Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-26 / 4. szám

1958. január 26. yjxakati Földműves s Megfontoltan... A komáromi járásban is mégkez­dődtek az évzáró gyűlések, és teljes ütemben készülnek erre a hadovcei szövetkezetesek is. Az évzáró gyűlés­re való előkészület párhuzamosan ha­lad az egész évi termelési és pénz­ügyi terv kidolgozásával. A múlt évi mérleg eredményesnek mutatkozik. Az 1957-es év a hadov­cei szövetkezet további megerősödé­sét hozta. A közös vagyon értéke 5 millió korona fölé nőtt. A tervezett 1 777 000 korona jövedelmet kb. fél­millió koronával túllépték. Ez abból származik, hogy mind a növényter­mesztést, mind az állattenyésztést jól szervezték, helyesen végezték. Csu­pán tejből 53 000 literrel többet ad­tak a közellátásra a tervezettnél, ser­tés- és marhahúsból 221 mázsával, tojásból pedig 54 200 darabbal. Kiváló jövedelmet hozott a zöldség is, mely­ből 456 000 korona volt a bevétel. Csupán néhány számot mutattunk be, de ezekből is látszik, hogy a szor­galmas munka meghozta gyümölcsét. Azt is meg kell említeni, hogy a jó eredményeket, a helyes szervezést nagyban elősegítette az elmúlt évre alaposan kidólgózott termelési és pénzügyi terv. Éppen ezért ebben az évben is nagy góndót fordítanak a terv kidolgozására. A párt levéle alapján igyekeznek megkeresni a le­hetőségekét a termelés növelésére. Elsősorban a takarmány alap bővíté­sére gondolnak. A takarmányalap bővítése nyomán növelik az állatállományukat is. Még­pedig úgy, hogy 100 hektár mezőgaz­dasági földterületre legkevesebb 45 darab szarvasmarha és 120 sertés jusson. Ez lehetővé teszi, hegy min­den hektár föld után több mint 100 kg sertés és 50 kg marhahúst termel­jenek. Egy tehéntől az évi tejátlagot 2500 literre akarják emelni, 100 te­héntől 88 borjú elválasztását tervez­ték, egy anyakocától pedig 15 mala­cot. Meg kell még említenünk, hogy a szövetkezetben a dolgozókkal alaposan megtárgyalták az idei tervet, több he­lyen éppen az egyes termelési szaka­szok dolgozói adtak javaslatokat a termelés növelésére és ebben már benne van az 1958-as évi siker biz­tosítása. (K) Saját erejükből Az elmúlt év október első napjai­ban alapították meg szövetkezetüket a milhosti gazdák. Száztíz közül öt kivételével a nagy család tagjai. És a szövetkezeti határ? Az első pilla­natban észrevehető, hogy új, jobb gazdákat kapott. Eltűntek a mezs-Az elsők között vitte sertését a közösbe Fonos Andrej középgazda. Hofan és Stas szövetkezeti tagok segítenek neki. gyék, a barázdák, a megműveletlen területek. Hét egyesített dűlő lett a 620 hektár. Egy részét időben beve­tették ősziekkel, a többit megtrá­gyázták, előkészítették a cukorrépa és a tavasziak alá. Az állattenyésztés körüli problé­mákat is megoldották. A község felső végén áll a volt úrbéresi két kisebb épület. A tehenek részére nemigen felelnek meg ezek az épületek, de sertéseket lehet bennük hizlalni. Kí­vülről gondozatlanok, de belül már szép tiszták. Mind a két épületben létesítettek négy-négy fialtatót, emel­lett takarmányelőkészítőt és raktárt. Nem tovább, mint hét napig tartott az épületek rendbehozatala. A munkát a szövetkezeti tagok végezték el és a szükséges építkezési anyagot is saját forrásukból biztosították, hogy