc L__I tette. Érdeklődésemre, hogy van-e bőven tej, leplezetlen büszkeséggel mutatott egy papírlapra, amely világosan mutatta, hogy a tejhozam hónapról hónapra emelkedik. Aztán a legjobb fejőgúlyásokra terelődött a sző, mutatta is az első hármat, akik — mondotta — olyan csendes versenytársak. Eredményük június hónapban a következő volt: Halój József 12 tehénre előírt fejési terve 3500 liter volt és kifejt 4307 litert. Kovács Imre szintén 12 tehenet gondoz. Júniusban a tervezett 3400 helyett 3851 litert felt ki, Bogár László pedig 286 literrel többet az előírtnál. Hogy mi a siker titka, arra Bog“ár László társai nevében is válaszol azzal, hogy a tervszerű, gondos takarmányozás. — Megéri a fáradozás — mondotta, miután egy kövér füstfelhőt kifújt —, mert júniusban 2155 koronát kaptam a munkámért. Majd Varga bácsi kezdi ismét az kát géppel végeznek. A Négy kombájn és négy önkötöző dolgozott a földeken s a traktorosok versenye meg is hozta gyümölcsét. Magyar István traktoros például egy nap alatt 9 hektárt aratott le. A cséplés is folyik három cséplőgéppel, a tarlóhántást is elvégezték azonnal mihelyt felszabadult a föld. Ezzel azért is egyekeztek, mert 37 hektár tarlótakarmányt vetnek az arra alkalmas földbe, hadd legyen bőséges takarmány, hogy még szebb eredménye'-kel dicsekedhessenek az ipolysági ÄG dolgozói. K. L. ♦ Végzetes tűzijáték. A brazíliai Santo Amoro városkában rendezett tűzijáték alkalmával a tűzijátékhoz szükséges anyagok raktárában történt robbanás következtében több mint száz ember életét vesztette, s több százan megsebesültek. Tanulóifjúságunk munkára nevelésének legjobb eszköze 2. Ugyanilyen fontos annak eldöntése is, hogy milyen alapelvek szerint történjék a gyakorlókertekben végzett munka jutalmazása. E kérdés megoldásánál olyan általános irányelv alkalmazása helyes, mely szerint a jutalmazás formája a végzett munka arányában van megszabva. A jutalmazás módszereinek általában azokon az alapelveken kell felépülniük, melyek a szocialista nagyüzemi gazdaságokban már meghonosodtak. A szakavatott és gondos munka meghozza a maga gyümölcsét: jó terméseredményeket biztosít, s így felvetődik az a kérdés, miként történjék a termés értékesítése. Helyes elgondolás az, hogy a termés egy részét értékesíteni kell s az így szerzett anyagi eszközökből további gazdasági természetű befektetéseket kell eszközölni, A termés fennmaradó hányadát a már említett alapelvek szerint kell szétosztani a tanulók között. Ilyen gyakrolat alapján a tanulók egyrészt látják a közösen végzett munka eredményeiből származó értékek közcélú befektetését, másrészt egyénileg is jutalmazva érzik magú-, kát a végzett munka alapján. így kialakul bennük nemcsak a helyes közösségi érzés gondolata, hanem a mindekinek képességei alapján elvégzett munka igazságos jutalmazása alapelvének tudatosítása is. Az így végzett gazdálkodás ezen túlmenően örömet és élményt is jelent a tanulóknak. Am, bármilyen sikeres az iskolakert termelőmunkája, a gyakorlati munkához szükséges anyagi eszközök fedezésére azonban legalábbis a kezdeti időszakban, nem képes. Ezért van nagy jelentősége a védnökségi kapcsolatoknak valamely mezőgazdasági nagyüzemmel. Iskolánknak a járás állami gazdaságának igazgatóságával van védnökségi kapcsolata és elmondhatjuk, hogy igen készségesen segítenek munkánkban. A jó védnökségi kapcsolatok előfeltétele a pontosan meghatározott munkaprogram. A szokásos megállapodás rendszerint a védnökségi üzemtől kapott anyagi támogatást (trágya, talajmunka, vetőmag), valamint a részükről nyújtott szakfelügyeletet tartalmazza. Az iskola részéről néhány brigádmunkát, valamint