Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-08-18 / 33. szám
A szocialista faluért S^z/zIhzcL Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1957. augusztus 18. Ara 40 fillér VIII. évfolyam, 33. szám. Ahol már száz százalékos a szocializálás Még 1951. február 7-én alakult meg a szigetmajori szövetkezet. A község 35 földműves családja közül 23 belépett a IV. típusú EFSZ-be 280 hektár földterülettel. A kintmaradt 12 család sem sokáig küszködött egyénileg. A példák őket is meggyőzték és 145 hektárral bővítették a szövetkezetét. Már az első években szép eredményeket értek el. 1956-ban pedig már 31,10 korona volt a munkaegység értéke. Azóta is állandóan erősödik a szövetkezet. Az idén is erre fordítják a fő figyelmet. Befejezik a tehén- és az anyasertésistálló építé»■•vw-wv sét, hogy még jobban kiszélesíthessék az állattenyésztést, növeljék a termelékenységet, csökkentsék az önköltséget és még magasabb legyen a munkaegység értéke. Az első félévben 182 000 koronával lépték túl a tervezett forgalmat, ezzel szemben a tervezett munkaegységet és a költséget nem merítették ki. Szigetmajor szövetkezeti tagjainak eredményei minden kis- és középparaszt előtt világosan bizonyítják, hogy magasabb életszínvonalat csak a jól szervezett kollektív gazdálkodással lehet elérni. L. K. Ezer és ezer dolgozó paraszt választja a szövetkezeti gazdálkodás útját Már másodszor elsők Hétfőn nyolc órakor örömteli hír röppent szét a telefondrótokon: a nagymegyeri járás az országban elsőnek teljesítette 100,9 százalékra gabonabeadását. A kenyérnek való gyors beadásában elsősorban is az állami gazdaságok és a szövetkezetek vették ki részüket. A tanyi szövetkezetesek 221, a nagymegyeri 152 és a nemesócsaiak pedig 145 százalékra teljesítették beadási kötelezettségüket. Királyhelmec második lett Kedden, augusztus 13-án délelőtt 9 órakor — 12 nappal a határidő előtt a királyhelmeci járás másodiknak teljesítette köztársaságunkban a gabonabegyűjtés tervét. Az eremény kedden 102 százalék volt. , Legyen az írásnak foganatja jVTéhány udvarból a cséplő zenéje * ' hallatszik. Kenyérharctól hangos az egész falu. Jellegzetes síksági község, széles, egyenes utcákkal. Az egyik paraszti szérűn nemrég játszotta az utolsó akkordokat a telhetetlen cséplőgép. Az embereket, a gazdákat is belepte a jövő kenyerének pora. A poros arcok mégis vidámak. Nem olyan por ez, amit a szeleburdi forgószél az ember szemébe kavar. Ez talán a kenyér vigiliája, rászolgálás az ünnepre. Jobb ízű az így szerzett kenyér, nagyobb a becse. Azért is szelik a falust gazdaasszonyok Ipoly szakállason és másutt is az első pille kenyeret keblükhöz szorítva. Vétek volna asztalra fektetni és úgy vágni. Sértené az íratlan törvényt. Jóleső érzés, hogy biztos a holnapi kenyér. A telt szekér láttán a gazda is hálálkodva néz körül a szérűn. Kissé emelt fővel ül később a szobában is amikor beszélgetünk. A teremben Kazlov elvtárs, a JNB mezőgazdasági szakosztályának vezetője, Gnotová Júlia, a helyt nemzeti bizottság elnöknője, a járás több funkcionáriusa és a helyi nemzeti bizottság tagjai ülnek. Még a szókezdés előtt bátran kijelenti Pomozi András — mert így hívják a mi gazdánkat, — Annyi kenyérnek valót adott az én földem, 'hogy nem tartoztam én se azelőtt, se az idén államnak, szomszédnak. A teremben csend van, szinte ■**- ünnepélyes. Beszél a gazda, hagyják, hiszen azért vannak itt. Cserélik az agyak a nézeteket. — Igaz Pomozi bácsi, büszke magára a falu, meg minden rendes ember, de szeretnénk... — szól Kazlov elvtárs, — látja már ötvennégyen aláírták. Az ember ül, gondolkodik. Hátrasimítja szemébe hulló haját. Egy darabig nem szól semmit. Figyeljük az arcot. Talán évtizedek suhannak el lelki szemei előtt. — Hogyis lesz... — aggályoskodik. Mert a példa a faluban nem a legjobb. Tudja ö azt, hogy másutt jobban megy, hogy Kissárón, Nagysárón már 20 korona a munkaegység, de hát náluk ... Ezért is