Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-20 / 29. szám

1958. július 20.

sfzakad

Földműves

Az első énekkari találkozó

A ZSELtZI NÉPMŰVÉSZETI SZEMLE nemcsak a tánccsoportok, de az énekkarok seregszemléje is volt. A CSEMADÓK országos vezetősége határozata alapján négy kerület legjobb énekkara mutatta be tudását a népművészeti szemle első napján. A kórusok kiválasztása nem volt könnyű feladat. Minden énekkar tudása legjavát adva készült a találkozóra. Az albizottság döntése alapján azután a galántai, érsekújvári, rimaszombati és a rozsnyói énekkar lépett fel.

Még mielőtt a kórusok zselizi fellépését mérlegelnénk, szólnunk kell olyan tényről is, amit ez az énekkari találkozó hozott magával. Ennek köszönheti például az érsekújvári 50-tag- vegyeskar létrejöttét, valamint a füleki 35- tagú férfikar megalakulását. Mindkét kórus csak négy hónappal Zseliz előtt kezdte meg működését, s szép eredményeket értek el. (A füleki énekkar vezetőségének a jövőben főleg a műsorpolitikára kell nagyobb súlyt fektetni, hogy a sírva vigadó magyar nóták helyett szép népdalfeldolgozásaink szerepeljenek műsorukon.)

Ezeknek, valamint a többi énekkaroknak a működése azt bizonyítja, hogy létrejöttük belső meggyőződésből fakadt, amennyiben kóruskultúránk új, komoly terjesztői kívánnak lenni.

Azonban van az éremnek egy másik oldala is. És erről is beszélni kell. — A nyitrai kerületben egyik kiváló énekkarunk az egerszegi. A közönség már jórészt ismeri, szép hírnévre tett szert. És ez a kiváló énekkar ma nem működik. Pedig az egerszegi kórus az egyedüli színvonalas falusi kórusunk, éppen ezért szeretnénk remélni, hogy a jelenlegi pangás csak átmeneti, és hogy az őszi és a téli időszak folyamán újra felcsendül az egerszegi lányok és férfiak éneke a különféle népművészeti műsorok keretében.

NEM SOK JÓT MONHATUNK a nagymegyeri énekkar jelenlegi tevékenységéről sem. Ők saját maguk mondtak le a Zselízen való szereplés lehetőségéről. Ügy látszik a Marica grófnő, próbái és előadásai az énekkar munkájának rovására történtek. A nagymegyeriek már komolyabb énekkari múltra tekinthetnek vissza, ezért tűlük még sokat várunk. És ebben a „sokban“ nem menynyiséget , hanem minőséget értünk.

Az első énekkari találkozó színhelye a zselizi kultúrház volt. Elsőnek az érsekújváriajk léptek fel. Műsorukon két Szlovákia szerző: Rajter Lajos, Németh Samorinszky István és Bárdos Lajos népfeldolgozása szerepelt. Müsorpolitikdjuk megfelelőnek mondható, annak ellenére, hogy Bárdos feldolgozása fejletteb kórust igényel. Az újváriaknak az előadásmódot illetően jobban kell törekedniök az értelmes szövegkiejtésre, valamint a pontos, hangról hangra való éneklésre. Az utóbbi főleg a szoprán szólamra vonatkozik, mely a nagyobb hangközugrásokat alulról veszi —szánkózva — ez aztán sok oda nem tartozó hangot hoz magával és így az összhangzattani szerkezet bizonytalanná válik, szétesöen hat az egész kórus hangzása. Hogy a müvek hangzása ne váljék egyhangúvá, a dinamikai skálát a legnagyobb pianótól fokozatosan egészen az egészséges fortéig kell bővíteni és ezt aztán az előírt helyeken kellő ízléssel alkalmazni. Ugyanakkor a művek megértésében, felépítésében is szükséges bizonyos logikát követni, melynél különféle szempontok (szöveg, stílus, ritmus, összhangzattan, dinamika stb.) jöhetnek számítsába.

A JÖVŐT ILLETŐEN biztatóak az előfeltételek ahhoz, hogy ez a jó hanganyaggal és vezetővel rendelkező kórus szép sikereket ér el.

A rozsnyói énekkar meglepetésszerűen szerepelt. Sok huza-vona után, de jó közösséggé forrott össze az együttes. Müsorválasztásuk kifogástalan, a legjobbnak bizonyult Zselízen. A kórus élén Mikus Imre személyében jól képzett karmester áll. Műsoruk szoros kapcsolatban van a mával, ugyanakkor szívesen énekelnek régi forradalmi indulókat, valamint szlovák és szovjet dalokat egyaránt. Szükséges azonban, hogy szem előtt tartsák, hogy az igényesebb művek színvonalas előadását csak technikailag fejlett énekesekkel lehet elérni. Ez számukra a soronkövetkezö feladat.

A galántai Kodály Zoltán énekkarnál jelenleg egy nagy kérdés vár megoldásra, éspedig a kórus létszámának növelése. Harminctagú vegyeskor, 4—6 tagú

férfiszólamokkal nem szólhat valódi kórushangzással — különösen, ha a technikai képzettséget figyelembe veszszük — ha komoly négyszólamú műveket akar megszólaltatni. A feszültebb részeknél különösen érződik a természetellenes éneklési mód. Ez azután a „harmóniai igazság" rovására megy, sokszor disztonálás keletkezik.

A galántaiak jó műsorpolitikát folytatnak, együttesüknél a kiváló vezető mellett minden feltétel megvan a jó munkára, csupán a szervezési kérdésekben kell erősíteni, hogy az új évad kezdetén, és a jövő évi seregszemlén már legalább 50-tagú galántai vegyes kart halljunk.

UTOLSÓNAK a rimaszombati közüzemek vegyeskara mutatkozott be Gabonás Tibor, a zeneiskola igazgatójának vezetésével. A tőlük megszokott módon, komoly kóruskultúrával ragadták el a hallgatóságot. Előadásukat a könynyedség, a leheletszerű ízléses éneklési mód jellemzi. Előadásuk átgondolt, a dinamikai, ritmikai és egyéb változások nem öncélúak, hanem a zenei mondanivaló még jobb, logikusabb kidomborítását segítik elő. Többéves komoly munkájuk meghozta az eredményt, többször szerepeltek már országos bemutatókon is. Legutóbb ez év áprilisában a szak széf vezetek prágai dalostalálkozóján képviselték sikerrel a magyar kóruskultúrát.

A zselizi énekkari találkozó nagy jelentőségű kórusaink életében. Nemcsak képet kaptunk énekkari kultúránk általános helyzetéről, de az együttesek kölcsönös barátságán túl lehetőség nyílik a kapcsolatok széleskörű kiterjesztésére is. Húsz év után — az utolsó dalostalálkozó 1938-ban vol Komáromban — újból komoly alapokra helyezve művelni kezdjük énekkari kultúránkat. Tehát Zseliz ebből a szempontból is jelentős állomás.

Biztosra vesszük, hogy a CSEMADOK központi vezetősége a jövő évben megrendezendő zselizi szemlén még nagyobb lehetőséget nyújt az énekkarok szereplésének, hogy az eddig oly mostohán kezelt énekkari mozgalomban — szocialista kultúránk továbbvitelében — kórusaink győzelmesen bontakozzanak ki. VICZAI PÁL

coxiQDDDGnGGGüDcrjaQoaDDaaüaxiaDaoDDODnnDaccacooDCGoaDcnaDmcxloocDDGnaDacn:

Kiapadhatatlan kincs

MAGASFOKO MŰVÉSZET, költöiesség, szépség és erő jellemezte a közelmúltban hazánkban járt magyarországi Állami Népi Együttes bemutatkozását.

Élményekben felejthetetlent loptak műsorszámaikkal a nézők szivébe, akik fergeteges tapssal adóztak ezért a magas művészetért.

Nincs az az újrázás, mely még egyszer ne kivántatta volna magát. A mintegy ötventagú énekkar jellépése, épp úgy aratta ezt a hatalmas sikert, mint a zenekar vérpezsdítői, vagy a tánccsoport erőtől, technikai felkészültségtől duzzadó színpadra varázsolt csodái. Hisz olyan műsorszámokat láthattunk a Vörös Zászló-renddel kitüntetett együttes előadásában, mint a meszszeföldön híres Kállai kettőst, az Ecseri lakodalmast, az Üveges táncot, valamint a Rábai Miklós koreográfiája nyomán készült ragyogó táncszámot Kodály Háry Jánosából.

Nehéz volna megmondani, mi az, mely bűvöletébe vonta a nézőt: a zene

vagy a tánc, a mozdulatok vagy a ritmus, tény az, hogy a nagy premierek izgalma kerítette hatalmába a nézőteret, hogy aztán ez a feszültség és izgalom óriási, minden számot megújrázó tapsorkánba oldódjék fel.

Nyolc esztendeje, hogy fennáll ez a

Egy kép az „Este a fonóban“ című táncjelenetből

kiváló együttes, tok száz előadás, bekalandozot metropolisok és apró falvacskák útjuk egy-egy állomásai. Városról városra, faluról falura terjesztik a népművészet drága kincseit.

AZ ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES fellépését látva önkéntelenül is Gorkij szavai igazolódtak: „A nép nem csupán olyan erő, amely az anyagi értékeket megteremti; a nép a szellemi értékek egyetlen forrása, az első a filozófusok és költők között időre, szépségre és az alkotás zsenialitására nézve ..

A Magyar Állarhi Népi .Együttes művészi kollektívájának egyik legnagyobb ereje; táncuk, egész magatartásuk erőteljes jókedvet, erőt, hallatlanul nagy életörömet és lelkesedést áraszt magából. Fellépésük nyomán újra megbizonyosodhatott bennünk, hogy a hazai magyar népi kultúránk feltárása nemcsak nagyobb lendületet, bátorságot, de a magasabb művészi igényességet is feltételezi. \

KÖSZÖNJÜK az Állami Együttesnek a példamutatást, a pillanat szépséges művészetét, az eleven élet dalban, táncban pompázó mozgó ritmusát.

BŐJTHE ZSOLT

Eseménynaptár

A CSEH NEMZET minden évben (Júl. 6) megemlékezik egyik legnagyobb fiának haláláról. A több mint félezer év távlatából egyre jobban kibontakozik történelmi alakja, mely nemcsak nemzete, de a világtörténelemben is jelentős szerepet kapott.

Húsz Jánost, mint forradalmárt ismerik világszerte. Senki jobban nem ismerte a szegénynép panaszát, mint a prágai egyetem rektora. Nemcsak bírált, de utat is mutatott, ő az új élet, az új világ egyik megalapítója is. Összefogásra buzdított, mert tudta, hogy hatalmat csak hatalommal lehet megdönteni.

Máglyahalála esetében csak ürügy volt az egyházzal szembefordulás. Az igazi okot szocialista felfogásában kell keresni, ő volt az újkor egyik „legveszélyesebb“ forradalmára.

★

MA MÁR CSAK évfordulókon emlékezünk meg Piszarevről, akinek nevét a cári birodalomban jól ismerték. Elsősorban kritikus volt, de az igen termékeny újságírói ténykedése tette őt igazán népszerűvé.

Realista volt a szó szoros értelmében. Kiváló, mondhatni bámulatos stílussal megirt művei a fiatalságra — mely őt vezérének tekintette — igen nagy hatással voltak. Néhány évet börtönben töltött. Fiatalon 28 éves korában halt meg, 1868. július 16-án. l—-va

Á „Csalódások“ Királyhelmecen

A királyhelmeci CSEMADOK a közelmúltban mutatta be Kisfaludy Károly: Csalódások című háromfelvonásos vígjátékát. A színdarabot Pikor István rendezte.

Vendégszereplés során meglátogatták Zemplén, Szerdahely és Szomotor községeket. A közönség mindenütt vastapssal fizetett. A szlnjátszócsoport legtevékenyebb tagjai közé tartozik Zamba János, Lörihcz Irénke, Panykó Zsuzsa, Bánik János és sokan mások.

Molnár János, Boly

CSEHSZLOVÁKIA

BRATISLAVA

Állandó tnüsorszámok: 5.00: Hírek. 5.10: Reggeli zene. 6.00: Hírek. 6.10: Falurádió műsora. (Hétfői sportjelentések). 6.15: Reggeli torna. 6.30: Reggeli zene- (Hétfőn, szerdán és pénteken, 6.30-6.35-ig: nyelvi tanácsadó). 7.00: Hírek. 7.1Q: Reggeli zene. 10.00: Hírek. 12.30: Hírek. 16.00: Hírek. 19.00: Rádióújság. 22.00: Hírek. 23.50: Hírek. (Prága I.)

A bratislava) rádió állandó magyarnyelvű adásai: 5.15-5.30-ig, 13.00 —

13.30- ig, 17.30-18.00-lg, Vasárnap:

13.30- 14.30, Havonta egyszer: 13.30- 15.00-ig: Rádiójáték. Kedden: 15.30- 16.00: Ottörö híradó. Szerdán: 10.05—, 10.35-ig: Gyermekműsor.

Hétié, július 21. —' 7.50: Szonettek. 9.55: Műsorismertetés. 10.05: Ifjúsági rádió. 10.35: Balettzene. 11.00: Aszszonyoknak. 11.30: Jókedvvel! 12.40: Népdalok. 13.00: Nyitányok. 14.05: Tarka zene. 15.45: Ifjúsági rádió. 18.10: Népdalcsokor. 16.45: Orvosi

tanácsadó. 17.00: Hallgatóink kívánságára. 17.30: A lengyel zene mesterei. 18.00: Könyvismertetés. 18.15: Nyári mulatság. 19.30: Szovjet együttesek. 20,00: Sztndarabműsor.

Kedd, július 22. — 7.50: Reggeli zene. 10.05: Fúvószenekarok. 10.25: Délelőtti hangverseny. 11.10: Legjobb szólistáink. 11.30: Jókedvvel! 12.40: Filmzene. 13.00: Lengyel zenei hét. 13.30: Népdalok. 14.05: Kellemes szórakozást. 15.30: Nyári séták. 16.30: Moszkva beszél. 17.00: Nyelvi tanácsadó. 17.05: Könnyűzene. 17.30: Tánczene. 18.20: Operaest. 19.30: Szórakoztatózene. 19.50: Külpolitikai kommentár. 20.45: Mezőgazdasági negyedóra. 21.00: Tánczene.

Szerda, július 23. — 7.50: Zongoraszámok. 10.05: Kassai műsor. 11.00: Asszonyoknak. 11.30: Jókedvvel!

12.05: Fúvószenekarok. 12.40: Híres énekesek. 13.30: Violincselló-hangverseny. 14.05: Tarka muzsika. 15.30: Ismerjük meg hazánkat. 16.10: Operarészletek. 17.15: A vidéki kultúra. 17.30: Tánczene. 18.00: Tudomány és technika. 19.30: Szórakoztatózene.

20.00: Hallgatóink kívánságára. 20.40: Irodalmi műsor. 21.30: Zenei útleírás.

Csütörtök, július 24. — 7.50: Nyitány. 10.05: Rádiójáték. 11.30: Jókedvvel! 12.40: Lengyel együttesek. 13.00: Szórakoztató zene. 13.30: Szimfónikus zene. 14.05: Jó szórakozást! 15.05: Esztrádzene. 16.30: Asszonyoknak. 17.05: Tánczene. 18.00: Cseh

népdalok. 19.40: Gyermekmese.'20.45: Földműveseinknek. 21.00: Chopinről. 22.10: Tánczene. 22.50: Éji zene.

Péntek, július 25. —1 7.50: Zongoraszámok. 10.05: Ismerjük meg szép hazánkat. 10.35: Klasszikus zene. 11.20: Jókedvvel! 12.05: Szuiták.

13.00: Operarészletek. 13.30: Szórakoztatózene. 14.05: Mindenkinek valamit. 15.30: Zenei album. 16,10: A nemzetközi hegedűversenyből. 16.30: Moszkva beszél. 18.00: Az ötéves terv visszhangja. 18.40: Katonazene. 19.50: Külpolitikai kommentár.

Szombat, július 26. — 7.50: Hegedűverseny. 10.05: Irodalmi műsor. 11.20: Jókedvvel! 12.05: Népdalcsokor. 12.40:, Vidám hétvége. 14.30: Rádiójáték. 16.10: Tánczene. 17.00: Nyelvi tanácsadó. 17.05: Operarészletek. 17.20: Szatirikus versek. 18.20: Nyári mulatság. 19.50: Belpolitikai kommentár. 21.30: Esztrádzene. 22.10: Tánczene. 23.10: Szombatról vasárnapra.

Vasárnap, július 27. — 7.00: Vidám vasárnapi reggel. 8.00: Népmese.

8.40: Zongora és hegedűszámok. 9.30: Operarészletek. 10.00: Orvosi tanácsadó. 10.15: Keringők. 10.50: Élő szóval. 12.00: A hét költeménye. 12.05: Kellemes szórakozást! 12.30: Külpolitikai kommentár. 13.30: Népdalcsokor. 14.30: Operettből operettbe.

15.30: Mozaikok. 16.20: Hallgatóink kívánságéra. 17.00: A vasárnap sportja. 19.50: Utijegyzet. 20.00: Hallgatóink kívánságára.

MAGYARORSZÁG

KOSSŰTH-ADO

Állandó tnüsorszámok: — 5.00: Falurádió. 5.30: Hírek. 7.00: Hírek. 8.00: Műsorismertetés. 10.00: Hírek, lapszemle. 12.00: Hírek. 16.00: Hírek. 18.00: Hírek, 20.00: Esti krónika. 22.00: Hírek.

Hétfő, július 21. 6.00: Reggeli

zene. 7.35: Cigányzene. 7.55: Népszerű melódiák. 8.00: Műsorismertetés. 9.10: Riportműsor. 9.25: Filmzene. 10.10: Búzamezőben... 10.30: Szívesen hallgattuk. 12.10: Lakatos

Sándo^ zenekara játszik. 13.00: Válaszolunk hallgatóinknak. 14.55: Napirenden... 15.00: Gyefmekrádió.

15.20: Könyvismertetés. 16.10: Lányok, asszonyok... 17.17: ötórai tea. 18.10: Lemezmúzeum. 19.00: Régi magyar operettekből. 19.54: Jóéjszakát gyerekek. 21.00: Tudomány és technika. 22.57: Tánczene. 0.10: Magyar nóták.

Kedd, július 22. — 5.00: Népdalok. 6.30: Szórakoztató zene. 7.55: Szimfonikus zene. 8.40: Kórusok. 9.00: Az uránmezők felé. 9.40: Könnyű dalok. 10.25: Szimfónikus táncok. 11.00:'

Gárdonyi karcolatai. 11.20: Verbunkosok, 12.10: Könnyű zene ebédszünetben. 13.00: Versek. 14.00: Szórakoztató muzsika. 14.45: A gyermekrádió. 15.25: Napirenden. 15.30: Egy falu, egy nóta. 17.00: Irodalmi műsor. 18.10: Szív küldi... 18.40: Gyári sziréna. 19.00: Filmdalok. 20.00: Esti krónika. 21.30: Szovjet zene. 22,20: Mai szemmel. 22.30: Korunk zenéje. 0,15: Egyveleg.

Szerda, július 23. 5.00: .Csárdások. 7.35: Aratódalok. 8.10: Operarészletek. 9.00: A rádió szabad egyeteme. 10.20: Gyermekrádió műsora. 10.30: Kamarazene. 11.00: Lengyel

Zenei Hét. 12.10: Tánczene. • 13.00: Lányok, asszonyok. 14.00: Magyar nóták. 15.00: Diáktarisznya. 15.25: Horváth Tivadar énekel. 16.10: Napirenden. 16.15: Szív küldi... 17.00: Hazai körkép. 17-20: Tánczene. 18.10: Parasztbecsület — operarészlet. 19.00: Népdalcsokor. 19.54: Jóéjszakát gyerekek. 20.30: Tánczene.

Csütörtök, július 24. — 5.30: Keringők. 7.35: Szovjet zene. 8.10:

Könnyű muzsika. 8.55: Édes anyanyelvűnk. 9.00: Ifjúsági műsor. 9.40: Tömegdalok. 10.10: Szolnoki képeskönyv. 11.05: Irodalmi negyedóra.

11.25: Cigányzene. 13.00: Emlékezés Csernyisevszkijre. 13.10: Operarészletek. 14.20: Egy falu — egy nóta. 15.10: Fiatalok sakkiskolája.. 15.20: Nyár van.., 16.10: Könnyűzene. 16.50: Gyári sziréna. 17.10: Zenei híradó.

18.00: Külpolitikai kérdésekre! válaszolunk. 19.00: Operaest. 20.00: Esti krónika. 23.05: Tánczene.

Péntek, július 25. — 6.30: Reggeli zene. 8.10: Operettek. 8.50: Könyvismertetés. 9.02: Tánczene. 9.30: Népi muzsika. 10.10: Óvodások műsora.

11.00: Könnyű melódiák. 12.10: Tánczene. 13.00: Merre tart a magyar mezőgazdaság. 14.10: Űttörő híradó. 14.40: Színes népi muzsika. 16.10: Szív küldi... 17.50: Magyar festők

Velencében. 18.10: Harminc perc

könnyűzene. 19.00: Tengeren át... 20.00: Esti krónika. 20.30: Operett est. 21.15: Csárdások. 22.10: Néhány perc külpolitika. 23.15: Könnyűzene.

Szombat, július 26. — 5.00: Falu rádió. 6.30: Könnyűzene. 8.10: Reggeli hangverseny. 9.0Ó: Szombathelytől — Debrecenig. 9.15: Gyermekrádió. 9.40: Szórakoztató muzsika. 10.20: Egy éj Velencében. 12.10: Népek zenéje. 12.50: Mi újság a könyvesboltokban ? 13.05: Operarészletek. 13.50: Szív

küldi... 15.00: Hirdetéoszlop. 15.45: Zongora számok. 16.10: Élő szóval — muzsikával. 18.15: Magyar dalok.

19.00: Hangverseny. 20.35: „Az ócska Stradivári“. 22.40: Tánczene éjfélig.

Vasárnap, július 27. ; 6.59: Esztrádmuzsika. 7.59: Liszt zene. 8.10: Falusi életképek. 8.55: Édes anyanyelvűnk. 10.00: Vasárnapi versek. 10.10: A kíváncsiak klubja. 10.50:

Tánczene. 11.30: A Sajó völgye. 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. 12.50:/Hétvégi jegyzetek. 13.00: Szív küldi... 13.30: Rádiólexikon. 14.00: Zenekari hangverseny. 15.05: Hét nap a külpolitikában. 15.50: Hanglemezparádé: 16.45: Riportmüsor. 17.10: Kincses kalendárium. 18.30: Közvetítés bajnoki labdarúgómérkőzésekről. 19.20: Találkozás Hacsaturiánnal. 2.10: Jóéjszakát gyerekek. 20.20: Zenés riport.

* í* ★

A moszkvai rádió magyar nyelvű adásainak időpontjai:

9.00: 19.25 rövidhullámhosszon és a 337 középhullámhosszon.

14.00: 19 rövidhullámhosszon és a 332' középhullámhosszon.

18.00: 25, 31, 41 rövidhullémhosszon és a 309, 311 középhullámhosszon,

19.00: 25, 31 rövidhullámhosszon és a 329, 321 középhullámhosszon,

20.00: 25, 41 rövidhullámhosszon és a 321, 331 középhullámhosszon.

22'.50: 309, 337 középhullámhosszon.

7

A cigánytánc egy mozzanata