Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-02-02 / 5. szám
4 s/ralmd Földműves 1958. február í. Intéző úr kérem... ímend, téli csend. Előttem s körülöttem sűrű ködlepel, arcomat csípős hideg szél marja. De azért megyek. Megyek, mert hívnak a dolgozók! „ ... kérjük a szerkesztőséget, látogassanak el az Apátújfalusi Állami Gazdaságba és segítsenek a hibák orvoslásában!“ — ez áll a szerkesztőségünknek címzett levélben. • Lábam alatt kopog a fagyos föld, de bensőmet a segítő készség meleg áramlata fűti... Belépek a gazdaság irodájába. Marhánszky László intéző, Cseri elvtárs és egy fiatal lány fogadja köszönésemet. Hellyel kínálnak. Az intéző beszélni kezd — Sok a munka, de nincs aki végezze! — mondja. Jéggé fagy bennem a remény, nyelvemet béklyóba köti ez a kijelentés. De az intéző ezt nem veszi észre, tovább beszél: — Nincs munkafegyelem! Azt csinál mindenki, amit akar! Hiába fenyegetem a dolgozókat, le se fütyülnek. Elhallgat. És mintha bizonyítani akarná állítását, lapozgatni kezdi a számlákat, kimutatásokat. Én meg rendezgetem gondolataimat ... Eszembe jut a levél egy-két sora: „Az intéző egy régi katonatiszt, aki úgy intézi a dolgokat, mint a régi hadseregben!“ — Nézzen csak ide! — veti rám tekintetét. — így néz ki a múlt év mérlege: kukoricából a tervezett 36 mázsa helyett 32 mázsát, cukarrépából 40 mázsával kevesebbet, vagyis 160 mázsát, krumplit pedig csak 75 mázsát takarítottunk be hektáronként. Gabonafélékből sem értük el a tervezett hektárhozamot. — És mi okozta ezt? — teszem fel a kérdést. \ válasz — minden gondolkodás " nélkül — a következő: — Nincs munkafegyelem! Igazat adok az intézőnek és ő ezen csodálkozik. — Maga ezt helyesli? — Azt nem, hogy így van! De ahol nincs munkaszervezés, ott nem lehet munkái egyelem sérrt! így van ? Bólint. — És mit 'mutat a pénzügyi terv ? t— kíváncsiskodom tovább. — Ötszázezer korona ráfizetést.' — feleli. — Egy év alatt? — Igen! f— Szép összeg! — Bizony az. Elkelne, ha meglenne! Merthogy őszinte legyek jelenleg nincs egy fillérünk se. No, de sebaj! Majd kérünk az államtól!... Mit mondjak? Talán „csak“ annyit, hogy rossz gazda az, aki ráfizet a földre! És hogy az Apátújfalusi Állami Gazdaság miért „gazdálkodik“ ráfizetéssel, annak oka van! Azt már tudjuk, hogy az intéző, aki a múlt év nyarán került a gazdaságba, fenyegetéssel „serkenti“ jő munkára a dolgozókat. Ezt nem is tagadja és saját fülemmel hallottam. Ezen viszont nem csodálkozunk, mert mint a levél írója mondja: megszokta a régi hadseregben! Azt a „jó tulajdonságát“ is tiszt korában sajátíthatta el, hogy mások — jelen esetben a gazdaság dolgozói — rovására szakácsnőt, takarítónőt tart! (Pedig nős ember. És a gazdaságtól kapott egy szép családi házat is. Hogy miért nem él a családjával, azt nem tudni!?) T|e hogy is csinálja ez[ az intéző úr? Munkalapot vezet az illető takarítónő és szakácsnő részére, amelyre különböző el nem végzett munkákat tűntet fel. De van úgy is, hogy nem hajlandó fizetni az étkezésért, takarításért. íme egy példa: Október 28-tól december 9-ig Szladovnyík Páléknál étkezett és a takarítás is Szladovnyikné gondja volt. Amikor letelt az első hónap, Szladovnyíkné kérte a fizetését. — Most nincs pénzem! — jelentette ki az intéző. — De intéző úr kérem! Hiszen most kapott fizetést! — mondotta Szladovnyíkné. — Az már elfogyott! De ne féljen, rövidesen pénzhez jutok és rendezzük az ügyet. Eltelt ismét egy hónap. De az intéző még mindig nem fizetett. Ekkor Szladovnyikné kijelentette: — Ha nem hajlandó fizetni az intéző úr, tovább nem főzök és nem takarítok! Az intéző látta, hogy ez így tovább nem mehet, „elbúcsúzott“ hát Szladovnyíknátől. Szladovnyikné azonban nem hagyta abba a dolgot. Felkereste az intézőt és kérte a fizetését.' — Intéző úr, kérem ... — Ne háborgasson! Várjon türelemmel! — förmedt rá az intéző. Szladovnyikné várt és még ma is várja a fizetését! A takarításért ugyan — munkalapra — kiutalt az intéző 200 koronát Szladovnyíknénak. De az étkezéséért még a mai napig sem fizetett! Ez volna a dolog egyik oldala. A másik pedig, — ami szintén nagy hiba, — hogy az intéző ellenséget lát azokban a dolgozókban, akik kifogásolják munkáját, viselkedését, így a Szladovnyík-családban is. És „csak“ azért, hogy Szladovnyík Pál jelentést tett az igazgatóságon az intéző viselkedéséről! Marhánszky intéző szerint tehát súlyos hibát követett el Szladovnyík elvtárs. Pedig nem! Csupán mint párttag kötelességét teljesítette! A hiba ott van, hogy az igazgatóság eddig nem vette figyelembe Szladovnyík Pál szavait. Hagyja, hogy hiba hibára halmozódjon! Szerintünk ^ez helytelen. Mert az Apátújfalusi Állami Gazdaságnak sok becsületes és szorgalmas dolgozója van, akik bizony szégyellik gazdaságuk rossz hírnevét. Többet szeretnének termelni, jobban akarnának élni! Fájó szívvel mondották el azt is, hogy a nyár folyamán milyen rossz körülmények között folyt a munka. Egy ideig, hogy az üzemegység vezetője megbetegedett, nem volt szervező, irányító. — Amikor megtudtuk, hogy új intézőt kapunk, — mondja Martin elvtárs — örültünk. — örömünk azonban kevés ideig tartott. — Miért? A válasz késik. Egymás tekintetét fürkészik a dolgozók. Az egyik mégis megbátorodik és azt mondja: — Nem közénk való a jelenlegi intéző! Lehet, hogy a régi hadseregben jó volt — ahol gumibotot is használhatott —, de intézőnek, szervezőnek nem megfelelő! Minket nem kell ijesztgetni, fenyegetni. Mi dolgozunk akár éjjel-nappal is, ha látjuk, hogy munkánk eredménnyel jár! TIívtak — jöttem alapján kerültem az Apátújfalusi Áll. Gazdaságba. A látottak, hallottak egy részét — segítő szándékkal — papírra vetettem. Mindezt a dolgozók érdekében tettem. Remélem ezt az intéző úr is megérti és belátja, jogos az a kívánság (hogy a követelést csak ilyen enyhén fejezzem ki), mely szinte egyöntetűen csendül ki az állami gazdaság dicséretet érdemlő dolgozóinak szavából: intéző úr kérem, önt felelős helyre állították! Lássa be végre, hogy emberek között csak emberi módon lehet élni, emberekkel csak emberi módon lehet bánni! Zatykó József Hasznos, d&l&fy a tanulás Régi közmondás tartja: „Tanulás nélkül nines tudás!“ Ez szó szerint így igaz. Ehhez a legkedvezőbb feltétel az iskolázás, melyhez minden lehetőség adva van. A tanulni vágyók saját erejükből, a mindennapi munkán kívül megszerezhetik azt a tudást és műveltséget; ami szükséges ahhoz, hogy a mai rohamos fejlődéssel lépést tudjnak tartani. Államunk nagy összegeket fordít oktatási célokra; az esti iskolázásokra, valamint az üzemi- és szövetkezeti munkaiskolákra. Teljesen rajtunk múlik csupán, hogy ezt a rendkívül- nagy lehetőséget miképp használjuk fel tudásunk gyarapítására. A Köbölkúti Gépállomás traktorosbrigádjain és a benti részlegen 14 üzemi iskola működik. Eltekintve a múlt évek gyakorlatától, most a traktorosbrigád vezetői (brigádvezető, szakaszagronómus, gazdász) egy hetes bentlakásos iskolázáson is résztvesznek, amely a gépállomás új épületében, Párkányban folyik. Az első ilyen csoport, amely átesett az említett egyhetes iskolán, 20 brigádvezetőből állt. Ezek sokat tanultak a mintegy 46 órás előadás-sorozatból. Az előadásokat esténként szórakoztató és oktató filmek, televíziós műsorok egészítették ki. Nagyon hasznos volt a tanulók számára az egymásközötti vita és a tapasztalatcsere. Az értékelés megmutatta, hogy a gépállomás dolgozóira komoly feladatok várnak ebben az évben. Többek között a járásban még 5000 hektár földet kell kollektivizálni. Ebből a feladatból tekintélyes rész hárul a traktorosokra is a mindennapi politikai felvilágosító munka terén. Mert nemcsak a földeken kell jó munkát végezniük. A földművesek körében is szükséges, hogy elvessék az új életmód, a fejlődés rnagvát! Varga József, a Köbölkúti Gépállomás dolgozója Új gépekről. innen-onnan Házilag készített burgonyakiszedő A szovjetunióbeli ksztovszki gépállomás traktorosai kultivátorok felhasználásával házilag készítettek burgonyakiszedő gépet. Mint a Kartofeli Ovoscsi című moszkvai burgonyatermesztő szaklap ismerteti, a traktor hidraulikájára felerősítették a kultivátor keresztgerendáját, annak két szélére pedig egy-egy, a végén meghajlított élben végződő függőleges rudat. A két rúd közé keresztvasat szereltek. A hajlított élek belevágnak a talajba, magukkal viszik a keresztvasat, az pedig a traktor haladása közben kifordítja a burgonyagumókat a földből. * * * Vezérlődrót nélküli négyzetes-fészkes vetőgépet szerkesztett a dolgovszki gép- és traktorgyár egyik mérnöke. Lényege — mint a „Nauka i Peredovüj“ leírja — a gép közepére helyezett ballongumis vezérlőkerék, amely a menetsebességnek megfelelő szabályos időközben gondoskodik a vetőcsappantyú működésbe hozásáról. Vetőcsappantyút a gép mindkét oldalára szerelnek, a gép tehát fordulás nélkül vetélőszerűen dolgozhat. A kísérleti példányok üzemi munkája sokat ígérő. * * * Léglökéses permetezőgép gyártásáról, mint nagy technikai szenzációról ad hírt a francia La Technique Agricole című lap: „A léporlasztásos gépeket felülmúló új permetezőgép pulzáló légárammal működik. A légáram sebessége 600C m/sec. Az energiát robbantómotor szolgáltatja. Bármi folyadékot vagy olajos keveréket 100—150 méterre is kiszór. Ezért tűzoltásra is alkalmas. Teherautóra vagy pótkocsira szerelve működik. Teljesítménye 50—70 hektár óránként vagy 2000 folyóméter ugyancsak óránként. ★ ★ ★ Emlékezetes nap Egyszerű hétközi téli nap volt. Sűrű pelyhekben hullott a hó s fehér leplével beborította a tájat. A Feledi Gép- és Traktorállomás udvarán zsibongó, kacagó, pirospozsgás arcú ünneplőbe öltözött hógolyózó fiatalok törték meg a csendet. Néhányan a „Rimavan“ kqltúr- • csoportból. A pajkos játéknak a főkönyvelő, Babota Miklós bácsi megjelenése vetett véget. Komoly, atyai tekintetéből a fiatalok megértették, hogy kezdetét veszi az ünnepély. Ünnepély hétk znap? Igen. A feledi GTÄ fiataljai számára január 23-ika ünnepnap. Ugyanis először történt meg, hogy eredményes munkájukért elnyerték a Megbízottak Testületének és a CSISZ Központi Bizottságának vándorzászlaját. A példásan feldíszített kultúrhelyiségben néhány perc alatt minden hely foglalt. A GTÄ dolgozóinak, így a jelenlevőknek is közel 90 százaléka fiatal. De megjelentek itt ma a helyi nyolcéves iskola pionírjai és tanítói is, akik felett a gépállomás fiataljai védnökséget vállaltak. A tenniakarástól határozott, a lelkesedéstől mosolygósarcú fiatalok tekintete az elnökségi asztal felé fordul, amikor Fábri elvtárs, a CSISZ üzemi szervezetének elnöke szólásra emelkedett. Jóleső érzéssel hallgatták a gépállomás múlt évi eredményéről szóló beszámolót, mert hiszen elsősorban az ő érdemük, hogy a GTÄ tavaly 12 356 átszámított hektárral nagyobb teljesítményt ért el, mint két évvel ezelőtt. Emellett az egy hektárra eső költségeket 40 koronával csökkentették. Figyelemre méltó eredményeket értek el tavaly a hektárhozamok növelése terén. A hektárhozamok tervét búzából 105, rozsból 113, árpából 119, zabból és takarmányfélékből 104, az ipari növényekből pedig 111,70 százalékra teljesítették, ami azt jelenti, hogy 8530 hektáron túlteljesítették a tervezett hektárhozamokat. Említésre méltó, hogy a feladatok teljesítésében éppen az ifjúsági brigádok a bottovói, nagybalogi, rimajánosi traktorosok jártak az élen. A vándorzászló elnyerésében nagy érdeme van Bodor József, Kovács István, Ádám Pál, Holubek József, Maruskin János, Torma József traktorosoknak, Osztrihuny Márton brigádvezetőnek, Kecső István gépjavítónak és a többi példás dolgozó kiváló teljesítményének is. A „milliók megtakarítása“ akció keretén belül Maruskin János, Pataki József és a többi fiatalok 50 000 koronával csökkentették a költségeket. Annak is megvan a magyarázata, hogy a fiatalok eredményes munkát végeznek. Az üzemi pártszervezet, főképp Krivulka János a pártszervezet elnöke és Kopper István a GTÄ igazgatója atyai gondossággal törődnek a fiatalok sorsával, politikai és szakmai fejlődésével. Nincs olyan mezőgazdasági szaklap hazánkban, amit nem találna meg a GTÄ kultúrhelyiségében az ember. Szovjet szaklapokat is olvasnak. Erről meg Babota Miklós bácsi gondoskodik. A fiatalok kulturális életének színvonala is példamutató. Saját kezdeményezésükből 27 tagú ének- és tánccsoportot létesítettek. Műsorával nemcsak a GTÄ dolgozóit, hanem a rimaszombati járás többi községének lakosságát is szórakoztatja a „Rimavan“. Mindezekről nemcsak az elnöki beszámoló, hanem a járás vezetői, Éliás elvtárs, a JNB elnöke és mások is elimserőleg emlékeznek meg. Elérkezett a legünnepélyesebb pillanat. Urbán elvtárs a földművelésügyi és erdőgazdasági megbízott helyettese néhány szót intézett az öszszegyűlt fiatalokhoz, majd átadta a vándorzászlót és a 3000 koronás pénzjutalmat, miközben ezeket mondotta: „ ... ebből az alkalomból azt kívánom, hogy a legközelebb a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Minisztérium zász-Kecső István példás gépjavító munka közben, Iáját adhassuk át a gépállomásnak.“ Fábri ejnök a zászló átvétele után ígéretet tett, hogy a vándorzászlót a jövőben is megtartják. Hogy a töb-Torma József és Bencs traktoros. biek is így akarják, bizonyítja a részükről elhangzott hurrá és a falatrengető tapsvihar. A pionírok üdvözlete és 'á „Rimavan“ fellépése után Major Ágoston elvtárs a CSISZ Központi Bizottságának titkára intézett beszédet a fiatalokhoz és átnyújtotta a legjobb dolgozóknak a Jilemnicky-jelvényt és a többi kitüntetést. A vitában egymásután szólaltak fel a fiatalok s mindannyian közölték a Februári Győzelem 10. évfordulója és a XI. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásaikat, melyek értéke meghaladja a 376 000 koronát. Vállalták, hogy ebben az évben még fokozottabb mértékben csökkentik a termelési költségeket és még jobb termelési eredményeket érnek el, mint a múlt évben, hogy, jó hírnevüket a jövőben is megtarthassák, Ahol ilyen fiatalok vannak, ott joggal lehet bízni a sikerben. Kulik Gellert Valóra váltják A párt levelének megtárgyalása alkalmával több értékes javaslat hangzott el a Varanói Gép- és Traktorállomás dolgozói részéről is. Megvalósításukkal sem késlekednek. Például Caklov községből Záruntovba helyezték át a brigádközpontot, ahol a fontosabb gépeket tető alá tudják helyezni, s így nincsenek kitéve a kedvezőtlen időjárás hatásának. A Diesel-motorokra pléhből készítettek fedőlemezt, így védik a rossz idő viszontagságaitól. Ezekben a napokban a traktorok irányító berendezésének átszerelésén dolgoznak, ami lehetővé teszi a gépek könnyebb és jobb irányítását. Újító javaslatok hangzottak el a trágyalevezéssel kapcsolatos munkák megvalósítására. A trágyalészórókra 8 méteres vascsöveket szereltek, melyekbe lyukakat fúrtak. így a trágyalevező az eddigi két méter helyett 8 méteres területet trágyalevez egyszerre. Az üzem vezetősége arról is gondoskodik, hogy a traktorosoknak a munkaidő után legyen hol megmosakodniok. A mosdóhelyiség építése már befejezés előtt áll. A vita során többen rámutattak arra, hogy sürgősen intézkedni kell a védetlen területen elhelyezett gépek sorsáról. A gépállomás dolgozói brigádmunkával körülkerítették a nyitott gépszíneket. ★ ★ ★ Készülnek a tavaszra A bratislavai kerület gépállomásainak dolgozói szorgalmasan készülnek a tavaszi munkára. A traktorosok egy része a kedvező időt felhasználja a mezei munkák befejezésére, a többiek a gépek és húzószerszámok javításánál és az egységes földmüvesszövetkezetek termelési terveinek kidolgozásánál segédkeznek. Január utolsó heteiben kijavították a kerekes traktorok közel 60 százalékát és a lánctalpasok csaknem 50 százalékát. A brigádközpontokon néhány száz vetőgépet, a burgonyaültetők 70 százalékát javították ki.
