Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-02-09 / 6. szám
2 \fzaUad Földműves 1958. február 9. Kis és nagy emberek Ipolyságon Lassan telik a terem. Mindenkivel jön valami. Idősebb bajúszos bácsi megfontolságot hoz magával, kicsipekedett szomszédja ünnepélyességet. A helyre, pirospozsgás menyecske a vidámság terjesztője. Szinte az arcokról olvasható, ki hogyan értékeli a mai napot. Mert számvetés készül a gazdálkodásról. Talán rossz is a sorrend, elsősorban az emberekről dönt a mérleg. A jellem, a munka az értékmérő most az ipolysági EFSZ évzáró taggyűlésén. Ezen keresztül mutatnak majd célt, utat a holnapra. A holnap pedig nagy erőt sejtet. Pár évvel ezelőtt alig figyeltek az Ipolysági szövetkezetre. Ma pedig már komoly vetélytársa, „versenyriválisa“ az ipolyviski Vörös Lobogónak. Erről szól Lövi elvtárs, a szövetkezet minden fillérjéről tudó, könyvelője is. Mindannyiuk vagyona a tavalyi 2 211 282 koronáról 2 866 121-re szaporodott. Az első számadat, amin az emberek arca felvidul. A jövedelem 1961 553 korona. A kiadások 753 088 koronát tettek ki, az alapok feltöltése után a tiszta jövedelem 940 000 korona volt. A hallgatók arca még derültebb. Szép eredmények ezek a 276 hektár szántón, 138 hektár réten és 13 hektár legelőn gazdálkodó szövetkezetben. Nem mindennapi eredmény. Az 1 hektárra eső jövedelem 4330 korona, a tiszta haszon pedig 2634. A növényi eredetű terményekért és termékekért a tervezett 835 267 koronával szemben 1 041126 koronát vettek be, az állattenyésztésben pedig 839 494 korona értékű hasznot értek el. Az emberek a számok hallatára szinte megélénkülnek és tapsolnak. A szorgalom számai ezek, amik kiteremtésénél kinőttek a nagyobb emberek, akik a közösség számára többet adtak. De voltak kisebbek is. Hadd idézzünk egy-két szólást: — Nem mondhatnánk, hogy mindenki egyforma vonzalmat érzett a közös iránt. Hiba is akadt eiég — ezek nélkül, most 14 koronánál többet oszthatnánk — sajnálkozott Lövi elvtárs. Nyitva tehát a vita útja, keressük az okok miértjét. Mégis nehezen fognak neki. Sőt úgy látszik, talán nem is lesz vita. — Nincs itt miről beszélni, a tagság mindennel egyetért, felesleges a szóbeszéd — veti fel egy alacsony tömzsi ember. — Minek a vita, felesleges — tetőzi meg. A tagság többsége nem bólint helyeslőleg, csak egy páran értenének vele. A vitaindító Hojsza elvtárs felszólalása ám rácáfol az izgágára. — Beszéljünk, hisz van itt miről. Kevés a tej. A széna két hónapig petrencében állt. Elillant az értéke. Ki ennek az oka? — Olajosféléből 15 mázsa hektárhozamot terveztek, s csak négyet értek el. Az első osztályú réteken 21 mázsa, a másodikon pedig 17 mázsa hektárhozamot értek el szénából, A r H í R E K X Az Állami Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint, iparunk tavaly 102,1 százalékra teljesítette tervét. Az ipari nyerstermelés emellett 10,2 százalékkal növekedett az 1956-ban elért eredménnyel szemben. 1231 ipari nemzeti vállalat teljesítette vagy túlszárnyalta a nyerstermelési tervet, 198 vállalat pedig nem teljesítette tervét. X A múlt évben 20 százalékkal emelkedett az egy lakosra eső személyi fogyasztás. X Az év elejétől 25 új szövetkezet alakult. X A CSKP KB-nak a vasúti közlekedés helyzetéről szóló határozata teljesítése érdekében a zsilinai vasútállomás alkalmazottai kötelezettséget vállaltak, hogy minden hónapban telrakó. Szebellei elvtárs kifogásolja, hogy 26 ezer koronát adtak ki brigádmunkára, holott a szövetkezetben van elég munkaerő, csak jobban be kellene kapcsolni az asszonyokat is a munkába. Fény derül „a kevés tejre is". Igaz, hogy a tejhozam elég magas — kevés helyen érnek el ennyit — de a hektárra eső 660 literhez, amit az ötéves terv előirányoz, még nagyon sok kell. Tehát fel kell tölteni a tehénállományt. A munkafegyelem megszilárdításánál a tennivaló a két állandó mezőgazdasági csoport megteremtése, és nem utolsó sorban a pótjutalom