gondolkozik most. Cseléd volt, becsülettel küzdötte fel magát. A hat és félhektárnak ott van egy-egy ránca az arcán. — Hej, tudják maguk micsoda munka volt... Annyi földet venni. — Maga elé néz... A ráncok újra megnagyobbodnak, sűrűsödnek. Szeme sarkán még egy könnycsepp is kikandikál. Mégis megembereli magát, újra egyenesen ül mint az évek folyamán. Gerincét a sok munka, az élet vihara sem törte meg. Ojra kételkedik. — Mi lesz a baromállománnyal ? — Ha már gazdagabb lesz a szövetkezet, majd megfizetnek érte, csak egy kis része marad a közös vagyonban, — mondja Kazlov elvtárs. — A gazda megnyugszik. Már venné is a ceruzát, de keze félúton megáll.... — Hát ott is szétosztják a kapásokat. — Szét Pomozi bácsi, de csak megmunkálásra, mert igazság volna-e ha az is annyit kapna akinek gyomos a répája, mint aki jól dolgozott? — érvel az elnöknő. — Hát ez igazság. Megint a szövetkezetre terelődik a szó. ismét ágál. — Ki hallott már olyat, hogy a szövetkezeti tagok a saját földjükön részért aratnak. Hát hogy nézne az ki, ha én magamnak aratnák részért. — Hát furcsa és másképp is kell ennek lennie, — szól valaki. — Ne engedjék majd, hogy így legyen. Már több mint két órát folyik a vita, az eszmecsere, de a gazda még beszél. Pedig már többször is voltak nála, el is ismeri, hogy jobb a szövetkezet, de hát megint kétkedik. — Meg a könyvelés sincs rendben. Я át ez igaz. A járási nemzeti bjr zottságnak már rendbe keltett volna hozni a leltárt, mert a parasztok, az új szövetkezeti tagok tiszta képet akarnak. Mennyi a vagyon, mennyi lesz a munkaegység, minden fillért tisztán akarnak látni. — Fog az menni Pomozi bácsi, ha olyan emberek lesznek ott mint maga, — mondja szeretettel az elnöknő. — Gondolja meg András bácsi. András bácsi még egyszer körülhordozza tekintetét az arcokon, mélyen néz az emberek leikébe, mint olyan, aki egy új úton indul és továbbra is támogatást vár. Aztán kezébe veszi a ceruzát és odakanyarítja a 6,30 hektár földje alá: — Pomozi András. A ráncok kisimultak az arcán, szinte megváltozott. Eltűnt belőle a bizalmatlanság, egyenes tartással, emelt fővel keményen szorít kezet mindenkivel. Olyan kézszorítás ez, amely előlegezi: a Pomozi Andrásokban nem csalódik a falu. — Azon leszek, .hogy menjen, ha már ott a nevem — mondja. — Azt akarom, hogy ha már egyszer aláírtam, legyen az írásnak foganatja. T ett is. A következő napokban *-J már Pomozi András is, az utána következőkkel együtt hatvanhárman mentették a szövetkezet közös kenyerét. BÁLLÁ JÓZSEF. Százzal többen Az EFSZ-ek gazdasági eredményei állandóan javulnak, s ezek újabb és újabb földműveseket vonzanak a szövetkezetek felé. Az új szövetkezeteken kívül a meglévő szövetkezetek ez év elejétől 100 taggai bővültek, akik 129 hektár földet hoztak a szövetkezetekbe, a rimaszombati járásban. ÚJÍTÁS TAMASFALVAN A tamásfalvi szövetkezetek az utóbbi időben valahogy újítókká váltak. Valamit kispekuláltak. A feledi gépállomásról elkértek egy kiselejtezett szalmaprést. Hogy minek? A szövetkezet „meehanizátora" Tóth Béla és Bódi Bán Dezső ezt kijavították és rászerelték a cséplőre, hogy préselje a szalmát. Egy másik újítást is eszközöltek. Egy szénafuvó segítségével távolították el a cséplőtől a pelyvát. Ezek az „apróságok“ az idei cséplésnél naponként hat embert takarítottak meg a tamásfalviaknak. Különösen örülnek ennek a szövetkezet asszonyai, mert így nem nekik kellett a törekben a port szívni, s így a töb- 1 i munka, főként a dohánvtörés zavartalanul folyhatott. Sámuel Kasár. Az EFSZ-«k fejlőd««» ЗГУ / —*r' Miami a lobbi szót üzem jazdadgokos 195?apgivg 50 SZÁZALÉKA a szocialista szektorba tartozik Michal Bakuľa mező- és erdőgazdasági miniszter levelet intézett Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságához és a Csehszlovák kormányhoz. Tisztelt Elvtársak! Örvendetes hírt közlünk, a szocialista szektor mezőgazdasági földterületének terjedelme már elérte az ország