Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-13 / 28. szám

1958. július 13. Jzabxtd Földműves 7 ZSELÍZ *1958 'AZT TARTJA A SZOLÁS-MONDÁS, hogy a jó kút mindig friss vizet ád, a friss vízből pedig mindig jfhzűt lehet inni. E hasonlattal élve, igen jó kútnak bizonyult az idei zselizi dal- és tánc­­iinnep, ahol nem egy friss témát, ügye­sen felépített cselekményt láttunk. Nemcsak az együttesek puszta szerep­lésével, de tánccsoportjainak mondani­valóival is fontos szerepet és feladatot közvetített a zselizi két szabadtéri emelvény és a kultúrház tágas színpada. Egyébként az egész ünnepség különböző dallamstílusai is igazolták (attól füg­getlenül, hogy még mindig aránylag sok volt a müdal) a valódi népművé­szet ápolásának és fejlesztésének szük­ségszerűségét. Csupa életkedv és frissí­tő hangulat robbant elénk az emel­vényekről. A műsor, bár kissé sokaltuk a Lakodalmas tánctémát, gazdag volt és érdekes. A tömegtáncok eszmei tar­talmából sokat meríthettünk újabb tánckompozícióink számára. Hogy hagyományainkat miképpen le­het új szellemben tovább fejleszteni, erre az ez évi dal- és táncünnep szol­gáltat bizonyítékot. Igenis, képesek va­gyunk egyéniségünknek megfelelően új szellemű témákat is feldolgozni. A ma­gyarbéliek bohózatig menő, vlgtémájú farsangolójától a többi ízes táncjáték­kompozíción keresztül a fUlekpüspökiek lírikus hatású, könnyed leánytáncáig, de főleg az abaújszlnai és bodrogszerda­­helyi, vagy a koloni és a garamszent­­györgyi tánccsoportok igényes és ere­deti táncáig minden azt bizonyította, hogy „hivatásos" beavatkozás nélkül is vannak szakembereink, Nem szűkölkö­dünk táncos tehetségekben, akiknek zenei érzéke, találékonysága, tudása (sőt szakmai tudása), szárnyaló fantá­ziája és emberismerete pozitív eredmé­nyeket hozhat. A táncokban akad még hiányosság, aránytalanság; helyenként túl hosszú a cselekvény, a zenei rész egyhangú, egy-egy játék még nem egészen meg­oldott, vagy indokolatlan a cselekmény. AZT IS MEGFIGYELTÜK, hogy az eredeti népm(ívészet-ábrá20lás minden­esetre magasabb értékűnek bizonyult, maga mögé szorította a túlstilizált, né­ha szinte akrobatikus táncfigurákra épített színpadi helyzeteket. Ezért len­ne szükség haladéktalanul olyan elmé­leti és gyakorlati oktatásra, amely a tehetséges és a rátermett tánctanító előtt tisztázná az idevágó fogalmakat. Ki kell tehát dolgoznunk a népművé­szetnek mai viszonyokra, és főleg a táj­­jellegre is alkalmazható elméletét. Meg kell határoznunk a stílus jellegét, he­lyesen kelt értelmeznünk a viseletét, de sok más kérdés is tisztázásra szorul, s továbbmenöleg olyan továbbképző népi táncoktatói tanfolyam mielőbbi meg­szervezésére van szükség, amelyen az elméleti szakelőadásokon kívül a táj­jellegű táncok tanítása is szerepel. Egyedül az alapos, elmélyült tanulmány biztosíthatja az eredményes tanulást. Ehhez kapcsolódik még a rendszeres adatgyűjtés; a tánclépések, táncok és szokások, viseletek gyűjtése, hagyo­mányaink lerögzítése. SOK TEHETSÉGES TÁNCCSOPOR­TUNK bizonyította be érettségét, tudá­sát, tehetségét. Hatásos volt a garam­­szentgyörgyiek, kolóniák tánca, akik a házassági ceremónia egyik szakaszát hozták elénk, lényegében sikeresen. Fontos tehát: már a kerületekben úgy egyeztessük az irányító munkát, hogy a sokféle