Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-16 / 11. szám

1958. március 16. Jr a leeret Földműves 5 Az emberekben talán kivétel nélkül él a messzeség, az ismeretlen táj csábító varázsa. Mert az új, az isme­retlen annyi titkot rejteget, hogy a fantázia szinte belefárad az elképze­lések sokaságába. Nem volt az másképp Jakab Já­nos, Bordás Feri, Lovas Lajos, meg Vajda Pista bácsi­val sem, amikor jó munkájukért a zempléni EFSZ ve­zetősége egy heti tátrai üdülésre küldte őket. Nehe­zen is ment a készülődés, mert eleinte Jakab bácsi nem nagyon akarta vál­lalni az üdülést, merthogy nem foga­­tosnak való dolog az, hanem uraknak. A végén mégiscsak hagyta magát „rábeszélni". A vonaton aztán felvetődött a nagy kérdés: hogyan is fognak társalogni, mert a nyelvük nem nagyon fordul másra, mint az anyanyelvre. Persze mire a magukkalhozott első bütykös kiürült, akkorra már összegyűlt bennük annyi jókedv, hogy nótában megálla­podtak a végeredményben, s Feri bácsi rákezdte: bárhogy lesz, úgy lewz. A vonat meg az idő persze haladt, s nem sokára kiszállást jeleztek Tat­­ranská Lesnán. Négyágyas balkonra nyíló szoba várta a zemplénieket, a szomszédban meg fürdő s ami a fő jó meleg vízzel. Lubickoltak is benne, amikor csak szerét tehették. — De hát — emlékezik Vajda Pista — annyi minden jót lehetett ott csi­nálni, hogy sokszor nem tudott az ember választani, mert kirándulni, vi­EGYRE TÖBB EFSZ a losonci járásban A jót is lehet javítani Az elért eredmények láttán egyre több földműves választja a kollektív gazdálkodást a losonci járásban is. 112 gazda 450 ha földterülettel február utóján új egységes földmű-* vesszövetkezetet alapított Ruzinán. Mucsinyban 17 gazda fogott össze, hogy 105 hektáron együtt dolgozza­nak. A tuhári szövetkezet 20 új tag­gal bővült. A belovai EFSZ-be 40 földműves lépett 300 hektár földdel. Az eredményekben nagy része van a GTÄ-nak is, mely az 1954-es évhez viszonyítva 1957-ben a mezőgazda­sági gépek számát csaknem kétsze­resére emelte. KONCZ JÁNOS ☆ ÖNTÖZÉSSEL NÖVELIK a cukorrépa hektárhozamát A diószegi kendergyár mellett Vi­­nár Emánuel mérnök, munkatársaival már több esztendőn át kísérletezett a kendergyár vizének öntözésre való felhasználásával. A kendergyárból elfolyó hulladékvízzel elsősorban cu­korrépát, kukoricát, káposztát stb. öntöztek. Kísérleteiket az elmúlt évben befejezték s eredményeik a következek: Cukorrépából hektáronként 650 mázsás termést értek el, kukoricából 70 (szemesen számítva), káposztából 650, kenderből pedig 100 mázsát ta­karítottak be egy-egy hektárról. E szép eredmé­nyek arra serken­tették a diószegi szövetkezeteseket, hogy évről évre szélesítsék az ön­tözendő területet. Dovalovsky András a szövetkezet elnöke elmondja, hogy ebben az évben 60 hektár cukorrépát fognak öntözni, de 1960-ban már 250 hektáron készítik elő a földet öntö­zésre. Ezen a területen cukorrépát, kendert, káposztát, lucernát, s egyéb növényeket termelnek. -ics A pálóci EFSZ (galántai járás) az előző évi tapasztalatok alapján most is elccsíráztatja a korai burgonyát, mert nagyon kifizetődik. Olyannyira, hőgy Pl- az 1956-ban ültetett 3,60 hektár ilyen burgonyájuk 97 ezer koronát jövedelmezett. A péderi EFSZ az elmúlt gazdasági évben elért eredményeivel a szepsi járás legjobb szövetkezetévé fejlő­dött. A kitűzött feladatokat elérték anélkül, hogy a tervezett munkaegy­ségek