mezőgazdasági földterületének 50 %-át. Földműveseink saját tapasztalataik alapján, pártunk és kormányunk vezetésével és hathatós segítségével sikerrel folytatják az új EFSZ-ek alakítását, belépnek a már fennálló szövetkezetekbe és egyre bővítik a szocialista mezőgazdasági szövetkezetek taglétszámát és földalapját. Falvaink szövetkezetesítése ütemének meggyorsulása a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége látogatásának idején állt be, mint földműveseink és egész dolgozó népünk szeretetének és testvériségének egyik megnyilvánulása a nagy Szovjetunió és államrendszere iránt, valamint a világbéke megőrzéséért folytatott harcban szerzett érdemeinek tiszteleteként. 1957. július 1 — 27. napjaiban 317 új EFSZ alakult, 58 035 hektár földterülettel. Ezzel jelentős határkövet értek el mezőgazdaságunk átépítésének útján és mind jobb feltételeket létesítenek a mezőgazdasági termelés növelésére. Július 27-től, mikor a szocialista szektor része a mezőgazdaságban elérte az 50 százalékot, a mai napig további 161 új szövetkezetét alakítottak 38 263 hektár mezőgazdasági területtel és az ezelőtt megalakított szövetkezetek tagsága több ezer új taggal bővült. Jelenleg köztársaságunkban 9132 EFSZ gazdálkodik, s ez annyit jelent, hogy az ország községeinek 64,1 százalékában már megalakították a szövetkezeteket, és a szocialista szektor az egész mezőgazdasági földterületnek csaknem 52 százalékán gazdálkodik. Ez a siker arra ösztönzi az eddig még önállóan gazdálkodó földműveseket, hogy pártunk és kormányunk, a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front összes szervezeteinek segítségével tovább fokozzák szorgalmukat a szövetkezetek taglétszámának és földalapjának bővítésében és új szövetkezetek alakításában, hogy a gazdálkodás szocialista formája minél előbb döntő fölénybe kerüljön mezőgazdaságunkban. Elvtársi üdvözlettel M. BAKUĽA A CSKP KB és a köztársaság kormányának válasza a mező- és erdőgazdasági miniszter jelentésére „Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Csehszlovák Köztársaság kormánya megelégedéssel fogadta a mező- és erdőgazdasági miniszter jelentését arról, hogy a szocialista szektorba tartozó mezőgazdasági földterület terjedelme meghaladja az 50 százalékot. Különösen örvendetes az a tény, hogy e sikert ebben az évben értük el, mikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját ünnepeljük, mely utat nyitott az új szocialista társadalom kiépítésére. A szovjet kolhoztagok példájától vezetve egyre több kis- és középparaszt határozza el magát az EFSZ-ben való közös gazdálkodásra. A CSKP Központi Bizottsága és a köztársaság kormánya értékeli a szövetkezeti tagok, kis- és középparasztok törekvését a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés kiépítésének meggyorsítására, mely feltétele a mezőgazdasági termelés még gyorsabb rendszeres fokozásának, és ezzel együtt a földművesek, valamint az összes dolgozók életszínvonala további emelésének. A Központi Bizottság és a kormány meg van győződve arról, hogy az a legközelebbi időkben a többi, eddig egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszt is a szövetkezeti mezőgazdasági nagyüzemi termelés bevált útjára lép. A dolgozó parasztság e törekvése népi demokratikus államunk teljes támogatásával és segítségével találkozik. A kis- és középparasztok döntésükkel hozzájárulnak szocialista hazánk további felvirágzásához. A CSKP KÖZPONT] BIZOTTSÁGA ÉS A CSEHSZLOVÁK KÖZTÄHSASÄG KORMÄNYA“. Legalább 120 mázsát naponta! ■ A szepsi szövetkezetben is sok gabona vár a két cséplőgépre. A kisteljesítményű gépekkel eleinte lassan haladt a munka. A tagok azonban elhatározták, hogy meggyorsítják a cséplést és meghosszabbított műszakban, vagy kétváltásban naponta átlagosan legalább 120 mázsát csépelnek e0.V-e9y cséplőgéppel. ^ Sürget az idő Mielőbb be kell fejezni a cséplést, hogy hozzáfoghassunk az őszi munkák jó előkészítéséhez. Kövessük példájukat.