Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-16 / 11. szám

2 y/zakact Földműves 1958. március M, Javítsuk meg az EFSZ-ek gazdálkodását Michal Chudik, földművelésügyi és erdőgazdasági megbízott, az elmúlt napokban beszédet tartott a vere­­bélyi járás szövetkezeti konferen­ciáján. Beszédében foglalkozott a szövetkezetek fejlődésével, új szö­vetkezetek alakulásával és az EFSZ- ek tagalapjának kiszélesítésével. Többek között rámutatott a szövet­kezeti termelés előnyeire. Beszédé­nek egyes részeit közöljük. AZ EFSZ-ek TÖBBET TERMELNEK, MINT A RÉGI MÓDON GAZDÁLKODÓK 1957-ben az EFSZ-ek 11,3 százalékkal növelték termelésüket, ezzel szem­ben az egyéni gazdálkodó parasztok csak 4 százalékkal. Az EFSZ-ek össz­bevétele 1956-ban 1 milliárd 600 ezer korona volt, 1957-ben pedig 2 mil­­liárdra emelkedett. A tagság 1957- ben munkaegységekre 145 millió ko­ronával többet kapott mint 1956-ban. A szövetkezetek túlnyomó többségé­ben a munkaegység értéke beleszá­mítva a természetbeni díjazást is, meghaladja a 20 koronát. Az osztha­tatlan alapot bővítették és 1957-ben már 637 EFSZ adta be a 7 százalékot az oszthatatlan alapra. Ez az alap 1 milliárd 380 ezer koronára nőtt. A hektárhozamokban is igen nagy a különbség. Az EFSZ-ek búzából 21,5 mázsás hektárhozamot értek el, ezzel szemben a magánszektor csak 17,8 mázsát. AZ EFSZ-EK NAGY SEGÍTSÉGET KAPNAK A szövetkezetek pénzügyi gazdálko­dásukat elsősorban az állattenyésztés fejlesztésével javíthatják meg. Leg­közelebbi célunk, hogy a szövetkezeti mezőgazdasági földek minden egyes 100 hektárja után legalább 45 szarvasmarhát, ebből 23 tefienet, ér­jünk el. Ehhez szükséges, hogy a szarvasmarhaállományban minden 100 tehénre 28—30 üsző jusson. Meg kell javítanunk az anyasertésállományt is, mert az állandóan csökken. Mezőgazdaságunk a múlt évben csupán műtrágyából 4,5-ször annyit kapott mint 1948-ban. Az EFSZ-ek gépi berendezéseinek értéke is nő. E célokra az' EFSZ-ek 1957 végéig csaknem 2,5 milliárd összegben kap­tak beruházási eszközöket és ebben az ötéves tervben csupán a szövetke­zetekben csaknem 5 milliárd korona beruházásra számítunk. Meg kell jegyeznünk, hogy ezek a gépi beren­dezések főleg az állattenyésztési ter­melést szolgálják. MINDNYÁJUNKRÓL VAN SZÓ A dolgozók élelmiszerellátásának főforrása és egyszersmind iparunk nyersanyag forrása ma már EFSZ- eink és állami gazdaságaink. 1956- ban az állami gazdaságok egy hektár mezőgazdasági föld után 3202 korona, az EFSZ-ek 1698 korona piaci terme­lést értek el, ezzel szemben a ma­gánszektor csupán 1289-et. Az egy hektár mezőgazdasági földre jutó mezőgazdasági piaci termelés 1953- ban az EFSZ-ekben 1283 koronát tett ki, 1956-ban 1698-at. Ezzel szemben a magánszektorban a mezőgazdasági piaci termelést ugyanazon időszaka alatt csak 52 koronával emelték. Lé­nyegében azonban az 1953-as évi színvonal maradt. Szlovákiában 1957- ben egy hektár után beadtak: EFSZ Magán­gazda gabonát 354 kg 243 kg cukorrépát 297 q 160 q sertéshús 62 kg 47 kg tejet 1 hektár után 147 1 114 1 tejet 1 fejős tehéntől 1203 1 330 1 tojást 1 tyúktól 92 db 75 db ROSSZ UTAK A SZÖVETKEZETEK ÉLETÉBEN Szövetkezeteink tagjainak jóléte egyre fokozódik, azonban egyes szö­vetkezetek meg nem érdemelten gazdagodnak. Sok helyen nem a me­zőgazdasági termelésre, hanem egyéb mellékágazatokra fordítják figyel­müket. Jóllehet a szántóföldeknek Szlovákiában 1960-ig jelentősen gya­rapodniuk kell, egyes szövetkezetek­ben mégis arra törekszenek, hogy a jóminőségü földeket alacsonyabb mi­nőségi osztályba sorolják be. Ezzel szemben figyelembe kell vennünk és állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy köztársaságunk egy lakosára csupán 35 ár föld jut. Tehát minden földterületet jól ki kell használnunk. Minden, EFSZ-nek szocialista úton megérdemelt ellenértéket kell kapnia terményeiért. Mert ha. a spekuláció útján haladnak és kisebb a beadásuk mint amilyent a föld minősége meg­engedne, akkor igazságtalanul többet adhatnak el állami felvásárlásra. Hogy erre nincs semmi szükség, ezt bizonyítja a bozetechovi, tanyi, alsó­szeli és más szövetkezetek példája, ahol mezőgazdasági termelésből 30 koronás munkaegységet értek el. El­ítélendők az olyan spekulációk is, mint a rácséi példa, amely szövetke­zetnek 5 borkimérése van Bratisla­­vában, ugyanakkor a bort felvásárol­ja a szőlőtermelőktől és drágábban adja el. Mondanom sem kell, hogy ez nem szocialista szövetkezeti út. INKÁBB TÖBB PÉNZT ÉS KEVESEBB TERMÉSZETBENIT ADJUNK A MUNKAEGYSÉGEKRE. Hogy csak egy példát említsünk, a banská bystricai kerületben 1956- ban munkaegységekre a gabonater­més 32,5 százalékát, 1957-ben 34,3 százalékát fordították. Helytelen je­lenséget láttunk a presovi járásban lévő haniskai EFSZ-ben, ahol bár 38,70 koronát értek el egy munka­egységre, mégis 5,70 kg gabonát, 5 kg burgonyát és 8 kg szalmát adtak még a természetbeniek fejében. A 443 mázsányi búzatermésből a szövetke­zet csak 15 százalékot adott állami felvásárlásra. A természetbeniek túl­zott juttatása odavezet, hogy egyes szövetkezeti tagok spekulációra ve­temednek és magasabb áron eladják a gabonát vagy más terményt. Tehát a jövőben erre a kérdésre is nagyobb figyelmet kell szentelni, nem elég csak, hogy a magunk boldogulását, jövedelmét nézzük, hanem az állam érdekét is szem előtt kell tartanunk. Szépülnek a lévai járás falvai rHÍREK-i A napokban munkatársunk tájékoz­tatást kért a lévai járási nemzeti bizottság dolgozóitól a faluszépítési akcióról, valamint a pótköltségveté­sekről. A kérdésre Pavlovics, a helyi gazdálkodási szakosztály dolgozója válaszolt. Kérdés: Milyen eredményeket ér­tek el a lévai járásban a faluszépítési akcióban. Válasz: A múlt évben mintegy 9 040 529 korona értéket tett ki a faluszépítésre fordított összeg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jóval túlléptük, túlteljesítettük az elő­irányzott értéket. Ehhez fűzzük még hozzá, hogy 1198 000 brigádórát dol­goztak le a falvak és Léva lakói. A faluszépítési összeg magában fog­lalja a „Z“ akciót, testnevelést, üzemszépítést, az iskolák környéké­nek rendbehozását, hidak, utak, jár­dák • építését, nemzeti műszakot, helyi hangszórók felszerelését és a helyi ipart. Kérdés: Hogy állnak a Tábor —Tre­ble—mikulási versennyel. Válasz: A nyitrai kerületben a versenyben harmadik helyre kerül­tünk. Versenyezünk a Csehországi kisovi járással, melyet két pont többlettel megnyertünk. Ezért a helyi gazdálkodási szakosztály 5000 korona jutalmat kapott. Én pedig egy pio­­nért. Kérdés: A verseny hogyan hatott ki a falusi kultúrára? Mennyit segí­tett ehhez a HNB-ék pótköltségve­tése? Válasz: Azt mondhatjuk, hogy a falusi kultúra támogatásában igen szép eredményt értünk el. Sok falu­ban lehetővé tettük a kultúrházak rendbehozásával, valamint újak épí­tésével a falusi kultúra még na­­gyobbfokú kibontakozását. Nagy­­koszmályon kétosztályos iskolát, Bakabányán, Podluzsanyiban, Nádas­­don kultúrházat építettünk. Léván futballpályát és szabadtéri színházat építettünk. Nagykoszmályon, Baka­bányán és Léván már betonjárdán járhatnak a lakók. A helyi adottság kihasználása igen nagy mértékben hozzájárult a kul­túrházak és más egyéb kultúrintéz­mények létesítéséhez, mert az így nyert jövedelemből anyagi forrást merítettünk. A nemzeti bizottságok a helyi adottságok kihasználásával mintegy 120 000 koronát nyertek a pótköltségvetésük kiegészítésére. Kérdés: Hol nem használják ki a helyi adottságokat? Milyen terveik vannak a jövőre vonatkozólag? Válasz: A pótköltségvetések jelen­tőségét, még sok nemzeti bizottság nem értékeli kellően. Lökön például jól menő téglagyárat építhetnének, Nagykoszmályon minden lehetőség megvan a házicserép gyártásához, Báton pedig a fafelvágással juthat­nának több jövedelemhez. Téglagyá­rat nagyon sok helyen lehetne léte­síteni. A garammenti falvak pedig a kavicsbányákból szintén szép pénz­jövedelemhez juthatnának. A jövőre vonatkozólag nagy ter­veink vannak. Az egy lakósra eső különböző szolgálatokat 48 koronáról 88-ra emeljük. Ez azt jelenti, hogy például borbélyüzemeket nyitunk Lökön, Öbarson és máshol, Tolmá­cson egy bicikli, rádió és egy lábbeli javítóüzemet. Léván megjavítjuk a víz- és villanyszolgálatot, új autó­taxit veszünk és egy méhészetet létesítünk 80 családdal. Csejkőn na­­gyob mértékben bányásszuk a tufa építőanyagot. Nagy terveink volná­nak a szántói gyógyvízzel is. Ez a forrás 50 liter gyógyvizet ad másod­percenként. Igyekeztünk a lehetősé­gekhez mérten felfogni a vizet, de állami befektetéssel még jobban ki lehetne használni gyógyításra és természetesen az ottani helyi nem­zeti bizottság is nagyobb jövedelem­hez jutna. Kálnán kultúrházat épí­tünk Garamszőlősön pedig víztar­tályt. Az állam a faluszépítési akcióra járásunknak 1190 000 koronát ad, de ez az egyéni kötelezettségvállalások­kal, vagyis az önkéntes brigádórák értékével mintegy 2 200 000 koronára fog nőni. Reméljük, hogy a jövőben sem maradunk el a faluszépítési verseny­ben. A lipcsei nagy nemzetközi vásáron 230,000.000 korona értékű kereske­delmi szerződést kötöttünk. * * * Amerikai filmcsillagok látogatnak a Szovjetunióba. * * * Szakari Szeneri Tuomiojo, az Euró­pai Gazdasági Bizottság titkára láto­gatást tett hazánkban. * * * Az ellenállási harc nemzetközi szö­vetségének irodája ülést tart Prágá­ban. * * * A prágai nemzeti klubban tegnap­előtt este sajtómegbeszélést rendez­tek Jean Effellel, a közismert francia haladószellemű karikaturistával. • * * * A kassai Városi Népművelődési Otthon március 26-*óI, május első feléig zenei tavaszt tart. * * * A Csehszlovák Természettudományi Akadémia kutatóintézetében, kite­nyésztették a fűszerpaprika egy ed­diginél sokkal jobb minőségű válfa­ját. Az új paprika sokkal több C vi­tamint tartalmaz, mint