számát túllépték volna. A zár­számadáson 480 000 koronát osztot­tak szét a tagok között, azaz a 10 korona előlegen kívül még 14 koro­nát minden munkaegységre. A péderi EFSZ eredményeinek, munkamódszereinek népszerűsítése céljából a járási mezőgazdasági szak­osztály és a Művelődési Otthon ta­pasztalatcserével egybekötött látoga­tást szervezett a péderi EFSZ-be, melyen részt vettek szepsi, jánoki, bodollói és szarnói EFSZ vezetői. Beszélgetés közben Fűzi János a helybeli szövetkezet elnöke, ismer­tette a múlt évi eredményeket, s az idei terveket. A vita folyamán Timkő elvtárs megemlítette, hogy a felme­rülő nehézségeket ők a HNB és a párt vezetőségével együtt szokták megbe­szélni és a tapasztalat azt mutatja, hogy így a megoldás eredményesebb. Soltész László, a szövetkezet könyve­lője, a falu életszínvonalának emei-A rimajánosi EFSZ évzáró taggyű­lésén dicséretben részesült Megyasai Lenke 10 tagú dohánytermelő cso­portja, mely a múlt év folyamán a 4 hektár területen termelt dohánnyal közel 100 000 korona jövedelemhez juttatta a szövetkezetét. ★ ★ ★ A rimaszombati járásban Alsópoko­­rágyon él egy 33 éves tehén, melyet Péter András hozott a közösbe. A tehén és gazdája egy évben, egy hónapban és napon született. Ma is egészséges annak ellenére, hogy 33 borjúnak adott életet és csaknem 100 000 liter tejet fejtek tőle. Igazán értékes évforduló egy tehén életében. ★ ★ ★ A vrbovcei EFSZ dolgozói méltó­képpen akarják köszönteni a CSKP XI. kongresszusát. Az évzáró gyűlé­sen többek között vállalták, hogy március 15-ig a Svetlá település 31 kis- és középparasztját meggyőzik a közös gazdálkodás előnyeiről, hogy a tavaszi munkát már együtt kezd­hessék a szövetkezetben. kedéséről beszélt, és örömmel álla­pította meg, hogy a szövetkezeti ta­gok az osztalékot csaknem száz szá­zalékban betétkönyvre helyezték. Tóth János rrlérnök a csécsi két­éves mezőgazdasági mesteriskola igazgatója, rámutatott, hogy egy olyan jó szövetkezetben is, mint a péderi, lehet még javítani a gazdál­kodáson. A többi között rámutatott a trágyalével való gazdálkodás hiá­nyára. Fűzi János'végül felhívta a jelen­levőket, hogy a beadásban kövessék példájukat. Ugyanis a péderi EFSZ vállalta, hogy a kötelező beadásokat október 30-ig teljesítik, és terven felül 120 000 liter tejét, 160 mázsa marhahúst és 100 mázsa sertéshúst adnak be. A látogatók a búcsúzáskor annak a nézetnek adtak kifejezést, hogy a tapasztalatcsere hozzájárult a szövet­kezetükben előforduló hibák kiküszö­böléséhez, s így segítséget nyújt a második ötéves terv minél előbbi eléréséhez. Martin Bélán, JNB Szepsi A rimaszombati járás legnagyobb EFSZ-ében, Nagybalogon, a legjelen­tősebb jövedelmet a korai zöldség termesztése és elárúsítása jelenti. Ez főleg .Gesko Mihály zöldségter­mesztési csoportjának az érdeme. Bár a földet még hótakaró borítja, a dolgos kezek már szorgoskodnak a melegágyak körül, hogy minél előbb friss zöldség kerüljön piacra. Új erő az EFSZ-ekben A CSKP KB levelének megvitatása folyamán a rimaszombati járás több magángazdálkodó földművese elha­tározta, hogy a közös gazdálkodás útjára lép. A különböző munkahe­lyekről sokan visszatértek a földmű­veléshez, hogy ezáltal is szilárdítsák a szövetkezeti gazdálkodók sorait. Üjabb 12 földműves kérte felvételét a dubócai, bakti, zeherjei, tanásfalvi, hegymegi és balogújfalusi EFSZ-be. A vrbovcei EFSZ-be is lassan vissza­térnek a fiatalok. Elsőnek pár nappal ezelőtt Kvos Gyula a rimaszombati állami birtok volt zootechnikusa tért vissza, hogy munkájával elősegítse a szövetkezet állattenyésztésének további fejlesztését.