a költségek minél alacsonyabbak le­gyenek. Az adaptációs munkákat Dusenica János szövetkezeti tagra bízták, aki ért a kőmüvességhez. Dusenica elké­szítette a költségvetést, ami 20 000 koronára jött ki. Az Állami Bank en­gedélyezte a kölcsönt. Megindult a munka, de többen soknak találták a A 200 férőhelyes új sertéshizlalda 20 000 koronás költségvetést. Tár­­gyalgattak, eszmecseréztek és mire elvégezték az adaptációs munkát, át­húzták Dusenica költségvetését. Elég volt 7000 korona és 13 000 koronát megtakarítottak más munkák költsé­geinek fedezésére. A Bessenyei-kerttől nem messze kezdődik a szövetkezet gazdasági ud­vara. A 200 férőhelyes új sertéshiz­lalda már áll, és befejezés előtt van a juhistálló alapjainak, lerakása is. A sertéshizlalda építésénél a szövet­kezeti tagok figyelemre méltó ered­ményt értek el, két hét alatt saját erejükből felépítették és a beterve­zett 250 000 korona helyett csupán 60 000 koronát használtak fel. Hogy sikerült ez a szövetkezeti tagoknak ? A szovjet kolhozok építkezéseinek tapasztalata alapján állították össze a terveket. A terebesi cukorgyár építési műszaki dolgozói, akik véd­nökséget vállaltak a szövetkezet fe­lett, az építkezési terveket módosí­tották a helyi körülményekhez mér­ten. Ma Gyurkó János és Ragány Mi­hály, szövetkezeti tagok, már az utolsó simításokat végzik a sertéshizlaldán. A megkezdett juhistálló mellett a szövetkezeti tagok kutat is építettek. Bagány szövetkezeti tag ezzel kap­csolatban így dicsekedett: „A vállalat 10 000 koronát kért a kút fúrásáért, mi pedig mindezt megcsináltuk 2500 koronáért." A sertéshizlaldában Jancsik szö­vetkezeti tag feleségével nagy gon­dossággal kezeli az első szövetkezeti sertéseket. December 20-ig harmin­cat összpontosítottak. Minden szö­vetkezeti család beadott a közösbe 100 kg takarmányárpát és minden hektár mezőgazdasági föld után 15 kg élőeertést. Ragány Mihály egyike azoknak, akik a legtöbbet segítettek az építkezé­seknél. A hizlalda fedését úgy végzi, mint régi szakember. A milhosti szövetkezeti tagok nem az idegen segítségre, hanem saját kezdeményezésükre és szorgalmukra alapozzák jövőjüket. Minden igyeke­zetükkel azon vannak, hogy szövet­kezetük gyorsan fejlődjön és gazda­godjon. Michal Zelenák, Terebes ★ ★ ★ 8666 liter tej egy tehéntől Amikor a zviroticei EFSZ-ben az 1957-es év egészévi termelési ter­vét készítgették, Cervená, Hejhalová, Chvátalová és Kymlová fejőnők köte­lezettséget vállaltak, hogy a gond­jaikra bízott 52 tehéntől elérik a 3000 literes évi tejési átlagot és a 118. számú tehéntől egy év alatt 7000 li­ter tejet fejnek ki. Vállalásukat eredményesen telje­sítették. A 118. számú tehén 8666 li­ter tejet adott, a 90. számútól 6800 litert fejtek ki, a többieknél pedig 3000-6500 literes évi fejési átlagot értek el. Egy hektár után már a har­madik negyedév végéig 539 liter tejet termeltek. Jóminőségű állományuk van. Száz tehéntől 100 borjút nevel­tek fel. A februári győzelem 10. évfordulójának tiszteletére A szobránci GTÄ dolgozói a CSKP XI. kongresszusa és a februári győ­zelem 10. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállaltak, amely sze­rint az állami tervben előírt időpont­nál 10 nappal hamarább elvégzik a gépek és vontató felszerelések javí­tási munkáit. ★ ★ ★ Dolgozóink a XI. pártkongresszust és o dicső évfordulót köszöntik A CSKP XI. kongresszusa és a Győzelmes Február 10. évfordulója I előtt hazánk dolgozói széleskörű mozgalmat indítottak, hogy kötele­­[ zettségvállalásokkal köszöntsék a kongresszust és a dicső évfordulót. ■ Az üzemekből, községekből, földművesszövetkezetékből egyre több hír ■ érkezik a kötelezettségvállalásokról, amelyek nemcsak a termelés I emelését, hanem elsősorban a termelés gazdaságossá tételét szol­■ gálják. GYIVAI JEGYZETEK A Páris patak partján szerényen meghúzódó Gyiva 58 házból áll. Sokat változott az idők folyamán ez a kis falucska. Házai megcsinosodtak. Sőt, az építkezési láz itt is divatba jött. Mindjárt a falu szélén az EFSZ épületei ötlenek az utas szemébe ... A Szövetkezeti irodában az elnököt, Bajza József csoportvezetőt és Ju­hász könyvelőt találjuk. Szóba ele­gyedünk. A falu múltja, jelene, a szö­vetkezet gazdálkodása képezi a be­széd tárgyát. Mint általában min­denütt, itt is meg voltak a kezdeti nehézségek: a munka nem ment úgy, ahogy kellett volna. Ez okozta, hogy az első évet munkaegységenként 3 korona ráfizetéssel zárták. Ettől bizony egyesek megijedtek. Közülük 1953 tavaszán nyolcán kiléptek... Jelenleg a szövetkezetnek összesen 352 hektár földje van, ami 42 tagra kissé sok. A munkaerőhiány leküzdé­sében az Útépítési Vállalat dolgozói nyújtottak nekik segítséget. Különö­sen a gabona betakarításában kifej­tett önzetlen munkájukért érdemlik ipeg a dicséretet. Sok gabonát meg­mentettek a múlt év nyarán a rend­kívüli nagy esőzések idején. A falu kulturális életéről Spek Boldizsár igazgató tájékoztatott: — Hát bizony ami azt illeti, e té­ren nem a legjobb a helyzet. Ugyanis, helyiségünk az iskola kivételével, nincs, ahol az itteni kevésszámú fiatal összejöhetne. Vendéglőnk meg egészen kicsi. Dicséretükre legyen mondva a mi fiataljainknak —, akik többnyire a szövetkezetben dolgoz­nak — nem is nagyon látogatják a vendéglőt. Kultúrház építésére a kö­zeljövőben kilátás nincs (bárcsak ne lenne igazam). Filmvetítés meg csak akkor van,"ha idejön a Járási Kul­túrotthon 1 vándormozija. Mulatságot sem tartanak helvség hiányában. A nyilvános gyűlések megtartása is emiatt szenved csorbát. összesen tizenkettő még a kívül­állók száma, akik 40 hektár földön egyénileg gazdálkodnak. De a szö­vetkezet 490 mázsás cukorrépa-hek­­tárhozama (ezt a járási csúcshoza­mot a múlt évben érték el), no meg a munkaegységenként 6 korona ki­fizetése bizonyára gondolkodóba ejti őket. Fogva tartja őket még a múlt egynéhány rossz tapasztalata,, mivel nagyobb részük már egyszer tagja volt a közösnek ... Ez azonban nem ok arra, hogy távoltartsák magukat a szövetkezettől, mivel a dolgok azóta már rendeződtek. Ki van tár­va előttük a szövetkezet kapuja, bár­mely pillanatban maguk közé fogad­ják őket, csupán rajtuk múlik ... Azt tartja a közmondás: „Kicsi a bors, de erős!" Ráillik ez a gyivai szövetkezetre is. Sok nehézséggel megküzdőitek, végül mégis bebizo­nyították, jó dolog a szövetkezet, de csak azoknak, akik becsületesen dol­goznak benne. Vércse Miklós, Párkány A nagyfalusi EFSZ (losonci járás) az elsők között fejezte be múltévi gazdasági mérlegét. Kitűnő eredményeket ért el a növénytermelésben, amit főként az agrotechnikai előírások betartásának köszönhet, gabonából, — amit 240 hektáron termeltek — 960 métermá­zsával több termést takarítottak be. mint ahogy tervezték. Tizennyolc hektár lenjük meg 150 ezer koroná­val jövedelmezett többet. Az elért múlt évi sikerek nem va­kítják el őket. A közeledő XI. Párt­­kongresszus tiszteletére vállalták, hogy a jószág-állomány hasznosságát 10 százalékkal, a hektárhozamokat pedig 8 százalékkal emelik. Az így képződő jövedelem-többletből 2 ko­ronával emelkedhet a munkaegység értéke, a múlt évihez viszonyítva. Egy évvel hamarabb A párt levelével kapcsolatban tar­tott országos vita nyomán a nyitrai járás sok szövetkezetében .elhatároz­ták, hogy növelik a mezőgazdasági termelést. így a ribani, borcsani, szi­­ladicei, nyitraszerdahelyi, vicsápapáti és más szövetkezetek alapos számí­tások alapján elhatározták, hogy a második ötéves terv 1960-ra terve­zett termelési mutatószámait egy évvel hamarabb elérik. Az ő példáju­kat követték a partizánskei, surányi, verebélyi és érsekújvári járás szö­vetkezetei is. És a meggondolt szá­mítások alapján tett kötelezettség­vállalások arra engednek következ­tetni, hogy a nyitrai kerület az előtte álló mezőgazdasági feladatokat nem­csak teljesíti, hanem túl is szár­nyalja. Közel tízezer tudós tiltakozik a nukleáris kísérletek ellen Dr. Linus Pauling amerikai Nobel­­díjas tudós, hétfőn az ENSZ főtitkár­sága elé terjesztett egy javaslatot a nukleáris fegyverkísérletek be­szüntetéséről. Ehhez 44 ország 9235 tudósa csatlakozott. A traktorosok szava A nyitrai kerület traktorállomásal­­nak dolgozói kötelezettséget vállal­tak, hogy a Győzelmes Február év­fordulójáig befejezik a tavaszi mun­kához szükséges gépek javítását. Válallásukat eddig is sikeresen tel­jesítik. Január közepéig körülbelül 700 lánctalpas és kerekestraktort. 981 vetőgépet és egyéb szükséges mezőgazdasági gépet megjavítottak. A javításnál, természetesen, nagy se­gítséget nyújtanak a vidéki brigád* központok dolgozói is. A fiatalok is bekapcsolódtak A CSISZ nyitrai kerületi konferen­ciáján a fiatalok ezrei elhatározták, hogy a jövőben még nagyobb segít­séget nyújtanak az EFSZ-ek fejlődé­séhez. Értékes kötelezettségvállalá­sokat tettek, melyek szerint a felső­­nyitrai Priemstav CSISZ tagjai 50 000 koronát takarítanak meg. A tolmácsi Kirov-üzem CSISZ-tagjai felhívással fordultak a nyitrai kerület ifjúsági szövetségének tagjaihoz, hogy a Győ­zelmes Február évfordulójára és a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére az eddiginél is szorgalmasabb mun­kát fejtsenek ki. Felajánlották, hogy üzemükben hat ifjúsági munkacso­portot szerveznek, egy hattagú bri­gádot küldenek a bányába, az üzem­nek pedig 350 000 koronát takaríta­nak meg. Több mint egymillió koronát takarítanak meg A topolcsányi Odeva üzem dolgozói szintén lelkesen készülnek a Győzel­mes Február megünneplésére és a párt XI. kongresszusára. Kötejezett­­séget vállaltak, hogy az év végéig néhány új ruhafélét hoznak forga­lomba, 17 százalékkal növelik a ter­melést, ugyanakkor 1 060 000 koronát megtakarítanak. T. K. Az eredményes gazdálkodás tükre a zárszámadás. A tagságnak ezt az örömünnepét