Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-19 / 3. szám

2 \fxalhctd Földműves Í958. Január 1$, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának HATÁROZATA Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1958. január 9- én és 10-én ülést tartott. Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1957. december 20-i határozata értelmében megtárgyalta a kommunista és munkáspártok moszkvai tárgyalásainak eredményeit és a Szlovákia Kommunista Pártja előtt velük kapcsolatban álló felada­tokat. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága teljes egyetér­tését fejezi ki a CSKP Központi Bi­zottságának a kommunista és mun­káspártok. tárgyalásai eredményeiből levont következtetéseivel. Szlovákia Kommunist» Pártja Köz­ponti Bizottságának ülése az elvsze­rűség, a harciasság s a nyilatkozat­ból és a Békekiáltványból eredő fel­adatok következetes teljesítésére irányuló elszántság szellemében folyt le. Az SZLKP KB minden erőfeszítést megtesz a CSKP Központi Bizottsága 1957 decemberi határozatának lehető legkövetkezetesebb megvalósítására. I. A CSKP Központi Bizottságának de­cemberi ülése a moszkvai tárgyalá­sok eredményei alapján újra hangsú­lyozta, hogy ma, midőn a szocializ­musnak a kapitalizmussal szembeni túlsúlya világviszonylatban egyre meggyőzőbben megnyilvánul és midőn pártunk jelszavául tűzte ki hazánk szocialista építésének betetőzését, e9yre jobban előtérbe lép a dolgozók marxi-lenini nevelésének jelentősége, a burzsoá ideológia összes megnyil­vánulásai elleni következetes küzde­lem, az imperialista propaganda ha­zugságainak rendszeres leleplezése, a szocializmus, a proletár nemzetközi­ség, a béke és a népek közötti ba­rátság eszméjének széleskörű propa­gálása. Szlovákia a Csehszlovák Köztársa­ságnak a dicső szovjet hadsereg által való felszabadítása óta eltelt 15 év alatt a CSKP helyes politikájának eredményeképpen soha nem látott sikereket ért el. A külső és belső el­lenség cselszövései ellenére az elma­radt agrár Szlovákiából, mely nem tudott munkát és kenyere^ adni a népnek, kifejlődött az igen fejlett és egyre fejlődő korszerű iparú, fejlődő szocialista mezőgazdasággal, tudo­mánnyal és kultúrával rendelkező új Szlovákia. A múlt nyomorával és el­maradottságával szöges ellentétben ma rendszeresen emelkedik Szlovákia dolgozó népének anyagi és kulturális színvonala. A szocialista építés folyamatában bekövetkezett fordulatszerű változá­sok során a szlovák nemzet maga is átalakul és változáson megy át. A nemzet vezető erejévé az egyre gyarapodó és politikailag egységes munkásosztály vált. A ma már túl­nyomóan szövetkezeti szlovákiai pa­rasztság is a szocializmus útjára lé­pett. Fejlődik a néppel szorosan ösz­­szeforrt és a szocializmus ügyét hí­ven szolgáló új értelmiség. A szlovák dolgozó nép magyar és ukrán polgár­társainkkal együtt a cseh dolgozó nép testvéri segítségével valódi gaz­daként építi a szocialista Csehszlo­vákiában a boldog Szlovákiát. A szocialista építés folyamán egyre mélyebben hatolnak a marxizmus-le­­ninizmus eszméi dolgozó népünk tu­datába, mivel naponta meggyőződik arról, hogy ezek az eszmék és Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának rá­juk épülő politikája létérdekeiket fejezik ki. A nép ideológiai nevelé­sének és a szocializmus szellemében történő átnevelésének ez a folyamata a párt eddigi ideológiai és szervező munkájának eredménye, az újnak a régi elleni küzdelmében, a burzsoá ideológia és erkölcs elleni küzde­lemben születik. Ám minél jobban bővül a szocia­lista tulajdon és terjed a munka szocialista megszervezése, minél kö­zelebb vagyunk a szocializmushoz, annál nagyobb jelentőséggel bír a dolgozók kommunista nevelése. E munkának bárminő elhanyagolása komolyan fékezné a további szocia­lista építést. A moszkvai tárgyalásokból, vala­mint a CSKP KB 1957. júniusi és de­cemberi üléséből és Szlovákiában végzett munkánk tapasztalataiból ma a következő ideológiai kérdések lép­nek előtérbe: Népünknek