bevezetése, mert például a fejők, vagy a kertészet is, szőlészet, túlszárnyalták a tervet, mégsem kapnak pótjutalmat. Ez nem hat serkentőleg a szövetkezeti tagokra. Mennyi probléma, amely vitát érdemel. Pedig az emberek szívesen beszélnek, hisz végeredményben sorsukról van szó. Csak a Sziráki féléknek nem szabad megengedni, hogy letorkolják a bírálókat. Milyen nagy kárt tehet az emberben az a tudat, hogy egy olyan csendőrök egyike, akik ütötték-verték a népet, minden következmény nélkül legorombáskodhatja azokat, akik éppen a legtöbbet szenvedtek a horthy-rendszerben. Gál István, a helyi nemzeti bizottság elnöke, a nevelésről beszél. Mindjárt szólhatott volna Sziráki helytelen viselkedéséről is. Szirákin nem lehet csodálkozni, erkölcsileg kicsi ez az ember, mert hiszen a kakastollas iskolában csak brutalitást, gorombaságot, az emberek lenézését tanúlhatta. De már rá kell döbbennie, hogy most más emberek között él. Becsülje szövetkezeti tagtársait, mert ha ezt nem teszi, nem lesz értéke a társadalomban. Ennek tudatára kell ébreszteni Szirákit. takarmányvételre fordított összeget jóval túllépték — kifogásolja Odry elvtárs. Végre megszólal egy szövetkezeti tag. — Hatvannyolc tehenet hárman fejtünk — mert az egyik fejőtársunk megbetegedett — mégsem akadt segítség. Folytatná még, de elakad. Az előző vitaellenzö ráfortyan: •— Mit beszélsz itt össze-vissza, tik is lógtok eleget, és olyan goromba kifejezést használ, hogy a nyomdafesték sem bírná ... Á jelenlevők szinte meghökkennek. Miért érdemli a felszólaló Bélés bácsi ezt a becsmérlést. Már a gyűlés elején feltűnt ez az ember izgága közbeszólásaival. Valahogy nincs ínyére, hogy a szövetkezeti tagok véleményt nyilvánítanak, beszélnek a közös problémákról. Mintha kiesne a kollektívból, olyan idegen a viselkedése. A fejő is csak áll, szinte elakad a lélegzete és elkeseredetten vág vissza. — Megbújsz köztünk. Elszomorodik, mint akit bünteilenül büntetnek. Olyan emberről beszélnek így, akikről Tóth elvtárs, a szövetkezet példás zootechnikusa, azt mondta beszámolójában, hogy 80 ezer liter tejet adtak terven felül. Aki Szarka, Lauko példás fejőkkel együtt már 2778 liter tejet fejt tehenenként. Ezek az emberek már a nagyobb emberek közé tartoznak, akik teljesítik a közösséggel szembeni kötelességüket. Zsörtölődnek a szomszédok is. — Ne csodálkozzanak, hisz Sziráki kijárta a gorombaság iskoláját, kakastollas csendőr volt. „Jó iskola.“ Végre rendre utasítják. Indul a vita. — A réteket részből adtuk ki kaszálni, azelőtt kevesebben voltunk, mégis betakarítottuk — veti fel Turján János. — Szénahordáskor a kocsisok már sokszor délután hat órakor kifogtak, mert nem volt kazal-Tóth elvtárs zootechnikus Milyen jó érzés a többi szerény emberekkel beszélgetni. Tóth Ilona, sertésgondozó asszony létére 540 munkaegységet teljesített, a jutalékon háztelket vesz, majd házat épít. Blaskó András, a szövetkezet juhásza, 362 kilogramm gyapjú helyett 10 mázsa 30 kg-t adott be. Lauko és Szarka bácsik, már a második kitüntetést kapják. Sorolhatnánk még tovább a szövetkezet jó dolgozóit, akiknek gyümölcsöző munkájukból, most a természetbelieket is beleértve, 35.13 koronára nőtt a munkaegység értéke. De vajon hogyan távoznak ezek az emberek a gyűlésről, ha azt látják, hogy az nem egy komoly fórum, ahol a Sziráki-főlék a becsületes dolgozókat letorkolhatják. Az évzáró gyűlés nemcsak mulatság, vagy pénzosztás, hanem elsősorban is munkatanácskozás, ahol komolyan kell beszélni a problémákról. Az ipolysági szövetkezetben törekedni kell arra, hogy a gyűlések a nevelés iskoláivá váljanak, mert az emberek nevelése is a mi dolgunk, nem elég csak a gazdasági siker. Célunk, minél kevesebb legyen az erkölcsileg kis ember és szaporodjanak a szerény, de mégis nagy emberek. Bállá József jesftik a Cerná nad tiso-i vasúti állomás számára juttatott üres szénkocsik és fedett kocsik szabályozási tervét. X Dr. FrantiSek