az eddigiek. * * * Az IL—18-as turbolégcsavaros szovjet repülőgép 70 perc alatt teszi meg Moszkvából Leningrádba az utat. * * * Bratislavában olyan hóvihar dühön­gött, hogy sok helyen leállt a közle­kedés is. ★ ★ ★ Nem kopog a csizmájuk Ha végigmegyünk a királyrévi Kossuth-útca járdáján — bár csiz­mába járunk — még se kopog a csiz­mánk. Emiatt a királyrévi lakósok többször bekopognak a királyrévi nemzeti bizottság ajtaján. ígéretet is kapnak, hogy lesz majd járda, nem lesz sár. Több köbméter sódert hord­tak már a helyszínre, de a munka nefh halad előre. A királyréviek kíváncsiak, mikor kopoghat már a járdán sarkantyús csizmájuk. Deák István Miről van szó? Almágy jó úton A nemzeti bi­zottságok és a szö­vetkezetek vezető­sége közötti egész­séges kapcsolatok mindig jó gyümöl­csöt teremnek. így van ez Aimágyon is. A helyi nemzeti bizottság már ak­kor népszerűségre tett szert, amikor a szövetkezeti gon­dolatot terjesztet­te. A kis- és kö­zépparasztok meg­értve az új út jelentőségét, szö­vetkezetét alakítottak. Most a he­lyi nemzeti bizottság szintén segíti a szövetkezetei a továbbfejlődésben. Főleg a kulturális nevelő munkával igyekszik a szövetkezet a falu lakói­nak tudását bővíteni. A nemzeti bi­zottság célkitűzéseibe bekapcsolódik a lakosság. A múlt évben iskolát épí­tettek félmilliós költséggel. Galamb Géza, Bálint Lajos, Lörincz Károly és Nagy Barnabás a HNB hívására egyenként 32 órát dolgoztak le. Az iskola befejezése után újabb nagy tervbe fogtak. 200 000 korona érték­ben tehénistállót építenek. Bár a tél folyamán még hó volt, máris elkezd­ték a méréseket. Utána az alapásást — amint a képünkön is láthatjuk. Ma már javában dolgoznak. Az istálló építésénél az építkezés jelentős ré­szét saját forrásaikból valósítják meg. Az idén kigyúlt a villany is Almágyon, ami még jobban lehetővé teszi a falu fejlődését, kulturális felemelkedését. Agócs Vilmos, Hajnácska AZ UTÓBBI IDŐBEN a munkahe­lyeken, konferenciákon, szóval min­denütt, ahol gazdasági előrehaladá­sunkról volt szó, gyakran hallottuk, hogy az irányítás túl központosított. Ezek a hangok, javaslatok eljutottak a felső fórumokhoz is. Ennek alapján mondott beszédet Viliam Siroky elv­társ a CSKP Központi Bizottságának ülésén, a népgazdaság irányításának megjavításáról. Lényegében miről van szó? Rövi­den azt válaszolhatjuk, hogy az új irányítási módszerrel kevesebb ad­minisztratív dolgozóval, olcsóbban, többet termelhetünk. Hogy csak egy példát említsünk, az átszervezés következtében Szlovákiában az Élel­miszeripari és Begyűjtési Megbízotti Hivatal 1200 adminisztratív dolgozó­val csökkenti alkalmazottainak szá­mát. Könnyen kiszámíthatjuk, hogy hány milliós megtakarítást jelent ez. Az üzemek és vállalatok között ed­dig bizonyos mértékben megmutat­kozó elszigeteltséget, reszortizmust felszámoljuk azzal, hogy a rokon­üzemeket, vállalatokat, tehát a bizo­nyos termelési szakaszon működő termelési egységeket, egy nagyválla­lati egységbe csoportosítjuk. így az egyes üzemek és vállalatok kiegészí­tik egymást és létrejön egy komp­lex, tehát egy teljes termelési folya­mat. Történetesen a prágai CKD Sokolovo üzem, amely villanymozdo­nyokat gyárt, most a szükséges ki­egészítő alkatrészeket majd meg­kapja az egységes nagyvállalaton belül. A szlovákiai vasércbányák köz­pontja Spisská Nová Vesen lesz. Ide tartoznak még a rozsnyói, rudnai és a gömöri, valamint egész Szlovákia területén működő kisebb vasércbá­nyák, vagy üzemek. Mivel hajógyá­runk csak egy van, ide tartozik a komáromi Steiner Gábor hajógyár. MÁSIK IGEN FONTOS intézkedés, hogy indokolt esetekben egyes szin­tén rokon vállalatokat szövetség for­májában csoportosítunk. Ezeket a szövetségeket majd a minisztériu­mok irányítják. A bratislavai élelmi­­szeripari és begyűjtési hivatal az eddig 150,vállalat helyett 60-at léte­sít, amelyből U-et « megbízotti hivatal irányít, 49 pedig Szövetség formájában működik. A tejbegyüjtés központja Zvolenban, és a húsüze­meké Bratislavában, a malmoké és a pékségeké Piesfanyban, a cukorgyá­raké Díószegen, a szesz- és konzerv­gyáraké Nővé Mesto nad Váhom-ban, a baromfihús feldolgozó üzemeké pedig Cíferben lesz. (b) Nagyobb lesz a nemzeti bizottságok költségvetése A kormány ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a népgazdaság új szerve­zésére való zavartalan átmenet biz­tosítására irányuló intézkedéseket, valamint a nemzeti bizottságok 1958- as költségvetését. A nemzeti bizottságok költségve­tése 31 milliárd 25 millió koronát tesz ki. Ebből az összegből a szlová­kiai területekre 8 milliárd 784 millió korona jut. A nemzeti bizottságok költségve­tése a következőképpen oszlik meg: Százalékarány: A Csehszlovák Köztársaság csehországi szlovákiai összesen: kerületek: kerületek: Saját bevételek 19,3 20,4 16,8 Részesedés állami jövedelmekben 16,6 17,7 13,4 Részesedés a központi költségve- 64,1 61,9 69,8 tcsbo1 100,0 100,0 100,0 A bevételeket a következőképpen használják fel: gazdaságra 39,3 38,6 40,8 kulturális és szociális intézményekre 54,7 55,5 52,9 közigazgatásra 6J)________ 5,9 6,3 100,0 100,0 100,0 A nemzeti bizottságok költségve­tése jóval bővül, azonban mindeddig nincs kellő összhangban a szükséglet és a kiadás. A nemzeti bizottságok szükségleteik több mint 80 százalékát még mindig a központi költségvetés­ből fedezik. Emellett a költségveté­sekben feltüntetett kiadásoknak több mint felét kulturális, szociális célok­ra, egészségügyi intézkedésekre va­lamint közigazgatás céljaira fordít­ják. Az a tény, hogy a gazdaság fejlesztésére a költségvetési kiadá­soknak csak kisebb részét fordítják, megköveteli, hogy a nemzeti bizott­ságok fokozott mértékben foglalkoz­zanak a helyi jellegű termelés, vala­mint a szolgálatok fejlesztésével, mert bennük keresendő a társadalmi fogyasztás fedezésének legfőbb for­rása. Ez az elv vonatkozik a nemzeti bizottságok pótköltségvetésére is. A nemzeti bizottságok költségve­tése a következő volt: 1955-ben 15 524 millió korona, 1956-ban 16 681, 1957-ben 26170, 1958-ban pedig 35 025. Tehát ebből is láthatjuk, hogy a nemzeti bizottságok költségvetése milyen arányban növekedik. Ezzel szemben az állami költségvetésben való részesedés a következő száza­lékarányt mutatja. 1955-ben 19,1, 1956-ban 17,4, 1957-ben 26,7 1958-ban 32,8. Hogy az állami gazdaságok költ­ségvetését még jobban kibővíthes­­sük, ehhez szükséges, hogy behatób­ban foglalkozzanak a hatáskörükben tartozó üzemekkel és gazdaságokkal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom