Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-02-09 / 6. szám
s \ízal*ad Földműves 1958. február 9. „Csúcsértekezlet“-légkör a világpolitikában A „nagy párbeszédért“ vívott küzdelem, amely hétről hétre jobban kibontakozik, a nemzetközi politika minden más eseményét elhomályosítja. Minden, még meglevő, rendkívüli nehézség, az időleges visszaesések veszélye ellenére is, a csúcstalálkozó gondolata —, ahogy a Daily Express Írja— „a levegőben van“. Önmagában véve az, hogy a csúcstalálkozó a „levegőben van“, s hogy a merészebben jósolgató nyugati lapok már májusra teszik várható időpontját — a Dulles-féle diplomácia elszigetelődésének mértéke! Az amerikai külügyminiszter, s az általa képviselt politikai irányzat mindent elkövetett, hogy a fejlődés eme irányzatának gátat vessen. Hogy nem sikerült, az részben a szovjet javaslatok mélységes realitásának tudható be, részben pedig annak, hogy Dulles nem először és nem utoljára teljesen elszakadt még a Nyugat közvéleményének valóságától is. Anglia ENSZ- beli képviselője a minap pgy New York-i értekezleten ezt úgy fejezte ki, hogy „sürgősen meg kell kezdeni a tárgyalásokat a Szovjetunióval, ha a Nyugat meg akarja állni helyét az emberek véleményéért folytatott küzdelemben“. Washingtonban ebben a kérdésben jelentős zavar uralkodik. Hagerty, az elnök sajtótitkára tudósítók előtt kijelentette, hogy egy külügyminiszteri értekezleten nem kellene megegyezésnek születnie, csupán „abban kellene megállapodni, hogy miről tárgyalnak“. Ez elmozdulást jedentene a Dulles-féle szabotázs-álláspontról és közeledést a franciák által képviselt közvetítő álláspont felé. Ugyanakkor Anglia, amely eredetileg Dulles oldalán állott ebben az ügyben, szintén elkanyarodott az amerikai külügyminiszter vonalától. Sőt, a Daily Herald szerint az angolok titkos tárgyalásokat is folytattak az amerikaikkal és állítólag — a közvélemény nyomására hivatkozva — elfogadtatták egy olyan határozatot, hogy a csúcstalálkozót nem előzné meg külügyminiszteri értekezlet, hanem diplomáciai jellegű, nagyköveti síkon tartott előkészítés. Az amerikai hadügyminisztérium, persze, heves utóvéd-harcot folytat és Dulles állítólag rávette Lloyd angol külügyminisztert a brit magatartás némi megmerevítésére. Az összkép azonban arra vall, hogy a Dulles-féle gát — ha nem is szakadt át — mindenesetre behajtott. A Rapacki-terv esetében hasonló a fejlődés iránya. Az európai atomfegyver-mentesítési övezetre vonatkozó eredeti lengyel tervet különböző szovjet kezdeményezések kibővítették. Ma már olyan széles területtel kapcsolatban vetődik fel az atomfegyver-mentes övezet gondolata, amely a Skandináv államokra, Közép-Európára, Olaszországra és Albániára, s az egész Közel- és Közép-Keletre kiterjed. Két-három héttel ezelőtt a Rapacki-terv, s általában ~áz atommentes övezetek elvéA Frankfurter Allgemeine január 29-én az argentíniai sztrájkhullámről ad hírt. A munkások százezrei állnak bérharcban és a sztrájkotok száma napról napra növekszik. Jelenleg 300 ezer építőmunkás és í>0 000 bankalkalmazott áll bérharcban. A dolgozók 30 — 60 százalékos béremelést követelnek, mivel eddigi béreik még a legszükségesebb kiadásaikat sem fedezi. Buenos Aires legfontosabb üzemeit'és erőmüveit katonai alakulatok szállták meg. A bécsi Volksstimme az angol alsóház külpolitikai vitáját ismerteti, melyen a munkáspárt élesen bírálta a kormány külpolitikáját. Grockwai képviselő figyelmeztette a kormányt, hogy