Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-16 / 11. szám
1958. március 16. Jrabad Földműves 7 A könyv: EMBERSÉG MINDEN, AMI SZÉP ÉS Jó BENNEM, a könyvnek köszönhetem, — szoktuk volt idézni a nagy orosz realista, Gorkij szavait. Hogy aztán ezt a Szépet mikor mennyire szükségeltük, sót szükségeltetjük: ez már más kérdés. Különösen más kérdés akkor, amikor a könyvnek egy idő óta évről évre megújuló parádés hónapjának rendezése, szervezése hiányolható. Mert a mosta- nival nagyban elmondhatjuk, hogy meglepett bennünket. S ez a meglepettség nem egyszer alapos felkészületlenséget takar. A rozsnyói népmüvelődési otthon talán most is vár valami „csodálatos körlevélre", ha ugyan a szomszédos népkönyvtár vezetője azóta már nem „riasztott". Nem másról, csupán arról van szó ebben az esetben, hogy a népművelő - dési keretterv, sőt negyedéves terv teljes egészében nélkülözi a könyvvel végzendő munka jövő kilátásait. Igaz, hogy nélkiilözt a tömegszervezeteket koordináló szerepet is, s ezek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. De a szavak itt nem segítenek. Itt a tetteknek kellene beszélni! Hogy a CSEMADOK és a CSISZ.de a járási népkönyvtár se élvezhesse a mostanihoz hasonló privilégiumot, amikor csak „sajátmaguknak" felelősek. Tegyük hozzá, hogy a kulturális munka van annyira közérdek, hogy a népművelódési otthonnak és a kulturális bizottságnak igénnyé legyen a vele való foglalkozás! S ha már a könyveknél tartunk hadd szögezzük le újra, hogy a könyvviták, könyvnapok, s minden olyan alkalom, módszer és hírverés, mely ezt akarja népszerűvé tenni — jó ügyet szolgálnak. Talán többezer éves mondás, hogy a könyv a tudás forrása. S a népnek, amely a szabadság drága ízével immár egy évtizede „új rendet“ teremt, ehhez a munkához tudásra, s újra csak tudásra van szüksége. ALIGHA AKAD HÁT HASZNOSABB cél, amelynek érdekében érdemes szót, s tettet áldozni, mint az olvasás. Hisz az írott betűben, mint valami csodálatos mindent látó tükörben viszontláthatja az ember álmait, ismereteit, önmagát. És a szép szó szerelmesei tudják is ezt. Tamás Gyula például 56 könyvet olvasott el két hónap alatt. Ma már Voynich: A bögöly, Móricz: Forr a bor, Lazarová: Darázsfészek, Egri: Ártatlanok igazsága, és a többiek mind-mind egy-egy olvasmányélményt jelentenek számára. S ő nem szűnik kérni, s újra kérni, és bizony Gallová Máriának, a könyvtár vezetőjének sürgető gondja, hogy új könyveket szerezzen, mert az ilyen nagy éhség sokat „emészt". És ha már a könyvtárnál tartunk, hadd mondjuk el, hogy a kassai kerületben az első helyen áll a rozsnyói, s rendszeretetben, a könyvek példás gondozásában ugyancsak dicséretet érdemel. Az évi 42 000 kölcsönzés a jó munka» eredménye. Kivételes gonddal foglalketnak az aktivisták bekapcsolásával, akik főleg az iskolások köréből növelik az olvasók táborát. Otga Krempaská közülük például negyedik dijat nyert szlovákiai viszonylatban, s az újak száma pedig naponta gyarapszik. S az olvasók tábora is. Holmok Sándor 16 éves fiatalember például a cigányok közt terjeszti jó sikerrel a könyveket, s ő maga két hónap alatt 22-őt olvasott el. És így sorolhatnánk a tényeket. Ez csak néhány név, néhány adat volt annak bizonyítására, hogy érdeklődés, tudásvágy él az emberekben. Csak foglalkozni kell velük, figyelembe venni igényeiket, s olvasó- és könyvviták keretében a szép szó bűvöletét valóságközeibe hoznk Ez azonban nem lehet elszigetelt munka, reszort-feladat. KULTURÁLIS FORRADALMUNK kiteljesedése több formát igényel, s a könyv szeretetére nevelés nem lehet sokadrendű kérdés. Mert meg kell tanulnunk, egy egész népnek — nemcsak a szükséges tudnivalókat kinek-kinek szakmája igénye szerint — de a műveltség