a mezőgazdasági üzem időszakonkénti meglátogatását foglalja magába ezen megállapodás. Gyakori eset, hogy a védnökségi üzem talajmegművelő gépet, eszközöket ad az iskolai gyakorlőkertnek használatra. Általános problémát jelent a nyári szünidő alatt elvégzendő munka megszervezésének módszere, mivel ezen időszak alatt nincsenek gyakorlati foglalkozások. Ha a gyakorlókertben végzett munka sikeres, jól megszervezett, ez sem okoz különösebb gondot, mivel a tanulók megszokván a közös munka végzésében rejlő örömöket, önkétesen is vállalják s nyári időszakában a gyakorlókertben elvégzendő munkát. így tehát a munka zavartalanul folyhat a tanév kezdetéig. Természetesen ennek a munkának is szervezettnek kell lenni. Feladatként kell megszabni a munkát vállaló tanulóknak az előreláthatóan elvégzendő munkát, megbeszélni a szükséges növényápolási munkákat, valamint a betakarítás, illetve az értékesítés módozatait. Az ilyen megbízatások növelik a tanulók öntevékenységét, leleményességét. Az elmélyült alapos munka természetesen meghozza a maga eredményét. Ez nem csupán a mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos rokonszenv, szaktudás fejlődésén mérhető le, hanem a fizikai munka megkedvelését, megbecsülését is eredményezi. A gyakorlókerti munka tehát a munkára való nevelés legjobb eszköze. Különösen jól t hasznosíthatók a gyakorlókertben szerzett tapasztalatok a mezőgazdasági tanonciskolában. Helyes lenne vitatkozni arról, is hogy milyen kapcsolatok legyenek az általános műveltséget nyújtó iskolák, valamint mezőgazdasági tanonciskolák között. Különösen a vidéki iskolák között. Ajánlatos lenne a most kezdődő mezőgazdasági tanonciskolák szervezésénél azt az alapelvet követni, hogy azok szervezésileg szorosan hozzátartozzanak a körzeti nyolcvagy tizenegyéves iskolához, szakmailag viszont valamelyik közelfekvő középfokú mezőgazdasági szakiskolához. A mezőgazdasági tanonciskolák járási szakfelügyelője egyben az iskolai gyakorlókertek munkáját is figyelemmel kisérné, irányítaná. Ezeket a szempontakat indokolttá teszik azok a követelmények, amelyek a mezőgazdasági tanonciskola küldetéséből adódnak. Az általános művetlséget nyújtó iskolák mellett szervezendő mezőgazdasági tanonciskolák ugyanis jobban tudnák biztosítani a korábban szerzett ismeretek jobb kihasználását, valamint jobban kiemelnék az intézmény iskola-jellegét, a harmadfokú mezőgazdasági iskolák szakfelügyelete viszont biztosítaná a megfelelő szakmai színvonalat. Hasznos lenne, ha a mezőgazdasági tanonciskolák is rendelkeznének gyakorlókerttel. Ez azonban csupán a különféle kísérletek elvégzésére szolgálna. A gyakorlati munkák nagyobb részét azonban valamely mezőgazdasági negyüzemben végeznék el. Ebből adódik, hogy közvetlen és szoros kapcsolatot kell kiépíteni a legközelebbi mezőgazdasági nagyüzemmel. A legközelebbi feladat az, hogy biztosítsuk a terméseredmények növekedését. Ez pedig csupán a mezőgazdasági munkát végző dolgozók szakmai felkészültségének fokozásásal biztosítható. A mezőgazdasági pályára való előkészítés tehát társadalmi feladat. Ügy, miként annak idején a szocialista iparosítás éveiben, most is az egész társadalom segítségére van szükség a kitűzött feladatok eléréséhez. E feladatok megoldása közvetlenül hatással van életszínvonalúnk további emelkedésére. Halváinkon is naponként változik, gyorsul, fejlődik az ezerarcú élet, s a szerkesztőségbe érkezett posta mintha csak tükre akarna lenni, úgy vetíti elénk e hatalmas ätlakuläst. S mindez a nép kulturális felemelkedésén kívül hü képet ad az élet megannyi próbál émá járói, eredményéről, bajáról. Csak bele kell tekinteni, hogy kitáruljon előttünk az élet teljessége. Íme néhány részlet a beérkezett levelekből: I g ó Béla rimaszécsi lezelezönk örömmel ad hírt arról, hogy a helyi traktorosbrigád szépen halad a nyári munkák végzésével. Kiemeli Rapcsonyák József, Kiss Béla és Kolozsi Klárika brigádvezetők jó szervezőmunkáját, amely biztosítéka a további sikereknek. Ipoiybalogról Illés József jejenti, hogy a kötelező szénabeadást már július 5-ra teljesítették és július 10-ig az állami felvásárlásra tervezett 85 mázsa szénát is beadták. A burgonyabeadás 70 százalékát korai burgonyából tervezték, amelyről 150 mázsás hektárhozammal dicsekedhetnek. Őrösből Márton László arról számol be, hogy Tóth András tűzoltóparancsnok vezetésével a helyi tűzoltók jól felkészültek a nyári tűzvédelmi szolgálatra. Ebbe a feladatba a pionírok is bekapcsolódtak. Krajcsovics Ferdinánd arról értesít bennünket, hogy a takarmányalap bővítése érdekében az alsószeli szövetkezetesek a szép második lucerna nagy részét magnak hagyták meg, hogy saját forrásaikból biztosíthassák a vetőmagot az évelő takarmányoknak az összföldterület 25 — 26 százalékára való kibővítéséhez. A rimaszombati járásból Z a c h a r Pál írja, hogy a járás a tejbeadás terén a XI. kongresszus tiszteletére vállalt kötelezettséget a határidő előtt 12 nappal teljesítette, s így terven felül még 769 359 liter tejet adtak be. Persze kritika is akad a sok levél között. G r e s o Béla JNB képviselő iKomárocról értesíti szerkesztőségünket, hogy szinte felháborító az a látvány, ami Komáróc után a Pelsőc — kassai vasútvonalon elhaladva tárul az ember szeme elé. A répában a gyom magasabb a vetett növénynél, s már vagy másfél hektárt ki is szántottak belőle, mert nem volt aki megkapálja. Ráadásul ezért mindig a komárőciakat éri a vád, holott e terület már Nagyidához tartozik. A nagyidaiaknál egyéb téren is baj van a takarmánybegyűjtéssel. Ügy látszik — írja levelezőnk — nekik nem fontos a takarmányalap. A b ű c s i szövetkezetesek azzal dicsekednek, hogy a járásban nincs még egy olyan szövetkezet, amely az övékhez hasonlóan napi 2000 liter tejbeadásról számolhatna be. Iván Sándor kassai levelezőnk a lap tartalmával és színvonalával kapcsolatban ír, s hangsúlyozza a lap jelentős segítségét az EFSZ-ek megalakításánál és kiszélesítésénél, továbbá kéri, hogy a jövőben még több vonzó példát közöljünk az EFSZ-ek jó gazdasági eredményeiről, mert ez jelentősen segít az agitációs munkában. Leleszről S z i 1 v á s i József a többi között beszámol a három növénytermesztési csoport eredményes munkaversenyéről, melyben jelenleg az Adám Bertalan csoportja áll az első helyen. A munkaversenyt — írja levelezőnk — elsősorban az a tény fokozza, hogy a szövetkezetben az elmúlt évben is sok mázsa burgonya és kukorica árát osztották szét a tervet túlteljesítők között. K a s z á r levelezőnk a rimaszombati járás eredményeiről ír, és a kurlnyeci ÄG terméseredményeit méltatja. Ugyanis 53 mázsás őszi árpa és 15 mázsás repcerozamot értek el hektáronként. Azt azonban bírálja, hogy a letakarított tarló gyors felszántásáról nem gondoskodtak eléggé a járásban, így ez kihatással lesz mind a jövő évi termésre, mind a tarlótakarmányok vetési tervének betartására. Segítenek a fiatal építészek Nemrég a rakottyási szövetkezet dolgozói 20 fiatal brigádost üdvözölhettek soraikban — a Losonci Építészeti Iparosiskola diákjait. Oktatójukkal, Agonás János elvtárssal, segítenek a szövetkezeti istálló felépítésében. így értékesítik elméleti ismereteiket és gazdagítják szakmai tudásukat a gyakorlatban szerzett tapasztalatokkal. -ar. Irta: Böszörményi János
