Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-27 / 30. szám
2 y/zaUatt Földműves 1958. július 27. Minden évben jó hektárhozam Hektáronként 35 mázsa búza - Kétszázezer koronával több a jövedelem Jövőnk a XI. kongresszus tükrében Életszínvonal Á pincealjai Nagyoszlás-dülöjében teljes gőzzel folyik a cséplés, az acélos búza vastagon csorog a zsákokba. Smiknya István és' Tőth Károly pehelykönnyen dobják a pótkocsira a zsákokat, és Tóth Józsi bácsi olyan fenkölt mosollyal idltja a traktort, mintha egy vigadó lakodalmas társaságot szállítana: Csala Ignác csoportvezető szaporán jegyzi a mázsákat.- Mennyi csorog.,.?- Elég!- ’Hány mázsa?- Harmincöt-harminchét is termett búzából, hektáronként. Ha így megy tovább, talán elérjük a csoportban a 28 mázsás átlagot is. i— Persze gyengébb dűlőnk is van fir! teszi hozzá Bartal Lajos a szövetkezet elnöke, de az eddigi eredményekkel meg vagyunk elégedve. Az őszi árpa is harminc mázsás hektárhozamot adott. Mi is követjük a búza útját egész a raktárig. Kádas István veszi át a zsákokat.- Az eddigi mérések szerint 82— 83 a fajsúlya, — dicsekedik. Azután papírt és ceruzát veszünk és számoljuk, hogy mennyit csépeltek már ki. De Kozák Rudolf „segédraktáros" úgy látszik, hogy fejben gyorsabban számol, mert kivágja, hogy huszonöt vágón van már rendbe. A traktorok két helyre szállítják a gabonát. A szövetkezet raktárába és bírja a szárazságot, vagy más elemi csapást. Ezért értek el az 1956-os évben is 26 mázsás átlaghektárhozamot, tavaly pedig a viharkár ellenére szintén ennyit, és az idei szárazság sem okoz nagy visszamaradást. Az ipolymutat, hogy 500 mázsás hektárhozamot elérnek, a kukorica is öles, a kertészet pedig százezreket jövedelmez. De az elnök elégedetlen az eredményekkel. Szerinte „30 mázsás átlag hektárhozamot is elérnek majd Előző számainkban beszéltünk már a mezőgazdaságban ránk váró feladatokról és az ipar fejlődéséről. Természetes, hogy a termelési eredmények magukkal hozzák majd az életszínvonal lényeges emelkedését is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az 1957- es évhez viszonyítva 1965-ben 45 százalékkal emelkedik a személyi fogyasztás. Ha nézzük a környékbeli országokat, nem is szólva a kapitalista államokról, az életszínvonal nálunk már ma is elég magas, s a 45 százalékos emelkedés pedig ugrásszerű emelkedést jelent majd. Az életszínvonal a már bevált úton — a kiskereskedelmi árak leszállításával és a jövedelem növekedésével — emelkedik. Mindenekelőtt a főbb élelmiszerfajták és közszükségleti cikkek árát szállítjuk le, azt a célt követve, hogy gyorsabban emelkedjék az alacsonyabb jövedelmű, elsősorban a többgyermekes családok életszínvonala. Ezenkívül más utunk is van a népesebb családok jövedelmének emelésére. Éspedig az, hogy a többgyermekes anyák is bekapcsolódhassanak a munkába. Ez azt jelenti, hogy jobban gondoskodunk a dolgozó anyák gyermekeiről, több bölcsödét és óvodát létetesitünk, olyan időbeosztással, amely az asszonyoknak megfelel. Célul tűztük ki, hogy 1970-ben alapjában véve megoldjuk a lakásproblémát. Természetesen a lakáskérdés megoldásához felhasználjuk az egyéni kezdeményezéseket, a szövetkezei lakásépítkezéseket és továbbra is támogatjuk az egységes földművesszövetkezeteknek azon igyekezetét, hogy mindannyian űj, modem családi házakban lakjanak. Begyűjtési híradó Bállá József csoportvezető Misko József traktorost útjára engedi. A pótkocsin Mikulást György és Csővóny Ignác új tagok. viskiek gazdálkodására jellemzők a következő szavak:' — Nézzék csak meg a mi répánkat, akárhogy tűz is a nap. úgy néz ki, mintha vizen ülne, — mondta nemrég a szövetkezet elnöke. A jó talajelőkészltéssel megadták a vizet még az ősszel és tavasszal. Ezért jobb most a búza, meg más növények is. A cukorrépa már most úgy gabonafélékből, ha az agrotechnikai intézkedéseket még jobban betartják. Ismét nagy lesz az Új kenyér Ipolyvisken és ha most 200 ezer koronával több a félévi pénzügyi mérleg, egy kis előreszámolással azt is tudjuk, hogy 40 korona körül mozog majd a munkaegység értéke és nagyobb lesz a szövetkezet vagyona is. B. J. KKail&a Gáltk József és a fiatal Nyustln aratják a jó termést ígérő árpát. az állami raktárba. Mindkettő tele lesz. A beadást, a terven felülit is teljesítik. Nem okoz ez nehézséget Visken. ök már előre terveznek, dolgoznak, hogy ne legyen hiba. A talajt minden évben úgy készítik elő, hogy E. Bistrickája, a Csendes Don című film főszereplője Megoldható-e a cigánykérdés? Peuker elvtárs, a breznói járási újság szerkesztője, a Wgányszármazású munkásokkal beszélget hozza. Szavát es gondolatát tett követte. A cigányokból brigádot szervezett, akik önként vállalták a helybeli EFSZ juhistállójának felépítését. Csonka Gusztáv, Fizola Antal, Popos Sámuel, Gúnár János, Lacica Antal és a többiek serényen dolgoztak az alaplerakásán. amikor a JNB dolgozói odajöttek. Sokat beszélgettünk velük. A legérdekesebb amit feljegyeztünk a tanulságos eszmecseréből a következő mondat: —• Attól a naptól fogva, amióta építjük a juhistállót, az emberek egész más szemmel néznek ránk, tudják, hogy segíteni akarunk és mi sem vagyunk már a régi henyélésről híres cigányok —> mondották. Ez az egy gondolat késztetett arra, hogy kezembe vegyem a tollat és hozzászóljak a cigánykérdéshez. Sok helyen éppen azért néznek még ma is a cigányokra, mert még a régimódian, dologtalanul lődörögnek és bizony több esetben lopnak. De viszont ki ezért a felelős ? Elsősorban is a helyi és a járási nemzeti bizottság. Mert amint azt az előbbi példa is bizonyítja, ha bekapcsoljuk őket a munkába, ha beolvadnak a munkások vagy a szövetkezetesek közé, máris eltűnik kisebbségi érzésük és a közösség nevelő hatására rendes emberekké válnak. Amint a járási nemzeti bizottság dolgozóival összeültünk, magunk is arra a következtetésre jutottunk, hogy a cigánykérdést csakis akkor oldhatjuk meg, ha bevonjuk őket az építőmunkába és minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy eltűnjenek a sárkunyhós cigánytelepülések. Megállapíthatjuk azonban, hogy vannak még olyan szomorú esetek is, hogy a lakosság nem kívánja a cigányok szomszédságát, egyesek még mindig rossz szemmel nézik ha a cigányok is építkeznek és hiába lakik a cigányszármazású kunyhóban, mégis másoknak adják az új lakásokat, vagy az építkezési engedélyt. Még vannak olyanok is, akik úgy vélekednek, hogy jó a cigányoknak úgy, ahogy élnek, legalább van „alsóbbrendű “ munkára is ember. SZERENCSÉRE ILYEN PÉLDÁNK már kevesebb van és inkább találkozhatunk a breznóihoz hasonló esetekkel, ahol már a cigányok is új emberekké válnak. Joggal állíthatjuk tehát, hogy a cigánykérdés megoldható, de csakis úgy, ha bevonjuk őket a munkába, ezen keresztül megoldjuk szociális problémáikat és így megnyitjuk előttük a kulturális felemelkedés lehetőségét is. SZÁNTÓ GYÖRGY A déli járásokban a cséplés már teljes gőzzel folyik. Ezzel szemben a begyűjtés lassabban halad. Például a nyitrai kerületben július 21-ig csak ezer vágón volt a napi felvásárlás. Ezzel szemben jó eredményeket érnek el az ógyallai járásban, ahol már a tervezettnek mintegy 28 százalékát felvásárolták. A párkányi, zselízi és komáromi járások is hasonló területeken fekszenek és annak ellenére hogy több kombájn állt rendelkezésükre, mégis lassan halad a begyűjtés. Például a párkányi járásban a termés több mint kétharmadát learatták, ebből felét kombájnnal csépelték, a beadás az említett napig — mégis csak 11 százalékra teljesítették. Az utolsó napok 2,5 százalékos növekedési eredménye sem mutat valami nagy előrelendülést. Á begyűjtésben a múlt év hibái ismétlődtek meg. A járási és helyi nemzeti bizottságok nem fordítanak elég gondot a szervező és irányítómunkára és! főleg elhanyagolják a terven felüli állami felvásárlást. Ebből az a tanulság, hogy a terven felüli beadásra előirányzott gabonát is egyenesen a cséplőgéptől vigyük a nép raktárába. Nagyon jó példa erre a virti és a dunaradványi szövetkezet, ahol egyenesen a cséplőgéptől adták be a kötelező és a terven felüli beadást is. A helyi nemzeti bizottság segített a szövetkezetnek a munkaszervezésben és ma már nemcsak a beadást teljesítették, hanem befejezték a tarlőhántást is. Minden perc drága most, egyetlen órát sem nézhetünk tétlenül, újra esős az idő, minden erőt a cséplés és az aratás gyors befejezésére. A magángazdák is megkezdték A zselízi járásban a magángazdák is megkezdték a beadás teljesítését. Sogor István csatai lakos sörárpából összes beadását teljesítette. Jó hektárhozamok A Zselízi Állami Gazdaságban búzából 27 mázsás hektárhozamot értek el. Az Ifjúsági Faluban, Felsőpatonyon és Körtvélyesen pedig több mint 40 mázsát termeltek hektáronként. Szlovákiai méretben tel-* jesítettük a szarvasmarha- és sertésállomány tervét Szlovákiai méretben a szavrasmarhaállomány egész évi tervét 100,6 a sertésállományét 100,6, a juhállományét 130,8 százalékra teljesítették. Földműveseink mintegy 35 000 szar-* vasmarhával emelték az eddigi állományt. Csak a zsolnai kerületben hiányzik még 6000 szarvasmarha. A sertésállomány tervét csak az eperjesi kerület nemt teljesíti. Hiányosságok vannak még a tehénállomány tervének teljesítésében. Szlovákiai méretben a tehénállomány tervét 98, az anyasertését pedig csak 92 százalékra teljesítettük. Az 56/1956 Zb. számú kormányrendelet második része értelmében az egyénileg gazdálkodó földművesek, önálló keresettel bíró iparosok, magántanítók s. hasonló személyek, valamint az I. és II. típusú EFSZ-ek tagjai és a velük együtt dolgozó családtagok, — amennyiben senkivel sem állnak munkaviszonyban és nem élveznek semmiféle járadékot, — igényt tarthatnak aggkori-, rokkantsági-, özvegyi- vagy árvasági járadékra, juttatások címén pedig munka közben beállott balesetnél, gyermeknevelési pótlékra, magatehetetlenség esetén a járadék 50 %-os emelésére, az önállóan gazdálkodó személyek gyermekeinek díjtalan kórházi ápolására és a járadékosok betegbiztosítására, ha az ebbeli igény jogosultságuk elnyeréséhez szükséges feltételeket teljesítették. A fél évet meg nem haladó biztosítási díj hátraléka három hónapon belüli törleszthető. Ha az egyéb járadékot nem élvező, önállóan gazdálkodó egyén elérte 65. életévét, legalább 8 évig volt biztosítva és kereseti tevékenységét az illétékes HNB hozzájárulásával szüntette be, aggkori járadék illeti. Az utóbbi feltétel elesik, ha a biztosított betöltötte 70. életévét (nőknél a 65. életévet). A vele együtt dolgozó családtagnál, ha nem élvez rokkantsági járadékot, ugyancsak a 65. életév betöltése és 8 évi előzetes biztosítás a feltétel. A teljes vagy részbeni rokkantsági járadékról, szóló rendelkezések nagyjából azonosak a III. és IV. típusú EFSZ-ek tagjaira vonatkozókkal és ugyancsak hasonlóak az özvegyek és árvák járadékát szabályozó előírások is. Nevelési pótlék jár az aggkori vagy rokkantsági járadékos olyan gyermekei után, akiknek az önállóan gazdálkodó egyén elhalálozása esetén árvasági járadékra volna igényük. Az évi biztosítási díj kivetéséül szolgáló alapot az egyénileg gazdálkodók részére az Állami Szociális Biztosító Intézet állapítja meg különös tekintettel azok földjének nagyságára és fekvésére valamint a gazdálkodás módjára és a termékek féleségére. A rendelet harmadik része megelőző és gyógykezelési gondosságot biztosít a fentemlített járadékosok és azok családtagjai számára. Az itt körülírt kormányrendelet életbeléptével, vagyis 1957. jan. 1-vel egyúttal hatályon kívül helyezték a szövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó földművesek és a velük együtt dolgozó családtagok nemzeti járadékbiztosításáról szóló régebbi, azaz a 46/1952 Zb. számú kormányrendeletben foglalt intézkedéseket. A termelő szövetkezet tagjainak beteg- és járadékbiztosításának módozataival egy további, vagyis az 57/ 1956 Zb. számú kormányrendelet foglalkozik, amely azonban lényegesen megegyezik az egyéb alkalmazottak járadékbiztosításáról szóló 55/1956 Zb. számú törvény rendelkezéseivel. K. E. SOK SZŐ ESIK mostanában arró), hogy meg kellene már oldani hazánkban a cigányszármazású polgártársak helyzetét. Még ma is bizony gyakran előfordul, hogy olyan körülmények között élnek, ami miatt nem emelkedhet sem gazdasági, sem kulturális színvonaluk. Mivel hazánkban arra törekedünk, hogy minden ember - tekintet nélkül nemzetiségére vagy fajára —, egyformán részesüljön az anyagi és kulturális javakból, a cigánykérdés is igen időszerű dolog. A múltban mesterségesen fejlesztett fajelméletek a cigányok ellen is a gyűlöletet táplálták. A sok millió kiirtásra ítélt politikai és faji üldözött között, bizony ezerszámra pusztultak el a cigányok is, akiknek sok esetben az „alacsonyrendű" származásuk volt a bűnük. Nemcsak a cigányok tehetnek arról, hogy sokan közülök még ma sem fogták fel az idők szavát. Hiszen századokon át el voltak zárva a kultúrától, hisz sohasem értékelték a dolgozó osztályokkal együtt őket. Talán a Szlovák Nemzeti Felkelés volt az első alkalom, amikor a cigányok megcáfolták azt a jelszót, hogy gyávák, ezerszámra ragadtak fegyvert és a felkelés soraiban küzdöttek és haltak á szabadságért. Napjainkban is éppen a fasizmus ellen vívott népi küzdelem területén találunk já a lei, ntudatosabb cigányokra. Sokan a podbrezovai vasmű dolgozói. Mások néhány kilométerrel feljebb hidakat kovácsolnak a Garamon, vagy az ország más részén dolgoznak. A fiatalokat, ipari munkásokat, megtalálhatjuk tanonciskolákban és különböző tanfolyamokon, de megtalálhatjuk őket az egységes földművesszövetkezetekben is. Példának hozhatjuk fel a breznóbányai esetet. Muco elvtárs a breznóbányai helyi nemzeti bizottság tagja látta, hogy a' járásban lassan halad a földművesszövetkezetek építkezése. Kijelentette többi társainak, nekik is ki kell venniök a részüket ebből a munkából, amely majd a cigányok kulturális gazdasági felemelkedését is magával