a legtöbb szövetkezetben vidám szórakozás teszi még emlé­kezetesebbé Uj élet Csevicepusztán BÁNÓ FLÓRIÁN ELNÖKKEL járjuk a mintegy harminc házból álló telepü­lést. Kizárólag földművesek laknak itt, Csevicepusztán, gazdag állatállomány - nyal és jó gazdasági felszereléssel. A település egy másik előnye: a lakosság összetartása, amely éveken át több Íz­ben megnyilvánult. így például a fa­lucskán át folyó Gortva-patakot egy szakaszon saját kezdeményezésből sza­bályozták, amit a szomszédos ajnács­­kióek nem voltak képesek végrehajtani. Mi az oka, hogy a lakosságnak csak mintegy 50 százaléka van bent a szö­vetkezetben? Molnár Flórián, a szövet­kezet könyvelője nagyon fájlalja ezt a szétszakadást, amit a szövetkezeti fej­lődés legnagyobb akadályának tart. Helytelenül alkalmazott agitáció és az, hogy maguk a tagok sem fejtenek ki igyekezetei a kintlevök megnyerésére — talán itt kereshetjük a dolog nyit­ját. A földek műszaki rendezése már megtörtént. A tavasz folyamán eset­leges belépők így késedelmességükkel csak felesleges kiadást okoznak majd a szövetkezetnek. Többször elhangzott, hogy ilyen kis szövetkezet nehezen érhet el jó ered­ményeket. A csevicei szövetkezet esek azonban megmutatták, hogy az akarat nem függ a mennyiségtől. 1957. október 10-én alakult a szö­vetkezet, 12 család 130 hektáron kezd­te meg a közös gazdálkodást. Novem­ber 29-én már az állatokat is összpon­tosították. Négy helyen 40 db szarvas­­marhát helyeztek el. Ugyancsak 90 darab sertés gyarapodik a közösben. OLYAN A CSEVICEI HATÁR, hogy az őszi munkáknál nem tudták a gé­peket alkalmazni. Pedig a szomszédos szövetkezetekben kiváló munkát vé­geztek a traktorosok. Ennek ellenére saját fogataikkal az elsők között vé­geztek minden őszi munkával. Erejük még arra is jutott, hogy egy hold kis­­hozamú rétet felszántotta. Ezt csak úgy tudták elérni, hogy az őszi alkony bizony sokszor a földeken találta őket. Fejlődési tervük a jövő évre dohány­ból 3 hektárt irányoz elő. Éghajlati vi­szonyaik, no meg a szakértelemmel pá­rosuló odaadó munka már a múltban is jó nevet szerzett a csevicei dohány­termelőknek. Tisztában vannak — Tóth Károly, Irányi József, Agócs K. Zoltán, Farkas Gusztáv és a többi szövetkezeti paraszt — az állattenyésztés fontosságával. Ezért elhatározták, hogy az állátál­­lomány létszámát 30 százalékkal eme­lik, s ezzel párhuzamosan a takarmány­­alapot is. A tavasz folyamán 100 da­rab juhot is vásárolnak. Nincsenek még kidolgozva konkrét terveik a beruházási építkezésekkel kapcsolatban, de azt tudják, hogy kor­szerű gazdasági épületek nélkül nem­igen lehet jó eredményeket elérni. — Nagyon sok szövetkezetben fo­lyik a téli mezőgazdasági iskola. Ná­lunk nincsen, — panaszkodik az elnök. — De a szomszédos Ajnácskőn működő iskolára sem kapunk rendszeresen meg­hívót. Pedig mi is szeretnénk megis­merkedni az új, számunkra csak rész­ben ismert termelési módszerekkel, amelyek kis szövetkezetünk fejlődését szolgálnák... KICSI A CSEVICEI szövetkezet, de a tagjai sorában lévő becsületes, szor­galmas dolgozó parasztok tudatában már gyökeret vert a jobb utáni vágy, s bizonyos, hogy az új esztendő nem szűkölködik majd sikerekben. Agócs Vilmos, Ajnácskő

Next

/
Oldalképek
Tartalom