az angol nép többsége elítéli a külügyminisztert Bulganyinnak adott elutasító válaszáért, Bevan képviselő kijelentette, hogy Bulganyin üzenete olyan javaslatokat tartalmaz, melyek elég széles alapot nyújtanak egy csúcstalálkozó napirendjéhez. A Magyar Ifjúság a magyar főváros ifjúságának helyzetéről ír beszámolót és megállapítja, hogy az ifjúmunkások átlagkeresete a kohász iparban havi 1650 forint, a nyomdásziparban 1538 és az építőiparban 1431 forint. A Zürcher Zeitung a kubai szabadságharcosok merész akcióiról számol be. A szabadságharcosok rajtaütéssel elfoglalták a havannai rádióállomást, szabadságdalokat közvetítettek és felhívták Kuba népét, hogy döntsék meg Battista fasiszta diktátor uralmát. A szabadságharcosok egy másik csoportja kiszabadította a börtönből a mozgalom két vezetőjét. nek hivatalos nyugati fogadtatása teljesen elutasító volt. Ma már távolról sem ez a helyzet. Egyes esetekben — mint például a norvég kormányszóvivő nyilatkozatában — a legilletékesebb hivatalos állami szervek jelentik ki: „A Rapacki-tervről folytatandó tárgyalások nagyon jó bevezetői lennének a Kelet és a Nyugat tárgyalásainak.“ Lippman, közismert amerikai újságíró, legutóbbi cikkében bevallotta, hogyha a csúcsértekezlet reális, megfogható problémáról akar tárgyalni, akkor ez mindenekelőtt a Rapackiterv, annak közép-keleti változata és ezzel kapcsolatban a Közép-Keletre irányuló fegyverszállítások korlátozása lehetne. Angliában odáig jutott a dolog, hogy — a Tribune szerint — Butler és Malik szovjet nagykövet megegyezett abban, hogy atomfegyver-mentes övezetet elsőként kellene megtárgyalni egy csúcsértekezleten. Ennek az általános fejlődésnek megfelelően egyre súlyosabb nyomás nehezedik az Adenauer-féle politikára — Rapacki-terv európai fő ellenfelére. A Daily Herald „dúrva tapintatlanságnak“ nevezi, hogy Bonn visszautasítja az atomfegyvermentesövezet tervét, a nyugat-német szociáldemokrata és szabad demokrata párti sajtószolgálatok „bűnösnek“ bélyegzik Adenauer magatartását ebben a kérdésben. Ily módon — noha hivatalos és látványos változás a nyugati nagyhatalmak kormánypolitikájában nem történt — a mérleg a két-három héttel ezelőttihez viszonyítva határozottan kedvező. Közelebb vagyunk a csúcstalálkozóhoz és az atomfegyver-mentes övezetek eszméje lassan betör a tárgyalásra váró legsürgősebb kérdések közé. Ha teljes képet akarunk kapni a megvalósulás felé közeledő egyiptomi-szíriai unióról, vissza kell tekintenünk egészen a VII. századig. Ebben az időben alakult ki ugyanis az arab birodalom, amelyet egészen a XI. századig, a birodalom széthullásáig a közös nyelv, közös vallás, a közös erkölcs és a közös terület tartott össze. Az összetartozás szelleme — ha időközben meg is gyengült a körülmények hatására — a törökök, majd az európai gyarmatosítók uralma alatt is éledt, a gyarmati felszabadító mozgalmak korában pedig új erőre kapott. 1956. nyarán már konkrét tervek láttak napvilágot néhány arab ország uniójáról. Az első tervek még Egyiptom, Szíria és Jordánia unióját tűzték ki, később azonban Jordánia — amerikai befolyás alá kerülve — kimaradt a megvalósult tervekből. E napokban pedig ünnepélyes keretek között bejelentették a két ország unióját. ' / Az unió alkotmánytervezetét lényegében így foglalhatjuk össze: Válságban a bagdadi paktum? Fegyverek csörtetésének zaja hallatszik Ankarából, ahol a bagdadi paktum tagállamai értekeznek. Dulles, az USA külügyminisztere