Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-13 / 28. szám
Jzal+ad Földműves 1958. július 13í Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozatából Jövőnk a XL kongresszus tükrében Az ipar (Folytatás az 1. oldalon.) métől és termelése belterjességétől függ nagyrészt egész népgazdaságunk fejlődése, a lakosság életszín' vonalának emelkedése. A szlovákiai mezőgazdaságra háruló feladatok megvalósítása érdekében a következő alapvető intézkedéseket kell foganatosítanunk: Meg kell változtatni a mezőgazdasági termelés összetételét úgy, hogy növeljük az állattenyésztés arányát a termelés egész terjedelmében. Ez a talaj termékenysége növelésének, valamint az EFSZ-ek bevételei állandósága és egyenletessége fokozásának előfeltétele. Az ipari növények és takarmányfélék termesztésének további kiszélesítésével és a gabonafélék vetésterületeinek fokozatos csökkentésével meg kell változtatnunk a vetésterületek összetételét. Szlovákia így egyre nagyobb mértékben kiveszi majd a részét a maláta és a cukor országos termelésében, mely nagyfontosságú a csehszlovák mezőgazdaságban. A határozat kimondja, hogy el kell érnünk a hektárhozamok gyorsabb növekedését, amit 1965-ig az ország egyes termelési körzeteiben számos terménynél azonos szintre kell emelni. Különös figyelmet kell fordítani a rétek és legelők hozamainak növelésére, biztosítanunk kell az ezzel kapcsolatos munkák gépesítését, ami alapvető feltétele annak, hogy fordulat álljon be a füves területek kihasználásában. Biztosítanunk kell az állatállomány hasznossága fokozásának gyorsabb ütemét, amit elsősorban a szarvasmarhatenyésztés hasznossága színvonalának emelésével kell elérnünk. Ez megköveteli, hogy az állattenyésztésben haladó technológiát alkalmazzunk, amilyen például a marha karámozása, a tyúkoknak keltetőkben való nevelése és a sertéseknek automatikus vályúk útján való száraz hizlalása. A takarmánykeveréket, mégpedig az őszi és tavaszi valamint a tarlókeverékek, továbbá a lóherefélék fokozott elvetésével következetesen ki kell használnunk a szántóföldeket, biztosítani a szálas- és nedvdús takarmányt az állatállomány hasznossága növeléséhez szükséges mennyiségét. Már a harmadik ötéves terv éveiben kiterjedt mezőgazdasági építkezéseket kell megvalósítanunk Dél- és Kelet-Szlovákia területein. Az egész keletszlovákiai lapály, a Bodva-menti területek, Dél-Szlovákiában á Csilizköz, valamint további vízmenti területek lecsapolásával termékennyé kell tenni több mint 112 000 hektár területet. A Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal rövid időn belül javasolni fogja, hogy ezen nagyszabású vízrendezési munkálatokba miként kell bekapcsolni az EFSZ-tagokat, különösen ifjúságunk széles tömegeit. Ifjúságunk munkáját úgy kell irányítani, hogy a kelet-szlovákiai lapályon megvalósítandó nagy vízszabályozások olyan dicső építkezéssé váljanak» mint amilyen az Ifjúsági Vasútvonal építése volt. A földalap minőségének feljavítása, és terjedelmének bővítése szempontjából ugyanolyan fontosnak kell tartanunk a kisebb terjedelmű vízgazdasági építkezéseket, melyeket az EFSZ-ek és gépállomások hathatós gépi segítségével nagyrészt maguk is elvégezhetnek. E célból meg kell kezdeni a vízgazdasági szövetkezetek megalakítását, melyeknek az EFSZ-ek, az állami gazdaságok és a helyi nemzeti bizottságok kollektívája lesznek tagjai. Arra való tekintettel, hogy Szlovákia mezőgazdasági termelésének színvonala mindeddig