a csehszlo­vák szocialista hazafiság és a prole­tár nemzetköziség szellemében tör­ténő nevelése, köztársaságunk nem­zetei egységének szilárdítása. Ezzel kapcsolatban az eddiginél következe­tesebben és konkrétabban kell küz­­denünk a burzsoá ideológia, főként a burzsoá nacionalizmus és revizio­­nizmus ellen, amely Szlovákiában gyakran burzsoá-nacionalista jelle­get ölt. A pártmunkából továbbra is következetesen ki kell küszöbölnünk a dogmatizmust és szektásságot. II. Mint a szocialista országok kom­munista és munkáspártjainak nyilat­kozata hangsúlyozza, a revizionizmus ma nemzetközi jellegű — a burzsoá ideológiának a munkásmozgalomra gyakorolt befolyása megnyilvánulása és főként az amerikai imperializmus egyik fő eszköze a szocializmus el­leni küzdelemben. A nemzetközi mun­kásmozgalom szempontjából a revi­zionizmus ma a fő veszélyt jelenti. Lényege a dolgozók és a burzsoázia, a szocializmus és a kapitalizmus, a háború és béke erői közötti alapvető ellentét elkendőzésében van. Felada­ta, hogy a szocializmus országaiban megteremtse a kapitalizmus vissza­állításának feltételeit és bomlást okozzon a tőkés országok forradalmi mozgalmában. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága már 1957. júniusi ülésén felhívta a párt figyel­mét arra, hogy a revizionizmus a fő veszély és ezért az ellene folytatott küzdelem egyik nemzetközi köteles­ségünk. A CSKP forradalmi tapaszta­latainak és Központi Bizottsága elv­szerűségének következtében a revi­zionizmus ahogy az egész Csehszlo­vák Köztársaságban, úgy Szlovákiában sem öltött egyes esetektől eltekintve nyílt formákat. Befolyása azonban egyes szakaszokon mégis megmutat­kozott. A dogmatizmus elleni harc, a marxizmus-leninizmus „alkotó mó­don“ való fejlesztéséért folytatott küzdelem leple alatt nemzetközi vi­szonylatban és az államon belül az osztályharc fő törvényszerűségeinek tagadására, a proletárdiktatúra rend­szerében a proletariátus diktatúrájá­nak és-pártunk vezető szerepének tagadására, társadalmunkban a mun­kásosztály vezető szerepének, a párt és az állam építésében a demokrati­kus centralizmus alapelveinek taga­dására irányult. Noha egyes ilyen irányzatokkal ma már elbántunk és az ilyen nézeteket hirdető párttagokkal szemben az SZLKP Központi Bizottsága még 1957-ben szervezeti és kádervonalon intézkedéseket foganatosított, a re­vizionizmus megújulásának veszélye, ha nem fogunk ellene rendszeresen1 küzdeni, továbbra is fennforog. Mint a CSKP KB decemberi ülése hangsúlyozta, a párt jelenlegi felada­ta, hogy általánosan küzdjön a revi­zionizmus iránt tanúsított békülé­­kenység, a hamis objektivizmus, óva­tosság és kételkedés ellen és sze­münk fényeként őrizze a marxizmus­­leninizmus eszméinek tisztaságát. III. Köztársaságunk belső erejének és biztonságának forrása, mely hazánk szocialista építésének egyik alapköve, a cseh és szlovák nemzet és a köz­társaságban élő összes nemzetiségek testvéri szövetsége. A cseh és szlovák dolgozó nép év­századok óta arról álmodott, hogy : csehek és szlovákok közös államábar: éljen. Erre törekedtek a cseh és szlovák nemzet legjobb fiai. Ez a ke testvérnemzet forradalmi harcainak öröké, közös hagyományaik tartalma. A szlovák dolgozó nép különösen 1918-ban, az Osztrák-Magyar Monar­chia összeomlásakor fejezte ki ama akaratát, hogy együtt kíván élni i cseh nemzettel. A cseh és szlovák dolgozó nép széles tömegeinek moz­galma, melynek céltudatosságát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom adta meg, a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának döntő tényezőjévé vált. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása a szlovákoknak, mint nemzetnek a megmentését jelentet­te. Nagyra értékeljük a cseh nem­zet haladó erőinek segítségét, melye t a szlovák nemzeti élet kibontakozta­tásában nyújtottak. A szlovák iskola­­ügy, főként a főiskolák, a szlovák színművészet és általában a kultúra fejlesztésének kezdete elképzelhe­tetlen lett volna a cseh nemzet szá­mos tagjának áldozatkész hazafias tevékenysége nélkül. A cseh és szlovák nép a Csehszlo­vák Köztársaság megteremtésének és a CSKP megalakulásának első napjai óta közösen harcolt a közös ellenseg ellen, amely nemcsak a cseh, hanem a szlovák, német és magyar burzsoá­zia volt. így kovácsolódott és szilár­dult a csehek és szlovákok barátsá­ga az uralkodó burzsoázia népellenes politikájával szemben. Szlovákia dolgozó népe a cseh nép­pel egyetemben 1938-ban is határo­zottan síkra szállt a köztársaság vé­delméért. Annál jobban kitűnik a Hlinka-féle szlovák néppárt vezéreinek a köz­társaság feldarabolásában való bűne, amely a szlovák nemzet érdekein el­követett legnagyobb árulás volt. Csehszlovákia dolgozó népe a fa­siszta terror ellenére az illegális CSKP és SZLKP vezetésével hősies harcot kezdett a megszállók és a ha­zai árulók ellen. Ez a küzdelem a Szlovák Nemzeti Felkelésben érte el tetőfokát és mindennél világosabban és meggyőzőbben bizonyította, hogy a szlovák nép önként dönt a közös államban — a Csehszlovák Köztársa­ságban való együttélés mellett. Beigazolódtak Klement Gottwald elvtárs szavai, hogy nemzeteink szá­mára Csehszlovákia állami életük egyetlen természetes és lehetséges alapja. Ez az egység és barátság ma Cseh­szlovákia Kommunista Pártja vezeté­sével magasabb fokon szilárdul a szo­cializmus építésének betetőzéséért folytatott küzdelemben. Csehszlová­kia Kommunista Pártja következete­sen szem előtt tartja a nemzetiségi politika lenini alapelveit, melyeknek jelentős részét képezi Szlovákia ipa­rosítása. Nemzeteink egysége ma sokkal erősebb, mint bármikor azelőtt. Természetesen nem lennénk mar­­xisták-lenlnisták, ha úgy vélnők, hogy ezzel egyszersmind felszámoló­dott a burzsoá ideológia befolyásának veszélye. A marxizmus-leninizmus arra tanít bennünket, hogy a gondolkodásban megnyilvánuló maradiság, a múlt csökevényei és előítéletei, főként a burzsoá-nacionalista csökevények na­gyon erősek és szívósak és ha nem küzdünk ellenük, elburjánzanak. A nemzetközi munkásmozgalomban a burzsoá-nacionalizmus megnyilvá­nulásai a proletár nemzetköziség eszméinek tagadására, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom és a szocialista tábor országai egységé­nek gyengítésére, főként a Szovjet­unióval való szövetségük gyöngítésé­­re, a szocialista forradalom és a szo­cializmus fő törvényszerűségeinek tagadására, a nemzeti sajátosságok túlzott ' kiemelésére, a gazdaságban ártalmas autarkiára, stb. vezetnek. Hazánkban a burzsoá-nacionalizmus megnyilvánulásai és a burzsoá-nacio­nalista csökevények a munkásosztály és dolgozók egységének gyöngítésére, nemzeteink testvéri kötelékének megbontására, a csehszlovák népgaz­daság, a tömegszervezetek és intéz­mények, az áliamigazgatás egységének megbontására vezetnek és megnehe­zítik a CSKP egységes politikájának megvalósítását az egész köztársaság­ban. Ily módon gyöngítik hazánk ere­jét és biztonságát és károkat okoznak a szocialista építésnek. A burzsoá-nacionalisták közös is­mertetőjele, hogy nem marxista mó­don, az osztályharc és az állam poli­tikai hatalma kérdéseitől elszigetel­ten tekintenek a nemzetiségi kér­désre, hogy e kérdést fölé rendelik a munkásosztály és a dolgozók álta­lános és fő érdekeinek — a szocia­lizmusnak. Ha ez az elv általános vonatkozás­ban érvényes, úgy annál inkább érvényes szlovákiai viszonylatban főként azért, mert a szlovák nemzet néhány évtizeden át a ludák szepara­tista és klerikálfasiszta ideológia, a burzsoá-nacionalizmus legreakciósabb válfaja erős nyomásának és befolyá­sának volt kitéve. A ludák szepara­­tisták a München előtti Csehszlovák Köztársaságban a szlovák burzsoázia érdekeiért küzdve szándékosan szí­tották a nacionalista súrlódásokat és gyűlölködést nemzeteink között és minden eszközzel csehellenes gyűlö­let kiváltására törekedtek. Ennek az ártalmas elméletnek ter­jesztésére nemcsak a szlovák dolgo­zó nép nyomorát, munkanélküliségét és kizsákmányoltságát, hanem a val­lást is felhasználták. Ez a ludák politika hat évig tartó fasiszta szol­gaságba és rabigába taszította a szlovák dolgozó népet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Csehszlovák Köztársaság szocialista építésében az egyik legfőbb veszélyt ma a szlovák burzsoá-nacionalizmus csökevényei jelentik. A ludák politika vereséget szenve­dett, de hirdetői és befolyása még megmaradtak. Tudatos hirdetői fő­ként a volt kizsákmányoló osztályok tagjai, a Hlinka-féle szlovák néppárt, a Hlinka-gárda, a Hlinka Ifjúsági Szervezet és az úgynevezett szlovák állam exponensei. Ezek az elemek a felszabadulás óta ármánykodnak, amint erre a fasiszta vezetőség hosszabb időn át előkészítette őket. A ludák emigráció és az imperia­listák, akik éppen Szlovákián keresz­tül akarnak hatni a Csehszlovák Köz­társaság dolgozó népe hatalmának megdöntésére, külföldről támogatják és támasztják alá eszmeileg a ludá­­kok hazai tevékenységét. A burzsoá-nacionalizmus és a lu­­dákság, mint burzsoá ideológia osz­tályszempontból idegen ideológia a munkásosztály és a dolgozó nép szá­mára és a nép sohasem hirdette azt. Viszont látnunk kell, hogy főként az értelmiség egy része könnyen a lu­dák ideológia és burzsoá-nacionaliz­mus befolyása alá kerülhet. De egyes kevésbé öntudatos parasztok és a munkásosztály egyes kevéssé öntu­datos tagjai sem maradnak mentesek e befolyásoktól. Szlovákia Kommunista Pártja az ideológiai fronton ma jelentős feladat előtt áll: fokoznia és rendszeresen folytatnia kell az ideológiai küzdel­met főként a ludákság befolyása és a burzsoá-nacionalizmus bárminő megnyilvánulása ellen. E feladat vál­jék az egész párt és minden kommu­nista ügyévé, dolgozzék a párt, gaz­dasági vagy kulturális munka bár­mely szakaszán. A párt eddigi szlovákiai ideológiai munkájának nagy fogyatékossága éppen az volt, hogy a burzsoá­­nacionalizmus és a ludák ideológia befolyása elleni küzdelmet nem ve­zette rendszeresen, céltudatosan és konkrétan és nem valósította meg kellőképpen a dolgozóknak a cseh­szlovák szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében történő nevelését. A csehszlovák szo­cialista hazafiság ma hazánk összes nemzetei és nemzetiségei érdekeinek egységét képezi, kifejezi Csehszlová­kia népének céljait, melyek megfe­lelnek a hazafias és forradalmi ha­gyományoknak. IV. A burzsoá ideológiák ellen folyta­tott kíméletlen küzdelem mellett továbbra is következetesen ki kell küszöbölni pártunk munkájából a dogmatizmus és szektásság elemeit. A marxizmus-leninizmus éle elmé­let, mely állandóan fejlődik, újabb ismeretekkel bővül a konkrét törté­nelmi fejlődés új jelenségeinek álta­lánosításával, az általános érvényű elvek és az objektív törvényszerűsé­geknek megfelelő alapelvek megőrzé­se mellett. A dogmatizmus ezzel szemben me­rev, megcsontosodott, sztatikus vi­szony a valósághoz, mely képtelen az állandó mozgásban és fejlődésben lévő valóság megértésére. A dogma­tizmus akadályozza a forradalmi elmélet fejlődését és alkotó módon való érvényesülését konkrét feltéte­lek közepette, s végeredményben szektásságra, bürokratizmusra vezet és elszakítja a pártot a dolgozók életétől. A dogmatizmus és szektás­ság szöges ellentétben van azzal, ami a leglényegesebb, ami a kommunista párt számára a szocializmus építé­sében fontos — a népi tömegek al­kotó kezdeményezésével és aktivitá­sával. s komolyan fékezi a szocialista építést. A dogmatizmus és a szektásság elleni küzdelem annál hatékonyabb lesz, minél jobban fogjuk alkalmazni pártunk gyakorlati munkájában a dialektikus módszert, minél jobban elmélyítjük a pártkáderek és a széles dolgozó tömegek marxi-lenini neve­lését és minél jobban megszilárdítjuk a párt és a nép kapcsolatát. V. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a kommunista és munkáspártok moszkvai tárgyalá­sai eredményeinek elemzése s a CSKP Központi Bizottságának decem­beri ülésén levont következtetések alapján, Bacílek elvtárs beszámolójá­ból és a vitából kiindulva szükséges­nek tartja a párt szlovákiai munkáját a következő fő feladatok teljesítésére irányítani: 1. A propaganda és az agitáció minden eszközével, főként azonban a sajtóban, rádióban és televízióban magyarázzuk meg a nyilatkozatban és a Békekiáltványban foglalt gondola­tokat és ezzel fokozzuk népünknek proletár nemzetköziségre nevelését. Tovább mélyítsük testvéri kapcsola­tainkat a Szovjetunióval, mutassunk rá a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak vezető szerepére a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. Neveljük népünket büszkeségre, hogy a szocialista táborhoz tartozik és neveljük gyűlöletre az imperialisták­kal szemben. Mozgósítsuk népünket aktív békeharcra, felelősségérzetre hazánk szocialista építésének sike­reiért, mozgósítsuk a párt és a nép egységének és a CSKP Központi Bi­zottsága köré való felzárkózottságá­nak szilárdítására. 2. Fokozzuk a küzdelmet a revizio­nista irányzatok iránt tanúsított bé­­külékenység megnyilvánulásai, a ha­mis objektivizmus, szkepticizmus és apolitizmus ellen, a marxizmus-leni­nizmus eszméinek tisztaságáért, a proletárdiktatúrának és a párt vezető szerepének megszilárdításáért, tár­sadalmunkban a munkásosztály ve­zető szerepének, a párt és az állam építésében pedig a demokratikus centralizmus alapelveinek megszilár­dításáért. 3. Használjunk ki minden lehetősé­get és eszközt nemzeteink és összes nemzetiségeink testvéri barátságának szilárdítására és elmélyítésére azzal, hogy fokozzuk a dolgozóknak cseh­szlovák szocialista hazafiságra neve­lését. Folytassunk céltudatos és ha­tékony küzdelmet életünk minden szakaszán a burzsoá-nacionalizmus és ludákság, mint a Szlovákiában je­lenleg legveszélyesebb burzsoá ideo­lógia csökevényeinek kiirtásáért. Ezért fontos, hogy: a) az állami és gazdasági appará­tusban, az üzemekben és falvakon a dolgozókat az országos feladatok he­lyes értelmezésére és teljesítésére késztessük és háttérbe szorítsuk az egészségtelen lokálpatriotizmust, b) a propagandában és agitációban, a sajtóban, rádióban, televízióban és filmekben az eddiginél sokkal jobban tájékoztassuk dolgozóinkat a köztár­saság életéről. Szlovákia sikereinek propagálásában mindenkor a cseh munkásosztály testvéri segítségéből és a szocialista tábor országainak kibontakozódé együttműködéséből in­duljunk ki. c) Az iskolaügy terén szenteljünk nagyobb figyelmet az ifjúság szocia­lista szellemű nevelésének. Az okta­tásban és a nevelésben jobban vilá­gítsuk meg azt a tényt, hogy a Cseh­szlovák Köztársaság a csehek és szlovákok természetes államformája. Tegyük intenzívvé a cseh és szlovák iskolák között felvett baráti kapcso­latok szervezését, szervezzük meg a cseh és szlovák diákok és tanárok kölcsönös cseréjét és a kiránduláso­kat úgy szervezzük meg, hogy a tanulók egész hazájukat megismerjék. d) A tudomány terén szorosabban kapcsoljuk össze a szlovákiai tudo­mányos kutatást az országos kuta­tással. Fokozzuk a szlovákiai társa­dalomtudományok segítését a burzsoá ideológia ellen, a burzsoá nacionalista csökevények leküzdéséért, a cseh­szlovák szocialista hazafiság szelle­mében történő nevelés fokozásáért folytatott küzdelemben. e) A művészi alkotás terén támasz­­szunk nagyobb igényeket a művek eszmei tartalmára és politikai hatá­sára. Az irodalom terén és a kiadó­­vállalatok tevékenységében juttassuk érvényre a nemzeti örökségünkhöz való helyes viszonyt és ne engedjük meg, hogy az eszmei tartalom és a politikai hatás figyelembevétele nél­kül adjanak ki müveket. Az eddiginél fokozottabban tegyük hozzáférhetővé a szlovák dolgozók számára a cseh klasszikus és modern irodalmat. 4. Szervezzük, támogassuk és nép­szerűsítsük a cseh és szlovák dolgo­zók lehető legszorosabb kölcsönös, egyéni, turista, kulturális és egyéb kapcsolatait, a szlovákiai kerületek, járások, üzemek, EFSZ-ek, iskolák, színházak, az összes kulturális és közművelődési intézmények és léte­sítmények barátságát. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom