Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-09 / 10. szám
195«. március 9. Jzabad Földműves 7 kos u n a Köztársasági érdemrend tulajdonosa Egy kis község 1931 májusában bevonult a munkásmozgalom sok vérrel, megírt történetébe. Ki ne ismerné hazánkban — de határainkon kívül sem kevesen — kosúti véres vasárnap eseményeit, amikor a burzsoázia csendőrzsoldosai kenyéradőik parancsára a nyomorgó, éhes munkásokba lőttek. A nyomorért, az éhbérekért és a márnapról napra szaporodnak a községben. Az Abrahámfiak kastélya ma már a nép tulajdona és a munkában ellaggott dolgozók pihenésére szolgál. Oj nemzeti iskolájuk, tűzoltószertáruk van, és tavaly megkezdték egy korszerű és tágas kultúrház építését. Harmincnégy helyisége lesz az új kultúrközpontnak, és építési költségei 1 400 000 koronára éve jelentős azért is, mert a kosúti EFSZ kötelezettséget vállalt, hogy ebben az évben — elfogadva Tallós község versenyfelhívását — befejezi községfejlesztési tervét. Űj községi kutat furat, 300 méter hosszú közutat épít, lényegesen emeli a hektárhozamot és az állattenyésztési termelést. 1959-ben hektáronként 28 mázsára emelik a búAz Abrahámfi kastély Épül az új Kultúrház tírokért a földbirtokosok és a gyárosok kormánya volt felelős. A földmunkások és a nyomorgó zsellérek nagyobb falat kenyeret akartak gyermekeiknek. „Kevesebb vért a köhögésnél és a munkánál több erőt“ — mint Ady Endre mondja. Ezért kellett saját vérükkel befesteniük a kosúti főutca porát. Harcukban csak a kommunistáktól. kaptak segítséget. A párt vezette küzdelmüket a múltban és most is, amikor a jobb, szebb élet megvalósulása, a szocialista rend épületének betetőzése napi kérdéssé lépett elő. Ma Kosúti is ennek az építési láznak izgalmában él. A szebb élet jelei rúgnak. A községben az állami birotkon kívül jól gazdálkodó szövetkezet működik, mely az elmúlt évben a természetbeniekkel együtt 29 koronás munkaegységet fizetett tagjainak. A múlt nyomorára úgy emlékeznek a kosútiak, hogy gondoskodnak a beteg tagokról, és az ingyenes kezelésen kívül munkaegységekben is részesítik őket. A felszabadulás óta 91 családi házat építettek a faluban, melyeknek értéke kb. 4 000 000 korona. Az 1959. év jelentős lesz a község életében. Akkor fogják felavatni és átadni nemes hivatásának az új kultúrházat. De ötéves tervünk utolsó előtti zatermelést, 27 mázsára az árpát, 32 mázsára a kukoricát és 280 mázsát termelnek répából. Hektáronként 80 kg sertéshús, 61 kg marhahús, 475 liter tej, 115 darab tojás termelését tervezik. Megrövidítik a beadási határidőket és a tejbeadást 90 000 literrel túlteljesítik. A kosútiak munkásvérrel megpecsételt harca az új szabad életben harcos hagyománnyá magasodott. Tekintetük még sokszor visszaréved a vigasztalan múltba, de éppen a múlt szomorú emléke serkenti őket kitartó és lelkes munkára a szép szocialista jövőért. D. Levelezőink írják Ez is a neveléshez tartozik Őrös, Nagy- és Kisgéres községekben nincsen szlovák iskola, ezért a szlovák nemzetiségű tanulók Királyhelmecre járnak be, az ottani 8-éves iskolába. A tanítás befejezése után, mivel nincs azonnal összeköttetésük, sokszor két órát is várniok kell autóbuszra. Így tehát vagy az utcán töltik az időt, vagy pedig rossz időjárás esetén a szövetkezeti korcsmába húzódnak melegedni. Attól eltekintve, hogy a füstös bormérés nem használ a serdületlen gyermek egészségének, a környezet sem hat nevelőleg rájuk. Felhívjuk az illetékeseket, a HNB, és nem utolsósorban a CSAD figyelmét erre a körülményre. Gondolkodjanak rajta, hogy lehetne a bajon segíteni. Zelenák István, Perbenyík. ☆ Á „Bujócska“ Rima Jánosin A Rima Jánosi-i helyi Csemadokcsoport jól sikerült előadásban mutatta be a Bújócskát. A nézőtéren ugyan többen is lehettek volna, de akik megjelentek, megelégedetten, jó hangulatban távoztak. Illetve nem is távoztak, hanem részt vettek az előadást követő táncmulatságon. Különös dicséretet érdemelnek az előadás szlovák nemzetiségű szereplői Vecerek Flórián és Stancek Viliam, akik a nyelvi nehézségek ellenére is kiválóan játszottak. De a többiek sem maradtak el jó példájuk mögött. A sikeren felbátorodva, most arról beszélnek, hogy beneveznek a járási népművészeti versenybe. További terveik egy énekkar és tánccsoport megalakítása, hogy nyári kultúrbrigádon is jól szerepelhessenek. így van ez Rima Jánosiban, ahol már évek óta közösen dolgoznak szlovákok és magyarok, nemcsak a termelésben, hanem a kultúra fejlesztésén is. Gacsó István, Vágsellye ☆ Versenyeznek a diákok A királyhelmeci MTK tanulói a Februári Győzelem tizedik évfordulója tiszteletére versenyre hívták fel a járás összes harmadfokú iskoláit. A királyhelmeci diákok a következő pontokat tűzték ki a versenyre: 1. Az iskola termeinek díszítése. 2. Az iskolaépület környékének, kertjének és parkjának szépítése. 3. A tisztaság és rend fenntartása az iskolában. A nyertesek jutalmazására értékes díjakat tűztek ki és remélik, hogy versenyfelhívásukat számos iskola el fogja fogadni és ezzel hozzájárulnak az egészséges és tetszetős iskolai környezet kialakításához. Molnár János, Boly. A „ Tanítónő“ Kisgéresen A kisgéresi színjátszók nem kis fába vágták a fejszéjüket, mikor Bródy Sándor színjátékát, a Tanítónőt, ezt az igényes alkotást, színpadra vitték. De a színvonalas játékukkal-bebizonyították, hogy nem szabad visszariadni a nehezebb feladatoktól, mert a céltudatos, elmélyült munka mindig meghozza a gyümölcsét. Híre is ment a környéken a sikernek és egymás után kellett vendégszerepelniük, Őrösön, Nagygéresen, Szentesen és Bácskán is. A sikerhez hozzájárultak a gőszereplő Kovács Erzsébeten kívül Kiss Tóth László, Bácskai Géza és Nagy István, de a többiek is. A rendezés Hegedűs Árpád tanító jó munkáját dicséri. Géresi László, Kisgéres. A feledi futballisták dicsérete Feled nagy sporthagyományokkal rendelkezik. A felszabadulás után a helybeli sportolók szép sikereket értek el, de a fejlődésben 1956-ban törés következett be, mert jó futballcsapatukat fegyelmezetlenség miatt Néhány éve már annak, hogy az évzáró gyűlésen a harkácsi fiatalok Miklós Bélát választották meg elnöküknek. Ez a néhány esztendő nem kevés gonddal és munkával járt. Miklós Bélát nehéz ezekről az évekről megszólaltatni. Túl szerégy. De beszélnek helyette a tények és maguk a fiatalok. A harkácsi fiatalok szabad idejüket legnagyobb részt az otthonban töltik. Van társasjáték, rádió és a gramofon sem hiányzik. Van olvasókörük, melyet maga Miklós elvtárs vezet. A Fucík-jelvényt a szervezet 15 tagja akarja megszervezni. Márciusban irodalmi délutánra készülnek. A könyv hónapját az Egy igaz ember című könyv megvitatásával fogják megünnepelni. Az elmúlt vasárnap, a Becsületes juhász legény sikeres előadásával lepték meg a falu lakosságát. Kultúrházuk mindkét előadás alkalmával teljesen megtelt és a szereplők mindnyájan jól megálltak a hekizárták a bajnokságból. A felediek okultak a hibákból, és ma már újból megindultak a fejlődés útján. Most a besztercebányai kerület II. osztályéban szerepelnek a feledi labdarúgók. A község sportéletében azóta észlelhető a változás, mióta megalakult az EFSZ. A szövetkezeti agitációban a sportolók is részt vettek és egy részük maga is tagja a szövetkezetnek, ahol jó munkájukkal becsületet szereztek maguknak. A társadalmi munkában is lelkesen részt vesznek a feledi sportolók. Az elmúlt évben 300 órát dolgoztak le a faluszépítési akcióban a sportpálya és az utak rendbehozásánál. 2000 facsemetét ültettek ki az utak mentén, hogy még szebbé tegyék a község arculatát. Legszorgalmasabbak voltak Bartók Ernő, Bahnyák János, Kosik István és Kovácsik Vilmos, akik egyenként 30 órát teljesítettek. Ágocs Vilmos Mihalik Mária. Már falun is síelnek lyüket. A lelkes munka februárban 11 új tagot hozott a CSISZ soraiba. Legtöbbet Lassán Margó és Jankó Ica segítenek az elnöknek. Miklós elvtárs már nem éppen fiatal, és emellett még nős is. Kocsis a helyi szövetkezetben és nem egyszer éppen, hogy csak kifogta a lovakat és máris az otthonba igyekszik. A közös építő munkából is kiveszik a részüket. Az elmúlt hetek tavaszias napjait jól kihasználták és több mint 200 órát dolgoztak le a falu szépítésénél. A szövetkezetről sem feledkeznek meg. Ötszáz munkaórát vállaltak, de azt mondják, hogy ha kétszer annyi lesz, az sem baj. Tervbevették azt is, hogy beszervezik a szövetkezetbe a falu fiataljait. Reméljük sikerrel. Az csak természetes, hogy a jó szövetkezeti tag, jó CSISZ elnök is lehet, csak kedv és akarat kell hozzá. És Miklós elvtársnál egyikben sincs hiány. Németh János, Sajószárnya Jó szövetkezeti tag, jó CSISZ elnök Meghalt Ivan Krasko nemzeti művész Hétfőn, március 3-án reggel 4 órakor súlyos betegség után, a bratislavai Állami Szanatóriumban elhúnyt Ivan Krasko nemzeti művész. Krasko (valódi nevén dr. Ján Botto mérnök) költői munkássága, költészetének jelentősége, valamint tevékenysége idejének szempontjából a szlovák klasszikusok csoportjához tartozik, akik a múlt század legutolsó éveinek fojtó légkörében, valamint az első világháború előtt mély hatást gyakoroltak a nemzet öntudatára. Ivan Krasko 1876. július 12-én született a gömörmegyei Lukoviste községben. Tanulmányait Brassóban (Romániában) és Prágában folytatta. Költői egyénisége az első világháború előtti években forrott ki, amikor is a klobouki cukorgyárban mint vegyészmérnök volt alkalmazásban. A munkások nehéz élete, a tőkések gyárában, az 1905-ös oroszországi forradalom visszhangja és a költőt a dolgozó néphez fűződő őszinte vonzalom felébresztik Kraskóban a szociális és a nemzeti megújhodásba vetett hitet. Ivan Krasko a Szlovák írószövetség megalapítása óta annak, a Szlovák Művészeti Körnek és a Slovenská Maticának aktív tagja. A Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Nemzetgyűlés keretében kifejtett tevékeny ségével részt vett a népe boldogabb életéért végzett munkában. Irodalmi műve, bár nem volt nagyterjedelmű — zsengéin kívül két kötet verset (Nox et solitudo és Versek) írt, ezenkívül lefordította a román költészet néhány alkotását, továbbá néhány líra-prózai müvet írt — örök időkre a szlovák irodalmi alkotás kincsei közé fog tartozni. Jól választottak A metsző, fagyos levegő szinte arcul ütött a tornaijai állomáson. Igyekeztem is a hideg elől a 11 éves iskola felé. Az udvaron vidám kacagással szaladgáltak a lányok, ők fel sem vették a hideget. Rövid keresés után megtaláltam a 11. osztályt. Az ajtó előtt egy kislányba ütközöm. — Mindjárt küldök két fiút, azokkal beszélgethet. — Ezzel eltűnik az ajtó mögött. Csakhamar meg is jött a két fiú, akikről megtudom, hogy a nyitrai mezőgazdasági főiskolára jelentkeztek. Nevük Tóth Adolf és Kóos Zoltán. A beszélgetés nehezen indul, a fiúk kissé feszélyezettek, de aztán felbátorodnak. — Én Csízről vagyok — mondja Tóth Lajos és mindennap vonattal járok be az iskolába. — Végleg elhatároztátok-e már, hogy a mezőgazdasági egyetemre mentek? — teszem fel a kérdést. Igen adják meg egyszerre a választ. — És miért éppen mezőgazdasági egyetemre? — Édesapám földműves az EFSZ- ben én is gyermekkoromtól kezdve ebben a környezetben élek. Nagyon szeretem a földet, a növényeket, az állatokat és a természetet — mondja Tóth Adolf. Megtudom, hogy Tóth Adolfék, mint középparasztok léptek be a szövetkezetbe és édesapja azóta is ott dolgozik. Édesanyja tavasszal a szövetkezet kertészetében végez munkát. A kéthónapos nyári szünetben Adolf is szívesen dolgozik a szövetkezetben. Keresetével megvan elégedve és a múlt évben motorkerékpárt is vásárolt. Koós Zoltán szülei is a szövetkezetben dolgoznak. Aztán újra a tanulásra és az iskolai életre terelődik a sző. Koós Zoltán őszintén vallja be, hogy a szlovák nyelv kissé nehezen megy neki. De mikor megkérdeztem, nem fél-e az egyetemtől, mindjárt rávágta, hogy arról szó se lehet. Erős akarattal mindent el lehet érni. Közben megszólal a csengő és a fiúk sietve búcsúznak. A tanár lépked felém a folyosón, Cziczer János, a 11. osztály főnöke. — Szorgalmasak és kitartóak, ez talán a legjobb jellemzés — mondja az osztályfőnök. — Komoly fiúk és mindketten ösztöndíjasok. Bízom bennük, hogy megállják helyüket az egyetemen. A fiúk bizonyosan jól választottak, hisz mezőgazdaságunk előtt nagy jövő áll és szükségünk van komoly, tanult fiatal szakemberekre, akiktől sokat várunk mezőgazdasági termelésünk emelése terén. Tóth Elemér, Hanva ORVOSI TANÁCSADÓ A helyes táplálkozásról A táplálkozás terén folytatott vizsgálatok megállapították, hogy a szervezet fenntartásához szükséges táplálóanyagok mennyisége és minősége különböző életviszonyok között (kor, végzett munka, stb.) változik. Ezek a vizsgálatok kimutatták, hogy nincs olyan táplálék, amely a test szükségletének kielégítésére szolgáló összes anyagot tartalmazná. Az egyetlen kivételt az anyatej képezi a csecsemőknél, de csak bizonyos korhatárig. Egyébként különféle táplálóanyagra van szükségünk, hogy szervezetünk szükségleteit kielégítsük. Az ember kifejezetten mindenevő. A felvett és megemésztett táplálék — mint fűtőanyag — szervezetünk energiaszükségletét elégíti ki, így a szükséges tápanyag mennyiségét kalóriákban is kifejezhetjük. Azonban az ételeink közül csak a zsíroknak, a fehérjéknek és a szénhidrátoknak van kalóriaértékük, míg a felvett víznek és sóknak kalóriaértékük nincs. A kísérletek kimutatták, hogy a kalóriamennyiségen kívül valamint sókon és vizen kívül az életfenntartáshoz vitaminokra is szükség van. A vitaminok azok az éltetőanyagok, amelyek a kalóriaszükségleten, valamint a sókon és vizen kívül feltétlenül szükségesek az élet fenntartásához. Az elnevezés Funk Kázmér lengyel tudóstól származik. A vitaminok tana azóta hatalmas tudománnyá fejlődött. Minden év újabb és újabb felfedezést hoz, de az egész probléma még távolról sincs teljesen tisztázva. Ezer meg ezer tudományos vizsgálat folyik szakadatlanul ebben az irányban, száz meg száz tudományos közlemény jelenik meg évente, ami azt mutatja, hogy még számos kérdés vár végleges megoldásra. S tájékoztatásul hadd jegyezzünk meg még annyit, hogy a skorbút, angolkór, pellagra, farkassötétség és még más kevésbé ismert betegség mind-mind a vitaminhiánynyal függ össze. Ma már tudjuk, hogy a C vitamin hiánya nemcsak a skorbút okozója, de majdnem minden betegséget befolyásol C vitamin az egészséges életműködés fontos tényezője. Nagyobb mennyiségben felhalmozódott a csipkerózsa bogyójában, a citromban, a zöldpaprikában és kisebb nagyobb mennyiségben mindenfajta nyersgyümölcs és salátaféle is tartalmazza. Főzéssel a C vitamin könynyen tönkremegy. A farkassötétségnek az A vitaminhiány az előidézője. Az angolkórt a D-vitamin, a pellagrát a PP vitamin hiánya okozza. K vitamin a vér megakadását befolyásolja, mert elégtelensége a vér megakadását akadályozza. Az ivarszervek működésére E vitamin van hatással. A természet gondoskodott arról, hogy minden állat megszokott táplálékával a szükséges vitaminokhoz is hozzájusson. A szervezet vitaminszükséglete nem álalndó: Fokozott munka, lázas állapot, növekedő szervezet, mind-mind fokozott vitaminszükségletet kíván. Ügyszintén a terhes nőknek is fokozott vitaminadagokra van szükségük. Szervezetünk vitaminhiányát nemcsak az okozhatja, hogy nem kapunk elég vitamint tartalmazó tápanyagot, hanem az is, hogy a vitaminok az étel elkészítése közben tönkremennek. A C vitamin például hosszadalmas főzéssel tönkremegy, a B vitamint a búza és a rozs korpájának leőrlésével, illetve lehántásával vonják el a tápanyagból. Máskor a napfény hiánya okozhatja, hogy a felvett provitamin nem alakul át vitaminná, mint az a D vitaminnal kapcsolatban történni szokott. Éppen ezért nagy gondot kall fordítani táplálkozásunk összeállításának helyességére, mellyel magakadályozhatjuk a betegségeket ■ kiváltó vitaminhiány fellépését. DR. TIMKŐ PAtí