alacsonyabb a cseh országrészek termelésének színvonalánál, a mezőgazdasági termelésnek Szlovákiában gyorsabb üteműnek kell lennie, mint a cseh országrészekben. A mezőgazdasági termelésnek Szlovákiában 1965-ben el kell érnie az 1936. évi termelés színvonalának mintegy kétszeresét, részesedése az egész ország termelésében 32—34 százalékot tesz majd ki az 1956-ban elért 29,5 százalékkal szemben. Ez megköveteli, hogy Szlovákiában az 1957-ben elért Eredményekkel összehasonlítva 1965-ben 35 — 40 százalékkal emelkedjék a gabona-, és a burgonya, 50 — 55 százalékkal az évelő takarmányfélék és a réti széna hozama, s a cukorrépában az eddiginél nagyobb átlagos hektárhozamokat érjenek el. Az állattenyésztés terén az 1957- ben elért állománnyal szemben 1965- ig 300 — 350 ezer darabbal kell növelni a szarvasmarhaállományt és így 57 százalékkal emelnünk a marhahúst, 59,2 százalékkal a tej, 89,3 százalékkal a tojás és 46,4 százalékkal a sertéshús termelést. Az eddiginél nagyobb mértékben kell bevezetni a nagyüzemi baromfitenyésztést. Lényegesen növelni a baromfi és a sertések számára szükséges különleges takarmányfélék termelését. A mezőgazdasági termelés feladatainak növelése megköveteli, hogy az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban gyorsabb ütemű legyen a tenyészállatok nevelése és a vetőmagtermelés, ami a belterjes nagyüzemi gazdálkodás fontos feltétele. A kitűzött célok elérésébe!^ jelentős részük lesz azoknak a feladatoknak, ahol előnyösebbek a természeti adottságok arra, hogy sokkal jobb eredményeket érjünk el a szlovákiai átlagnál. így a Vág alsó folyása, a Nyitra völgye mentén, valamint a Csallóközben a harmadik ötéves tervben 35—40 mázsás hektárhozamot kell búzából elérni. A kitűzött feladat elérésének alapvető feltétele a szocialista termelési viszonyok bővítése és szilárdítása a mezőgazdaságban. Ezért továbbra is szilárdítani kell a meglévő EFSZ- eket, bővíteni tagalapjukat, új EFSZ- eket alakítani és tovább szilárdítani a munkás- paraszt szövetséget. A szlovákiai EFSZ-ekbe az 1960. év végéig még több mint 600 000 hektár mezőgazdasági területet kell nyernünk. A mezőgazdasági termelés egyik fő feladata a mezőgazdasági nagyüzemi építkezés lényeges megjavítása, olcsóbbátétele, valamint a helyi források és a szövetkezeti tagok önsegélyének teljes kihasználása. Az állami gazdaságoknak az eddiginél sokkal jobban kell teljesíteniük azon funkcióikat, hogy példát mutassanak az EFSZ-eknek, műszaki napok, aktívák, beszélgetések szervezésével át kell adniok tapasztalataikat a szövetkezetek tagjainak, főképp a termelés új technológiája, a szarvasmarha szabad istállózása, a száraz sertéshizlalás, a trágyalével való gazdálkodás, a nagyüzemi tyúktenyésztés és öntözőberendezések építése terén. A kerületi és járási pártbizottságoknak, valamint a helyi nemzeti bizottságoknak meg kell szervezni a szlovákiai járások testvéri szövetségét a cseh országrészek azon járásaival, ahol azonosak a termelési feltételek, olymódon, hogy a testvéri szövetség konkrét tartalmat nyerjen és segítséget nyújtson a szlovákiai járások metcgazdaségi termelésének szíinvonala emeléséhez, hozzájáruljon Szlovákia mezőgazdasága lemaradásának gyors kiküszöböléséhez. Végezetül a határozat a CSKP XT. kongresszusának a CSISZ elé tűzött feladataira hívja fel a figyelmet. Majd hangsúlyozza, hogy a párt és valamennyi szlovákiai dolgozó törekvésének a CSKP XI. kongresszusa által kitűzött feladatok biztosításánál konkrétan meg kell nyilvánulnia már az állami terv idei feladatainak teljesítésénél, minden minőségi és mennyiségi mutatóban, a népgazdaság valamennyi szakaszán, minden munkahelyen. Ilymódon meg kell teremteni az előfeltételeket ahhoz, hogy a szocializmus építését a legközelebbi években sikeresen befejezzük. Mit jeleni a nagyobb jogkör a nemzeti bizottságok munkájában? Tíz év alatt sokkal gyorsabban növekedett ipari termelésünk, mint az iparilag fejlett kapitalista államokban. A gépipar 4,6-szorosára növekedett. Az ipari termelés egészbevéve évente mint 11,7 százalékkal emelkedett, míg a legerősebb kapitalista államokban 4 — 6 százalékot tett ki. Világviszonylatban negyedik helyen állunk az egy főre eső szénfejtésben, az acélgyártásban pedig a hetediken. A megmunkáló és forrasztó gépek gyártása Csehszlovákiában a legfejlettebb kapitalista államok színvonalán mozog, azonban a gőz- és vízturbinák gyártásában túlszárnyaltuk őket. Az egy főre eső villanyenergia gyártásban mögöttünk maradt Olaszország, Franciaország. Ipari termelésünk 1965-ig 90 — 95 százalékkal kell emelni az 1957-es évhez viszonyítva. Mindenekelőtt a nyersanyagalap és a gépipar fejlesztésére fektetjük a fősúlyt. A műszaki fejlődés szorosan összefügg az atomenergia, a fémvezetők felhasználásával, az elektroncsövek fejlesztésével és ionok gyártásával. Szocialista termelésünknek a Szovjetunióval és a többi szocialista országokkal szoros együttműködésben ki kell használnia a találmányokat. A termelőerők gyorsabb fejlődése és a munkatermelékenysége szempontjából a vegyi ipar termelését 1965-ig 2,5-szörösére emeljük az 1955. évhez viszonyítva. A gépipari termelést 150 százalékkal fokozzuk. Elmondhatjuk, hogy a XI. kongresszus határozatának alapján ipari nagyhatalommá válunk. Ipari fejlődésünk lehetővé teszi a vízveszélyes területek csatornázását is. Képünkön a latorcaparti munkálatokat láthatjuk Július 1. induló, fordulópont, új szakasz, a nemzeti bizottságok munkájában. Ezen a napon lépett életbe pártunk Központi Bizottságának júniusi határozata. Ez lényegében felhatalmazza a nemzeti bizottságokat, hogy a hatáskörükben tartozó gazdaságokban is érvényesítsék az irányítás, szervezés, pénzellátás, anyagi érdekeltség hasonló alapelveit, mjnt amilyeneket az építkezésben és iparban vezettek be. Nem kis munka ez. És ha a jövő elé nézünk, joggal mondhatjuk, hogy a nemzeti bizottságok ezen feladatukat csakis úgy valósíthatják meg, ha a gazdaságok irányításába valamint az állami igazgatásba minél több dolgozót vonnak be. Népgazdaságunk egyharmadá-nak irányításáról van szó A nemzeti bizottságok előtt álló feladatok nagyságát csakis akkor érzékelhetjük, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy népgazdaságunknak majd egyharmadát irányítják, igazgatják és felelősek a mezőgazdaság, a helyi ipar, a közszolgálatok, a közlekedés, a kereskedelem, a közös étkezdék, a lakásépítkezés és lakásgazdálkodás, az iskola és egészségügy ■fejlesztéséért. Ez a sokrétű munka pártunk 1956-os konferenciája után hárult a nemzeti bizottságokra, amikor először tűzték ki, hogy a nemzeti bizottságok nagyobb jogkört kapjanak. Milyen lényeges változások történnek a nemzeti bizottságok munkájában? Amint látjuk, van itt tennivaló elég. Országos érdekek, közérdekek teljesítéséért felelnek a nemzeti bizottságok. De feltehetjük a kérdést: milyen változások történnek a nemzeti bizottságok munkájában, hogy nagyobbodó munkakörüket sikeresen tudják betölteni. Már az a tény, hogy a nemzeti bizottságok nagyobb jogkört kaptak, igazolja, hogy semmi nem állandó s a fejlődés bizonyos fokai más és más intézkedéseket és munkamódszereket követelnek meg. £ nemzeti bizottságok tanácsai és az apparátus dolgozói eddig be tudták tölteni hivatásukat, mert sok üzemet, sőt azt mondhatnánk, hogy kevés kivétellel a központi hivatalok ellenőrizték és irányították. Viszont július 1-től a népgazdaság egyharmadának irányítása-szervezése teljesen a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartoznak. És ha hozzávesszük még, hogy a decentralizálás a központi hivatalok és egyben a nemzeti bizottságok létszáma is csökken, akkor valamilyen, lényegesen jobb munkamódszerre! kell dolgoznunk, hogy a nagyobbodó feladatokat kevesebb munkaerővel megvalósítsuk. Mert hiszen a nemzeti bizottságok a kerület, járás, város vagy községek szocialista építéséért, fejlesztéséért felelősek és maguk döntenek sok olyan kérdésben, amit ezelőtt a központi hivatalok végeztek el. Tehát egyes területek vagy városok fejlődéséről maguk döntenek, de egyúttal kötelesek betartani és teljesíteni a népgazdaság fejlesztésének állami tervéből rájuk háruló feladatokat is. A nemzeti bizottságok tanácsai mostantól kezdve az alapvető kérdések komplex megoldásával foglalkoznak, mint például a gazdaság fejlesztése, a tervek kidolgozása, a nyersanyagforrások kihasználása, a terv teljesítésének ellenőrzése, a költségvetés. A fejlesztési terveket a tervezési bizottságok és a pénzügyi osztályok dolgozzák ki, viszont azok teljesítését és ellenőrzését az újonnan szervezett ellenőrzési osztályok hajtják végre. Az egyes problémák vagy kérdések szakmai megoldását a mezőgazdaságban, egészségügyben vagy más gazdasági szakaszon a nemzeti bizottságok illetékes osztályai hajtják végre. Tehát a különböző albizottságoknak is kiterjedt a jogkörük és például a mezőgazdasági albizottság teljes mértékben felelős a szövetkezetek vagy más mezőgazdasági üzem munkájáért. Előtérben az ellenőrzés A nemzeti bizottságok csakis választóik segítségével valósíthatják meg nagyobbodó feladataikat. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezetek vagy más gazdasági szervek terveit, pénz-A Földművelésügyi és Erdőgazdasági Minisztérium 51. számú hirdetr ményével feljogosítja az Állami Gazdaságokat, valamint az állami szocialista szektor egyéb mezőgazdasági üzemeit, hogy gabonát és burgonyát adhassanak el begyűjtési áron alkalmazottaiknak. A vásárlási jog azonban csakis olyan munkásokat, műszaki- és adminisztratív dolgozókat illet meg, akik közvetlenül az üzemben dolgoznak, nem pedig az ÁG-ok vagy más mezőgazdasági üzemek igazgatóságának alkalmazottait, sem pedig az alkalmi vagy brigádtagokat. Az üzemvezetőség évenként összesen 396 kg takarmány- és kenyérgabonát, valamint 240 kg burgonyát utal be egy külön természetbeni járandősági alapba minden egyes arra jogosult és előre betervezett alkalmazott részére. Hogy ezen mennyiségből mennyi adható el az egyes alkalmaügyi helyzetét, fejlődését a dolgozó tömegekkel együtt vitatják meg. Másrészt a kitűzött feladatokat az újonnan alakult ellenőrző osztályok szintén a tömegekkel együtt ellenőrzik. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrző osztályok tagjainak fel kell figyelniük a dolgozók panaszaira, észrevételeire és minden kérelmet vagy javaslatot felül kell vizsgálni és el kell intézni. Mert ennek elhanyagolása nemzetgazdaságunknak óriási károkat okozott eddig. Ha felülvizsgáljuk a nemzeti vagyon szétlopkodását a szövetkezeti vagyon megkárosítását, mindig arra a következtetésre jutunk, hogy elsősorban is a nemzeti bizottságok nem hallgatták meg a dolgozók panaszait és hiányzott az ellenőrzés. A párkányi népbíróság nemrég tárgyalta Ferdinánd Khéli, a nár.ai szövetkezet elnökének bűnügyét Az elnök különböző spekulációkkal megkárosította a szövetkezeti vagyont; Felépítette a portáját és magángazdálkodásra rendezkedett be. Mostanában pedig egyéni fuvaros. Feltehetjük a kérdést, vajon mit tett a nánai helyi nemzeti bizottság és a mezőgazdasági szakosztály, hogy a dolgok ennyire fejlődhettek. Hisz panasz volt az elnökre, de a helyi nemzeti bizottság nem intézkedett. Ehhez hasonló esetek nemcsak, anyagi kárral járnak, hanem rosszul hatnak a munkafegyelemre is, mert a dolgozók hiába panaszkodnak, javasolnak, szavukat nem veszi figyelembe senki. A jövőben nemzeti bizottságaink nagyobb jogkörrel együtt minden lépésükben még jobban támaszkodjanak a tömegek alkotó kezdeményezésére, mert csakis így tudják megvalósítani megnagyobbodott feladatukat. Bállá József zottaknak, azt a mezőgazdasági üzem vezetője, az ÁG-oknál pedig azok igazgatója dönti el, különös tekintettel az illető alkalmazott munkateljesítményére, az önköltség-megtakarításra stb. Többet azonban, mint 792 kg gabonát és 480 kg burgonyát semmi szín alatt sem szabad eladni évenként egy-egy alkalmazottnak. Ha viszont az üzem nem teljesítette tervfeladatait, köteles a mennyiséget arányosan csökkenteni. Indokolt esetben az üzem vezetősége az üzemtanács beleegyezésével a kijáró menynyiség felét előleg alakjában utalhatja ki az arra érdemes alkalmazottnak. A tervfeladatok teljesítése után fennmaradt feleslegből ugyancsak eladhat az üzem begyűjtési áron évenként egy-egy elválasztott malacot üzemi alkalmazottainak. Ha egyazon üzemben egy háromtagú család dolgozik, kivételesen két malac adható el az ilyen családnak. Minden üzemi alkalmazottjának begyűjtési áron eladhat továbbá az üzem naponta fél liter tejet, valamint további fél litert minden olyan 15 éven aluli gyermek részére, aki az ő háztartásában él és aki után gyermekpótlékra van igénye. Tervfeladatainak nemteljesítése esetén azonban csak kiskereskedelmi áron adhatja el a tejet az üzemvezetőség, sőt csökkentheti is a napi adagokat. Ugyancsak jogában áll az üzemnek begyűjtési áron gyümölcsöt és zöldségfélét eladni üzemi alkalmazottainak, de csak akkor, ha az illető zöldség- vagy gyümölcsfajtából betervezett begyűjtési kötelezettségének eleget tett az üzem. Az üzemvezetőség köteles ügyelni arra, hogy alkalmazottai ne nevelhessenek több állatot, mint amennyit rendes úton szerzett takarmányból etetni képesek. Nevezetesen már a munkaszerződés megkötése alkalmából köteles az üzemvezetőség alkalmazottaival megállapodni abban, hogy hány állatot szabad nevelniük. Az itt felsorolt rendelkezések május elsején léptek életbe, s ezért a régebbi, ezen hirdetmény tartalmával ellenkező intézkedések hatályukat vesztették. K. E. Százezredik traktor A brünni A. Zápotocky Gépgyár dolgozói a hét elején jelentős munkasikert ünnepeltek: a kora délutáni órákban elkészült a százezredik Zetor-25 típusú traktor. Ezek a traktorok ma már nélkülözhetetlen segítőtársai nemcsak szövetkezeteink dolgozóinak, hanem a világ 65 országa földműveseinek is, ahová 1952 óta ezeket a gépeket szállítjuk.