Kahuda iskola- és kulturálisügyi miniszter hétfőn, február 3-án visszatért Magyarországról, ahol néhány napot töltött és Budapesten aláírta az 1958. évre szóló kulturális egyezmény tervezetet. Az idén a D—34. színház együttese tesz látogatást Magyarországon és nyáron a magyar ének- és táncegyüttes művészi fellépését is élvezhetjük hazánkban. X A szlovákiai szénbányák csaknem 11000 tonna szenet fejtettek terven felül. X A bratislavai televízió több mint 12 államba sugározta a műkorcsolyázó versenyt. Több mint 25 millió televízió tulajdonos gyönyörködhetett a látványos mutatványokban. X Az idén 5,5 milliárd koronát kap a mezőgazdaság az építkezésre. Siroky elvtárs ázsiai körútjáról hazaérkezet V. Siroky miniszterelnök Colombóból hazafelé menet megszakította útját Delhiben, Taskentben és Moszkvában. Viliam Siroky miniszterelnök Václav David külügyminiszterrel, Ernest Sykora iskola- és kulturális-ügyi megbízottal, Jaroslav Kohout mérnökkel, a külügyminiszter helyettesével és Jiri Nősek mérnökkel, a Csehszlovák Köztársaság indiai és ceyloni nagykövetével február 2-án délután Ceylonból Delhibe, India fővárosába érkezett. A Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke kíséretével hétfőn reggel Taskentbe, az Ozbég SZSZK fővárosába érkezett. Viliam Siroky miniszterelnököt a repülőtéren Manszur Mirza Ahmedov, az Üzbég SZSZK minisztertanácsának elnöke, a miniszterek, a párt, a szovjet és njdlvános szervezetek vezető képviselői fogadták. Siroky elvtárs útját még megszakította Moszkvában, ahonnan hazaérkezett Prágába. Új törvények, rendeletek A „Hivatalos Közlöny“ közli fAz egységes földművesszövetkezetek beruházásának és a többi hosszúlejáratú szükségleteinek pénzbeli fedezetéről és ellenőrzéséről szóló 1957. december 22-én kelt kormányrendeletet. I. Általános meghatározások. Hogy az egységes földművesszövetkezetek közös gazdaságát magasabb színvonalra lehessen emelni, és hogy az új technika, valamint az új termelési módszerek felhasználásával fokozni lehessen a termelést és ezáltal a szövetkezeti tagok jövedelmét is, a szövetkezet jövedelmének egy részét az oszthatatlan alapba helyezi el az alapeszközök feltöltésére és kibővítésére. A szövetkezeti tagok és a társadalom érdekében áll, hogy a jövedelem növekedésének arányában emeljék az oszthatatlan alap összegét is, továbbá, hogy az alapokkal gazdaságosan bánjanak, és főleg, hogy az építkezéseket önsegítéssel, legelsősorban a tagság munkájának igénybevételével és a szövetkezet nyersforrásainak felhasználásával végezzék. A szövetkezeteknek, főleg az újonnan alakultaknak, amennyiben eddig nem volt lehetőségük saját anyagi alapokat létesíteni, az állam hitelt nyújt, hogy gyorsabban kiépíthessék közös gazdaságukat. II. Az oszthatatlan alap növelése és felhasználása. A szövetkezetek pénzbeli jövedelmük egy részét az oszthatatlan alapba helyezik. Az oszthatatlan alapba az elért jövedelem szerint rendszeresen havonta kell a meghatározott összegeket elhelyezni a beruházási bankban. Erre a számlára folynak be az oszthatatlan alap többi pénzösszegei is. Erről a számláról fizeti a bank a megvalósított javításokat, gép- és berendezés vásárlásokat, építkezési beruházásokat, az állatállomány kiegészítését. Az olyan szövetkezeteknek, amelyeknek hosszúlejáratú hitelt folyósítottak és ezt rendszeresen nem törlesztik, vagy rosszul gazdálkodnak, a beruházási banktól csupán a JNB tanácsa földművelésügyi- és erdőgazdasági ügyosztályának engedélyével, valamint a bank hozzájárulásával adhatók bizonyos hitelek. A beruházási bank a Csehszlovák Állami Bankkal együtt a szövetkezeteket arra fogja ösztönözni, hogy rendszeresen növeljék oszthatatlan alapjukat, figyelemmel fogja követni, hogy az itt összegyűlt anyagi eszközöket a terv szerint használják-e fel, figyelmeztetni a szövetkezet vezetőségét, valamint a JNB tanácsának földművelésügyi és erdőgazdasági ügyosztályát az egyes hiányosságokra és szorgalmazza azok eltávolítását. III. A hitelek fajai és megadásuk feltételei. 1. Hosszúlejáratú beruházási hitel: a) az építkezésekre és a különleges mezőgazdasági beruházásokra, b) gépek és berendezések vételére. 2. Rövidlejáratú beruházási hitel. 3. Egyéb hosszúlejáratú hitelek: a) az alapállatállomány, igavonó és fiatal tenyészállatok beszerzésére, b) az alapítási költségekre és a földterületek feljavítására, c) apróbb felszerelési tárgyak vásárlására. Az olyan szövetkezeteknek, ahol eddig még nincs közös állattenyésztés, hosszúlejáratú kölcsönt a JNB tanácsa földművelésügyi és erdőgazdasági ügyosztályának javaslatára lehet folyósítani. A szövetkezet a taggyűlés határozata alapján írásban kéri a hitel folyósítását. A kérvény elfogadásának előfeltétele az, hogy a szövetkezet elkészítette-e az illető év termelési tervét és az elmúlt évi elszámolást.; A hitel folyósítása előtt a szövetkezet benyújtja a banknak a hitel jellege szerint szükséges költségvetéseket és egyéb bizonylatokat. A szövetkezet köteles a kapott hitelt gazdaságosan és csupán arra haszálni fel, amire engedélyezve volt, továbbá a meghatározott időben törleszteni, pontos könyvelési nyilvántartást szükséges vezetnie, betartani az alapszabályokat és vagyonát biztosítani. A recskei szövetkezet életéből A Sajó balpartján a vasút mellett húzza meg magát Recske község, mint a madárfészek a faágak között. Régi település, szétnyúlik, mint egy régi, rongyos harmonika. Az EFSZ irodájában szorgalmas munka közben Héti Zoltán könyvelő elvtársat találom. Beszéd közben érdeklődünk a szövetkezet felöl. — Szövetkezetünk egyike a legöregebbeknek a tornaijai járásban. 1950- ben alakult és 1952-ben nagyobbodott meg. Elnökünk, Keiner Gyula bácsi népszerűségnek örvend a tagok között. Alacsony, mosolygós szemű, idősebb bácsi lép az irodába. Ő az- elnök. Elmondja, hogy 145 hektáron gazdálkodnak. Pontosan még ma sem tudják a földterületet, mert bár a múlt évben egy mérnök kint volt, de egy hét múlva úgy otthagyta őket, mint Szent Pál az oláhokat. A földnyilvántartásban uralkodó rendetlenség sok bosszúságot okozott. A szövetkezet a földek minőségét főleg műtrágyákkal javítja. így a hektárhozamok is jó voltak. Bevételi tervüket 1 109 000 koronával túlteljesítették. Közben több szövetkezeti taggal elbeszélgettükn. Különösen büszkék kertészetükre, melynek Boros Lajos a vezetője. Háromszázezer korona jövedelmet értek el a tervezett 167 000 koronával szemben. Keiner bácsi még megjegyzi, hogy többet is elérhettek volna, de nincs traktoruk szállításra. A lenmagért 74 000 koronát kaptak. Beszédes összegek ezek, a recskei szövetkezeti tagok jó munkáját dicsérik. Nem is csoda, ha 10 korona osztalékot kapnak. Az állattenyésztés is jó, beadásukat teljesítik. Olyan lelkiismeretes EFSZ- tagok gondozzák az állatokat, mint a 62 éves Vince László bácsi, aki öregkora ellenére is, amint mondta, még tovább szeretne dolgozni munkahelyén. Irigylik is a környékbeliek a recskei szövetkezet esek jó sorsát. De hát ne irigykedjenek, hanem fogják meg ők is jobban a „kapa nyelét“ — mert ez a siker titka. TÓTH ELEMÉR ★ ★ ★ Az ifjúság a XI. kongresszus tiszteletére A CSISZ falusi szervezetei a besztercebányai kerületben a CSKP XI. kongresszusa és a CSISZ szlovákiai kongresszusa tiszteletére elhatározták, hogy segítenek a szövetkezetnek. A mozgalom jelszava „az ifjúság ajándéka az új szövetkezeteknek“. Ebben példásan részt vesznek a tornaijai járás CSISZ tagjai, akik versenyre hívták a besztercebányai kerület összes járási CSISZ bizottságait a legnagyobb számú ifjúsági munkacsoport megalakítására az új EFSZ- ekben és az állami gazdaságban. A tornaijai járásban 10 ifjúsági munkacsoportot alakítanak és csaknem 200 CSISZ-tagot nyernek meg $ szövetkezeteknek. » Löwi elvtárs, a szövetkezet könyvelője beszámolóját mondja Szarka, Laukó fejők és Blaskó András a szövetkezet példás juhásza