sok-sok rétegét, a szépnek, igaznak szózatait, amelyeknek lelőhelye: a könyv. És e ponton ne tagadjuk: szítani kell ezt a még nem mindenkiben egyformán pislákoló tüzet — szítani, kitartóan, nagy-nagy szeretettel! —, hogy egyre több szívben lobbanjon fel a láng. BÖJTHE ZSOLT Olvassuk a marxizmus leninizmus klasszikusait A könyv hónapjában fokozottan időszerű az elméleti ismeretek a marxista, leninista tudomány elsajátításának jelentősége. A szocializmus betetőzésének korszakában az épít* tevékenység céltudatossá tétele mindenkitől megköveteli, hogy ismerje az országépítés tervrajzait, a nagy szocialista gondolkodók alapvető írásait. A marxizmus-leninizmus klaszszikusai választ adnak olyan kérdésekre, melyek minduntalan felbukkannak építőmunkánk minden szakaszán és hozzájárulnak a tevékenység tudatossá tételéhez. Például álljon itt Lenin elvtárs szava a kapitalizmus teljes megsemmisítésének szükségességéről. „A forradalmakban nem egyszer megtörtént, hogy sikerült elsöpörni a földbirtokosokat és a kapitalistákat, de a kulákságból és a spekulánsokból rövid idő alatt megszülettek az új tőkések, akik esetleg még jobban elnyomták a munkásokat mint a régiek. Nekünk az a feladatunk, hogy ne csak elsöpörjük a régi kapitalistákat, hanem azt is elérjük, hogy új tőkések se támadhassanak, hogy a hatalom teljesen maradéktalanul és kizárólag azoké legyen, akik dolgoznak, akik a munkájukból élnek.“ OSCH®KSÍOH^<3íOKaíQSC««CSa«íO!íCK» MARIE MAJEROVÄ. ROBINSONA 175 oldal, egészvászon-kötés ára 12,10 Kcs. Marie Majerová, a jótollú államdíjas cseh írónő munkásságának egyik ragyogó gyöngyszeme az ifjúságnakszánt Robinsona című leányregénye. Ennek a könnyeken át mosolygó történetnek hősnője a tizennégy éves Bor Bozsena, egy prágai bértaxis gimnazista lánya, aki váratlanul elveszti édesanyját. Ott kell hagynia az iskolát, hogy hozzáértés, tapasztalat nélkül magára vegye a háztartás vezetésének feladatát. A sors kegyetlen kézzel kiragadta az anyai gondoskodás védettségéből, a neki oly kedves iskola falai közül, s most ott találja magát az elárvult lakásban egyedül. És mint Robinsonnak, most neki is magára utáltán, egyedül kell boldogulnia ezen a reménytelenül puszta szigeten. De hősiesen vállalja a feladatot, mert ahhoz már elég érett, hogy megértse kiskeresetű apja kenyérgondjait. Nekiáll tehát, hogy megküzdjön a házimunka „hétfejű sárkányával“ apja kedvéért, akihez nemcsak a vér köteléke fűzi, de akit kiskorától fogva szinte mint pajtását, bizalmas barátját nagyon szeret. Megindítóan és szívderítőén kedvesek kezdeti balsikerei. Bár gyermeki hévvel, lelkesedéssel veti bele magát a tűzrakás, a főzési kísérletek, az önálló bevásárlás, a padlósíkálás ármányaival való bátor hadakozásba, mégis vannak percek, amikor a számkivetettek keserűségével látja volt osztálytársnőit vidáman, gondtalanul sietni a gimnázium felé. Ilyenkor önemésztő sóvárgással vonul vissza magaszerkesztette „robinsoni. sátrába“. Sokszor perbe száll a sorssal, sokszor visszafáj a szíve, idézi az elmúlt szép időket. És végül egy szép napon teljesen kiderül az elárvult Bor család fölött az ég. A kietlenül puszta robinsoni sziget a múltba vész és Bozsena ismét visszatérhet társnői közé a gimnáziumba. Móri ángyó ajándéka Kicsit megilletődve, elfogódva ülünk az asszonyok között. A fiatalok, kicsattanó rózsaarcúak, az idősebb nénik képén már ráncba futott a gond. Az élet eleven krónikája ez az asszonysereg. A fiatalok még indulás előtt, az idősebbek már dél után. Most, ma, az asszonyok napján vidám öregje, fiatalja. Mellettünk megilletődve ül a 77 éves Csala Mári néni. Egy-két mozdulata árulkodik, hogy már megette élete kenyerének javát. Azért fürgeségével még sok fiatalt megszégyenít. Vígan koccint a többiekkel. Elnézzük a nénit. Vidám. Aztán elkomolyul, majd egészen komor. Ojra kezdi... Már éppen faggatnám, mi leli olykor, de kezdődik az ünnepség. Szebelai elvtárs, az ipolysági járási nemzeti bizottság elnöke szóra biztatja a kitüntetés alkalmával egybegyült asszonyokat. Jobboldali szomszédom egy törődött asszony kér szót. — Beszélnék, ne haragudjanak ha hibásan olvasok — mentegetődzik elöljáróban. — Tessék, tessék — biztatják. — Hét gyereket nevelek, — kezdi. Sorolja, hogyan él ma. Szövetkezetben dolgozik, csak az év végén több mint 7000 koronát kapott munkája után, meg 68 kg cukrot. Házat vett, meg 1718 koronáért rádiót. Betűzgeti az előre leírt papírt, aztán újra mentegetődzik. — Ne haragudjanak... — a fiaim tanítottak olvasni. — Hangja elcsuklik, sírva fakad. Kilencen voltak testvérek. Rongyosak, éheztek. Bizonygatja, „kukoricakását“ ettünk, keserű volt már *z íze. Mégse tellett másra. Férje cigányzenész volt. Háborúba került, aztán ő itthon maradt a gyerekekkel. Küszködött, szenvedett. Hogy a betevő falatot biztosítsa Molnár Károly ipolyviski kuláknál 7 nap dolgozott 7 kg lisztért. „Nem, a gyerekek nem tudják felfogni... mit érzek én amikor ők tanítanak.“ Beszéli, szeretett volna iskolába járni, mesés könyveket olvasni, de nekik erre nem jutott. Most senkivel se cserélne. Házat vett, három lánya bundában jár. Könnyek folynak az arcán, könynyezik mindenki. Nem lehet ezt a megható jelenetet közömbösen nézni. Baloldali szomszédasszonyom Mári néni is megmozdul, csak annyit szól: — Ogy volt biz az leikecskéim!. . . Többet nem beszél. Most úgy látszik az arcán talán még egy ránccal több van. Mintha nagyanyánkat látnánk, kik fölött szintén elrepült az élet, a gondok ráncai lepték arcukat, de élni elfelejtettek. Soha nem jutottak addig, hogy könyvet vegyenek kezükbe. Gyerekslrás, kapanyél, főzőkanál és kész volt az élet. Nem ismerhették meg Petőfit, Móriczot, Adyt, Hviezdoslavot, József Attilát, nem emelkedhettek fel. Olvasási tudományuk csak az imakönyvig terjedt. Szólítják az aszonyokat, osztják a nőnapi kitüntetéseket. Mári ángyó is könyvet kap. Simogatja a tábláját, nézegeti, bele-belepillant. — Olvassa-e majd néni? Ránktekint, majd a könyvre, aztán újra a könyvet simogatja. — Nem jutottam én eddig soha... Nem olvastam én könyvet soha ... A könyv hónapja a mezőgazdasági szakkönyv hónapja is A szakkönyv nemcsak jó barátja az olvasónak, hanem megbízható tanácsadója és mindennapi munkájának irányítója, sikerhez vezető patrónusa. Hazánk életének gondos irányítója a mezőgazdaságban dolgozók- szakfejlődéséről sem feledkeznek meg, és lehetővé teszik, hogy évente sok értékes szakkönyv kerüljön a dolgozó parasztok és mezőgazdasági szakemberek kezébe. A Szlovákiai Mezőgazdasági Könyvkiadó már 1949 év óta gondoskodik a mezőgazdasági dolgozók szakkönyvellátásáról. Napjainkban már az Illőik szakkönyv kerül nyomdába. Ez a szám már szép kis szakkönyvtárat jelent s magában foglalja a mezőgazdasági termelés minden ágazatát. Ma már nincs olyan probléma a termelésben, amelynek megoldására nem találnánk meg a feleletet az illetékes szakkönyvben. A közös nagyüzemi termelés a termelés szervezőitől, vezetőitől és minden egyes dolgozójától szaktudást igényel. Csak szaktudással rendelkező és a modern tudomány vívmányait ismerő és követő dolgozó képes a nagyüzemi termelésben jó eredmények elérésére. Senki sem született tudással a világra, mindenkinek tanulnia kell, ha tudni akar. Ebben az igyekezetében nagy segítség a szakkönyv, amely segít a hiányosságok kiküszöbölésében. A szövetkezet vezetőinek nélkülözhetetlen segítőtársa Fiséra dr. gondosan összeállított, ízléses kivitelű müve: Az EFSZ fejlesztésének és szilárdításának kérdései (32,50 Kfis). A könyv címe elárulja tartalmát. A szlovák kiadvány pár hét alatt elfogyott és ez évben jelenik meg a második kiegészített kiadás. A szövetkezeti tagok jó tanácsadóra lelnek Baran—Hrúza könyvében A telekgazdaság műszaki rendezése címen. A szövetkezeti nagyüzem termelésének tervezésénél segítségül szolgál Fiséra könyve: Tervezés az EFSZ-ben (13,— Kcs). A növénytermesztésben dolgozók legfontosabb kézikönyve, A kukorica (6,— Kcs), Fojtík mérnöktől (11,- Kis), Révay mérnök könyve: A cukorrépa és répamag termesztése (6,— Kis), ugyanettől a szerzőtől Az őszi takarmánykeverékek agrotechnikája (3,50 Kcs). Az állattenyésztés fejlesztésének alapfeltétele a takarmányalap biztosítása. E téren nagy segítséget jelent Machankov mérnök könyve, A takarmánybázis szervezése (19,50 Kcs), valamint Herzig dr. kiVáífi műve: A takarmányozási technika alapjai (18,50 Kcs). Állattenyésztési dolgozóink nélkülözhetetlen tanácsadója Herzig dr. Gazdaságos hizlalás és hústermelés (17,— Kcs), nagy gondossággal összeállított műve, továbbá Laurencík dr. Első segélynyújtás a háziállatoknál (3,50 Kcs), Hosman mérnök könyve: A koca szaporaságának fokozása (3,— Kcs), Cuban —Kálal könyve: Állattenyésztés — Gazdasági kisállatok tenyésztése. Sok jó szakkönyv áll mezőgazdasági -dolgozóink rendelkezésére, s mindegyikük a modern termelés módszereire tanítja az olvasót. A könyv hónapja a mezőgazdasági szakkönyv hónapja is, s az ez évi' sikeres termelés érdekében érdemes tanácsot kérni tőlük. Míg megkezdődnek a tavaszi munkák, mezőgazdasági dolgozóink sok új és hasznos ismeretet meríthetnek belőlük. L. Máté Irén Elszomorodik és újra a könyvet simogatja. Ül a széken, mint a múlt élő vádirata ... Aztán újra beszél... — Tán majd belelapozok, olvasgatok, nincs már annyi gondom, - szétnéz, felvidul- az a-rca és bohőkásan mesélni kezd. — Hát tudják, hogy is vót az..., csak egyre mondták ... Mári ángyó jöjjön már közénk. Nem akartam. Majd én másra dolgozom. Most meg fiacskáim, az évvégén 6000 koronát kaptam a horváti szövetkezetben. A hangulatot Berényiné éleszti.. — Majd meglátják, hogy az ipolysági szövetkezet lesz az első. — Akkor jól álljanak a sarkukra, mert az ipolyviski asszonyok sem engedik az elsőbbséget — mondja a jobboldali szomszéd néni. — A horvátiak pedig nem lesznek a harmadikon — toldja meg a néni. Olyan szépen tereferélnek, szinte megfiatalodott a nagyanyó. Már huncutkásan mosolyog. Aztán újra a könyvet simogatja. „Nádasházak ... — betűzi a könyv címét. Sellyéi Józseftől ...“ Üjra belelapoz, aztán hozzánk szól: — Olvasok majd belőle ... Olyan szép ... Olvassa majd Sellyéit... Azt a könyvet, amelyben írva vagyon, hogy Mári ángyók arcán miért annyi a ránc. Lapozgat Karvainé is. Neki nehezebben megy majd az olvasás, mert a gyerekek tanították és még akadozik. De majd felolvasnak belőle a gyerekek. Emelkednek ezek az asszonyok. Oszlik a köd, áttörnek a sugarak, élvezni akarják a szellem napvilágát. Mit gondoltok ilyenkor, ha ilyesmit láttok volt nagyurSk, kulákok; vádolnak ezek az asszonyok, megloptátok az embereket, nemcsak kenyerüket, de lelkűket is, mertek-e az emberek szemébe nézni. Nagyon sok a bűnötök. BÁLLÁ JÓZSEF A FELESÉG VIHAROS kedélyállapotban tér haza. Rákiált férjére: — Mindent tudok! Most jövök a jósnőtől! Megtudtam tőle, hogy te már nem szeretsz engem. A férj felszisszen: — így prédálod a pénzem! Ezt én ingyen is megmondhattam volna. GYÁSZHlR Tudatjuk olvasóinkkal, hogy Török János molnár, lapunk barátja és hű olvasója Jelkán 90 éves korában elhúnyt. A megboldogultat 9 gyermeke, 16 unokája és 4 dédunokája gyászolja. Szerkesztőségünk ezúton fejezi ki részvétét a gyászoló családnak.