-az A rimaszombati járás EFSZ-eiből Felhívás Felhívjuk a 17 — 40. év kö­zötti mezőgazdasági dolgozók figyelmét, hogy megfelelő szak­­képzettséget szerezhetnek a szőló'skei (királyhelmeci járás) magyar tannyelvű kétéves sző­lészeti és kertészeti iskolán. Akik EFSZ-ből kerülnek az iskolába, havonta 500 koronát kapnak, melyből 300-at az el­látásra fizetnek.. A családosok ezenkívül feleségük után 500, egy-egy gyerek után 60 koro­nában részesülnek. Az állami gazdaságok dolgo­zói 100 korona zsebpénzt, a fe­leségre 500, egy-egy gyerek után pedig 100 koronát kapnak. Iskolánknak 43 hektár szőlő­je, megfelelő tangazdasága és állattenyésztése van. így a tanulók gyakorlatban is elsa­játítják a szőlészeti és kerté­szeti termelés tudományát. Jelentkezzenek minél többen, hogy szakembereink megfelelő szaktudással dolgozhassanak hazánk kertészetének és sző­lészetének felvirágoztatásán. AZ ISKOLA IGAZGATÓJA Az Űszori Zöldségtermelési Kísérleti Állomáson az idén is nagy gondot fordítanak arra, hogy dolgozóink ko­ra tavasszal se szűkölködjenek zöld­ségben. Képünkön Kovács elvtárs és két segítőtársa, MikluS Ilona és Varga Ilona ápolják a szépen boruló saláta­fejeket. X A Dunaszerdahelyi Gépállomás a járás EFSZ-einek rétjeire, legelőire és a többéves takarmányaira 890 hektáron vetett műtrágyát, s 108 hektárt trágyalevezett. (p. a.) X Bolyban, amióta EFSZ működik, 33 új lakóház épült; a falu legszebb utcája a Füttyencs dűlő nevét örö­költe (ezen a dűlőn épültek az új lakóházak), m. j. függővasút kocsijába, amikor meglát­ták, hogyan himbálózik az a levegőben. Aztán Lovas bácsi mégis csak társa vállára vert biztatón, hogy: utóvégre felnőtt emberek vagyunk, hallod-e János? Csak nem ijedünk meg egy kis himbálódzástól'. Legalább előképezzük magunkat a legközelebbi repülókiráh­­duláshoz. — Sajnos elteltek, vagy inkább elro­hantak a tátrai napok — emlékezik vissza Lovas bácsi. Csak az biztatja őket, hogy a jövő­ben bizonyosan ta­­látkoznak majd a cseh kollegákkal. Ha nem a lesaniak­­kal, akkor mások­kal. Eltelt az egy hét. De az emlékek ma­radtak és minél messzebb jut idő­ben az ember, an­nál jobban elmé­lyülnek a kedves epizódok, annál tisztábban áll a Vajda Jánosok, meg a Bordás Feri bá­csik előtt, hogy bár nemzetiségre kü­lönböző népek lak­ják ezt a hazát, de a nyelv nem válasz tófal köztünk, mert gondolatban, tettben egyetértünk, egy cél felé haladunk — tántoríthatatlanul. A sok szép emléken, a szerzett tapasz­talai okon kívül a zempléniek ezt is magukkal hozták a Tátrából. K. F, déket látni is vágytunk, meg aztán a társalgóban szórakozni is. Második nap estére álarcos bált, ismerkedő estet rendeztek. — Volt ott mindenféle alak, törhette az ember a fejét a kakast, a szamárt vagy egyenesen az ördögöt kérje-e táncba — idézi mosolyogva a bál tör­ténetét Bordó* Feri bácsi, aztán bele­kacagva a mondókába meséli, hogyan járt az első táncosával. Onnan kezdődött a dolog, hogy ők bizony nem igen törték magukat a táncba, mert a modern keringőkhjjz nem igazodtak az elnehezült lábak. Meg nekik abba nem is volt semmi* virtus. Csárdást kívánt a vérpezsdítő bor. Egyszer aztán húztak ropogósát, talp alá valót. Feri bácsinak ütemet vert a lába a parkettra. Fiatalosan mozgó álarcos pár lejtette előtte a polkát. A szőke nőnek öltözött masz­kát Feri bácsi lekérte. Jött is szívesen a kedélyes hölgy. Csak hát nehezen akart beszokni Feri bácsi csárdásába. Meg aztán a fehér - kesztyűs kéz olyan férfiason szorított, hogy Feri bácsi gyanút fogott. Szólí­totta is, hogy így meg úgy kisasszony. — hogy a partner kilétéről meggyő­ződjön — de az bizony nem nagyon válaszolt, csak csillogtatta furcsa fe­kete szemét. S hogy vege lett a tánc­nak, tessékelte asztalukhoz Feri bácsi a feketeszemű szőke „nőt", mert a terem közepén még akkor sem hagy­hatja, ha ezerszer gyanús. Ment is a nő, úgylátszott, olyan szófogadó fajtá. Csak az volt a bosszantó, hogy egy­előre beszélni nem akart. Leültek. A szőke hölgy lábán felhú­zódott a hosszú báli ruha, és ... olyan 42-es forma férficipő kandikált ki árulkodóan alóla. — Azt az árgyélusát, hisz maga férfi, — bosszankodott kacagva Feri bácsi. Lett aztán nevetés, amikor kitudó­dott, hogy a szőke „nő" Miroslav Brancík, a prostéjovi járásban tevő lesani EFSZ könyvelője. Mikor aztán jól kikacagták magukat, akkor meg­beszélték, hol kézzel, hol lábbal, hol meg a katonaság idejéből őrzött cseh nyelvtudással, hogy egy asztalhoz ülnek. így került Feri bácsiék asztalához Bozena Venclíková, egy igazi bájos cseh lány és Mila Janusková szintén Lesanyból. A kezdődő barátságot melengető bor mellett aztán folytatódott a társalgás. Először csak erről arról, aztán mégis­csak ott kötöttek ki a szakmánál. A lesaniak dicsekedtek eredményeik­kel, a zempléniek meg húzták a fülü­ket, mert az ö dicsekedni valójuk hamar elfogyott. Leginkább az tetszett nekik, hogy a lesani EFSZ-ben sok a fiatal. Meg is kérdezték, hogyan vonták be őket a közösbe. Erre a könyvelő olyan készségesen magyarázott, hogy a süket is kénytelen lett volna megér­teni a rejtély titkát. ami csupán abbó’ áll, hogy a lesaniak a 17—18. év kö­zöttiek normájának 25%-os csökken­őket egymáshoz. Csak néha a csehek­nek a paprikás pecsenyével, a magya­roknak meg a mindennapos knédlivel gyűlt meg a baj. De még ebből sem bosszúság, inkább jókedv született. Még abból is, hogy Jakab János meg Lovas bácsi nem mertek fölszállni a Egy mondatban • X A világ legkisebb embere: Hi­­lany Agybe. hatvanéves korában mindössze 38 centiméter volt. X Csevicepuszta szövetke^etesei, annak ellenére, hogy még tojótyúk­állományukat nem tudták összponto­sítani, tojásbeadásban a füleki járás legjobbjai közé tartoznak (A. V.) X A világ első labdarúgó-csapatát 100 évvel ezelőtt 1857-ben alakították meg Angliában. X A tejtermelés 1957. évi verseny­győztese Szlovákiában a bozetechovi szövetkezet (trnavai járás), amely­nek tehenészei 3620 literes tejátlagot értek el a múlt esztendőben (1 ha mezőgazdasági földterületre 977 li­ter). A vágsellyei járás­ban levő Zsigárd községben a helyi nemzeti bizottság nagy gondot fordít a szövetkezeti ta­gok szakmai neve­lésére. A képen Preiner Tibor ta­nító előadást tart a gyümölcsészeti szakkörben. F.: Sluka tésén kívül az iskolából a közösbe lépőknek — feltéve ’ ha a család egy tagja a közösben dolgozik — 2000 ko­rona jutalmat is adnak. így folyt aztán a baráti társalgás, az értékes tapasztalatcsere napról­­napra. Nem volt már olyan probléma a nyelv, mert a közdt téma közel hozta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom