Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-27 / 30. szám

s sfrab-ad Földműves T 1958. július 27. Kis történet a sajtószabadságról Kössenek barátsági és együttműködési szerződést az európai államok A Szovjetunió kormányának javaslata A Szovjetunió kormánya július 15- én jegyzéket intézettt az európai államok kormányaihoz és az USA kor­mányához, melyben javasolja az euró­pai államok barátsági és együttmű­ködési szerződésének megkötését. A Szovjetunió kormánya javaslatá­ban annak a véleményének ad kife­jezést, hogy az európai szárazföldön kialakuló helyzet minden érdekelt állam kormányát arra kényszeríti, hogy olyan közös intézkedések téte­lére törekedjék, amelyek gátat vet­nének Európában a háborús készülő­déseknek és lehetővé tennék a béke megszilárdítását a kölcsönös bizalom és az együttműködés alapján. „A minden nemzet és minden csa­lád számára pótolhatatlan vesztesé­gekkel és hihetetlen fizikai és erköl­csi áldozatokkal az európai nemzetek kiérdemelték az emberhez méltó élet jogát és jogot az önmaguk és a jövő nemzedék sorsa iránti félelem nél­küli élethez,“ — hangsúlyozza többek közt a szovjet jegyzék. A jegyzék további részében konk­rét javaslatot tartalmaz a szerződés szövegére nézve. A szöveg szerint megegyezésre kell jutni a szerződő feleknek arra nézve, hogy az őszinte együttműködés és a kölcsönös meg­értés szellemében fogja fejleszteni és szilárdítani a jószomszédi és baráti kapcsolatokat a szerződő felek nem­zetei között a területi sétrhetetlen­­ség, a függetlenség, a megnemtáma­­dás, a belügyekbe való be nem avat­kozás, az egyenjogúság és a kölcsö­nös előnyök elvei alapján. A szerződő felek kötelezik magu­kat, hogy a közöttük felmerülő va­lamennyi vitás kérdést kizárólag bé­kés eszközökkel oldják meg, az ENSZ alapokmányának szellemében. Ameny­­nyiben a szerződő felek valamelyikét bármely állam megtámadja, a szerző­dés többi részvevői köteleznék ma­gukat, hogy a támadóknak nem nyúj­tanak sem katonai, sem gazdasági, sem pedig erkölcsi támogatást. Köteleznék magukat a szerződő felek, hogy egy-két éven belül csök­kentik Németország területén elhe­lyezett fegyveres erőik létszámát egyharmaddal vagy pedig a megálla­podás szerint. A váratlan támadás meggátlására 800 kilométeres öve­zetben az Észak-atlanti Szerződés és a Varsói Szerződés tagállamai fegy­veres erőinek választóvonalától be­vezetnék a légi fényképezést. A szedzödő felek Közép-Európában olyan övezetet létesítenének, amely­ben nem fognak gyártani és raktá­rozni atom-, hidrogén- és rakéta­fegyvereket és nem létesítenek e fegyvernemek kezelésére szolgáló berendezést. Ezen övezetnek magába kellene foglalania a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Német Szövet­ségi Köztársaság, a Lengyel Népköz­­társaság és a Csehszlovák Köztársa­ság területét. A javasolt szöveg szerint a szer­ződő felek fejlesztenék a gazdasági együttműködést és a tapasztalatcse­rét és kölcsönösen segítséget nyúj­tanának a legidőszerűbb gazdasági problémák megoldásában, valamint sokoldalúan fejlesztenék a kereske­delmi együttműködést a szerződés tagállamai között a teljes egyenjogú­ság és a kölcsönös elvek alapján. A javasolt szöveg szerint a sezrző­­dő felek köteleznék magukat, hogy fejleszteni és szilárdítani fogják köl­csönös kapcsolataikat a tudomány, technika és az iskolaügy terén, hogy ezzel is hozzájáruljanak a nemzetek közti kölcsönös megértéshez. A Szovjetunió javaslata szerint ez a szerződés tíz évre szólna. Véget ért a stockholmi kongresszus Egy heti ülésezés után kedden dél­után véget ért a stockholmi leszere­lési és nemzetközi együttműködési kongresszus. Ennek befejező részé­ben három jelentős okmányt fogadtak el. Ezen okmányok: nyilatkozat a le­szerelés kérdésében, a kongresszus­nak a közép-keleti helyzettel kap­csolatban a nemzetekhez intézett fel­hívása és az általános felhívás. A kongresszus részvevői valameny­­nyi okmányt egyhangúlag és viharos tapssal fogadták el. Néha egészen jelentéktelennek látszó apró események jóval többet tudnak mondani a figyelő embernek, mint könyvtárak, vagy előadások százai. A jelen esetben a nyugati világ egyik leghangosabban hirdetett eszméjéről, a sajtószabadságról lesz szó, mely sze­rintük a „szabad világ" egyik legde­mokratikusabb vívmánya. Mi már jól ismerjük a múltból a kapitalista sajtó­­szabadságot, jól tudjuk mit ér az olyan sajtó szabadsága és egyben sza­vahihetősége, melynek tulajdonosa a kapitalista monopólium a bank, vagy valamelyik reakciós párt. De nem árt ha ezt a jellemzést kiegészítjük az alábbi kis történettel. Bukarestben történt az eset a ripor­terek májusi világtalálkozóján. Hu­szonhárom ország újságírói jelentek meg, hogy megbeszéljék szakmai kö­zös ügyeiket. A konferencia fő jelsza­va: a riport legyen a nemzetek egy­másközti megértésének és megisme­résének' eszköze. Felszólalt többek közt egy görög újságíró is, aki a hazájában érvénye­sülő sajtószabadságot dicsérte. A kül­döttek kollegiális udvariassággal hall­gatták végig a görög szaktárs fejtege­téseit, csak Pearson angol küldött mo­solygott rejtelmesen. Hogy miért, az csak a végén derült ki. Mikor ugyanis az elnök felolvasta a határozatot, és a jelenlevők neveit, a görög szaktárs nevének említésénél úgy ugrott fel székéről, mint akit a kígyó mart meg. Kétségbeesetten követelte, hogy nevét töröljék a részvevők listájáról. Ez ter­mészetesen meg is történt. Az elnök­ség nem akart kellemetlenséget okozni a derék görög toliforgatónak, nem akarta, hogy a sajtószabadság szent nevében megismerkedjen a görög fegyházak belsejével. Eddig szól a történet, így tudták meg a küldöttek, hogy miért mosoly­gott Pearson úr. Ő ugyanis jobban ismerte a Görögországban dúló sajtó­­szabadságot, mint görög kollegája. (P) Szétpattant egy láncszem Július 14-én, mint egy vészjelre, újra Közép-Kelet felé fordult az egész világ érdeklődése. Közép-Kelet már évek óta, mint egy lappangó vulkán, gyakori kitöréseivel gyakran meg­megremegtette a nemzetközi politika légkörét. Mi is történt tulajdonképpen? Az iraki hadsereg fiatal nemzeti érzelmű tisztjei és katonái a nép széles réte­geitől támogatva, villámgyors rajta­ütéssel szinte egy nap alatt szétzúz­ták a korrupt, az imperialisták által kitartott királyságot és köztársasági államformát adtak az iraki nemzet­nek. Irak független, demokratikus nemzeti állammá alakult át és a két bibliai folyó, az Eufrátesz és a Tigris völgye, melyről azt tartják, hogy itt ringott az emberiség bölcsője, az ezeréves feudális uralmi rendszer után elindult a felszabadult népek útján. Az ország lakos­sága körülbelül öt és fél millió és gaz­dag természeti len­esekkel rendelkezik. 1956-ban 30 millió tonna olajat ter­meltek itt az idegen olaj monopóliumok, melyek közt a leg­nagyobb az Iraki Olajtársaság nevű angol tulajdonban levő vállalat. Ért­hető tehát a nyu­gati kormányok megdöbbenése, mert nem lehet vitás, hogy a szabad és független Irak a jö­vőben szabadon akar rendelkezni az or­szág kincseivel és mint ahogy Egyip­tom kiharcolta a Szuezi-csatorna fe­letti önrendekezési jogát, a független Irak sem fogja meg. engedni, hogy az or­szág kincsei a mo­nopolista társaságok páncélszekré­nyébe vándoroljanak. A gyarmati ki­­zsákmányolók ezen vesztesége azon­ban nem az első és nem is az utolsó. Hiszen csak a második világháború óta 1 milliárd 500 millió ember — az emberiségnek mintegy a fele — rázta le a kapitalizmus jármát és a felsza­badult gyarmatokból a legtuóbbi 13 év alatt 20 független állam keletke­zett. A gyarmati rendszer rohamosan bomlik és helyén szabad, független népek építik nemzeti otthonaikat. A gyarmati és félgyarmati.népeknek a felszabadulásért folytatott küzdelme régi hagyományokra tekint vissza, Kezdetben ez a küzdelem helyi láza­dásokra és ösztönös elszórt felkelé­sekre szorítkozott. Később azonban szélesebb és szervezettebb kereteket vett fel, hogy végül győzelmesen elő­retörő mozgalommá teljesedjen. Ez a folyamat alapjában rázza meg az egész kapitalista világrendszert. A gyarmati népek forradalmi fellé­pésének a Nagy Októberi Forradalom adott döntő lendületet. Kezdetét vet­te egy imperialista ellenes világmoz­galom, mely a gyarmati rendszer meg­szüntetését tűzte ki. A szovjet nép világraszóló sikerei, gazdasági fejlődé­se buzdítőlag hatottak Kína, India és Indonézia elnyomott népeire, amelyek a Szovjetunió fejlődésében látták jö­vendőjük, független és szabad ország­gá válásuk távlatait. Már a két világ­háború között megkezdődött ezen or­szágokban a társadalmi átalakulás, az ipar erősödött és ezzel a fiatal mun­kásosztály öntudata és harci szelleme is megnövekedett. A harc mindinkább szervezetté vált és tökéletesedett azáltal, hogy a gyarmati és a félgyar­mati országokban megalakultak a •kommunista pártok, a munkásosztály élcsapatai. A gyarmati felszabadító ■ mozgalom a két világháború között még nem volt képes jelentősebb si­kereket elérni. Ekkor még az impe­rialista hatalmak ereje töretlen volt , és a gyarmati népek még öntudat és szervezettség tekintetében alacsony fokon állottak. A gyarmati világrend­­szer szétesése csak a legutóbbi 12 év­ben gyorsult meg. Milyen tényezők hatottak erre a fejlődésre? A Szovjetunió győzelme a második világháború alatt a fasisz­ta Németország és az imperialista Japán felett. 2. A népi demokratikus államok keletkezése és különösen a kínai forradalom győzelme, mely ak­tivizálta nemcsak Ázsia, de a többi világrész elnyomott népeit is a gyar­matosítók elleni harcra. 3. A szocia­lista világrendszer megalakulása és sikerei, valamint segítsége és szoli­daritása az elnyomott népekkel. 4. A •legnagyobb gyarmatosítók, Anglia, Franciaország és Hollandia hatalmá­nak legyengülése, mely megrendítette a népek szemében hatalmuk minden­­hatóságába vetett'hitüket. 5. Sok gyar­mati nép vett részt az imperialisták hadseregeiben a második világháború csatáiban és ezáltal értékes harci ta-A lengyel nép nagy ünnepe A Kultúra és Tudomány Palotája Varsóban. Július 22-én Varsó, Krakkó, Poz­nan, Lodz nagy városok és az egész ország népe vidám zeneszóra ébredt. A város, a falu és az egész ország ünneplő köntösben várta a napot, a lengyel nép legnagyobb ünnepnapját, hiszen 14 évvel ezelőtt bocsátotta ki a lengyel nemezeti felszabadító.bizott­ság a történelmi jelentőségű „Júliusi Kiáltvány“-!, mely Lengyelország függetlenségének és népi demokrati­kus országgá válásának alapokmánya. Ettől a naptól kezdődött meg a len­gyel nép életének gyökeres változást jelentő új fejezete a szabad szocia­lista haza építésének örömteljes kor­szaka. A hálás lengyel nép ezen a napon emlékezett meg elesett hősei­ről, akik életüket áldozták a haza szabadságáért és az ország szocialista jövőjéért. El nem múló hálával emlékeztek meg ezen a napon a szovjet hadsereg dicső harcairól és a fasizmus felett aratott győzelmeiről, mely megnyi­totta az utat egy új szabad élet, a szocializmus felé. pasztalatokat szerzett. 6. Egyes gyar­matokon a második világháború alatt kénytelenek voltak némi ipart kiépí­teni és ezzel megnövesztették a leg­forradalmibb osztály, a munkásosztály létszámát. A formálisan függetlenné vált or­szágok egy része még ma is félgyar­mati jellegű. A közigazgatás és a tör­vényhozás a nemzet felső rétegeinek kezében van, mely a gazdasági hatal­mat a gyarmatosítók kezére játszotta és így a kizsákmányolás továbbra is fennáll. Az USA vezetői például fen­nen hirdetik, hogy ők nem gyarmato­sítanak, hanem „segítik az elmaradott országokat a fejlődésben“. Hruscsov elvtárs erről a módszerről azt mond­ta, hogy a gyarmatosítók 1 dollárt ad­nak mint segélyt, hogy 10 dollárt kap­janak érte a nép kizsákmányolása ré­vén. Az amerikai segélyek ezenkívül politikai feltételekhez’ vannak kötve, mely azt jelenti, hogy ezek az államok kénytelenek az amerikai érdekeket szolgáló katonai blokkokhoz csatla­kozni. Ázsia és Afrika népei szövetségre léptek a gyarmatosítás és a kizsák­mányolás elleni küzdelemben. A han­­dungi konferencián öt alapelvet (pan­­csa sila) fogadtak el, melyben dekla­rálták a részvevő államok területének sérthetetlenségét, a megnemtámadást, a belügyekbe való benemavatkozást, az államok egymásközti kapcsolatát az egyenlőség alapján és a békés gaz­dasági együttműködést. A szocialista tábor erkölcsileg és anyagilag segíti ezeket a gazdaságilag elmaradt országokat. Gépeket, gyári berendezéseket szállít, s ezzel előse­gíti gazdasági felemelkedésüket. Az imperialista hatalmak igyekezz nek ezt a fejlődést minden módon akadályozni. Ezen igyekezetükben szövetségeseik a feudális urak, akik­nek segítségével sikerült a támadó paktumokba több ázsiai országot be­vonni. Ilyenek Irán, Pakisztán és a legutóbbi forradalmi változásig Irak is. — Az Iraki Köztársaság megala­kulásával újból egyik fontos támaszát vesztette el az imperialisták céljait szolgáló Bagdadi Paktum és újabb rés támadt az imperializmus roskado­zó épületén. P AZ AMERIKAI ÉS ANGOL IMPERIALISTÁK GÁLÁD TÁMADÁSA AZ ARAB NÉP ELLEN Már hetek óta folyik a libanoni hazafiak elkeséredett harca Samun elnök népáruló rendszere ellen. Kö­zel- és Közép-Kelet népe, mely már torkig van az imperialisták rablásai­val, nemzeti vagyonuk rendszeres eltulajdonításával, és meggyűlölte az olajmonopóliumok által kitartott kor­mányokat, mindig nagyobb méretek­ben indul harcba önálló független államiságáért, szabad nemzeti életé­ért. Ez a küzdelem kiterjed az észak­afrikai partoktól egészen Jordániá­ig, Libanonig és Irakig. A libanoni 'nép felkelését elnyomói ellen az imperialisták az ENSZ égisze alatt akarták vérbefojtani, mint, ahogy azt megkísérelték Koreá­ban es Vietnamban is. Ez a szándé­kuk azonban csúfos hajótörést szen­vedett az ENSZ által kiküldött sem­leges megfigyelők tárgyilagos jelen­tésén, akik megállapították, hogy Li­banonban nincsen semmi ok külső beavatkozásra, mivel az ott folyó pol­gárháború Libanon népének belügye. Az imperialisták ugyanis azzal az ürüggyel akartak beavatkozni a liba­noni viszályba, hogy az országot tá­madás érte az Arab Köztársaság ré­széről. Mivel azonban nem sikerült nekik felhasználni az ENSZ-t céljaik elérésére, nyílt támadást intéztek Libanon ellen és katonai egységeket raktak partra. Az indok: Libanon területi sérthetetlenségének és biz­tonságának ipegvédése, valamint az ott tartózkodó amerikai polgárok vé­delme.“ Az igazság azonban az, hogy Libanon szomszédságában, Irakban, a népi erők július 14-én ejkergették az Amerika-barát királyt és kormányát és kikiáltották a független Iraki Köz­társaságot. Az olajban gazdag Irak függetlenné válása nem illik bele az olajmonopóliumok kizsákmányoló ter­veibe. Ez tehát az agresszió oka. Ugyanakkor Anglia is csapatokat küldött Jordániába, ahol szintén mo­zog a talaj Husszein bábkirály talpa alatt. A barbár támadás nemcsak az arab népek felháborodását váltotta ki, de hatása alatt az egész világon az ellen­kezés vihara zúdult fel. Nemcsak Moszkvában, Prágában és Budapesten háborodtak fel a becsületes emberek százezrei, hanem az imperialista or­szágok demokratikus tömegei is spon­tán tüntetéseket rendeznek az ame­rikai követségek előtt. A szocialista országok népével együtt az angol munkáspárt, a nyu­gat-német szociáldemokrata párt és a japán szocialisták is a legmélyeb­ben elítélik ezt a minden nemzetközi jogszabályt felrúgó beavatkozást. — New Yorkban az amerikai polgárok ezrei tüntettek az ENSZ épülete előtt és Buenos Airesben a hatalmas tömeg téglával dobálta meg az USA követ­ségének épületét. A felháborodás orkánja elemi erővel tört ki az egész világon. A Szovjetunió javaslatára összeült Biztonsági Tanács imperialista több­sége nem volt hajlandó támogatni az agresszió megszüntetése érdekében benyújtott szovjet javaslatot. Ezért a Szovjetunió az ENSZ közgyűlésének azonnali összehívását kérte. A Szov­jetunió Minisztertanácsa egyben jegy­zéket küldött a nyugati kormányok­nak, melyben figyelmeztette a táma­dókat cselekedetük súlyos következ­ményeire. Ugyanakkor javasolta egy azonnali csúcsértekezlet megtartását, melyen a hyugati nagyhatalmak és a Szovjetunión kívül részt venne India képviselője is. Az intervenció további következ­ményei ma még beláthatatlanok. Bionyos azonban, hogy lehullott a le­pel a békét és a kis népek megsegí­tését hirdető imperialista zsarnokról és újra megmutatkozott a haszonért mindenre képes monopolista kizsák­mányolok gyűlölt ábrázata. SZABAD FÖLDMŰVES - kiadaja a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal — Szerkeszti a szerkesztőbizottság - Főszerkesztő Major Sándor — Szerkesztőség: Brati­slava Suvorovova ul 16 Telefon: 356-80, 353-41, 353-42, 353-43 - Nyomja a Polygrafické závody, n. p., Bratislava, ul. Februárového vlíazstva 6/d i- Évi előfizetés Kcs 20.80, 1 félévre 10.40 í—. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata s-i Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél A-593093 7710/1/ r Tbiliszi. \— VjF z ~l8f / V >-I] R A\£ ** •

Next

/
Oldalképek
Tartalom