kijelentette, hogy országa „nagy ütőképességű mozgékony erővel“ támogatja majd az egyezmény államait „bármiféle kommunista elözönléssel szemben". Firuz Kan Nun, pakisztáni miniszterelnök, azt a harcias véleményt nyilvánította, hogy „a szerződés minden tagállamának fegyvert kell kapnia a fenyegető veszélyek árnyékában, méghozzá olyan fegyvereket, amilyenekkel szemben esetleg harcolnia keil“. E heves és félreérthetetlen kijelentések egybehangzanak azokkal az amerikai szándékokkal, amelyek atom- és rakétafegyver támaszpontok befogadására kívánják rábírni a Közép-Kelet országait. A Közel- és Közép-Kelet s a hozzájuk közel eső országok népei mindinkább azokban a javaslatokban látják a legmegfelelőbb kiutat, amelyeket a Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata fejtett ki a paktum ülését megelőzően, amelyek szerint a Közel- és Közép-Keleten atommentes övezetet kei! létesíteni, ahol egyetlen ország sem tűr el a területén atom- és rakétakilövő támaszpontokat, s egyetlen hadsereget sem látnak el nukleáris fegyverekkel. Osztrák problémák 1958 elején Uj műhold az égbolton Hosszadalmas kísérletek és sorozatos kudarcok után végre sikerült az USA szakembereinek felbocsátaniuk az első amerikai műholdat. Á floridai Carnaveral fokról egy Jupiter C-rakéta vitte fel a műholdat 320 kilométer magasságba. Az új műhold súlya 13 kiló, tehát körülbelül egyhatod része az első szovjet szputnyiknak és 38-szor könnyebb mint a második szovjet műhold, amely 508 kiló súlyú. Felszerelését ezokból össze sem lehet hasonlítani a szovjet szputnyikok, különösen a második műhold felszerelésével. Tehát a szovjet tudomány fölénye ezen a téren továbbra is elvitathatatlan. Erre mutatott rá Hruscsov elvtárs is legutóbbi minszki beszédében, amikor többek közt ezeket mondta: az USA kormánykörei most kijelentik: először utói kell érnünk a Szovjetuniót, s ha majd egyenlőek leszünk a tudományos vívmányok térén, akkor tárgyalhatunk velük. De mi sem fogunk ölhetett kézzel ülni és teázgatni. Valamit talán mi is fogunk tenni, hogy utói ne érjenek bennünket, ez pedig azt jelenti, hogy az imperialisták meggondolatlan politikája csak a végtelen lázas fegyverkezéshez vezethet annak összes következményeivel együtt. Sedov szovjet akadémikus a moszkvai Pravdának adott nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a szovjet emberek üdvözölnék, ha a kísérletek terén békés verseny bontakozna ki a két ország tudósai és technikusai között, mely a békés jellegű tudományos előrehaladást szolgálná. 'AUSZTRIA' NÉPE vegyes érzelmekkel kezdte meg munkáját az 1958-as év elején. Még az új év beköszöntése előtt ugyanis több olyan bejelentés hangzott el, amely előrevetette néhány örvendetesnek legkevésbé sem mondható esemény árnyékát. A bécsi városi hatóságok például bejelentették, hogy 1958 márciusában vagy áprilisában felemelik a villamosjegyek árát, a gázszolgáltatási és villamosáram-díjszabást. A bécsiek már most is 1,90 schillinget fizetnek egy villamosjegyért. Világviszonylatban már ez is a legmagasabb villamosvasúti viteldíj. Az áremelés után 2,20 vagy 2,30 schilling lesz >egy villamosjegy ára. És ehhez még hozzá kell fűzni, hogy alig két évvel ezelőtt 1,30 schilling volt egy jegy ára, amit 1955 szeptemberében emeltek 1,90 schillingre. A különféle díjszabások emelése csak erősíti az évek óta tartó drágulási hullámot. Még a hivatalos gazdasági kutató intézet is kiszámította, hogy a lakosság vásárló ereje évről évre csökken. Az osztrák dolgozóknak sokszor nem marad más választásuk, mint erejüket mértéktelenül kimerítő túlórázással kipótolni ezt a csökkenést. Lényegében ma már szó sincs az 1918-ban kiharcolt 48 órás munkahétről. Az átlagos heti munkaidő kereken 60 óra. Sok munkás száz órát is dolgozik hetenként. Számos osztrák nagyüzemben gyakori jelenség, hogy a munkások két műszakot, vagyis rendszeresen heti 96 órát — ezenkívül néha még vasárnap is — dolgoznak. Ezt még tetézi a gyors munkaütem. A túlórákra rá van utalva a munkás, mert a 48 órai munkájának a bére rendkívül sovány. Ebben a helyzetben rejlik a magyarázata annak is, hogy miért nem léptették ismét érvénybe az 1918-tól kezdve alkalmazott, majd a fasiszták által 1938-ban hatályon kívül helyezett osztrák munkatörvényt. A szakszervezetek mind a mai napig eredménytelenül küzdenek e törvény újbóli életbeléptetéséért. A MÁSIK KESERŰ csalódást a párizsi NATO-értekezlet okozta az osztrákoknak. Félő, hogy az Ausztriával szomszédos Olaszországban rakétakilövő-pályákat létesítenek. Egyúttal ismeretessé vált, hogy közvetlenül Ausztria határán, Ny ugat-Németország ban és Olaszországban, már most atomfegyvereket tárolnak. Ez a NATO-politika komolyan veszélyezteti Ausztria semlegességét. Hangsúlyozta ezt N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára is. amikor a Szovjetunió Legfelső Szovjetjében kijelentette, hogy az Olaszországból esetleg Kelet felé irányított rakéták Ausztria fölött repülnek el és megsértenék az osztrák semlegességet. Ausztriában, ahol a tömegek épp úgy, mint a világ minden részén, hőn óhajtják a békét és ahol az ország semlegességét a világbéke megerősítéséhez való lényeges hozzájárulásnak tekintik, nagy izgalommal tárgyalják ezeket a dolgokat. De ugyanakkor remélik, hogy Nyugaton végül mégiscsak felülkerekedik a józan ész és a feszültség enyhítésének útjára lépnek. Egyre nyomatékosabb követelések hangzanak el arra vonatkozólag, hogy az osztrák kormány tevékenyebben járuljon hozzá a feszültség enyhítéséhez. Kétségtelen, hogy ennek megvan a sikerrel kecsegtető lehetősége. Bizonyítja ezt- az a visszhang is, amely dr. Schaerf, akit a szocialisták és kommunisták jelöltjeként 8 hónappal ezelőtt választottak meg államfőnek — félreérthetetlen vereséget mérve ezzel a reakció jelöltjére — felhívása váltott ki, melyben az atomfegyver-kísérletek következményeinek megvizsgálását kérte, mert ez fontos érveket tárhat fel a kísérletek beszüntetése mellett. AZ ORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK túlnyomó többsége elvárja kormányától, hogy ebben az évben fokozza ezirányú fáradozásait. Ehhez azonban következetesebben kellene érvényesítenie semlegességi politikáját. Az ország gazdasági és kulturális kapcsolatainak kibővítése a Szovjetunióval és a többi kelet-európai országokkal, megfelelne Ausztria érdekeinek és semlegességének. Legfőbb ideje, hogy Ausztria rendezze viszonyát a Német Demokratikus Köztársasággal és a Kínai Népköztársasággal és formailag is ismerje el e két államot. Nyomasztó gondjai ellenére az osztrák nép bízik abban, hogy az 1958-as esztendő örvendetes eseményeket is tartogat számára. Elsősorban azt kívánja (és reméli), hogy 1958-ban oszoljanak szét a háborús fellegek, s teljesüljön az emberek millióinak kívánsága: LEGYEN SZILÁRD ÉS TARTÓS BÉKE A FÖLDÖN! Kurt Stimmer, Bécs Az unió két tagállama együttműködik külpolitikai, katonai, gazdasági és kulturális téren, s ezért lemond szuverenitása egy részéről, később teljes szuverenitásáról. A közös politika irányítására szövetségi végrehajtó szervet alakítanak a két ország külügyminiszteréből, hadügyminiszteréből és gazdasági minisztereiből. További lépés a külpolitika egyesítése lesz: közös külügyminiszterrel és diplomáciai testülettel. Az új államnak egy kormánya és egy parlamentje lesz, az unió törvényeit ez a szerv dolgozza ki és fogadja el. Az unió elnöke kétévenként felváltva Szíriái, illetve egyiptomi, akiket népszavazással választanak meg. Az alkotmánytervezet értelmében egyelőre változatlan marad mindkét állam belső közigazgatási és politikai rendszere, később egységesítik azokat is. A két ország lakossága megkapja a szövetségi állampolgárságot, de megtartja belső politikai jogainak gyakorlására eredeti állampolgárságát is. A katonai kérdések megoldására és vezetésére közös katonai főparancsnokságot és legfelső szövetségi védelmi tanácsot állítanak fel. Az unió alkotmánytervezete szerint az unióhoz minden más arab ország szabadon csatlakozhat. Akiknek az ember semmi Nemrégiben a Pentagon, az amerikai hadügyminisztérium hivatalos lapja nagy szenzációként közölte, hogy „haditudományunk nagy sikert ért el, mivel feltalálta azt a fegyvert, amely a legkisebb pusztítást okozza". Hát ez dícséretreméltö. Valóban haladást jelent az a tény, mondjuk, hogy egy egész város helyett csak egy felet söpör el az új fegyver a föld színéről, illetve a házak megmaradnak csupán az emberek halnak meg. Wiliam Creasy vezérőrnagy, az amerikai hadsereg vegyészeti csoportjának főnöke az említett lap hasábjain többek között a következő megnyugtató sorokat szánja az emberiség számára: „A vegyi- és baktériumfegyver feltétlenül hatásos és a tábornokoknak főképp azért tetszik, mert csupán a lakosságot támadja meg, de sértetlenül hagyja a különféle berendezéseket, épületeket. Tehát ez a fegyver a legkisebb pusztítást okozza, mert nem rombol, hanem az emberekben okoz kárt.“ Ez aztán igazán megnyugtatóan hangzik, mert az emberiséget ugyan kipusztítja, de az életbenmaradt pár szál embernek még sem kell majd mindent előírói kezdeni, mint hajdanában ősapánknak és ősanyánknak. Véleményem szerint — itt az emberiségnek tudatosítania kell, hogy olyan cinikus őrültekkel áll szemben, akiket vesztegzár alá kell helyezni és a békés összetartás hatalmas erejével olyan belátásra bírni, hogy olyan „fegyvereket“ találjanak fel, amelyek nem a pusztítást, de a haladást, az ember nyugalmas, szép életét szolgálják. (g- s.) SZABAD FÖLDMŰVES - a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség Bratislava, Krizková 7. — Telefon 243-46. — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadia a FöldmÜvelésüqyi és Erdőgazdasági M. H. kiadóhivatala. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p., Bratislava, ul. Februárového vífazstva 6/d. — Évi előfizetés Kcs 20.80. J ...............* félévre K2s 10.40 — Terjeszti a Postahírlapszolgálata, £-1404008 Az egyiptomi-szíriai unió EGYIPTlpM'trir Y ^WÁUOi-» ■ARABIA ZZ SZÍRIA T &IÍQ l4fi R;5.i. A .C . ■ 140 kanadai tudós Ottava (CTK) — A kanadai Manitomba egyetem professzorai, M. Kettner és F. Kellny e napokban Diefenbakker miniszterelnöknek átadtak egy petíciót, melyet az egyetem 140 tudományos dolgozója irt alá. Ebben az atomfegyverkísérletek beszüntetését követelik és felhívja a kanadai kormányt, hogy gyakoroljon befolyást ebben az irányban a nagyhatalmak’ kormányaira.