környezetből való, egymástól ellentétes jellegű táncokban tükröződ­jék néphagyományunk. A rozsnyói La­kodalmas például a bányász és a fa­lusi lány osztályazonosságát hangsú­lyozza. Mennyivel értékesebb lett volna viszont a rimaszombati Lakodalmas is, ha például egy rimaszombati legény a környék más községéből származó lányt „vette volna feleségül“. Ezáltal két falu viseletét, öltözetét és szokásait sűrít­hették volna egybe, tehát más öltöze­tek, szokások, más dallamok vagy szöve­gek kerültek volna a néző elé. S ha már a rimaszombatiakról beszélünk, meg kell jegyeznünk, hogy táncuk megrövidíté­sével és helyenként áttekinthető szín­padképpel értelmesebben fejezhették volna ki a mondanivaló lényegét. A sok le-fel járkálás, indokolatlan jövés-me­nés, a rosszul elmondott szöveg csak gyengítette a tánckompoziciók értékét. Ojvárt Lászlóné ötlete alapján Lo­­vicsek Béla írta meg a garamszent­­györgyiek „librettóját". Jegy kendő átadás a címe ennek a sikeres kompo­zíciónak. Nagyszerű táncukkal valóban szépet és művészit hoztak. Külön di­cséret ületi a fegyelemért és az ará­nyos összjátékért. A KOLONI TÁNCCSOPORTNÁL (Bé­rük Anna feldolgozása) az első, ami szembetűnt, a tetszetős népviselet szín­pompája. Viseletűk eredeti, mentes minden stilizálástól. Főleg a zöld és a lilás szín uralkodik. Nyakbavaló kendő­jük (vállkendő, nyakkendő, ahogyan még nevezni szokták) tiszta fehércsip­kés kézimunkával díszített, a menyecs­kéké viszont színes, finom gyapjúroj­­tos kendő, fejükön „konty“ (csepec, főkötó), míg a lányok befont haját „bo­kor", bokros és színes szalag díszíti. Mellénykéjük színes és cakkosan omlik a derekukra. Sűrűn berakott szoknyá­ikat fehér, illetve fekete csipkével dí­szített kötény takarja. Fodros vászon­­ingük háromnegyedesen hosszú beraká­sának hullámzását színes pántlika fogja át. A lányoké tiszta fehér, míg az asszo­nyokét fekete hímzés ékesíti. A félma­­gassarkú fekete csizma formásán simul lábszárukhoz. Az idős asszonyok ruhája fekete, ingük fehér, fejükön szintén ,ikontyot" viselnek. A legények ruhája feketezslnóros, sö­­tétszilvakék, illetve fekete. Formás csizma, fekete kalap, fehérújjas egysze­rű mintás ing a viseletűk. Párnás táncuk szervesen Összefügg a lakodalmas szokás helyi jellegével. Ere­deti, idegen és „városias" vagy más ká­ros hatásoktól mentés, cselekvényes tánc. Témája erőteljes, egyre fokozódó, bájos, sok-sok humort hozó jelenetek­kel. Dalaik szövege szervesen a tánc menetét szolgálja, finom pikantériával, sejtelmes kacarázásokkal és különös­képpen jellegzetes fel-felvisítüsokkal. A tánckompozlció legértékesebb része, az egymást heccelö, ugrató, ócsárló-becs­­mérló énekpárbajuk. Azután páros tánc következik s mulatozó jelenet után vi­­gadozva elvonul az ünneplő sereg. AMI VISZONT A POZSONYPÜSPÖ­­KIEK lakodalmas táncrészletét illeti, amelyet a „gyöngyvirágtól hóhullásig" című kompozícióból ragadtuk ki, ezt értékesnek kell minősítenünk. Kiforrott együttes. Szerintünk erőteljesebb lett volna fellépésük, ha táncszvittjükböl négy rész helyett mindössze ugyanolyan hosszú ideig tartó egy életképet hoz­nak, de részletes feldolgozásban. Elke­rülték volna ezzel, hogy témájuknak tavasztól télig terjedő mondanivalóján ban( farsang, aratás, szüret, lakodalom) ismételjék a tánclépéseket, sőt a szín­padképeket is. Így nem lassult volna AZ ELMÚLT VASÁRNAP ünnepelték nemcsak nálunk, hanem az egész vilá­gon a nemzetközi szövetkezeti napot. Hazánkban ez a nap a béke és a szo­cializmus jegyében zajlott le. A szövetkezeti mozgalmat illetően sokszor felvetődött már a kérdés a szövetkezeti gondolat eredetével kap­csolatban. A válasz erre egy lehet: a gondolat már igen régi, mert az „összefogást,“ a „közös erő“ gondo­latát már régen ismeri az ember. Elő­ször 1821-ben érlelődött a gondolat valósággá. Azóta több mint egy század telt el. Ez az Időszak nem nagy idő az embe­ri társadalom fejlődésében, azonban elég volt ahhoz, hogy az „igazság úttö­rőinek" a mozgalom (Így nevezték ma­gukat az alapitők) a világ egyik leg­nagyobb tömegszervezetévé váljék és hogy a nemzetközi szövetkezeti napot a szövetkezeti mozgalom milliós tö­megein túl az egész haladó gondolko­dású emberiség is megünnepelje. Az első utópisztikus csoportosulá­sokat később gyakorlatilag könnyeb­ben megvalósítható szövetkezetek vál­tották fel. A múlt század második fe­lében a szövetkezeti gondolat nagy helyenként az ütem, s főleg az egyes képek közti szünet nem nyúlt volna meg fölöslegesen. Érdemes lenne ezt a jól táncoló és munkájában összeszo­kott lelkes csoportot minél előbb kibő­víteni, hogy valóban képviselhesse Csal­lóköz népművészetét. Mikor a farsangoló táncokat bíráljuk, egyúttal a húsvéti szokásokat feldol­gozó tánccsoportokat is kiemeljük. Ma­gyarból, Sárosfa, Tardoskedd, Farkasd, Deménd, Fülek, Lice tánccsoportjait és a fUlekpüspökiek, háromugrós" leány­táncát kell megemlítenünk. Ezek a cso­portok szép, igényes táncokkal mutat­koztak be, de főleg a fUlekpüspökiek „háromugrósa” hívta fel figyelmünket. Ennek az ízléses leánytáncnak nem volt cselekvénye. Egyszerűen, mértéktartás­sal táncolt 14 munkás-diák és paraszt­lány Sárai Sarolta betanításában. Saját zenekaruk jól illeszkedett a táncosok hangulatához. Külön kell szólnunk a nép. szerű Benkö Margit néni szépen batikolt és megvarrott ruháiról is. A magyarbéliek farsangoló táncának értéke nagyrészt Szabó Franciska mű­vészi egyéniségéből ered, aki összeforrt csoportjaival és megtudta értetni tán­cosaival mit jelent Zsellzen szerepelni, mit jelent Zsellz népművészetünk szá­mára. A FARKASDIAK TÁNCAIBÓL a legé­nyek következetes, jóízű csapásoló fi­guráit kell kiemelnünk. A liceiek táncá­ban a leányok üdeségét, őszinte örömét és ízes jókedvét értékeljük. A detnéii­­dieket külön dicséret illeti, hogy húsvéti néptáncfeldolgozásukban olyan értékeket tudtak felsorakoztatni, mint a leányok „kosaras" tánca, a legények ,locsolkodö-vesszőző" jelenete és nem utolsósorban „az idősebb generáció" szerepeltetése. Tardoskedden viszont, amint azt már megírtuk, Tóth Margit tánckompozícióját az jellemzi, hogy egységbe tudta foglalni a páros tánco­kat és értelmesen kötötte össze a vizet­­merítő" lányok és a „locsoló" legények hangulatos cselekményét a kompozíció többi mondanivalójával. A sárosfai és füleki tánccsoportok is Zseltzhez mél­tóan szerepeltek. A KASSAI KERÜLET két csoportjá­val kell még foglalkoznunk kissé be­hatóbban. Mindkét téma művészi szer­kezetét illetően nagyigényü. Táncképeik kitörnek a néptáncfeldolgozás kereté­ből s tudatosan a népi balett felé irá­nyulnak. A szereplők bizonyos konflik­tusokon keresztül mutatják be érzel­meiket, emberi kapcsolataikat, munkás­­hétköznapjainak jeleneteit. Bodrog­­szerdahely (Moravcsik Ilona koreográ­fiája) a kenderfeldolgozás valamennyi részletét mutatja be olyan ügyes tánco­sokkal az élen, mint Somogyi Valéria, Varga Erzsébet, Tóth János és mások, akik a tánctéma sajátos erejű népi kifejezésmódját igen szerencsés formá­ban tudták tolmácsolni, ahol ötfokú (pentatonikus) dallamot is találunk. Ugyanez az elragadó természetesség és lendület emelte a zselizi bemutató nagysikerű müsorszámai közé az abaúj­­szinalak „Ruhamosás a patakban" című táncjátékát is, (Erős Pálné elképzelése alapján). A zselizi dal és táncünnep most és a jövőben is alkalmat nyújt arra, hogy felsorakozva, testvéri egyetértésben sok mindent hozhassunk be az elmulasztot­takból. EÖRY EMIL teret hódított és az élet különböző szakaszain klsebb-nagyobb sikerrel gyökeret vert. A kapitalista államok­ban célokból alakultak, később azon­ban önvédelmi célokból alakultak, később azonban egyes társadalmi csoportok érdekelt voltak hivatva védeni. így létesültek a különféle földműves, Iparos, fogyasztási szö­vetkezetek. Az összefogás a nagy­tőke kihasználása ellen azonban csak látszólagosan járt sikerrel. Csak külsőleg látszott annak, hogy a kis emberek érekeit szolgálja, valójában a nagytőke irányította őket. így az egykori földmüvesszövetkeze­­tek, melyek az első köztársaságban állami támogatásban részesültek, nem a kisparaszt, hanem a földbirtokos ér­dekeit szolgálták. A MAI SZÖVETKEZETI FORMA ná­lunk valóban a dolgozók, a paraszt, az iparos érdekeit szolgálja. A min­dennapi élet nem egy példával szol­gál. Ma mindenki meggyőződhet a szövetkezet önzetlenséget hirdető eszméjéről. Kivált a falu népének van alkalma meggyőződni és megismerni, hogy a boldogabb életet és a szebb holnapot a szövetkezésben találjuk meg. _ va CSEHSZLOVÁKIA BRATISLAVA Állandó műsorszámok: 5.00: Hírek. 5.10: Reggeli zene. 6.00: Hírek. 6.10: Falurádió műsora. (Hétfői sportjelen­tések). 6.15: Reggeli torna. 6.30: Reg­geli zene. (Hétfőn, szerdán és pén­teken, 6.30-6.35-ig: nyelvi tanács­adó). 7.00: Hírek. 7.10: Reggeli zene. 10.00: Hírek. 12.30: Hírek. 16.00: Hírek. 19.00: Rádiőújság. 22.00: Hí­rek. 23.50: Hírek. (Prága !.) A bratislavai rádió állandó magyar­nyelvű adásai: 5.15—5.30-ig, 13.00-13.30- ig, 17.30—18.00-lg, Vasárnap: 13.30- 14.30, Havonta egyszer: 13.30 — 15.00-ig: Rádiójáték. Kedden: 15.30- 16.00: Úttörő híradó. Szerdán: 10.05—’ 10,35-ig: Gyermekműsor. Hétfő, július 14. - 5.00: Hírek. 10.05: Gyermekkórusok. 10.35: Ba­lettzene. 11.00: Asszonyoknak. 11.30: Jókedvvel! 13.00: Nyitányok. 14.05: Tánczenés egyveleg. 16.10: Népdalok. 16.45: Orvosi tanácsadó. 17.00: Tánc­zene. 18.00: A könyvek világa. 18.15: Nyári vígadó. 19.50: Hallgatóink kí­vánságéra. 22.10: Jó szórakozást. 22.40: Tarka zenés műsor. Kedd, július 15. 7.50: Reggeti zene. 10.05: A fúvószenekarok műso­rából. 10.25: Szimfónikus zene. 11.30: Jókedvvel! 12.05: Szovjet zene. 12.40: Filmzene. 13.00: Operarészletek. 13.30: Népdalok. 17.05: Külföldi ze­­nemüsor. 17.30: Tánczene. 18.20: Operaest. 19.50: Külpolitikai kom­mentár. £1.00: Tánczene. 22.40: A new-yorkl filharmónia hangversenye. Szerda, július 16. - 10.05: Kassai zenés pogram. 10.35: Népzene. 11.00: Asszonyoknak. 11.30: Jókedvvel! 12.40: Világhírű énekesek műsora. 14.05: Tarka-barka. 15.30: Ismerjük meg szép hazánkat. 16.10: Operanyi­tányok. 17.15: A falu kultúrája. 17.30: Tánczene. 18.00: Népi egyetem. 18.15: Nyári vígadó. 19.30: Szórakoz­tató zene. 20.40: Majakovszkij ver­seiből. 22.10: Tánczene. 22.50: Meló­diából melódiába, 23.20: Nyári jegy­zetek. Csütörtök, július 17. —' 10.05 Ope­razene. 11.30: Jókedvvel! 12.05: Nép­dalok. 12.40: Külföldi énekkarok. 13.00: Szórakoztató zene. 15.05: Bol­gár és albán zene. 15.30: Úttörők műsora. 17.05: Tánczene. 17.30: Klasz­­szikus zene. 18.00: Filmismertetés. 20.43: Mezőgazdasági negyedóra. 22.10: Tánczene. Péntek, július 18. — 7.50: Reggeli zene. 10.05: Ismerjük meg szép ha­zánkat. 10.35: Nagy mesterek mü­veiből. 12.20: Jókedvvel! 13.00: Áriák orosz operákból. 13.30: Szórakoztató zene. 14.05: Mindenkinek valamit. 15.30: Zenés album. 16.10: Külföldi szólisták. 16.30: Moszkva beszél. 17.00: Strauss operettek. 18.00: Épít­jük hazánkat. 19.30: Tánczene. 19.50: Külpolitikai kommentárunk. 22.40: Tánczene. 23.00: Szimfónikus hang­verseny. Szombat, július 19. 7.50: Reggeli szerenád. 10.05: Óvodások műsora. 11.00: Elbeszélés. 11.20: Jókedvvel! 12.40: Zenés hétvége. 14.30: Verne Gyula: A titokzatos sziget. 16.10: Tánczene. 17.00: Nyelvi tanácsadó. 17.05: Opera. 18.00: Kultúrhírek. 19.30: Szórakoztató zene. 22.10: Tánc­zene. 23.10: Éji zene. Vasárnap, július 20. — 9.45: Ba­lettzene. 10.00: Orvosi tanácsadó. 10.15: Keringők. 12.00: A hét költe­ménye. 12.05: Könnyű zene. 12.30: Hétvégi kommentár. 12.50: Filmzene. 13.00: Falu hangja. 13.30: Szlovák népdalok. 14.00: Tánczene. 14.30: Az operettek mesterei. 15.30: A csárdás történetéből. 16.20: Moszkvai műsor. 17.00: A vasárnap sportja, 19.30: Népi együttesek. 19.50: Utinaplő. 20.00: Zenés rejtvény. 21.15: Versben és zenében. 22.10: Sporthírek. 22.15: A Szlovák Filharmónia hangversenye. MAGYARORSZÁG KOSSÚTH-ADO Állandó músorszámok: — 5.00: Fa­lurádió. 5.30: Hírek. 7.00: Hírek. 8.00: Műsorismertetés. 10.00: Hírek, lap­szemle. 12.00: Hírek. 16.00: Hírek. 18.00: Hírek. 20.00: Esti krónika. 22.00: Hírek. Hétfő, július 14. - 7,10: Új köny­vek. 7,36: Reggeli zene. 8,00: Mű­sorismertetés. 9,10: Riportmúsor. 9,25: Cigányzene. 10,10: Óvodások mű­sora. 10,30: Szívesen hallgattük... 12,10: Népdalok. 13,15: Heti zenés ka­lendárium. 14,15: Operettmuzsik*. 15,00: Híres operák vidám alakjai. 16,10: Lányok, asszonyok. 16,35: Zon­goraművek. 17,00: Riportmüsor. 17,15: ötórai tea. 18,10: Népszerű hangver­seny. 18,45: Ifjúsági őrjárat. 19,00: Rádiójáték. 20,10: Jóéjszakát gyere­kek, 21,20: Francia könnyűzene. 22,00: Néhány perc külpolitika. 22,25: Ope­razene. 0,10: Magyar nóták. Kedd, július 15. — 5,30: Operettnyí­­tány. 6,30: Cigányzene. 7,35: Indulók. 7,59: Könnyűzene. 8,10: Népdalok. 9,00: A gyermekrádió műsora. 9,40: Népszerű hangszerszólók. 10,25: Ba­lettzene. 11.00: Elbeszélés. 11,20: Ajándékműsor. 12,10: Könnyű­zene ebédszünetben. 13,00: Szerel­mesek kalauza. 13,10: Operarészletek. 14,00: Szórakoztató muzsika. 15,30: Egy falu — egy nóta. 17,00: Ezer ti­tok... 17,15: írók, muzsikusokról. 18,10: Szív küldi,.. 18,40: A gyári sziréna. 19,30: Világirodalom humora. 20,30: Könnyűzene. 21,30: Szerelmi kettősök. 21,55: Versek. 22,20: Mai szemmel. 22,50: Hozzád fordulok Amerika. 23,10: Kamarazene. Szerda, július 16, - 5,00: Népda­lok. 6,30: Kórusok. 6,45: Operettzene. 7,55: Könnyűzene. 8,10: Népszerű operarészletek. 9,00: Rádió szabad egyetem. 9,30: Népi táncok. 10,10: A gyermekrádió műsora. 10,45: Rádió­játék. 12,10: Tánczene. 13,00: Lányok, asszonyok. 13,15: Operettzene. 13,40: Kis regény. 14,00: Magyar nóták, csár­dások, 15.00: Úttörő műsor. 15,25: Petres Zsuzsa énekel. 15,45: Válaszo­lunk hallgatóinknak. 16,15: Szív kül­di... 18,10: Régi magyar dalok. 18,32: Zongoramüsor. 18,45: Riportműsor. 19,00: Az operettszerkesztő postájá­ból. 20,20: Jóéjszakát gyerekek! 23,15: Verbunkosok. 0,10: Könnyűzene. Csütörtök, július 17. — 7,37: Ope­rettek. 8,10: Könnyűzene Moszkvából. 8,56: Édes anyanyelvűnk. 9,00: Rádió­játék. 9,45: Tömegdalok. 10,00: Lap­szemle. 11,00: Elbeszélés. 11,20: Népi muzsika. 12,10: Vidám melödiák. 12.55: Költémények. 13,10: Operarészletek. 14,20: Egy falu — egy nóta. 15,20: Gyermekrádió. 16,10: Táncda­lok. 16,50: Gyári sziréna. 17,30: Ope­rettek. 17,50: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. 19,00: Szórakoztató zene. 22,25: Liszt, Bartók. 23,00: Könnyű­zene. Péntek, július 18. f- 6,30: Könnyű­zene. 6,59: Népszerű melódlék, 8,10: Operettegyvelegek. 9,30: Tánczene. 10,10: Óvodások műsora. 11,00: Zenés irodalmi összeállítás. 12,10: Könny}-, zene. 13,15: Operarészletek. 14,40: Színes népi muzsika. 15,20: Ifjúsági műsor. 17,04: Szív küldi... 18,10: Tánczene. 18,40: Ifjú Figyelő. 19,54: Jóéjszakát gyerekek! 22,25: Szimfó­nikus zene. 23,25: Nyári éjszaka. 0,10; Tánczene. Szombat, július 19. - 6.59: Könnyű­zene. 8,10: Zenekari hangverseny. 9,25: A gyermekrádió műsora. 10,20: Operettek. 12,10: Magyar nóták. 12,50: Mi újság a könyvesboltokban. 13,50: Ákos Stefi énekel. 14,20: Ifjúsági mű­sor. 15,10: Időszerű nemzetközi kér­dések. 16,10: Élő szóval muzsikával. 18,15: Szív küldi... 19,00: Szovjet Kárpátalján. 19,20: Opera és operett. 19,54: Jóéjszakát gyerekek! 20,30: Vi­dám irodalmi műsor. 22,20: Tánczene, éjfélig. Vasárnap, július 20. — 6,59: Cigány­zene. 8,10: Falusi életképek. 8,20: Egy falu - egy nóta. 8,55: Édes anya­nyelvűnk. 10,00: Vasárnapi versek. 10,50: Operettek. 12,15: Jó ebédhez szól a nóta. 12,50: Hétvégi jegyzetek. 13.00: Szív küldi... 14.00: Kellemes szórakozást! 15,06: Külpolitikai kom­mentár. 15,20: Rádió Színház. 16,33: Népdalcsokor. 17.15: Francia operák­ból. 17,40: Kincses kalendárium. 18,30: Helyszíni közvetítés labdarúgó mér­kőzésekről. 19,20: Tánczene. 19,50: Emberek között. 20,15: Operettek. 22,10: A vasárnap sportja. 23,20: Ma­gyar nóták. 0,10: Szerelmes hangu­lat..* Nemzetközi szövetkezeti nap Vidámság, erő jellemezte a zselizi seregszemlét. A képen Sándor János, Sándor Margit és Pólyák Teri koloni táncosok A moszkvai rádió magyar nyelvű adásainak Időpontjai! 9.00: 19.25 rSvidhullémhosszon és a 337 középhullámhosszon. 14.00: 19 rövidhullámhosszon és a 332 középhullámhosszon. 18.00: 25, 31, 41 rövidhullém­­hosszon és a 309, 311 középhullám­hosszon, 19.00: 25, 31 rövidhullámhosszon Cs a 329. 321 középhullámhosszon. 20.00: 25, 41 rövidhullámhosszon és a 321. 331 középhullámhosszon. 22.30: 309, 337 középhullámhosszon,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom